Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

1982. OKTÓBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP '3 Befejezte munkáját a Vöröskereszt VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) szennyeződéseitől, ártalmai­tól. A vöröskeresztes akti­visták nem ismerik a vegy­szerek szakszerű tárolásá­nak alkalmazásának mód­iát. ezért kérték: bocsássa­nak rendelkezésükre tájé­koztató, propagandaanya­gokat, hogy a legfontosabb tudnivalókról időről-időre tájékoztathassák a mező- gazdasági dolgozókat. A vitában elhangzottak­ra Hantos János főtitkár válaszolt, majd a kongresz- szusi küldöttek jóváhagy­ták az országos vezetőség beszámolóját és elfogadták a Magyar Vöröskereszt VI, kongresszusának határoza­tát. A határozat módosítja az alapszabály két pontját. En­nek értelmében a fővárosi, a megyei, a városi, a váro­si-járási és a járási vezető­ségek saját hatáskörben végrehajtó bizottságot vá­lasztanak. A vb-k szerve­zik és ellenőrzik a vezető­ségek határozatainak végre­hajtását, beszámoltatják, a munkahelyi, a lakóhelyi és az alapszervezeti vezetősé­geket, tapasztalatcseréket szerveznek, munkájukról be­számolnak a vezetőségeknek és előkészítik azok üléseit. A módosított alapszabály­nak megfelelően a Magyar Vöröskereszt tagsági díja felnőtteknek évi 10 forint­ról 20 forintra, tanulóknak évi 4 forintról 10 forintra emelkedik. A kongresszus határozata — az elért eredményekre építve — a következő öt évre azt a célt tűzi szerve­zetei, tagsága elé, hogy ha­tékonyabban támogassa a magyar egészségügy, a szo­ciálpolitika és a közműve­lődés törekvéseit, a család védelmét. Előírja a doku­mentum, hogy — az embe­rek segítőkészségére alapoz­va — a Magyar Vöröske­reszt tegyen kezdeményezé­seket a hátrányos helyze­tűek szociális problémáinak megoldására. A vöröskeresz­tes mozgalom tagjainak számát célszerű úgy növel­ni, hogy az új aktivistákat érdeklődésüknek és szakér­telmüknek leginkább megfe­lelő, társadalmilag is hasz­nos feladatokkal bízzák meg. A határozat leszögezi, hogy a szervezet továbbra is támogatja a Nemzetközi Vöröskereszt demokratizáló­dásának folyamatát, föllép a béke megóvásáért, a nem­zetközi szolidaritás és együttműködés fejlesztéséért. A kongresszus küldöttei nyílt szavazással megválasz­tották a Magyar Vöröske­reszt vezető testületét, a 119 tagú országos vezetőséget, továbbá a 15 tagú szám- vizsgáló bizottságot. Az országos vezetőség el­ső ülésén megválasztotta a tisztségviselőket. A Magyar Vöröskereszt elnöke * ismét Gegesi Kiss Pál akadémikus lett. A Magyar Vöröskereszt főtitkárává ismét Hantos Jánost ^választották meg, fő­titkárhelyettes Kaposvári Júlia és Alföldy Árpád ilett. Az országos vezetőség az alapszabálynak megfelelően 15 tagú Országos Végrehajtó Bizottságot választott, amelynek elnöke az orszá­gos vezetőség főtitkára. A nagykörűi vásárban Ha nem kel el a kecske, jóllaknak a szüreteink Rézsóék kínálata három üsző és két kecskegida Ha Nagykörűben sok az idegen autó, ajckor vagy cseresznyeszüret, vagy vá­sár van. Az előbbi egyszer esik esztendőben, az utóbbit minden évben kétszer tar­tanak a faluban. Május de­rekán és októberben. Az elmúlt szombati oákv-on — így, ilyen nyelvtörő rö­vidítéssel hírelik az újsá­gok az országos állat és ki­rakodó vásárokat — sokan kínálták a Tisza-parti tele­pülés vásárterén a bazári holmit, a jószágokat a kertek termését. Piros fejkendős fia.alasz- szony is kötötte a karóhoz — no nem az ebet — ha­nem az egy éves üszőket. Sokáig, nyugodtan dörgö- lődzhetett a három fiatal marha a villanypóznáihoz, mert hébe-hóba érdeklődtek csak az áruk után. — Tizenötezerre tartom egyiket — egyiket, — kí­nálta Rézsó Dénesné az állatait. — Egy évig nevel­tük őket, sokba került a takarmányozásuk. Jó, ha tízezer forint, azaz a mun­kánk értéke megjön haszon­ként a három jószágon. Fejősnek nem tarthatjuk meg egyiket sem, mert tudja eljárunk Szolnokra dolgozni, az uram is, meg én is. A lovaskocsi oldaláról, amelyiknek a gazdája kis­malacokat árult, leolvastam a tulajdonos nevét: Papp László fuvaros. Érdeklőd­tem a visongó jószágok árát, de csak ugrattak a körülöttünk állók. — Nem úgy néz maga ki, hogy vevő lenne rájuk. Mindenesetre, ha tényleg Zsákba-malac nyolcszázért visz belőlük, csak olyat vá­lasszon, amelyiknek balra kunkorodik a farka. Az olyan malacból nevelkedik csak jó kolbásznak való. A másik kocsinál malaco­kat áruló fiatalemberrel svájcisapkás, mokány kis fekete férfi kötekedett: — Nem szégyell hétötve- net kérni ezekért a vakar­csokért!? No, csak tartsa ki őket annyiért délig, akkor majd újra látjuk egymást. Ideadja majd egyenként hét­százért is, meglátja. Az anyósom vakuljon meg, ha nem a maga malacai a leg­hitványabbak az egész vá­sárban ! Akinek nem keltek el a malacai, azzal vigasztaló­dott, hogy majd eladják őket a jövő héten, a török­szentmiklósi vásárban. Hát az a sok giccs? Az idom tá­lán műanyag játékok, a tengernyi értéktelen-ízléste­len bizsu, meg a sok-sok művirág? Lehet, hogy azok is elkelnek majd máshol, egy másik vásárban. A villanypóznához közben megérkezett a piroskendős fiatalasszony férje, és mind­járt két kecskével szaporo­dott a választék. Azoknak régen rossz, — mondta Ré­zsó Dénes — ha nem kel­nek el. — Tavaly még csordára való kecskét tartottunk. El kellett adnunk őket, mert a tanács nem engedett le­geltetni, itt a vásártéren. Azt mondták befásítják a területet. Hát azóta is fá­sítanak valahol, de nem itt. Nekünk viszont csak ez a Bizony csábító a mézeska­lács-nyaklánc két gidánk maradt. Ha nem kel el a kettő négyezerért, mennek a bográcsba. Jó pörkölt lesz belőlük a szü­retre. Délfelé, aki megunta a né­zelődést, vagy talált vá­sárfiát, főleg a férfinép, útba ejtette a vendéglőt. Sokan már kiszorultak a fröccsös poharakkal, a sö­rös korsókkal az üzlet aj­taja elé. Ott dicskedett is­merőseinek a kézikocsi vi­songó utasaival a svájcisap­kás, mokány kis fekete fér­fi is: — Hát mondják meg nem ingyen van hétszázért da­rabja? Az anyósom vakul­jon meg, ha nem ezek vol­tak a legszebb malacok a mostani vásárban! T. F. Politikai vitafórumokkal Budapesti ifjúmunkás­találkozó Szakmai bemutatók, sok ér­deklődőt vonzó politikai vi­tafórumok, színes kulturális rendezvények színhelye volt vasárnap a Sugár üzletköz­pont, ahol a budapesti ifjú­munkás találkozót tartották. Az eseményre, amelyet első ízben szervezett meg a KISZ budapesti Bizottsága, meg­hívták a fővárosba a hétvé­gén rendezett országos szak­munkástanuló napok küldöt­teit is. A napsütéses jó idő és az eseményekben gazdag prog­ramok több mint négyezer fiatalt csalogattak a Sugárba, ahol reggeltől estig szünet nélkül követték egymást az események. A BIT ifjúságpolitikai fó­rumán Fejti György, a KISZ KB első titkára válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Szólt a KISZ X. kongresszusa óta az ifjúság szervezeteiben be­következett változásokról, ar­ról, hogy a korábbinál diffe­renciáltabb, a különböző if­júsági rétegek igényeihez jobban igazodó akciók, az egyéni kezdeményezéseknek nagyobb teret adó stílus már a KISZ taglétszámának nö­vekedésében is érezteti hatá­sát. Az elmúlt két év alatt 25 ezer fiatal lépett be az ifjú­sági szövetségbe, ma már 900 ezernél is több a KISZ-tagok száma. A KISZ KB első tit­kára beszélt arról is, hogy a jövőben az ifjúsági szervezet még hatékonyabban kívánja segíteni a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javí­tását, megkülönböztetett fi­gyelmet fordítva a fiatal há­zasok lakáshelyzetének meg­oldására. A kérdésekre vála­szolva elmondta: a nehezebb gazdasági körülmények köze­pette az ifjúsági szervezet programjait úgy kell kialakí­tani, hogy a munka se szen­vedjen csorbát, és a mozgal­mi tevékenység se kerüljön hátrányba. A vitafórumok csokrában friss hajtás volt a kisvállal­kozások, gazdasági munkakö­zösségek szervezésével kap­csolatos eszmecsere: az ötlet szerkesztőségének munkatár­sai, a joggyakorlatban jára­tos szakemberek válaszoltak az ifjúmunkások kérdéseire. IKeddi jegyzetünk T Nem pótolhatatlan? Az esztergályossal — akit a második legjobb szakembernek tartottak az üzemben — még a nyár elején kurtán, fur­csán közölték: bizonyos belső átszervezések, kül­piaci bonyodalmak miatt más műhelybe osztják. Mindez a hercehurca azért következett. be, mert. a szakember az egyik termelési értekez­leten szokatlanul nyílt és éles hangon bírálta a műhelyben uralkodó fe­jetlenséget, a rossz anyagellátást, a szerve­zetlenséget, melynek kö­vetkeztében sokszor nincs mit csinálni, más­kor meg özön a túlóra. Ezt az üzemvezető saját személye iránti sértésnek vette, és amikor az áthe­lyezési döntést közölte vele, odasziszegte: je­gyezze meg, senki sem pótolhatatlan. A történetnek az a furcsasága, hogy koráb­ban, hasonlóképpen a nyelve — nem a munká­ja — miatt keresett más gyárat ebből a műhely­ből két, jó hegesztő és egy elismert lakatos is. Az ügy hasonlít ahhoz az iskolához, ahol a ve­zetés évekig képtelen volt szilárd tantestületet „összehozni”. Jöttek, mentek a nevelők, jók is, közepesek is, egészen kiválók is. A helyüket újak foglalták el, és a távozóknak az volt a fő bűnük, hogy kifogásol­ták: az intézményből hi­ányzik a barátságos, az emberi hang. Ha ezt szó­vá tették egy-egy érte­kezleten, év végén szed­hették a sátorfájukat, mondván: az egység mindennél fontosabb, különben is helyettes mindig adódik. Igaz, az eltávozottak fényesen bi­zonyították máshol, mintegy példázva: a hi­ba talán nemcsak ben­nünk van. Elvégre ahol sűrűn cserélődnek „a közkatonák”, sőt a leg­jobb szakembereknek sincs maradásuk, a hát­térben egyéb okok is gyaníthatok. Ott valami baj lehet az. irányítással, az üzemi', a munkahelyi demokráciával, ahol még a jószándékú kritika is egyet jelent az útilapu­val. Furcsa vagy talán nem is az: miután új iskolavezetés, illetve- üzemvezető került a ré­giek helyébe. megszűnt az elvándorlás: Visszatérve a gondo­latmenet elejére, min­den munkahelyen van­nak húzóemberek. Olya­nok, akik évek, évtize­dek óta bizonyítanak, szaktekintélyek, mert nemcsak a „hajtásra”, a megújulásra is képesek. Mindez nem zárja ki azt, hogy olykor-olykor mo­rognak, ha valami nem tetszik nekik. Igazuk van, főleg, ha a közösség ügye, a jobbító szándék, a dolgok, a bajok meg­oldásának a lehetősége foglalkoztatja őket. Ha ők máról holnapra kihul­lanak a sorból, nyelvtani értelemben valóban nem pótolhatatlanok. Elvégre az élet halad tovább, új emberek kerülnek a he­lyükre. akik igyekszenek folytatni mindazt, amibe belecsöppentek. Csak ott van a hiba, hogy a fel­adat, a munkahely min­den csínját, bínját isme­rő szakembereket, a hi­vatásukat évek óta elis­merésre méltóan végző, óriási hely- és emberis­merettel. rendelkező pe­dagógusokat, hirtelen, ismétlődően, képtelenség teljes értékű módon fe­ledtetni valakivel. Ak­kor sem, ha az utód szerfölött tehetséges, és talán évek múlva bizo­nyítja: nincsen pótolha­tatlan ember. De addig, amíg ide eljut az illető, a tandíjat is meg kell fizetni. A gyerekeknek, a műhelynek, a gyárnak, a szűkebb környezetnek. Igazolva, hogy az őrség­váltás még akkor is ki- sebb-nagyobb döccenő- ket okozhat, ha nagyon körültekintően kerül sor rá. D. Szabó Miklós Sláger lett a Skoda — Ladából ugyanannyi Emelkednek-e 30—50 szá­zalékkal a kocsiárak? — Bár e híresztelést már cáfol­ták, a közelgő tél ellenére sokan szeretnének új autót venni, s az autópiacon is fel­szöktek a használtkocsi-árak, némelyiket már 15—20 száza­lékkal drágábban kínálják. — Nem tudjuk, honnan erednek a híresztelések — közölték a Belkereskedelmi Minisztériumban. A Trabant és Wartburg ko­csiknál történt műszaki vál­tozás következtében valóban szóba került kisebb áreme­lés, s amíg ennek a mérté­két nem tudtuk, szünetelt — néhány hétig — a kocsik ki­adása. Elképzelhető, hogy in­nen eredtek a találgatások. Az áremelés egyébként meg­történt, 700—1000 forinttal lettek drágábbak az NDK- kocsik. Magyarországon különben jelenleg több mint 1,1 mil­lió személygépkocsi üzemel, tehát átlagosan minden har­madik család tart autót. Mai autóárainkkal az európai kö­zépmezőnyben foglalunk he­lyet, nem szabad azonban a'z árakat csupán a napi árfo­lyamokon átszámítani. Pél­dául az NSZK-ban és Jugo­szláviában is drágább a Zsi­guli, mint nálunk. Ha a ke­resethez viszonyítjuk az ára­kat, némileg lejjebb kerülünk a nemzetközi statisztikában. Ha növekedtek volna — kü­lönösen, a híreszteléseknek megfelelően — a kocsiárak, az ma már sok családot érinte­ne, s bizonyos rétegek még távolabb kerülnének a gép- kocsivásárlás lehetőségétől. Jelenleg egyébként nincs na­pirenden az autóáremelés. Természetesen fontos az energiatakarékosság is. Fel­merülhet, hogy kevesebb autó kevesebb benzint is fo­gyaszt. Csakhogy a kőolaj- származékok 90 százalékát nem a gépkocsik, hanem az ipar, a mezőgazdaság stb. használja fel. Az autópiac kínálata sokat javult az utóbbi években ^je­lenleg 210 ezren várakoznak újabb kocsira. De mire szá­míthatunk jövőre? A belkereskedelem az idei­vel azonos mennyiségű gép­kocsi importjával számol. Egyes típusok pontos számai még nem ismeretesek, mert még folyamatban vannak a tárgyalások. Ami már biztos: Ladából jövőre 25 ezret kapunk, ugyanannyit, mint az idén, így a várakozási idő — a je­lek szerint — továbbra is öt év marad. Ez év elején még néhány héten belül hozzá le­hetett jutni Skodához. A ke­reslet viszont e típus iránt is megemelkedett, így a vára­kozási idő legalább egy-más- fél évre növekszik. Moszk­vicsból a szokott mennyiség, 400 darab jön. Trabantnál az évi 20 ezer darab behozatala ellenére még négy esztendő, Wartburgnál, a 14 ezer kocsi ellenére három év lesz a vá­rakozási idő. Dáciából 7 ezret kapunk. A tervek szerint ösz- szesen 95 ezer személygépko­csit értékesít majd 1983-ban a belkereskedelem. T. P. AUTÓPIACI PROGNÓZIS Jövőre 95 ezer új kocsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom