Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

1982. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 5 összefogót! a falu Új óvoda Jászjákóhalmán Népfrontpélda Fegyvernek rö! fl jó munkabizottság titkai Országos konferencia Szolnokon Államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok Tegnap délelőtt kezdődött, K ma fejeződik be Szolnokon az államigazgatás és igazság­ügy területén dolgozó fiatal szakemberek országos szak­mai, tudományos konferen­ciája, amelynek témája ..A tanács testületi és lakóhelyi demokrácia elvi és gyakorla­ti kérdései” összefoglaló cí­met kapta. A tanácskozás vendégeit, az elnökség tagjait — köztük Raft Miklóst, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnök­helyettesét, Bozsó Pétert, az MSZMP Szolnok megyei Bí­zót tságának osztályvezetőjét. Hajdú Lajost, a KISZ KB munkatársát. Tokaji Jánost, a megyei KlSZ-bizottság lif- kárát — a konferencia titká­ra, Garai Ágnes, a Szolnok megyei Tanács főelőadója köszöntötte, majd Bereczki Lajos, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese meg­nyitotta a tanácskozást. A megnyitó után megkezdte munkáját a fiatal szakembe­rek konferenciája: plenáris ülés keretében Raft Miklós tartott vitaindító előadást. A vitaindító különös hangsúly- lyal szól a szocialista demok­rácia elemeiről, ezen belül a képviseleti demokrácia és a tanácsi gyakorlat bizonyos ellentmondásairól, a jó köz­életi klíma megteremtésének nehézségeiről — és eredmé­nyeiről. Délután szekcióülésekkel folytatódott a munka, majd este baráti találkozóval ért véget a konferencia első nap­úi­A konferencia résztvevői a vitaindító előadást hallgatják Érzékenység, szakszerűség, rendszeresség Szép és hamar megkedvelt ajándékot kaptak Jászjákó- nalma legifjabb lakói az új, 75 személyes óvoda átadásá­val, de értékes és régi gon­dokon enyhítő ajándék az óvoda a szülőknek, a neve­lőknek is. A gyermekintéz­mény a régi 50 személyes óvoda átalakításával és kor­szerűsítésével, új épület hoz­záépítésével készült. A másfél millió forint költséggel és dicséretes tár­sadalmi összefogással létre­hozott óvodának van három «épen berendezett foglalkoz­atóterme, tágas, tornaszobá­nak is beillő zsibongója. Az apróságok szociális helyisége tideg-melegvizes mosdókkal, zuhanyozóval van ellátva. Az óvoda építését a lakók is a gazdasági szervek ösz- tzefogása tette lehetővé. A másfél millió forint költség­női több mint félmillió a la- ■cók, a munkahelyi kollektí- ák, a (magánkisiparosok ársadalmi munkája, a gaz- lasági szervek anyagi hozzá- árulása. A községi tanács tzervezőmunkáját dicséri, togy megmozdult szinte az tgész település. A helyi Béke Tsz az ala­pozásnál, a Jövő Asztalos­pari Szövetkezet a tetőszer­kezet elkészítésénél jeleske- iett. A két szövetkezet ezen kívül 60—60 ezer forint kész­pénzzel is hozzájárult az •pítkezéshez^ Társadalmi munkával és anyagi támoga- ással — 30—40 ezer forintig I— segített az áíész, a Ma- omipari Vállaltit, a Pűz- és kosáripari Vállalat, a Jászsá­gi Cipőipari Szövetkezet, a ászkiséri költségvetési üzem helyi részlege. Kivették részüket az óvoda ’pítéséből a község kisipa­rosai. Ök végezték el az aj- ók, ablakok, a redőnyök fel­szerelését, a vízvezetékszere- ést és szerelvényezést, a vil- anyhálózat kiépítését. Volt ilyan kisiparos, aki egymaga öbb 'mint 4 ezer forint érté­tű festés-mázolást vállalt. Azok a kisiparosok, akik- >ek nem jutott a közös mun­kából, egy napi keresetüket Ajánlották fel. Így járt a he- yi Béke Vadásztársaság is, s [ kárpótlásul” 30 ezer forintot hzetett be az óvoda számlá­éra. A munkahelyi kollektí- 'ák kommunista szombatot zerveztek az óvoda javára, a isz egyik szocicalista brigád- a így. készítette el a beépí- ett szekrényeket. A gyermekintézmény létre- tozásával Jászjákóhalmán iosszú időre megszűnnek az óvodai elhelyezési gondok. \z idén már nem kellett — cs a következő években sem esz rá szükség — elutasítani i jogos óvodai felvételi ké- elmeket. I. A. Fegyverneken a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságához évek óta három munkabizottság tartozik; a környezetvédelmi, a pedagó­giai és a honismereti, vala­mint a nő- és rétegpolitika. Közülük a környezetvédel- • mi -munkabizottság dolgozik legrégebben. Sajnos, a nagy­községre is az a jellemző, mint a legtöbb alföldi telepü­lésle ; kevés a fa, az erdő. Ép­pen ezért kezdeményezett — többek között ez a bizottság is — tíz éve egy akciót, amelynek értelmében növe­lik a sportolásra, a kirándu­lásra, a kikapcsolódásra al­kalmas zöld övezetek terüle­tét. Kedvezőnek bizonyult ehhez a feladathoz a község körül húzódó úgynevezett, Holt-Tisza-part. Itt kezdték kialakítani azt az ifjúsági parkot, amelynek rendezése még most sem fejeződött be. Ennek a célja többféle. Az. iskolásoknak tanmedence épült, a sportkedvelők a fut­Ugyancsak ez a bizottság tartja nyilván az utcák, ut­cai árkok, fasorok helyzetét. Ebben az évben kidolgozzák az utcák fásítását. Tévedés ne essék, nem valami uni­formizált, egyformára met­szett, azonosán kialakított fa­sorokat. hanem inkább egy­mást kiegészítő, egymáshoz harmonikusan illeszkedő faj­tákat Szeretnének a belterü­letre ültetni. Az sem lényeg­telen. hogy rendeződött a szeméttelep, a tárolás sorsa. Az egyik a nagyközség észa­ki. a másik a délnyugati ré­szére kerül. Hogy a közterü­letek tisztasága jelentősen javult, abban az is közreját­szott. hogy a környezetvédel­mi őrjáratok tavaly 58 eset­ben róttak ki az illegális sze- metelőkre, környezetszennye­zőkre büntetést. Ügy tűnik, eredményesen, mert az idén októberig már csak a tava­lyi mennyiség felénél tart a bírság. Tudják Fegyverneken is. hogy a szűkebb „szülőhaza”, a község szeretete valahol a múlt ismeretében gyökere­zik. Éppen ezért a pedagógiai és a honismereti munkabi­zottság egyszerre ku­tatja a település múltját, .jelenét. Irányításával a kö­zelmúltban fejeződött be a A nő- és a rétegpolitikai munkabizottság az. idén re- teggyűlést szervezett a nők­nek, a fiataloknak, a pálya­kezdő, ifjú értelmiségieknek, a cigányoknak. Ezeken az összejöveteleken részt vettek a község vezetői is. A cél az volt, hogy megtudják; a meghívottak hogyan érzik magukat Fegyverneken, mi­lyen gondjaik, észrevételeik ballpályán hódolhatnak szen­vedélyüknek, a pihenésre vá­gyók az árnyas fák, ligetek között találhatnak kikapcso­lódást. Az idén zsilipekkel ellátott zárógátat kapott az itt húzódó Holt-Tisza. Kiko­torták a meder alját, és mintegy 150 méteres szaka­szon jövőre szabad strand nyílik. A zárógát másik ol­dalán a nagykörűi földiádig csónakázótó lesz. Ez a sokré­tű parkkialakítás több millió forintos vállalkozás. A soron következő feladatok megha­tározását. a társadalmi mun­ka szervezését, irányítását ez a tizenöt tagú bizottság vál­lalta magára. Az elképzelé­sek szerint mini-arborétum is kerül ide. tervezését ker­tészeti egyetemisták társadal­mi munkában végzik. Hogy a zöld terület is gyarapodjék, a mintegy öthektáros pihe­nést. szórakozást, kikapcso­lódást biztosító parkba eddig mintegy 150 ezer forint érté­kű fát is ültettek. környékbeli dűlőnevek össze­gyűjtése, feldolgozása. Azt is mondhatnánk, ezeket a te­lepülésföld rajzi érdekessége­ket szinte az utolsó pillanat­ban mentették meg a hely­beliek az utókornak. Feldol­gozták a szövetkezetek múlt­ját, történetét is. Folyamato­san gyűjtik a paraszti élet­forma régi tárgyi, ház körü­li. mezőgazdasági, kulturális, iskolai emlékeit. Itt az a gond, hogy az anyag már ne­hezen tárolható, mivel jelen­leg még nincs állandó kiál­lításra alkalmas épület. A bizottság munkájának másik fontos részterülete; foglalko­zás a szülőkkel. Ez a feladat nem kampányszerű, hiszen Fegyverneken napjainkban már 905 általános iskolai ta­nulót tartanak nyílván. Kö­zöttük jó néhányon hátrá­nyos helyzetűek, cigányok. Tavaly két ízben is rendez­tek pedagógus-cigányszülő találkozót, a cigány gyerekek neveléséről, iskolai beillesz­kedéséről. Szintén a bizottság szervezi a szülök akadémiá­ját. ahol az érdeklődő édes­anyák. édesapák megismer­kedhetnek az új tantárgyak tanulási módszereivel, a szá­monkérés jelenlegi formái­val. vannak. Élesen vetődött fel a munkaképes korú cigány- asszonyok, lányok foglalkoz­tatása. Kevesen dolgoznak közülük, ráadásul pár mun­kahelyen nem szívesen fo­gadják őket. Azóta annyit Változott a helyzet, hogy jó néhányat alkalmaztak közü­lük a kisebb nagyobb helyi cégek. Igaz, a teljes foglal­koztatásuk, még ma is, nem csekély feladatot ró a helyi vezetőkre, és a munkabizott­ságra. Eredményesnek nevezhető az idős emberekkel való fog­lalkozás. törődés is. Bent a községben, az öregek napkö­zi otthonába huszonötén jár­nak. Október elején nyílik a szapárfalui részen az újabb 25 személyes otthon. Persze az idős emberekkel a törődés ennél bonyolultabb; hiszen Fegyverneken jóval ezer fö­lé emelkedett a nyugdíjasok száma. A bizottság a tanács­csal. és a vöröskereszttel együtt irányítja a házi beteg- gondozást. Ezt a feladtot a védőnőkön kívül egv fő- és egy . mellékfoglalkozássá szakember végzi. A három munkabizottság­nak összesen 45 tagja van. Szerencsés az összetétel, hi­szen az aktívák között akad szakmunkás, kereskedő, párt­munkás, gazdasági vezető, pedagógus, intézmény-irányí­tó, egészségügyi dolgozó, nyugdíjas, diplomás tanács­tag, pályakezdő fiatal és idő­sebb egyaránt. Jószerével a község minden munkahelyét, intézményét, rétegét képvise­lik ezek az emberek. Fő fe­ladatuknak tekintik, hogy ér­zékenyen, gyorsan reagálja­nak a nagyközség egy-egy utcáját, lakossági rétegét foglalkoztató helyi gondra, és keressék a megoldás lehető­ségeit. Természetesen a ta­nácstagokkal, a vöröskeresz- tes aktívákkal, a lokálpatrió­tákkal együtt. Legyen az árokrendezés, faültetés, tár­sadalmi munkaszervezés, el­látásbeli észrevétel. így ért­hető. hogy noha a hivatalos, zöld asztal melletti tanácsko­zás évi négy-öt, a tagok kö­zötti kapcsolat élő. szinte mindennapi. Újabb bizottság Ugyanakkor újabb helyi feszültségek is jelentkeznek, amelyek megoldása bizonyos változtatást igényel a bizott­ságok számában. Konkrétan arról van szó, hogy évek óta visszaköszönő panasz: a nagyközség zöldség- és gyü- mölcsellátása nem megfele­lő. Éppen ezért a IINF köz­ségi bizottsága ajánlására most szervezik a negyedik munkabizottságot, amely a zöldség-gy ömöl csellót ást, to­vábbá a kisállattenyésztők munkáját koordinálná. Ter­mészetesen a tüumelószövet- kezettel. es az álésszel együtt. Ez az alakuló munkabizott­ság tartaná a kapcsolatot a lermelőkkel. az értékesítést, illetve a felvásárlást végző szövetkezetekkel. Előadáso­kat szerveznek az érdeklődők­nek azaz a maga sajátos mód ián. elősegítené a régi panasz orvoslását. Lí. Szabó Miklós Büntetés a szemeteinknek Otthon az idős embereknek Ülésezik a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa Értünk, velünk dolgoznak Ma délelőtt Budapesten, az Országház- ban összeül a Magyar Vö­röskereszt VI. kongresszusa. Csaknem, hatszáz küldött. — kétkezi munkások, egészség- ügyi dolgozok, pedagógusok, szövetkezeti tagok. mind­azok. akik magukénak vall­ják a szervezet célkitűzéseit, s érte készek dolgozni —. és háromszáz meghívott vendég — hazai és külföldi közéleti személyiségek. politikusok, különböző társadalmi tiszt­ségviselők — tanácskozik a Magyar Vöröskereszt elmúlt 5 évben végzett munkájának tapasztalatairól, az elkövet­kezendő esztendők feladata­iról. Ezen a kongresszuson a Magyar Vöröskereszt törté­netének jelentős időszakáról számol be a szervezet orszá­gos vezetősége: e tömegszer- vezet tavaly ünnepelte ugyanis megalakulásának 100. évfordulóját, és ez. a tény arra ösztönözte a vá­lasztott vezetőségeket. az önkéntes munkál végző ta­gokat. hogy új kezdeménye­zésekkel, centenáriumi fel­ajánlásokkal is támogassák az V. kongresszus határoza­tainak megvalósítását, az. új a 1 a ps za bá I yn a k megfelel ő szervezeti élet megerősödé­sét. Hogy tartalmas munká­ról adhat számot a kong­resszusnak az. országos veze­tőség, arra csupán példa­ként a szervezeti élet válto­zásáról néhány adat: az el­múlt 5 esztendőben mint­egy kétszázezerrel nőtt azok­nak a száma, akik vállalták a vöröskeresztes tagsággal járó többlet feladatot, és kö­zülük több mint tízezren Szolnok megyeiek. A társa- dalomépítés humanista fel­adataihoz kötődő tevékeny­ség és az emberi segít őkész- ség gyakorlását ösztönző le­hetőségek újabb fiatalokat és felnőtteket vonzottak a tagok közé. és ezzel hazánk­ban tovább bővült a köz­életben részt vevők tábora. Az MSZMP XlF kongresz- szusa, amely megjelölte a hazánk szocialista fejlődésé­ért elvégzendő soros felada­tokat, a Vöröskereszt számá­ra is elvi útmutatást adott, amikor határozatban rögzí­tette: „Szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és ré­tegeknek, a párttagoknak és pártonkívülieknek, a marxis­táknak és a más világnéze- tűeknek, az ateistáknak és a vallásos embereknek mind­jobban szélesedő összefogá­sával valósulnak meg.”. A Magyar Vöröskereszt szerve­zeteinek tevékenysége is ar­ra irányult, hogy e célok valóra váltásában közremű­ködjenek. A beszámolási idő­szakban olyan párthatároza­tok születtek, amelyek hosz- szú távra megjelölték a Vö­röskereszt tevékenysége to­vábbfejlesztésének útját is. Húsz év múltán a Politikai Bizottság értékelte a lakos­ság egészségügyi ellátásának alakulását és meghatározta a továbblépés főbb felada­tait; áttekintette a népese­dési helyzet alakulását, és átfogó koncepciót fogadott el; a jelen helyzetet elemző és ' társadalmi összefogást igénylő döntés született a gyermek- és ifjúságvédelem­ről, a közoktatás továbbfej­lesztéséről. A Vöröskereszt munkájában különösen fon­tosnak tartja a családoknak a szocialista életmód formá­lásában, a fiatalok felnőtt életre való felkészítésében a különböző* nemzedékek ösz- szetartásában, a közösségi együttélés normáinak erősí­tésében betöltendő szerepére utaló gondolatokat, amelye­ket a XII. pártkongresszus határozata tartalmaz. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége arra törekedett, hogy sajátos programmal és önálló mun­kával segítse a párt politi­kájának megvalósítását. Er­re hívott fel a tömegszer­vezet V. kongresszusának határozata, amelyet a vö- röskeresztes alapszervezetek aktív tagjai önzetlen mun­kájukkal szinte maradékta­lanul teljesítettek. Mit .je­lent ez csupán a mi me­gyénkben? Néhány pélUát erre korántsem a teljesség igényével: Köztudott, hogy nálunk is megnőtt a nyu 'díjas korúak száma, megyénk lakosságá­nak 20 százaléka 60 éven felüli A megye tanácsi szer­vei mind nagyobb összeget fordítanak az idősek szociá­lis ellátására. Csakhogy, az idős emberek többsége első­sorban nem anyagi juttatást. ' hanem szeretetett, figyelmes­séget igényel, éljen akár kül­területi. kis házban, vagy városi bérlakásban. Ennek tudata vezeti a vöröskeresz- tesoket. amikor igyekeznek felkutatni a legkisebb lele- pülésen is a napjaikat egye­dül „pergetőket", a magukra maradottakat, aztán megol­dást keresni, hogy feloldják a magányosság érzetét. Rend­szeresen végeznek családlá­togatásokat. löbben házi gondozást vállalnak, patro­nálják az öregek klubjait. Figyel műk középpontjában áll ít gyermek- és az ifjúság­védelem is, Nem egyszer ép­pen a vöröskeresztesek — akik a veszélyeztetett fiata­lok védelmében felderítő, jelző, javaslattevő és gondo­zási munkát is vállalnak — hívják fel a városokban, a községekben a tanácsok fi­gyelmét veszélyeztetett hely­zetben levő gyermekekre. /ívesen vállalnak patroná- lási feladatot: feltétlenül elismerést érdemelnek pél­dául a Jászberényi Tanító­képző Főiskola vöröskeresz- tesei. Ezek a fiatalok több. rossz körülmények között élő. családot gondoznak, sőt anyagilag és erkölcsileg se­gítik őket. És a megyében évek óta a vöröskeresztes alapszervezetek karácsony­kor. gyermeknapon ünnepsé­geket rendeznek az állami gondozott kicsinyeknek, ki­rándulásokat szerveznek számukra, hogy valamikép­pen pótolni tudják az elve­szett családot. És, hogy mit jelentett annak a több mint hetven mozgássérült gyer­meknek az a néhány nap, amit táborban tölthettek, hogy önfeledten játszhattak, hogy úgy nyaralhattak éle­tükben először, mint egész­séges társaik, azt csak az tudja, aki azokban a napok­ban ellátogatott hozzájuk Berekfürdőre. Sorolható a példa tovább a cigánylakos­ság kőiében végzett egész­ségügyi felvilágosító, nevelő munkától kezdve az alko­holizmus elleni küzdelemig, az elsősegélynyújtó tanfo­lyamoktól az önkéntes ápo­lónő képzésig — jelenleg is tart egy ilyen tanfolyam Mezőtúron —. a különleges segélyszolgálattól az önkén­tes véradás megszervezésé­ig. Talán elég, ha csak env- nyit említünk: megyénkben a lakosság 5,6 százaléka .a donorok, közé tartozik-. • A szervezet centenáriuma alkalmából Kádár János elvtárs levelében a többek között a következőkkel kö­szöntötte a tömegszervezet tagjait: „A Magyar Vörös­kereszt magasrendű, humá­nus példamutatással, százez­rek társadalmi munkájának és áldozatvállalásának szer­vezésével, ösztönzésével fon­tos társadalmi feladatokat teljesít, szocialista társa­dalmunk építésének aktív részesévé vált”. Az Elnöki Tanács pedig a Munka Vö­rös Zászló Érdemrenddel tüntette ki a szervezetet. A jó! végzett munka biztos tudatával, örömével, ülnek össze ma tanácskozni a kongresszusi küldöttek, hogy ismét fele­lősségteljesen döntsenek to­vábbi munkákról, tenniva­lókról, melyet népünkért, az egész társadalom további felemelkedéséért vállalnak, végeznek a vöröskeresztesek, az épülő apró falvakban ép­pen úgy, mint a szépülő vá­rosainkban. Igen, értünk, ve lünk dolgoznak. — VV —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom