Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

1982. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Thaiföldi Királyi Balett vendégszereplése A budapesti művészeti hetek alkalmá­ból hazánkban vendégszerepli* Thaiföldi Királyi Balett operettszínházi szereplése után, hétfőn este 7 órától Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ­ban mutatja be műsorát. A műsorban — többek között — a Rámájána hindu eposz thaiföldi változatának, a Ramakien-nek tételei is szerepelnek. A közönség a thai­földi tánckulturával, a táncok — európai szemnek talán szokatlan — gazdag szim­bólum- és mozgásrendszerével ismerked­het meg. Zenei életünk fő baja a mobilitás hiánya Láng István zeneszerző, a Magyar Zeneművészele Szö­vetségének főtitkára, a Ze­neművészeti Főiskola kama­razene-tanára, az Állami Bábszínház zeni tanácsadója. — Operákat, balettzené-■ két, szimfóniákat, fúvós ka­mara- és szólódarabokat so­rol fel neve mellett a lexi­kon. 'Az ön élete annyira egybeforrott a zenével, hogy feltételezem, muzsikuscsa­ládból származik. — Pedig apám revizor, anyám könyvelő volt. Igaz, szerették a zenét, jártak operába, hangversenyre. Apám harmincéves korában került olyan helyzetbe, hogy vehetett magának egy zon­gorát, és megtanult játsza­ni. A hangszert örököltem. Hatéves koromtól taníttat­tak, nem igazán szerettem játszani, a tanárom sem voLt jó. Azíán jött a háború. Ti­zenkét éves voltam 1945- ben, amikor újra zongorá­hoz ülhettem. Már késő volt. Hamar világossá vált, hogy előadóművész nem lesz be­lőlem. A koncertek, a Káro­lyi-kert hangversenyei a karmesterséghez csináltak kedvet, majd komponálgatni kezdtem, Sztravinszkij mo­dorában. Tizenhét évesen felvettek a karvezetői szak­ra, egy év múlva a zene­szerzőire. — Mégsem zongoradara­bokkal jelentkezett. Sok fú­vószenét írt, szólókat, ka­maraműveket. Nagy szerepe volt a magyar fúvósmuzsi­ka fellendítésében. — Szép volna, de nem így ment. Nagyszerű fúvósaink vannak, ők inspiráltak, kér­ték, írjak számukra. Amit a fúvósokról tudok, a hang­szerekről és főleg a hangzás- világról, azt a Magyar Fú­vósötösnek és néhány szó­listának köszönhetem. Van egy előadói gárda, egy at­moszféra, amely új hangzá­sok keresésére ösztönöz. El­ső fúvósdarabomat is baráti kérésre írtam: Pernye And­rás kért zenét két aitfuru- lyára (blockflőtére). Bizta­tott a Magyar Fúvósötös is. írtam három fúvósötöst, szólót, duót, versenyművet trombitára, klarinétra, fuvo­lára, oboára, fagottra ... — Kinek ír? A barátokat említette, de vannak-e más megbízók, zenekarok, akik igénylik? — Az embernek vágyai vannak, és ha szerencséje is. akkor a megrendelés és a vágy egybeesik. így történt a III. szimfónia esetében. A rádió néhány évvel ezelőtt már felkért, hogy írjak da­rabot a vidéki zenei hetek­re, mert azt akarták, hogy Beszélgetés Láng István zeneszerzővel a zeneművészeti szövetség főtitkárával a rendezvény egy-egy új mű megszületését is jelenítse. Későn szóltak, más munká­val voltam elfoglalva. Én darabokat csak akkor vál­lalok föl, ha percre ponto­san adni is tudom. A susz­terra is haragszom, ha nincs kész időre a cipőm. Bach is arra a napra írta meg a kantátát, amire rendelték, és nem másnapra. Számom­ra ez hozzátartozik a mű­vészet és a mesterség becsü­letéhez. Tavaly aztán idő­ben szólt a rádió, és nekem már régi vágyam volt, hogy egy új, nagy, szimfonikus művet írjak. Most sem let­tem hűtlen önmagamhoz. A szimfóniában jelentős a fa­gottszóló, az oboaszóló és fontos a négy pozaun (har­sona). Tudomásom szerint Magyarországon először tör­ténik meg, hogy egy szim­fonikus műben a basszus- fuvola hangsúlyos szerepet kap. — Három operával jelent­kezett a fiatal Láng István. Vonzódott a drámához, a színházhoz. Hol a folytatás? — A színház, az opera életreszóló élményem. Egyik diplomamunkám egyfelvoná- sos opera volt 1958-ban: a Pathelin mester. Lényegesen jobb volt, mint egy diplo­mamunka, de lényegesen rosszabb az az olyan darab­nál, amit feltétlenül be kell mutatni. Ennek ellenére ját­szották az operaházi stúdió­ban. Aztán megírtam a Ber~ narda háza című operát, ami abból fontos, értékes, más darabokban használtam fel. Elkészült még 1962-ben a Mario és a varázsló. De az operaszí npadrá nem tudtam betörni. Nagy ellenállás volt azzal szemben, amift én akartam. Az operaház a nagy monstrumdarabokat várta, támogatta. Születtek is kiváló darabok. Előttem a kapu Sarkadi Imre Gyá­vája miatt csukódott be. Nagy kedvvel csináltam, de az operaház mást várt. ab­bahagytam. Hosszú évekig semmi. Tavaly a tévé szá­mára írtam egy operát ab­ban a felfogásban, amelyben töretlenül hiszek. Mándy Iván Álom a. színházról cí­mű regényéből készült a té­véopera. a forgatás előké­születei már megkezdődtek. Most látom világosan, hogy az é,n korai kísérleteimmel az volt a fő baj, hogy olyas­mit szerettem volna a szín­padon, amit csak a tévé, a film adhat: nagyon rövid jeleneteket, gyors váltáso­kat, nem nagy tablókat. Ügy érzem, dramaturgiaílag si­került, majd 'elválik, mát mutat a képernyőn. — Mi a sorrend, a mun­karend az életében? — Erre azt szoktam mon­dani. hogy tanítok, zenei ta­nácsadó vagyok, főtitkára a Zeneművészek Szövetségé­nek, és végül, de nem utol­sósorban, remélem, hogy ze­neszerző is vagyok. Életbe­» osztás kérdése az egész. Ko­ra reggel kelek, délelőtt komponálok. Minden egyéb utána jöhet. — Mi a szövetség állás­pontja a zenészek, énekesek, zenetanárok elhelyezkedésű problémáival kapcsolatban? Hogyan vezetik le a feszült­séget? / — A feszültség levezetése nem a szövetség dolga. De az igen, hogy felismerje a gondökat, és javaslatot te­gyen a megoldásra. Támo­gatjuk a külföldi szerződé­seket, mert úgy véljük, hogy a magyar zenei élet nagy baja a mobilitás teljes hiá­nya. A mobilitás hliányát jelzi, hogy nincs mozgás a zenekarok között sem. Nem azt akarjuk, hogy az együt­tesek szétzilálódjanak, de a belső frissítés jót tenne. Ma nyugdíjas állások vannak a zenekarokban. Pedig leg­alább olyan mozgás volna kedvező, mint a színházak között a színészeké. Beszé­lünk zenésztöbbletről. De vidéken a zenekari, tanári állások maradnak üresen. Hogy ne így legyen, el kell érnünk, hogy a vidéki mű­vészek, zenészek, tanárok az ország zenei életébe bekap­csolódhassanak. Ezt szor­galmazza a szövetség. A túl­képzésről pedig az a véle­ményem, hogy az elhivatot­takat nem lehet lebeszélni a pályáról, a tehetségeket nem is szabad. A főiskolá­nak nem lehet az a szem­pontja a felvételnél, hogy milyen állása lesz a tehet­séges muzsikusnak öt év múlva. Bonyolult a terve­zés. Két éve például egy­szerre hét fagottos végzett, azt hittük, ennyit nem le­het Magyarországon foglal­koztatni. Lehetett. Próbáljuk tervezni, hány zenészre van szüksége a magyar zenei életnek. De a tehetségek je­lentkezése tervezhetetlen. — BK — Tudományos munka a főiskolán Aspiranturák és nyelvvizsgák — Milyen legyen az élelmiszerbolt 7 Francia est és szüreti bál Az idén avattak először üzemgazdászokat a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskola szolnoki tagozatán. Az intézmény első diplomásai azóta már munkahelyeiken kamatoztatják tudásukat, felkészültségüket. amelyről most csak annyit, hogy az évfolyam államvizsga átlaga csaknem elérte a kerek négy egészet. A fiatalok azonban nemcsak a tanulmányi mun­kában állták meg helyüket, hanerh úttörő szerepük volt a tagozat hagyományainak, kulturális, sport és tudomá­nyos életének elindításában is, természetesen oktatóik irányításával. Közös munká­juk eredményeként az első három esztendő alatt megte­remtődtek azok az. alapok, amelyre a továbbiakban biz­tosan lehet építeni a tagozat kulturális, tudományos éle­tét. Sőt. ami különösen az utóbbit illeti már sikerekről is számot adhatnak az intéz­mény vezetői. Igaz, egyelőre még szerények ezek az ered­mények. de egyáltalán elvár­ható-e több egy igen fiatal intézménytől ? Az első. az 1979—80-as tan­évben a mindössze egyetlen nappali tagozatos évfolyam­nak kilenc oktatója volt. Je­lenleg csaknem negyven ne- dagógus. mérnök, közgazdász dolgozik a tantestületben, ketten docensek, az adjunk­tusok és a tanársegédek ará­nya pedig egyenlő. Az el­múlt évben hárman dokto­ráltak, ketten szakmérnöki diplomát szereztek. Az idén pedig szinte nincs is olyan oktatója a tanári karnak, aki ne tanulna, vagy ne készül­ne valamilyen tudományos fokozat elérésére. Néhányan kandidátusi értekezésükön dolgoznak, mások egyetemre, politikai oktatásra járnak, sokan pedig nyelvvizsgára készülnek. Az elmúlt tanévben meg­teremtették a tagozaton a szakmai könyvtár alapjait, megtalálhatók benne az utóbbi négy évben megjelent kereskedelmi és vendéglátó­ipari kiadványok, valamint hazai és nemzetközi folyóira­tok, hetilapok. Elkészült az idén az olvasóterem is. S, hogy a fiatalok jobban meg­ismerkedhessenek hivatásuk hagyományaival, u gy a n csa k tavaly állandó kiállítás nyílt a kereskedelmi és vendéglá­tás történetéből, tárgyi em­lékeiből. amelynek egy ré­szét a hallgatók, oktatók gyűjtötték, s a jövőben majd bővítik a meglévő anyagot. A tagozat tudományos munkáját két intézeti cso­portban, — a szakoknak megfelelően kereskedelmi és vendéglátóipari — szervezik, s természetesen az anyaisko­la ilyen irányú tevékenységé­nek alkotó í'észe, a tanszékek munkájához kapcsolódik. Il­letve mindez majd csak ez­után bontakozik ki igazán, hiszen a három év alatt idő­ben nem volt erre lehetőség. A szolnoki oktatóknak ugyanis az elsődleges felada­tuk a hallgatók lehető leg­jobb színvonalú felkészítése volt. Minden tanévben új fel­adatok vál tak rájuk, s mun­kájukat dicséri, hogy az első évfolyam hallgatói igen sike­resen zárták felsőoktatási ta­nulmányaikat. Az oktatás mellett azonban néhány megbízásos kutatás­nak is eleget tettek, a felújí­tott szolnoki 1-es számú élel­miszerbolt például a tagozat tanárainak, hallgatóinak fan­táziáját, hozzáértését dicséri. A jövőben — miután a pedagógusoktól mái nem kö­vetel akkora felkészülést az oktatás, hiszen mindhárom tanévet egyszer már végig­tanították — szívesen fogad­ják a tagozaton a megye s a beiskolázási körzet vállala­tainak megbízásait egy-egy tudományos, kutatási témá­ban. A főiskola hosszabb távra szóló intézkedési tervé­ben pedig többek között ar­ról olvashatnak, hogy a szol­noki oktatókra számítanak a jegyzetek, segédanyagok ösz- szeállításában, tudományos kutatásokban. Sőt az idén már a tagozat pedagógusai közül jó néhányan megbízást is kaptak egy-egy részterü­let kidolgozására. A kutatásokban természe^ tesen részt vesznek a hall­gatók is. Megalakultak a tu­dományos diákkörök, s az első ..szereplésük'' szép sikert hozott a tagozatnak. Ta­vasszal az anyaiskolában megtartott TDK konferenci­án két fődíjat és tíz nivódí- jat ..hoztak el" a szolnokiak. Jelenleg újabb erőpróbára készülnek, novemberben a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. vala­mint a Külkereskedelmi Fő­iskola közös DTK konferen­ciáján mérik össze tudásu­kat. A tagozat tudományos di­ákköri munkájában fontos szerepet játszik az ínyenc és a Kék háromszög klub. Mind­kettő a szakmában való el­mélyülést. a bemutatók pe­dig a gyakorlati ismeretek jobb elsajátítását szolgálja. Mindkét klub „kilépett.” az iskola falain az „ínyencek” estjeit igen nagy érdeklődés, vendégsereg kísérte a kü­lönböző szórakozóhelyeken. A vendéglátói pari üzemgaz­dásznak készülő hallgatók klubiának idei programjában többek között francia esi, italkéverési bemutató, szüre­ti bál szerepel, s meghívták őket Szegedi-e. a nemzetközi ifiúsáéi békekonferencia ál­lófogadásának rendezésére. A kereskedelmi szakosok is nagy vállalkozásba kezd­tek. Már javában járják a hallgatóik az üzleteket, „piac­kutatást" végeznek a vásár­lók körében. Néhány boltban ők szervezik meg a karácso­nyi vásárt, az árubeszerzés­től az eladásig mindent ön­állóan végeznek el. Számuk­ra a gyakorlat jobb elsajá­títását teszi lehetővé az ak­ció. De ha úgy tetszik, a tu­domány, a kutatás minél előbbi gyakorlati megvalósu­lását is elősegítheti. S ez már a tagozat tudományos tevé­kenységének legfőbb célkitű­zése is egyben. Hiszen azt szeretnék, hogy az intézmény hatása még jobban érződjék a megye s a beiskolázási kör­zet kereskedelmében, ven­déglátásában, kutatásaik, tu­dományos munkásságuk se­gítse elő a fejlődést. Tál Gizella Előadások, kirándulások, vetélkedők Üzemi közművelődési napok Szolnokon A szolnoki Városi Tanács kommunális üzemében első alkalommal rendeznek — október 1. és november 21. között — üzemi közműve­lődési napokat. A programok igen gazdag­nak, változatosnak ígérkez­nek. Magyarország tájai, vá­rosai címmel rejtvénypályá­zatot hirdettek, t vetítetnek munkavédelmi filmeket, lesz munkavédelmi és KRESZ- vetélkedő. Kuba őserdeiben címmel dr. Jakucs László tanszékvezető egyetemi ta­nár, a földrajztudományok doktora. Magyarok az An- tarktiszon címmel pedig dr. Hirling György meteoroló­gus tart előadást, az üzem vendége lesz Pálfy József, a Magyarország című heti­lap főszerkesztője, és Ma­gyar József, a Mi, büszke magyarok című film- rende­zője is. A nyugdíjasoknak ki­rándulást, a kismamáknak találkozót rendeznek. A dolgozók szabad időben ké­szült munkáiból hobbikiál- lítás nyílik, és az üzem fo­tósainak tárlatát is megren­dezik, de lesz „Csere-bere” akció is, ahol a feleslegessé vált holmik találhatnak új gazdára. Politikai casino, disco, 'horgász verseny egy­aránt szerepel a programok­ban. Megrendezik a szak­szervezeti napot, amelyen a megye helyiipari vállalatai­nak szakszervezeti bizalmiai vesznek részt. Téma az üze­mi közművelődés lesz. Októ­ber utolsó- hétvégén Kriály- rétre kirándulnak az üzem dolgozói, november első napjaiban pedig a szocialis­ta brigádok kulturális vetél­kedőjére kerül sor, a ren­dezvény vendége Nagy Ban- dó András humorista lesz. Az üzemben kóstolóval egy­bekötött tejtermék-bemuta­tót is rendeznek, ezzel egy- időben dr. Buga László tart előadást a korszerű táplál­kozásról. Gyürke László, az Arcképvázlat történelmi hát­térrel című könyv írója is ellátogat; az üzembe, ahol szakmai napot, sportdélutánt is tartanak novemberben. Az üzemi közművelődési na­pok programjai kirándulás­sal fejeződnek be. a kollek­tíva Ungvár és Munkács ne­vezetességeivel ismerkedik majd. Pécsett, hatodszor Nemzetközi felnőtt bábfesztivál Pécs immár a hatodik al­kalommal ad otthont a világ legjobb bábművészeinek: ok­tóber 12. és 16. között a me- csekaljai városban tartják a nemzetközi felnőtt bábfeszti­vált. Ez az egyetlen állandó jellegű nemzetközi pódiuma a felnőtt bábjátszásnak, ame­lyet három évenként rendez­nek meg a Bábművészek Nemzetközi Szövetségének (UNIMA) védnökségével. Magyarországról kilenc bábcsoport vesz részt a mos­tani bábtalálkozón: a buda­pesti és a pécsi bábszínház, valamint a békéscsabai, az egri, a kecskeméti, a sáros­pataki, a szekszárdi és a ti- szakécskei bábegyüttes. A hazaiak mellett bemutatko­zik a közönségnek egy-egy bábcsoport angliából, az Egyesült Államokból, Hollan­diából, Japánból, Jugoszlá­viából, Lengyelországból, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Romániából, Svájc­ból és a Szovjetunióból. A fesztivál megnyitó ün­nepségét október 12-én tart­ják a Pécsi Nemzeti Színház­ban. A műsor kezdete 18 óra. A találkozó keretében nem­zetiségi programok is szere­pelnek'. A svájci bábszínház német nyelvű előadást tart október 13-án ímesházán. Hétfőn Szolnokon is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom