Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-18 / 271. szám
1982. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A budapesti Minta Női Szabó Szövetkezet jászladányi üzemében jelenleg szovjet exportra kétrészes női ruhákat varrnak. Ebből a termékből 22 ezret szállítanak Hizlaldák a gyárak mellett Üj lehetőség a húsmarhatartás ésszerűsítésére Tegnap délelőtt a beseny- szögi Kossuth Termelőszövetkezet székházában tájékoztatta az év eleje óta működő Szarvasmarha Hústermelő Gazdasági Társaság céljairól, szolgáltatásairól Szolnok megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek vezetőit Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ főigazgatója. A szakemberek megismerkedhettek a húshasznú szarvasmarhatartás fejlesztésének aktuális kérdéseivel, a feladatok megoldását segítő legújabb kutatási eredményekkel. Hazánk az egy lakosra jutó baromfi- és sertéshús- termelést tekintve a világ élen járó országai közé tartozik. Az abrakigényes állatfajták jelentőségének fokozódásával nem tartott azonban lépést a szarvasmarha- hús-termelés, így a kérődzőkkel etetve jól hasznosítható takarmányok egy része ma kárba vész. A juhtenyésztés és a húsmarhatartás fokozása mellett szól. hogy_ az előrejelzések szerint az ezeknek az állatoknak a húsából készíthető termékek világpiaci ára kedvezően alakul. A kínálkozó lehetőségek késztették az év elején az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központot, hogy kezdeményezze a gazdasági társaság megalakítását. Szolnok megyében. az utóbbi két évben, 20 százalékkal emelkedett a mező- gazdasági balesetek száma. A korábban érvényben levő Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályt, egy minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezte. Az új munkavédelmi szabályok értelmében társadalombiztosítási és statisztikai szempontból üzemi balesetnek számít a munkába menet, vagy onnan jövet bekövetkezett baleset is. így a „szaporodás” részben e változásnak is köszönhető. A termelőszövetkezetek legtöbbje már elkészítette az új technikai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokkal kiegészített munkavédelmi szabályzatát. Tegyük hozzá: a balesetek megelőzését, szolgálná, ha a termelési rendszerek a náluk készült termesztési technológiát munkavédelmi leírással egészítenék ki. A megye termelőszövetkezeteiben és téesz közös vállalatainál 1981-ben 1469 baleset történt, ami az előző évinél 18 százalékkal több. A táppénzes napok száma ugyanígy emelkedett. A megyében hat halálos üzemi baleset történt az idén, ebA központ kutatóinak sikerült olyan eljárást kidolgozni a cukoripari répaszelet tartósítására, amelyik fölöslegessé teszi a drága szárítást. Az új módszert alkalmazva a cukorgyári melléktermék nedvesen is egész évben etethető, nem vész kárba esztendőről esztendőre — mint manapság — a szelet 40 százaléka. Az intézet kísérletei bizonyítják, hogy az eddig fölöslegesnek bizonyult mennyiség igen jól szolgálja a takarékosságot: egy-egy üzemben a marhahizlalás során korábban használt abrak és siló- kukorica 50—60 százaléka. is helyettesíthető vele. A jószágok egy kilogrammnyi súly- gyarapodása az új étrendet alkalmazó telepeken alig több mint 15 forintba kerül, az országos átlaghoz viszonyított költségmegtakarítás 10 forint. Az sem lényegtelen, hogy a kísérletek során a marhák gyorsabban híztak a hagyományosan takarmá- nyozottaknál. Ráadásul egy tonna marhahús előállításához az új takarmányozási rendet követő gazdaságoknak 1,57 hektár helyett csupán 0,56 század hektár területet kellett abraknak való és silókukorica termesztésére lekötni. A felszabaduló földön jó pénzen eladható árunövényeket vethettek. bői két esetben az alkohol játszott főszerepet. A Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán a szakemberek elemezték az idei balesetek adatait: az első félévben 741 üzemi baleset történt., ennek 17 százalékát nők és 83 százalékát férfiak szenvedték el. A harminc éven aluliak sérültek meg a leggyakrabban a statisztika szerint. Baleseteik zömét a gyakorlatlanság, a virtuskodás, és az okozta, hogy nem ismerik a munkavédelmi szabályokat. A munkaidő harmadik órájában sérültek meg a leggyakrabban, és a hétfő vezet a hét többi napjával szemben a balesetek gyakoriságában. A helyzet a második félévben sem javult. Az elemzéssel foglalkozó szakemberek — és az új munkavédelmi szabályzat — szerint az elméleti oktatás mellett gyakorlati vizsgán is be kellene bizonyítani a dolgozók jártasságát a munkavédelemben. Előnyösnek tartanák a balesetek megelőzése szempontjából* ha a munkavédelemmel foglalkozók munkáiét a gazdasági vezetők az eddiginél jobban támogatnák és segítenék. F. T. Az állattenyésztési kutató- központ nemcsak a takarmányozást ésszerűsítve kínál megoldást a szarvasmarhahizlalás olcsóbbá tételére. Minimális — férőhelyenként 10 ezer forint — beruházással készült kísérleti telepeken bebizonyították. hogy hazánk éghajlati viszonyai között pazarlás az állatoknak épületeket is készíteni. A karámok között tartott jószágok takarmányszükséglete a tavalyi igen kemény tél idején is alig növekedett. Az állatartó üzemek, a húsipari vállalatok és az élelmiszeripari gyárak együttműködésével alakult Szarvasmarha Hústermelő Gazdasági Társaság a vágómarha-tenyésztés új szervezeti kereteinek kialakítására törekszik. A répaszelet olcsó takarmány, de 50 kilométernél távolabbra szállítva gazdaságossági előnyeit elveszíti. A cukorgyár közelében kell tehát a környező mezőgazda- sági üzemek együttműködésével olcsó hizlaldát építeni. Több cukorgyár — a sarka- di, a mezőhegvesi, a hatvani, a szerencsi, a kaposvári és az ercsi — körzetében már összefogtak az. állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. megkezdték a közös hizlalás feltételének kialakítását. Irányelvek az energiafelhasználásra A MTESZ Szolnok megyei szervezete tegnap tanácskozásra hívta össze a megye tervezéssel foglalkozó szakembereit, az építőipari, eléktronikai, vízügyi, földtani szakegyesületek tagjait. A meghívottak hat tanulmánytervet vitattak meg, melyeket a VÁTI az Ipari Minisztérium megbízásából az energiaprogram végrehajtásához segítségül dolgozott ki. A témák között szerepelt a hulladékhö hasznosítása, a szennyvíz- és iszap- kezelés, a geotermikus energia és termálvíz felhasználásának lehetőségei, a kommunális fűtés és hűtés. A tanulmánytervek a helyi alkalmazás irányelveit is tartalmazzák. Távvezeték Abu Dhaiba Neves angol, olasz és japán cégeket megelőzve jelentős versenytárgyalást nyert a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat Abu Dhaiban. A magyar szakemberek első ízben építenek ki 33 kilovoltos távvezeték- rendszert, e vezeték 36 alállo- mást köt majd össze. Az üzlet fővállallíozója a Magyar Kábelművek. A munkával rendkívül rövid idő. 21 hónap alatt kell végezniük. Legveszélyesebb a hétfő Üzemi balesetek a termelőszövetkezetekben Béna anyagmozgató gépek Ne vesszen kárba egymilliárd! Törökszentmiklósi tervek a targoncajavítás fejlesztésére Újságcikkekből, tv- és rádióriportokból közismert, hogy az üzemeknek mekkora gondot okoz hazánkban a targoncajavítás megoldatlansága. Mozgásképtelen anyagmozgató gépek százai rozsdásodnak tétlenül, miközben a munkapadok mellett szállítóeszköz híján órákig várakoznak az emberek a raktárban meglevő — A mi gyárunkról egy. az egész, targoncaügyet jól jellemző esettanulmány is készülhetne — kezdett terveikről beszélni Deák Lajos, a Szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyárának igazgatója. — Az üzemben 1969-ben kezdtek az emelőszállító gépekkel foglalkozni, kezdetben a garanciális szolgáltatás adott munkát, később a jav:/ás is a feladatok közé került: 1975-ben 400 beteg targoncát „gyógyítottak” meg. Amikor a szolnoki Mezőgéphez került a gyár, az új vállalat új terveket szőtt, a targoncajavítást visszafejlesztették, 1978- ban már csak száz járművet újítottunk fel. Ez volt a mélypont, utána ismét a fejlesztés mellett döntöttünk: tavaly már 500 targoncát javítottunk meg, az idei terv ennél is nagyobb. Amíg a törökszentmiklósi targoncás történet viharai dúltak, (a javító munkát jól ismerő és szerető munkások a „leépítés” idején elkesere^ detten vették tudomásul a változásokat, igen sokan el is hagyták az üzemet) az . ínyagmozgaitó eszközök megóvását biztosító szolgáltatás fejlesztése papíron ugyanolyan fontos országos feladat volt, mint korábban. A vállalati szemüvegen keresztül azonban úgy látszott, hogy a komoly hagyományokkal rendelkező javítóbázis termelési lehetőségeit érdemesebb más munkával hasznosítani. Később változott a helyzet, a gyár gaz— Ez a szolgáltatás átlagosan annyi nyereséget hoz a gyárnak, amennyi az exportra és a hazai piacra gyártott új mezőgazdasági gépek haszna. Ráadásul a tőkés országokban eladni ma igen nehéz, az árak is alacsonyak — a felújított targoncáknak viszont biztos piaca van itthon. Érdemes lenne hát továbbfejleszteni ezt a tevékenységet, már csak azért is, mert becslések szerint háromszor, négyszer ekkora kapacitás lekötésére is elegendő megrendelést anyagra. Sok-sok munkaóra vész kárba, a béna emelő- szerkezetekre egykor elköltött pénz semmi hasznot sem hajt. A Gépipari Technológiai Intézet egyik elemzése szerint a magyar gazdaságnak évente 1 milliárd forint veszteséget okoz a targoncajavítás mai helyzete. dálkodási nehézségeinek megoldása, tehát ismét vállalati érdek szólt a targoncák mellett. A felszabaduló műhelyeket a szolgáltató tevékenységet végzők rendelkezésére bocsátották, gondot szakemberhiány sem okozott, a hetvenes évek végén hűtlenné vált dolgozók közül igen sokan visszatértek. — Végeredményben nem volt nehéz újra az ország legnagyobb bázisává válni — foglalta össze az utóbbi években történteket Nagy László, a nemrégiben alakult targoncajavító osztály vezetője. — A termelés megötszörözésére szinte nem is kellett pénzt költeni, eny- nyit a meglevő lehetőségeket kihasználva is elérhettünk. Ráadásul gyárunk a szolgáltatás ipari hátterét is képes biztosítani. Ez pedig a targoncajavítás esetében létfontosságú. A munkát ugyanis nemcsak az országos szintű szérvezetlen- ség, hanem a gyakori alkatrészhiány is nehezíti. A kereskedelemtől megkaphatat- lan „apróságok” Törökszent- miklóson a szokásosnál kevesebb fennakadást okoznak: a gyárnak van öntödéje, forgácsolóüzeme, kiterjedt kooperációs kapcsolatai révén még egy gumitömítés elkészítése sem okoz gondot. Az anyagmozgató gépek javításához ma hatszáz, máshol beszerezhetetlen, alkatrészt készít maga a gyár — nagyüzemi módszerekkel. Ráadásul — Deák Lajos számításai szerint — megéri a targoncákról gondoskodni. kapnánk ... Sajnos beruházásra a szolnoki Mezőgépnek nincs pénze, márpedig, hogy évente 2 ezer targoncát kijavíthassunk, előtte 60 millió forintot legalább el kellene költeni. Hitelre az utóbbi hónapokban többször is pályáztunk — eddig eredménytelenül. A gazdaság ügyeiben járatosak a hitelkérelmeket hibátlannak feltételezve sem lepődhetnek meg az elutasításon, Égető ügy a targoncáké, a hasonlóan súlyos nehézségek enyhítésére azonban ma egyszerre nem jut pénz. Szerencsére a törökszentmiklósi gyár vezetői a targoncajavítási lehetőségek fejlesztésére kínálkozó olcsó módszerekről sem feledkeztek meg. Vállalkoznának a szolgáltató tevékenység országos szervezői teendőinek ellátására. A gesztorság előnyeit így összegezte Nagy László osztályvezető: — Nemcsak az a baj, hogy kevés helyen foglalkoznak az emelőgépek felújításával, javításával. A mostani kapacitásokat ésszerűbben használhatnák ki, a munkát olcsóbbá tehetnék a szervezettséget javítva. Mondok példát: az új gépek gyártói értékben határozzák meg, hogy mennyi pótalkatrészt szállítanak. Ha a kontingenst komplett részegységeket vásárolva merítjük ki, rosszul Járunk. A targonca hibás sebességváltója helyett nem mindig kell teljesen újat beépíteni. Gyakran elég, ha a működésképtelen részegység egyetlen alkatrészét kicserélik. — de a kereskedelem csupán komplett) sebesség- váltót kínál... Drága ez a megrendelőnek, de a javítást végzőnek is. Mivel teljes részegységből keveset szállít a targonca gyártója, a szolgáltató üzem anyaghiány miatt egy idő után képtelen dolgozni. „Szolgáltatási rendszer” Mennyivel más lenne a helyzet, ha a kereskedelem a javítók igényei szerint készletezne árut! A megfelelő választék kialakításához persze pontosan kellene tudni, hogy hány szervizben képesek a részegységek felújítására és hol csak cserére. Azt sem ártana számba venni, melyik üzem, milyen feladatok megoldására készült fel leginkább, hol milyen alkatrészeket tudnak gyártani ? A Mezőgép törökszentmiklósi gyára vállalkozna a szervezésre a gesztori teendők ellátására. Nemcsak az említett felméréseket végezné el, hanem a kevésbé tapasztalt üzemeknek átadná már bevált, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemen most készülő javítási technológiáit. A „szolgáltatási rendszer” megszervezése érdekében az üzem szakemberei most teszik az első lépéseket, az Ioari Minisztériumnak december közepén nyújtják be a szakmai gesztorsággal kapcsolatos terveket elbírálásra. Ha elképzeléseik jók lesznek, nem kell egymilliárd forintnak évente elvesznie. V. Szász József Változó megítélés A szervezés is segítene A rákóczifalvi Rákóczi Tsz hagymafeldolgozójában 2 ezer 399 vagon vöröshagymát dolgoznak fel ebben a szezonban. Ennek több mint egyharmadát exportálják az NSZK-ba, illetve Jugoszláviába
