Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-18 / 271. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 18. Atomerőművek árnyékában Szé/es körű követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudományos és technikai vívmánya az atommagokban rejlő energia felszabadítása. Az atommagok több milliárd fokos parazsaknak tekinthetők, amelyek koncentrált energiát hordoznak, de önként csak nagyon gyéren csordogál belőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és megismerésével a tudomány nagy lehetőséget kapott az atomi méretű világ titkainak kutatásához, az elemek tulajdonságainak megváltoztatásához, a betegségek megállapításához, leküzdéséhez és nem utolsó sorban az atommagok átalakításához, az atomenergia felszabadításához. Ma legkézenfekvőbb, legelérhetőbb, legfontosabb és egyben legjobban megvalósítható a magenergia felszabadítása. jelenleg maghasa- dási reakcióval. További lehetőség kínálkozik a magegyesülési reakció során keletkező magenergia hasznosítására. Technikai feltételei azonban még a kísérletes kutatás stádiumában vannak és a jövő század energiatermelő módszere lehet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1977. májusi salzburgi világkongresszusán fölbecsülték az emberiség válható energiaigényének alakulását és a kielégítés lehetőségeit a reális energia- készleteket és tartalékokat, továbbá az elérhető energia- forrásokat. A záróokmány egyértelműen a magenergia szélesebb körű felhasználására, az energiatermelő módszerek továbbfejlesztésére irányította a figyelmet. A legfrissebb adatok szerint a világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemel, és a világ villamosenergiatermelésének 8 százalékát, az energiaigény 2,3 százalékát szolgáltatják. Az előrejelzések szerint a századfordulóra a világ nukleáris energia- termelő kapacitása elérheti a villamos energia-termelésben a 14 százalékos, az energiafelhasználásban a 17 százalékos részarányt. A jövő nemzedéknek a boldogabb jövő érdekében, békében kell együtt élnie az atomerőművekkel, a radioaktív hulladékokkal, a nukleáris fegyverek árnyékában. flz ember második tűzgyújtása Hazai energiaigényünknek csak egy részét tudjuk a jövőben fedezni hagyományos energiahordozók fel- használásával. Energiastruktúránk egyébként is kedvezőtlen, igen jelentős az importunk a szilárd, a folyékony, illetve a gáz halmazállapotú energiahordozókból, villamos energiából. Növekvő energiaigényünk nagyobb részt csak az atomenergia hasznosításával elégíthető ki. Az atomenergia felszabadítása az ember második tűzgyújtása a Földön. Tűzgyújtáskor az éghető anyagból levegő jelenlétében szabadul fel az energia, tulajdonképpen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok egyesülnek oxigénatomokkal, miközben széndioxidok és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai törvények szerinti hőenergia felszabadításakor. Ez az 'energiamennyiség — viszonyítva a reakcióban részt vevő atomok tömegéhez — aránylag kicsi. Az atomenergia felszabadítása csak mag- hasadási vagy magegyesítési reakció során, különös feltételek között lehetséges. Ilyenkor nem az atomok külső elektronhéjain következik be a változás, hanem az atommagok belsejében, és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szabadul fel. Az atomerőművek lényegében csak az energia felszabadításának módszerében térnek el a hagyományos erőművektől. Az atomenergia gyakorlatilag ma még egyedül hasadó anyagokból, szabályozott maghasadás! láncreakció során .'./ahadul lel. Megvalósítani csak kötelező biztonsági követelmények teljesítése árán lehet. Erre nemcsak az üzemvitel biztonsága, hanem a környezet védelme érdekében is szükség van. Ma az egész világon csak ezeknek a szigorú előírásoknak megfelelően engedélyeznek tervezni, építeni és működtetni atomerőműveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából elengedhetetlen. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag hermetikusan zárt, különleges ötvözetű fémkazánokban van, a reakcióteret többszörös védelmi rendszer veszi körül és biztosítja. Az automatikus szabályozórendszer garantálja, hogy a reaktorban optimális üzemállapot legyen, és egyidejűleg az üzemzavart elhárító rendszerek — meghibásodás esetén is — biztonságosan működjenek. Nem válhat atombombává Az atomreaktorban szabályozott, önfenntartó láncreakció valósul meg, az atomrobbanás kritériumai kizártak. Ennek ellenére sok emberben ellenérzést vált ki, mivel az atomerőműveket gondolatban az atombombával társítja. Ez teljesen alaptalan félelem. Az atomreaktorok ugyanis sohasem válhatnak atombombává. Mindkét esetben ugyan láncreakció alakul ki a hasadó anyagban, de míg a bombában az önmagát lokozó spontán folyamattá válik, addig az atomreaktorokban az ilyen meghaladás automatikusan lefékeződik. A láncreakció nem kívánatos mértékének visszaszorítására számos védelmi rendszert is beépítenek. Az atomerőmüvek üzeme nyilvánvalóan kockázattal is jár, akárcsak más energiatermelő erőműveké. Normál üzemi feltételek mellett természetes, hogy van radioaktív gáz-, gőz-, és folyadékkibocsátás. Az is természetes hogy keletkeznek radioaktív- hulladékok. Az atomerőművek azonban még így is sokkal tisztább üzeműek, termé- szetkímélőbbek, mint a hagyományosak. összehasonlításként példa letiet egy atom- és egy hagyományos erőmű radioaktív hulladékainak, kibocsátása. A hagyományos erőműveknél ez többszöröse lehet az atommal működtetettnek. Ebből következik, hogy az atomerőművek a környezet sugárszennyezettségét, a környezet lakosságának sugárterhelését alig befolyásolják. Működő atomerőművek környezetében a sugáradag-termelés a természetes és a mesterséges eredetű értékeket kimutathatóan alig növeli. A normál üzemi kibocsátásokat az automatikus és félautomatikus üzemi környezeti sugárellenőrző rendszer mérőállomásai, laboratóriumai ellenőrzik, visszahatva a folyamat- szabályozásra és a kibocsátásra. Ebben az ellenőrző rendszerben nűködnek a polgári védelem rbv adatszolgáló és ellenőrző rendszer mérőállomásai, laboratóriumai is. Az atomerőművek nukleáris biztonsága, az előrelátó tervezés, a kifogástalan korszerű technika, az automatizált üzemvitel, a beépített többszörös védelem azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden üzemzavar elkerülhető, vagy legalábbis elhárítható és nukleáris üzemzavari katasztrófa elkerülhető. Elvileg azonban előállhat olyan üzemzavar, amikor az eseménylánc végén, kritikus helyzetben, veszélyes meny- nyiségű radioaktív anyag kerülhet ki a környezetbe. Felkészülten veszélyhelyzetre is Az atomerőmű környezetében élő lakosság és az anyagi javak védelme érdekében hatósági előírások szabályozzák az erőművek telepítését, létesítését és üzemeltetését, a védelem kiépítését, a környezeti sugárszennyezettség ellenőrzését, valamint az esetleges katasztrófa megelőzésének, elhárításának tervezését, begyakorlását. A hatósági előírások a' nemzetközi konvekciók és ajánlások alapján szigorú megkötéseket tartalmaznak. Az atomerőművek környezetének védelme széles körű hatósági előírás és követelményrendszer, mely a megelőzésre, illetve a következmények elhárítására vonatkozik. E követelmény- rendszer hasonló a katasztrófák, veszélyhelyzetek esetén alkalmazandó és a háborús megelőző, elhárító, mentő rendszabályokhoz. Valamennyi rendszabály beleilleszkedik a katasztrófaelhárítás feladatkörébe. A polgári védelmi előírások szerint az atomerőmű közvetlenül veszélyeztetett három kilométeres sugarú védőzónáján és a közvetetten érintett 3—30 kilométeres sugarú körgyűrűn belül differenciált védelmet kell biztosítani. Helyileg a közvetlen veszélyeztetett területen a dolgozókat, a lakosságot óvóhelyek építésével és átmeneti kitelepítésével védik meg. A közvetetten veszélyeztetett területen az időleges elzárkózás. átmeneti kimenekítés az előirányzat. Az egyéni védőeszközellátás és az anyagi javak rbv védelme egyaránt teljes körű, kiemelten fontos. Veszélyforrások-e az atomerőművek? Nem jobban, mint például a növényvédő szereket gyártó vegyi üzemek. A dolgozók és a környezet lakosságának, valamint anyagi javainak védelmi módszerei is hasonlóak. Elengedhetetlen a veszély egyértelmű és gyors felismerése, jelzése, s azonnal intézkedni kell, hogy a védelmi rendszabályokat az elzárkózást, a munkabeszüntetést, az esetleges kitelepítést vagy kimenekítést megkezdjék, fokozott sugárellenőrzéssel. Tokai Gábor Másfél óra alatt ütőképes egység Jól sikerült az első kórházi gyakorlat Parancsnok és ügyeletes mun kában Egyéni védőeszközök kiosztása A karcagi kórházban polgári védelmi alkalmazási készenlétbe helyezési gyakorlatot tartottak a napokban, melynek az volt a célja, hogy felmérjék a kórház-rendelőintézet üzemi polgári védelmi parancsnoksága, a törzs, valamint az önvédelmi szervezet állományának felkészültségét és tevékenységét. Erre a gyakorlatra méltán figyelt nemcsak a városi, hanem a megyei polgári védelmi törzsparancsnokság is, hiszen kórházi gyakorlat még nem volt a megyénkben, ezért jó tapasztalatokkal szolgált más egészségügyi intézmények hasonló jellegű megmozdulásaihoz is. Bizonyos mértékig önkontroll is volt ez a helyiek számára. Lemérhették hogy az elméletben kidolgozott feladatokat hogyan tudják a gyakorlatban megvalósítani. Az elmélet és a gyakorlat egysége egyészségügyi intézményeknél rendkívül fontos, hiszen egy esetleges háború időszakában feladataik igen nagy mértékben megnövekednek. Abban az esetben nemcsak a helyi betegeket kell ellátniuk hanem orvosi segélyhelyeket, szükségkór- házaka* is kell felállítaniok. Bár ez utóbbiakat most nem gyakorolták, alkalmazási készenlétbe helyezési gyakorlatuk mégis fontos volt. Eredményeinek összegzésénél a következőket lehetett megállapítani ; A kórház létszámának tíz százalékát vonták be a gyakorlatba, így a gyógyító munka zavartalan volt. Az előkészítés alaposságát bizonyította, hogy az egység másfél óra alatt ütőképes volt. A parancsnoki állomány lépten- nyomon azt tapasztalta, hogy a dolgozók értik a polgári védelmi gyakorlat szükségességét, és ezért rendkívül fegyelmezetten végzik feladataikat. A gondos felkészülés eredménye volt az is, hogy mindenki ismerte feladatát, kapkodás nélkül, jó hangulatban oldotta meg. Az okmányok, a szemléltető eszközök elkészítésében is jeleskedtek a karcagiak. Mindent egybevetve: a karcagi kórház önvédelmi parancsnoksága és szervezeteinek gyakorlata a vártnál jobban sikerült, jó tapasztalatokkal szolgált a többi egészségügyi intézménynek a következő években megrendezendő polgári védelmi gyakorlatához. Élelmezés bonyolult ' körülmények között Napjainkban — és szerencsére így van ez már több évtizede — mindenki természetesnek tartja, hogy bármilyen nagy tömeget megmozgató rendezvényen a vendéglátóipar, a kereskedelem akár napokon át hiánytalanul ellátja étellel-itallal a rendezvény résztvevőit. Az is természetes, hogy az ételek a közegészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban kerülnek a fogyasztókhoz. Jóval bonyolultabb mindez rendkívüli körülmények között, például háború esetén, amikor kevesebb idő jut az élelmiszerek előállításával, az élelmezés biztosításával kapcsolatos felkészülésre. Pedig a rendkívüli körülmények között olyan veszélyekkel is szembe kell nézni a feladatok ellátása során, mint a biológiai, rádióaktív vagy a vegyi szennyeződés. Az ilyen feladatokra békés viszonyok között kell felkészülni. A tudnivalókat módszeres elméleti és gyakorlati képzés során lehet megtanulni. Ezt a célt szolgálta az Egyesült Jászsági Áfész polgári védelmi szervezetének ez év október 26-án végrehajtott tízórás módszertani foglalkozása. A foglalkozást az önálló élelmiszerellátó szakasz parancsnokságának, az alegység tagjainak továbbképzése céljából tartották meg. A gyakorlatot az élelmiszerellátó szakasz főző és étkeztető rajai teljes egyéni védőöltözetben hajtották végre. A városi polgári védelmi parancsnokság kiképzési parancsa alapján végrehajtott gyakorlat sikeres volt. A tízfős élelmiszerellátó raj egységcsomagok kiosztásával biztosította a reggelit és a vacsorát. Egy főző és egy étkeztető raj egytál étel főzésével és felszolgálásával szolgáltatta az ebédet. A gyakorlatot végrehajtó szakszolgálat élelemellátását a szolgálatban töltött idő alatt biztosították. Az ételeket a meghatározott anyagnorma alapján készítették el. Gondosan vigyáztak az ételek minőségi követelményeire. A módszertani foglalkozáson több mint hatvanan — a szakszolgálati parancsnoki állomány szervező, irányító tagjai és a személyi állomány tagjai — vettek részt. Ott voltak a megyei és a városi PV-parancsnokság vezetői is. Ebédkiosztás
