Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-13 / 240. szám
1982. OKTÓBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ’3 Több mint 26 millió forintos termelési értéket állít elő az idén az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnikai üzeme. Legnagyobb megrendelőjük az OMKER Egymilliós vállalati költségen Tanulnak a nők a Tisza Cipőgyárban A könnyűipar egyik legtöbb nőt foglalkoztató üzeme a martfűi Tisza Cipőgyár. Ötezerkétszáz dolgozója közül háromezer a nő. Ez az arány a vezetésben is tükröződik, a különböző posztokon, művezetői, sőt osztályvezetői munkakörökben a vezetői tisztségek egyharmadát nők töltik be. A gyár irányítói nagy figyelmet szentelnek a fizikai állományú női dolgozók továbbképzésére, kinevelésére. Az idén fejeződött be például a kétéves művezetői tanfolyam, 24-en állami vizsgabizottság előtt adtak számot tudásukról, s szerezték meg a munkaköri képesítéshez szükséges kisdiplomát. A cipőgyári szakmunkások hároméves szakközépiskolájában az utóbbi három évben harminchatan érettségiztek, és szereztek alapot különböző középszintű vezetői tisztségek betöltéséhez. A gyári meósok körét is bővítik a fizikai állományból kikerülő lányok és asszonyok. Novemberben alapfokú meós tanfolyam indul, s a beiskolázottak fele nő. Az évente megközelítően egymilliós vállalati költséggel „támogatott” tanfolyamokon, iskolai rendszerű oktatásokon jelentős számban vesznék részt a gyesen lévő kismamák is, a vállalat úgy választja meg az oktatás időpontjait, hogy azon a környékről bejáró nők is részt vehessenek. A nők közül néhányan kereskedelmi főiskolán, közgazdasági és jogi egyetemen is tanulnak. A jól kvalifikált szakmunkások számának gyarapodását másfél éves munkaidő-kedvezményes tanfolyam megszervezésével is segítik, az utóbbi három évben 57, javarészt kisgyermekes édesanya végezte el a tanfolyamot. A tízhónapos munkaidőn túli rövidített szakmunkásképzőn is negyvenegyen szereztek bizonyítványt. Ünnepségsorozat 200 éves a Budapesti Műszaki Egyetem Tegnap megkezdődött a Budapesti Műszaki Egyetem alapításának 200. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat. Fodor Lajos rektorhelyettes leleplezte az egyetem aulájának falán elhelyezett, a bicentenáriumot megörökítő emléktáblát, majd a II. világháború idején a magyar nép függetlenségéért harcolt és mártírhalált halt hallgatók emléktáblájánál Váradi János, az intézmény KISZ-bi- zottságának titkára méltatta a fiatalon elhunyt hősöket. Az egyetemi tanács, a hallgatók és a társadalmi szervezetek képviselői koszorút helyeztek el. Ugyancsak koszorúzásra került sor Sticzek Józsefnek, az egyetem első rektorának sírjánál, a Mező Imre úti temetőben ugyancsak koszorúzásra került sor. Majd ha egyszer eszébe jut valamelyik széplelkű szépírónak, hogy papírra vesse Kőmíves Kelemen balladájának modern és vidám kicsengésű változatát, a siker reményében bízvást választhatja hőséül Törőcsik Menyhért ti- szavárkonyi kőműves kisiparost. Az élete kész regény, mint mindenkié. Az ő hatvan éve azonban mégis zaklatottabb, izgalmasabb volt eddig is, mint kortársaié. Kőműves Kelemen szomorú históriájához persze nem sok köze van, már csak azért se, mert amit ő épített, nem hogy aznap, de negyven év múlva se omlott le. A huncut mosolygású, nagytenyerű férfin alig látszik meg a hat évtized. Mozdulatai biztosak, találkozásunkkor éppen egy ház tetején szorgoskodik, legalább tíz létrafok magasan. Kézfogása nyoma, a szürke cement ottmarad a tenyeremen. Mintha némi gúnyt fedeznék feli a tekintetében, azt a fajta pillantást, amivel „kétkezi dolgozók” szokták megmérni a „fehéringeseket”. — Azt mondják, Tiszavár- *konyhán a leghíresebb kőműves Törőcsik Menyhért — kezdem sután a beszélgetést. — Lehet, hogy én voltam. De tavaly nyugdíjba mentem, inkább tehát a leghíresebb nyugdíjas kőműves vagyok. Mert hogy nincs több a faluban. — Hány várkonyi ház mellett megy el azzal a jóleső érzéssel, hogy a saját alkotása? — Körülbelül kétszáz épületet húztam fel huszonhét év alatt, amióta kiváltottam az ipart. De nemcsak itt építkeztem negyvenhat esztendő- nyí aktív kőműveskedésem idején, hanem szinte az ország minden pontján. A Budapesti Gyárépítőnél dolgoztam hosszú évekig, részt vettem a sztálinvárosi nagy építkezésben is. Kemény három év volt, távol a családtól, de még az istentől is; a nagy semmiből kellett virágzó várost varázsolni. — A gyárépítés persze nem igazán kisipari munka. — Mégse ártott megtanulni. Sajnos az évtizedek tapasztalait mindössze egy tanulónak adhattam tovább: népszerűtlen szakma, nincs utánpótlás. Vagy ha van, túlságosan egyoldalúan képzett. Annak idején nekem a házépítés minden csínját-bínját el kellett sajátítanom. — Közben persze a, divat is változott. — Naná, hiszen valamikor vályoggal dolgoztunk, tizenöt éve azonban divatbajött a betonlap és a tégla. Eltűntek a fagerendák is. A tető formája is változott, kezdetben a fésűs tetőt kérték, később a sátortetőt, most megint a fésűs a kedvenc, padlásszobá- Val. A legnagyobb ház, amit építettem 14-szer 10 méter alapterületű. KéSz palota. — Láthatóan nem bírja ki munka nélkül a nyugdíjba vonulása ellenére se. — Egymillió nap nyugdíjat vettem ki és csak akkor dolgozom, ha megtisztelnek a munkával. — bcndó — Fotó; T. K. L. Körösmenti változások Búzavetés szentandrási módszerrel Vállalkoznak, kísérleteznek, takarékoskodnak Volt már olyan nyár is, amikor örültünk volna az évszakot „meghazudtoló” október eleji, száraz, verőfényes napoknak. Igyekeznék is kihasználni a kedvező időjárást a kunszentmártoni Körösmenti Tsz tagjai, kezük és gépeik nyomán szinte óráról órára változik az őszi határ .képe. Az előző délután még szárcsonkoktól barnálló napraforgótarlót széles sávban hasítják a tárcsák, készítik a magágyat a vetéshez. A megriadt őzeknek hirtelen kitágul a látómező, ahogy a csatasorban araszoló kombájnok borotválják a csontszárazra érett kukoricatáblákat. Gépek a huszonnegyedik órában A rövid őszi határjáráson kalauzolásomra vállalkozó fiatal téeszelnökkel, Gyulai Lajossal arról beszélgettünk a kungyalui kerület felé menet, hogy nemcsak a határ képe változik a Körösmentiben. — A korábbi években a lehetőségeitől elmaradó színvonalon gazdálkodó szövetkezetünknek egyik legégetőbb feladata, így határozták meg azt a járási párt- és tanácsi szervek is, hogy az adottságainknak jobban megfelelő termelés- szerkezet, termelésirányítás kialakításával javítsuk eredményeinket. A növénytermesztésben az intenzív gabonatermesztésbe való intenzívebb bekapcsolódás ad erre lehetőséget. A gabonaterületek és azok hozamainak növeléséhez azonban a talajadottságokhoz legmegfelelőbb technológia megválasztására, a technikai színvonal javítására volt szükség. Az utóbbira a téesz szűkös anyagi helyzete nem sok lehetőséget biztosított, de amint az elnök elmondta, találtak megoldást arra, hogy bővítsék, korszerűsítsék a gépparkjukat. — A huszonnegyedik órában, mielőtt még a gépek árait emelték, hétmillió forint úgynevezett konvertálható árualapot növelő hitelt vettünk fel, amiből nagyteljesítményű munka- és erőgépeket, szállítójárműveket vásároltunk. Egy év alatt meg kell termelnünk az adósságunk törlesztésének fedezetét, ezért lényegesen, csaknem négyszáz hektárral növeljük a gabonatermő területeinket. Csupán a kalászosok magja négyezer hektáron kerül földbe most ősszel, tizennégy géppel már meg is kezdtük a búza vetését. Megállunk az egyik táblánál, megnézni a vetést. Jómagam vetőgépet ugyan sehol sem látok, de mint kiderül a Rába Steiger vontatta tárcsa előtt haladó, leginkább műtrágyaszóró berendezéshez hasonlító masina mégiscsak búzát vet. — Pontosabban szór — igazít ki Túri Lajos termelési elnökhelyettes. — A békésszentandrási téeszben kísérletezték ki a szórva-ve- tés Itechnológiáját, és ezt a gépet. A kecskeméti Mezőgép Vállalat készítette el az első nyolcas szériát, amiből egyet a mi gazdaságunk kapott. Tavaly hétszáz hektáron már kipróbáltuk a békésszentandrási módszert, az eredmény sok kilogramm terméstöbbletben mutatkozott meg. Ahogy az elnökhelyettes elsorolta a szórva-vetés előnyeit, kiderült, hogy az új technológia meghonosítása egyértelműen a termőhelyi adottságokhoz való jobb igazodást szolgálja a gazdaságban. — Növénytermesztésünk jövedelmezőségének javítása megkívánja, hogy jelentős területen termeljünk napraforgót, kukoricát. Ahol ezek a növények az elővetemé- nyek, a hagyományos vetőgépekkel nehezebb idejében, és jó minőségű munkát végezni a földbe tárcsázott gyökér- és szármaradványok miatt. Gyorsabb is a mag kiszórása és sekély betár- csázása, mert az új szórva- vető teljesítménye annyi, mint négy Lajta-vetőgépnek. Jobban betarthatják így a növénytermesztőink az optimális vetésidőt is. A csaknem másfélezer hektár kukorica betakarítása a félidejénél tart a Körösmentiben. A szövetkezet kettes kerületéből nemcsak az egy-egy hektáron hat és fél tonnát „adó” kukorica szemtermését, hanem az összezúzott szárat is elszállítják. Takarmány az összezúzott szár is — Silót készítünk belőle — magyarázza Túri Lajos. — Az állattenyésztésünk gazdaságosságának egyik kulcskérdése a takarmány- gazdálkodásunk javítása. Az sem mindegy, hogyan és hol termeljük meg a szarvasmarháink, juhaink téli tömegtakarmáni szükségletét. A 8200 tonna kukoricasiló alapanyagát például nagyobb részt őszi árpa helyén és a kiöregedett lucernaföldek első növedék utáni feltörésével, másodvetésként termeltük meg. A jövedelmezőbb állattenyésztés érdekében tett intézkedésekről régebbi ismerőssel, a szövetkezet állat- tenyésztési főágazatvezetőjé- vel is alkalmam volt szót váltani, örvendetes változásokról beszélt Rácz Pál: — Korábban a tehenészetünk rontotta leginkább az ágazat és egyben a szövetkezet nyereségét. A t.ehe- nenkénti tejtermelésünk nem érte el a 2200 litert, így a tejértékesítésnél sem számolhattunk prémiumra. Halaszthatatlanná vált a fajta váltása, csak hát az anyagi lehetőségeink meglehetősen szűkösek voltak. Végül is a szövetkezeti mozgalom egyik támogatási lehetőségével élve, a területi szövetségtől, a megye termelőszövetkezeteinek kölcsönös támogatási alapjából kapott hitelből vásároltunk jól tejelő, Holstein Friez és magyar tarka keresztezésű üszőket. Számítanak a prémiumra Akaratlanul kicsúszott a számon a kérdés, hogy megint hitelből? Nincs elég törleszteni valója a gazdaságnak? A főágazatvezető megnyugtató" választ adott: — A TESZÖV-től kapott hárommillió forint év végén már nem terheli majd adósságként az ágazatot. Vágásra értékesítettük az átlag alatt „termelő”, azaz kevés tejet adó teheneinket. Kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy az Állatforgalmi Vállalatnak jó áron, kis súlyú, fiatal bikákra volt szüksége olasz exportra, és magyar tarka vemhes üszőket is adtunk el más gazdaságoknak. Szóval összejött a pénz a fajtaváltáshoz, aminek az eredményei már most is biztatóak. A háromnegyedévben elért 2300 literes tehenekénti tejtermelés időarányosan azt jelenti, év végére meghaladjuk a 3000 litert. Az összes tejértékesítésünk szeptember végéig 2100 liter Imit egy-egy tehéntől a tavalyi egész évi 1520 literrel szemben. A többletértékesítésből így az idén először már mintegy másfél millió forint prémiumra is számíthatunk. Ágazati szinten tehát már mindenképpen nyereségessé tettük a tehenészetünket. A Körösmenti Tsz-ben tett rövid határjáráson látottak, hallottak tanúsága szerint a gazdaság korábban lassú víz jelzővel illetett gazdálkodásában valami mozdult, a kunszentmártoni szövetkezeti gazdák lépést váltottak. És úgy tűnik, ehhez jól választották meg az irányt és az ütemet. Temesközy F. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valolaárlolvamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. Devizanem Vételi árf. 100 Középegységre Eladási forintban Angol font 6 563,15 6 569,72 6 576,29 Ausztrál dollár 3 658.37 3 662,03 3 665,69 Belga frank 78,71 78,79 78,87 Dán korona 432.44 432,87 433.30 Francia frank 542,78 543,32 543,86 Hollandi foriht 1 399,92 1 401,32 1 402,72 Japán yen (1000) 143,77 143,91 144,05 Kanadai dollár 3 127,94 3 131,07 3 134,20 Kuvaiti dinár 13 185.25 13 198,45 13 211,65 Norvég korona 537.56 538,10 538,64 NSZK márka 1 534.01 1 535,55 1 537,09 Olasz líra (1000) 27,21 27,24 27,27" Osztrák schilling 218.09 218,31 218,53 Portugál escudo 43,59 43,63 43,67 Spanyol peseta 33,80 33,83 33,86 Svájci frank 1 778,03 1 779,81 1 781,59 Svéd korona 527,01 527,54 528,07 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 852.99 3 856,85 3 860,71 október 12-től Vásárolható Vételi Eladási Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 50 6 372,63 6 766,81 Ausztrál dollár 50 3 552,17 3 771,89 Belga frank 5 000 76,43 81,15 Dán korona 1 000 419,88 445,86 Finn márka 100 691,14 733,90 Francia frank 500 527,02 559,62 Görög drachma 500 52,55 55,81 Hollandi forint 1 000 1 359,28 1 443,36 Japán yen (1000) 10 000 139,59 148,23 Jugoszláv dinár 100 58,46 62,08 Kanadai dollár 100 3 037,15 3 225,00 Kuvaiti dinár 10 12 802,50 13 594.40 Norvég korona 1 000 521,96 554,24 NSZK márka 1 000 1 489,48 1 581,62 Olasz líra (1000) 50 000 26,42 28,06 Osztrák schilling 1 000 211,76 224,86 Portugál escudo 5 000 42,32 44,94 Spanyol peseta 5 000 32,82 34,84 Svájci frank 1 000 1 726,42 1 833,20 Svéd korona 100 511,71 543,37 Török líra 1 000 20,95 22,25 USA dollár 100 3 741,14 3 972,56 Modern Kőműves Kelemen ... ha megtisztelnek a munkával