Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 12. Az árulás ára Bajorországban újra lesújtott Genscherékre a most már szüntelenül fe­lettük lebegő Damoklész- kard: a szabaddemokrata párt a Német Szövetsé­gi Köztársaság tíz tarto­mánya közül immár a negyedikből bukik ki lát­ványosan. Az újabb ve­reséggel nagyjából egy- időben folyt az FDP Ba­den—Württemberg tarto­mányi szervezetének he­lyi kongresszusa, és im­már senkit sem lepett meg, hogy az elnöki be­számoló a párt országos vezetését „árulással” vá­dolta. A bonni kialíciórob- bantásban főszerepet ját­szott FDP-vezérkarral kapcsolatban a verrat (árulás) szó most már véglegesen polgárjogot nyert a nyugatnémet saj­tóban és közvélemény­ben. Ez a közvélemény — és ez feltétlenül je­lent valamit a március elejére ígért országos vá­lasztásokat illetően is — nehezen emészti meg, hogy Hans-Dietrich Gen­scher pártelnök és mun­katársai a bonni hata­lomváltás során ponto­san az ellenkezőjét cse- lekedték annak, amire 1980-ban a választóktól felhatalmazást kaptak. Így és ezért érthető az NSZK egyes sajtókörei által használt kifejezés, amely szerint a szabad- demokrata párt szavazó­táborának villámgyors olvadása, sőt elolvadása „az árulás ára”, amit Genscheréknek most meg kell fizetniök. Az adatait, sőt prognó­zisait illetően világszer­te megbízhatónak tekin­tett hamburgi Spiegel október 11-én reprezen­tatív felmérést tett közzé, amelyből egyértelműen kitűnik; ha most tartaná­nak választásokat, az FDP nemhogy a részvé­telhez szükséges öt, de még a három százalékot sem érné el és kibukna az országos parlament­ből, a Bundestagból is. A sajtó, és ez ebben a helyzetben érthető, a ba­jor tartományi választá­sokat is országos szeiz­mográfként várta. Mit mutat a szeizmográf? Az önmagában nem szenzáció, hogy Strauss CSU-ja Bajorországban megszerezte az abszolút többséget. Az azonban már figyelemreméltó, hogy Straussék valamivel kevesebbet (59,1 helyett 58,3 százalékot) szerez­tek, mint négy éve. Ugyanennek az éremnek a másik oldala, hogy a legkonzervatívabb tarto­mányban is elmaradt a szociáldemokraták látvá­nyosnak várt hanyatlása, sőt, ha csak fél százalék­kal is, de növelték szava­zataik számát (31,4-ről 31,9" százalékra). Ez már éppúgy orszá­gos jelenségként értékel­hető, mint az FDP kibu­kása vagy éppen a „zöl­dek” előretörése (a sza­baddemokraták a leg­utóbbi választás 6,2 szá­zalékával szemben most csupán 3,5 százalékot ér­tek el, a környezetvédők pedig az 1978-as 1,8 he­lyett most 4,6 százalé­kot kaptak, tehát mind­össze négy tized száza­lék választotta el őket at­tól, hogy — Hamburg és Hessen után — újabb tartományi parlamentbe kerüljenek be). A bajor szeizmográf tehát sokmindent meg­mutatott. Nem utolsó­sorban — méghozzá számszerűen — az „áru­lás árát”. Harmat Endre Fontos szakaszába jutott a palesztin—jordán párbeszéd A Begin-kormány vasár­napi ülésén számos követe­lést támasztott Libanonban levő csapatainak kivonásá­hoz, de ezúttal megelégedett azon szándékának puszta hangoztatásával, hogy szabá­lyos békeszerződés megköté­sére kívánja rábírni az új li­banoni vezetést. A minisztertanácsról ki­adott közlemény szerint Iz­rael ragaszkodik ahhoz, hogy elsőként a Libanonban ma­radt palesztin fegyveresek távozzanak az országból. Tel Aviv feltételei értelmé­ben csak ezután kerülhet sor a Szíriái és izraeli had­erők egyidejű visszavonásá­ra. A Begin-kormány emel­lett követeli azt is, hogy Bejrút — közvetlen tárgya­lások útján — szerződésben biztosítsa az ország déli ha­tárán levő mintegy 45 km széles ütközőövezet kiala­kítását, s vállaljon kötele­zettséget arra is. hogy terü­letéről a jövőben senki nem indíthat Izrael-ellenes akció­kat. Az izraeli csapatok tá­vozása előtt — hangoztatja a kormányközlemény —• Tel Avivnak vissza kell kapnia fogságba esett katonáit, ill- letve az elesettek és eltűn­tek holttesteit. Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának el­nöke vasárnap kétszer is tár­gyalt Ammanban Husszein jordániai királlyal. Egy pa­lesztin szóvivő vasárnap azt jelezte, hogy a tárgyalások kapcsán egy közel-keleti ren­dezésről szóló megállapodás körvonalai kezdenek kibon­takozni. Nem részletezte azonban, hogy milyen meg­egyezésről lehet. szó. A Reuter hírügynökség idézte Arafat vasárnapi am- mani nyilatkozatát, amely­ben leszögezte;. bármely ren­dezési tervet kész elfogadni, amelynek megvalósulásával palesztin zászló lenghet Je­ruzsálem felett. Megfigyelők mindenesetre megerősítik, hogy a jordá­niai—palesztin párbeszéd fontos szakaszába jutott. Arafat vasárnap távirat út­ján Ammanba kérette a PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának tagjait. Megkezdte munkáját a nemzetközi Russel-bíróság bizottsága a nyugat-bejrúti palesztin menekülttáborok­ban elkövetett tömegmészár­lás felelőseinek felkutatásá­ra. A bíróság elnöke, Vladi­mir Dedijer jugoszláv tör­ténész-publicista, akadémi­kus felkérte az izraeli kor­mányt, hogy tegye lehetővé a bizottság szabad működé­sét az országban, azoknak a katonai és polgári szemé­lyeknek a meghallgatását, akik információkkal szolgál­hatnak a bűntény szervezőit illetően. A bizottság hasonló kéréssel fordult a libanoni kormányhoz is. Husszein jordániai király és Arafat, a PFSZ VB elnö­ke „azonos nézeteket” vall a jordániai és a palesztin nép sorsáról — közölte tegnap az ammani rádió. A két ve­zető ammani tárgyalásainak hétfői, harmadik fordulójáról részleteket nem hoztak nyil­vánosságra. Arab források ' szerint Husszein és Arafat a jordá­niai uralkodó szeptember 20-i felhívásáról tárgyal, amely államszövetséget java­solt Jordánia és a létreho­zandó palesztin állam között. Amin Gemajel libanoni el­nök tegnap találkozott a többnemzetiségű t erőben résztvevő három ország kép­viselőivel. A megbeszélésen, amelyen Morris Draper ame­rikai különmegbízott, a fran­cia és az olasz nagykövet, valamint a 4000 katonát számláló többnemzetiségű erő parancsnokai vettek részt a „libanoni főváros bizton­ságának megszilárdítását szolgáló további lépésekről” volt szó. Olaszország további 400 katonát irányít Libanonba — közölték’ bejrúti diplomá­ciai források. Szovjet-francia parlamenti találkozó Ponomarjov nyilatkozata Igen elégedetten nyilatko­zott a szovjet és a francia parlamenti képviselők múlt héten Moszkvában megtar­tott találkozóiról Borisz Ponomarjov, az SZKP KB politikai bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Nemzetisé­gi Tanácsa külügyi bizottsá­gának elnöke. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának kül­döttsége Maurice Faure-nak, a bizottság elnökének veze­tésével október 4-én érke­zett a Szovjetunióba, hogy tárgyaljon a szovjet Legfel­sőbb Tanács Szövetségi és Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságainak tagjaival. A vasárnap a Kremlben megtartott, a szovjet és francia parlamenti képvise­lők megbeszéléseit lezáró találkozón Ponomarjov poli­tikai szempontból tartal­masnak, hasznosnak és idő­szerűnek nevezte a tárgya­lásokat, amelyek lehetővé tették, hogy a két fél job­ban megértse egymás állás­pontját. A találkozók egyik legfőbb eredménye az volt, hogy megerősítették: szov­jet és francia részről egy­aránt tovább akarják fej­leszteni és erősíteni a két ország kölcsönösen előnyös együttműködését és barátsá­gát. Új lengyel szakszervezet Kezdeményező bizottságok alakultak A varsói rádió és televí­zió tegnap esti híradásai szerint a gdanski Lenin ha­jógyárban az új szakszerve­zet megalakulásáról szóló vitát bizonyos csoportok a nap folyamán rendbontásra használták fel; egyes helye­ken sztrájkot igyekeztek szervezni, próbálkozásaik azonban jórészt sikertelenek maradtak. Lengyelország számos más üzemében ugyanakkor a szejm által jóváhagyott törvény alapján megkezdő­dött az új, szocialista ala­pokon álló szakszervezeti mozgalom szervezeteinek létrehozása. Több munkahe­lyen máris létrejöttek a kezdeményező bizottságok, amelyek az üzemi érdek- képviseleti szervezeteket fogják létrehozni. A belügyiminiszter dönté­se nyomán tegnap szabadon engedtek 308 internáltat. Az intézkedés azzal a bejelen­téssel van összhangban, amelyet Wojciech Jaruzels­ki hadseregtábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke, minisz­terelnök tett szombaton a szejm ülésének végén mon­dott beszédében. Varsóban egyidejűleg azt is közölték, hogy az ország belbiztonsági helyzetének, valamint a közrend javulá­sának eredményeként to­vább kívánják csökkenteni az internáltak számát. Losonczi Pál távirata az Alroázsiai Szolidaritási Szervezetoek Carstens Pekingben A Tienanmen téri fogadás­sal tegnap délelőtt megkez­dődött Karl Carstens nyugat­német elnök hivatalos pekin­gi programja. A politikus és kísérete vasárnap érkezett Pekingbe. A kínai vendéglá­tó Peng Csen, az Országos Népi Gyűlés állandó bizott­ságának egyik elnökhelyet­tese, aki a gyengélkedő el­nök, Je Csien-jing helyett látja el ezt a tisztet. A nyugatnémet elnök láto­gatása egybeesik a két ország diplomáciai kapcsolatai meg­teremtésének 10. évforduló­jával. Belgium Tanácsi választások Helyi tanácsi választáso­kat tartottak vasárnap Bel­giumban. 7 millió választó az ország 589 városában és köz­ségében mintegy 12 ezer ta­nácstagot választott meg a helyi ügyek irányítására a következő hat évre. Az ered­mény nagyjából megegyezik a tavaly novemberi parla­menti választás eredményé­vel: a kereszténydemokraták országszerte visszaestek, a jobboldali liberálisok erősöd­tek, míg a szocialisták meg­tartották korábbi helyeiket, A helyi listák és csoporto­sulások. valamint a szavazás eltérő módja miatt az ered­mények számszerűen nem vethetők össze a parlamenti választásokéval. Az Afroázsiai Szolidari­tási Szervezet XI. elnökségi ülését Taskentben tartják. A tanácskozás alkalmából tá­viratban köszöntötte a 25 éves szervezetet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke. Az üdvözlet hangsúlyoz.- za: A magyar nép jól ismeri Afrika és Ázsia népeinek a függetlenségükért és a tár­sadalmi haladásért vívott igazságos antiimperialista harcát, s azokkal tettekben is mindig szolidaritást vál­lalt. Az Afroázsiai Szolidari­tási Szervezet megalakulásá­tól fogva jelentős részt vál­lalt a nemzeti íelszabadítási mozgalmak győzelemre segí­tésében, az imperialista ag- resszorok megfékezésében, a nemzetközi szolidaritási moz­galom szervezésében. Jelenleg is komoly erőfe­szítéseket tesz a két konti­nens területén meglevő kon­fliktusok, háborús feszültsé­gek felszámolására, köztük a közel-keleti kérdés békés és valamennyi érdekelt fél szá­mára igazságos rendezésére, az Arab-öböl térségében dú­ló háborúskodás befejezésé­re, az Afrika déli részén élő népek apartheid-ellenes küzdelmének támogatására. A jelenlegi feszültségekéi terhes helyzetben, különösen fontos, hogy valamennyien közös erővel lépjünk fel a fegyverkezési verseny foko­zása, a világ békéjét veszé­lyeztető lépések ellen. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya határozot­tan elítéli az enyhülés elle­ni támadásokat és fellép a nemzetközi légkör megron­tására irányuló próbálkozá­sok és a termonukleáris ka­tasztrófa veszélyét magában rejtő új nukleáris fegyverze­tek rendszerbe állítása el­len. Az Önök országainak és a mi népünknek a sorsa is szo­rosan összefügg a világ bé­kéjének a sorsával. Csak az emberiség leje felett lebegő nukleáris veszély elhárítá­sával bontakozhat ki igazán a fejlődő országok népeinek küzdelme gazdasági és poli­tikai szuverenitásuk tartós biztosításáért, teljesedhet ki gazdasági, társadalmi, poli­tikai és kulturális fejlődé­sük,! és valósulhat! meg a mi fő törekvésünk is, hogy a fejlett szocialista társadal­mat építve tovább erősítsük népgazdaságunkat. javítsuk népünk életkörülményeit. Biztosíthatom Önöket, hogy a Magyar Népköztársaság, a szocializmust énítő magyar nép a jövőben is teljes szo­lidaritást vállal a fejlődő országok népeinek, a nem­zeti íelszabadítási mozgal­mak igazságos ügyével. Kí­vánjuk, hogy szervezetük te­vékenységével erősítse to­vább a haladó imperialista- ellenes erők nemzetközi ösz- szefogását, a békéért, a tár­sadalmi haladásért. Az AAPSO jubileumi elnökségi ülése minden résztvevőjének felelősségteljes munkájához sok sikert kívánunk — fe­jeződik be az Elnöki Tanács elnökének távirata. * * * A tanácskozáson dr. Sütő Gvula titkár vezetésével részt vesz a Magyar Szolida­ritási Bizottság küldöttsé­ge is. Esküt tett Bolívia új elnöke Hernan Siles Zuazo va­sárnap délután letette a hi­vatali esküt és ezzel Bolí­via új alkotmányos elnöké­vé vált. Vasárnap vette át tisztségét Jaime Paz Zamo­ra új alelnök is. Az ünnepségen a világ negyven országának 150 képviselője vett részt, köz­tük Peru, Ecuador és Ko­lumbia elnöke és Rafael Carlos Rodriguez kubai al­elnök. Az ország 57. elnöke azt követően került Bolívia élé­re, hogy az általa vezetett politikai tömörülés, a de­mokratikus népi egység megnyerte az 1980-ban tar­tott általános választásokat. A katonák azonban sem­misnek mondották a válasz­tásokat és puccsal átvették a hatalmat. A katonai ura­lom ellen általában népi el­lenállás bontakozott ki, s egymást követték az általá­nos sztrájkok, a tüntetések és más megmozdulások. A katonai vezetés szeptember elején kénytelen volt beje­lenteni, hogy elismeri a két évvel ezelőtti választásokat és a hatalmat az akkor megválasztott kongresszusra ruházza át. Bajorországi választások 11 szabaddemokraták újabb súlyos veresége Az NSZK-beli Bajoror­szágban vasárnap megtar­tott tartományi választáson a Szabaddemokrata Párt újabb, rendkívül súlyos ve­reséget szenvedett, a Keresz­tényszociális Unió fölé­nyes győzelmet aratott, a Szociáldemokrata Párt meg­őrizte eddigi befolyását, a zöldek, azaz a környezetvé­dők pedig jelentős szavazat­nyereségük ellenére nem jutott be a bajor parla­mentbe. A szavazáson, amelyen a választásra jogosult mint­egy nyolcmillió állampolgár 78,3 százaléka vett részt, a következő eredmény szüle­tett: pártok 1982 1978 változás 1978-hoz képest CSU 58.3 59,1 — 0.8 százalék SPD 31.9 31.4 0,5 százalék FDP 3,5 6.2 — 2.7 százalék Zöldek 4.6 1,8 2,8 százalék A választás eredménye­képpen a 204 fős bajor tar­tományi parlementben a jövőben csupán két párt — a CSU és az SPD — lesz képviselve: a CSU 133, az SPD 71 mandátummal, A bajor választás legfon­tosabb országos vonatkozása az. hogy a nyugatnémet la­kosság két héten belül egy­másután két tartományban — Hessenben és Bajoror­szágban — buktatta ki a parlamentből a Szabadde­mokrata Pártot, ami a bon­ni hatalomcserét végrehajtó Hans-Dietrich Genscher pártelnök jobboldali politi­kájának egyértelmű elutasí­tását jelenti. Az FDP ezzel az NSZK tíz tartománya kö­zül már négyben nem kép­viselteti magát. RABAT Az Arab Liga II. Hasszán marokkói király vezette kül­döttsége október 22-én Wa­shingtonban találkozik Ro­nald Reagan amerikai elnök­kel — jelentették be tegnap hivatalosan Rabatban. DAMASZKUSZ Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke tegnap közel-keleti kőrútjá­nak első állomására, Da­maszkuszba érkezett, ahol Hafez Asszad Szíriái elnök meghívására tesz baráti láto­gatást. VATIKÁN VÁROS II. János Pál pápa tegnap a Vatikánban magánkihall­gatáson fogadta Sedli Klibit, az Arab Liga főtitkárát. Va­tikáni megfigyelők úgy tud­ják, hogy a pápa és Klibi megbeszélésén a közel-keleti helyzetről, valamint a római központi zsinagóga elleni ter­rortámadásról volt szó. KAIRÓ Francis Pym brit külügy­miniszter tegnap délután Damaszkuszból Kairóba, kö­zel-keleti kőrútjának máso­dik állomására érkezett, ahol nyomban meg is kezdte ta­nácskozásait az egyiptomi ve­zetőkkel. ŰJ-DELHI Az indiai parlament épüle­te előtt tegnap több mint há­romezer szikh vallású em­ber tüntetett, követelve, hogy bővítsék a szikh vallási kö­zösség jogait Punjab állam­ban. (Punjab szövetségi ál­lamban él India ötmillió szikh lakosságának többsége.) A rendőrség a fokozódó erő­szakhangulatban lőfegyvert használt a tüntetők ellen, akik kövekkel dobálóztak és járműveket gyújtottak fel. LUSAKA Jusufí Maitama-Sule, az ENSZ apartheid-ellenes bi­zottságának elnöke felhívta a világ kormányait és szerve­zeteit, hogy a dél-afrikai po­litikai foglyokkal való szoli­daritás napja alkalmából fe­jezzék ki szolidaritásukat a fajüldöző rezsim által bebör­tönzött dél-afrikai hazafiak­kal. BÉCS Antonio Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök tegnap hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett. Auszt­riai látogatása idején a por­tugál államfő a két ország közötti szorosabb gazdasági, műszaki és kulturális együtt­működésről tárgyal Bruno Kreisky osztrák kancellárral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom