Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
1982. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszámoló a közrendről, a közbiztonságról és a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről (•elolt <i szemelszúró vízpazarlás fölszámolására, a fogyasztók anyagi érdekeltségére a takarékosságban. •Vagy Sándurné (Hajdú-Bi- har m„ 18. vk.) arra figyelmeztetett. hogy a Berettyó és a Körösök térségében (Folytatás az 1. oldalról) porodása. Hiba, hogy többségük elítéli a jogsértéseket, de nem lép fel az elkövetőkkel szemben. Sebest Lászlóné (Békés m. 6. vk.), a kétegyházi magyar nyelvű általános iskola tanítónője hangsúlyozta: az ifjúság elleni sérelmek — úgy tűnik Szűcs János Szolnok megyei képviselő hozzászólását így kezdte: A belügyminiszter elvtárs beszámolójának tartalma, főbb megállapításai számomra összességében megnyugtatóan hatottak, még akkor is, ha a bűnözés alakulásában néhány kedvezőtlen jelenséget figyelemre méltónak, sőt egyes területeken növekvő súlyúnak tekintek. A közrend és a köz- biztonság Szolnok megyei helyzetéről az országos tapasztalatokkal azonosan szólhatok, aminek társadalmi alapja meghatározóan az, hogy megyénk lakosságának döntő hányada becsületesen él és dolgozik, betartja a jogszabályokat, tiszteletben tartja a társadalmi együttélés normáit. Ezután a képviselő az alkoholizmus káros társadalmi hatásairól beszélt, majd a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűnözés hátterét elemezte. Elmondta, hogy a megyénkben az összbűnözésen belül a vagyon elleni bűn- cselekmények aránya 55—57 százalék között változik, s az mind a társadalmi, mind a személyi tulajdon esetében emelkedő. Ez azt jelenti, hogy az összbűnözésben tapasztalható emelkedés gyakorlatilag azonos a vagyon elleni bűnözés növekedésével. A társadalmi tulajdon meghatározó voltát, annak népgazdasági jelentőségét mindenki megérti és elfogadja, mégis azt tapasztaljuk, hogy a gyakorlatban ez az elv már nem érvényesül ilyen következetesen. A közvagyon kezelése, védelme területén ma is. gond az alapvető biztonsági berendezések hiánya, a nem megfelelő őrzés és tárolás, a laza bizonylati fegyelem, a fogyatékos ellenőrzés. A gazdasági vezetők szem— gyarapodó ban vannak. A közlekedésben súlyos büntetést szabnak ki arra a vezetőre. aki cserbenhagyja áldozatát. de ki vonja felelősségre azokat a — többnyire italozó életmódú — szülőiket, akik a gyermeküket hagyják esetben? — tette fel a kérdést. léletében is gyakran jelentkeznek hiányosságok. Az új gazdasági lehetőségek feltárására irányuló törekvések mellett a- már meglevő anyagi eszközökre, azok megóvására és megvédésére nem fordítanak kellő figyelmet, Majd így folytatta Szűcs János: — A szemléleti hibákon túl az érdekeltségi viszonyok sem hatnak megfelelően ezirányban, növel a társadalmi tulajdon kezelői sem anyagilag, sem erkölcsileg nem érdekeltek eléggé a vagyonvédelemben. Az elkövetett bűncselekmények vizsgálata az esetek döntő hányadában csak az elkövető magatartására terjed ki. Kevésbé vagy egyáltalán nem vizsgálják a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek megszegését, elhanyagolását, A mulasztók esetében általában sem erkölcsi, sem anyagi elmarasztalás nem történik, megelégszünk az elkövető felelősségre vonásával. A vagyonkezelői, vagyonvédelmi kötelességek hasonló elmulasztása tapasztalható a személyi tulajdon körében is — hangsúlyozta a képviselő. — Jellemző, hogy az emberek fáradságos, gyakran jelentős többletmunkával biztosítanak maguknak jövedelmet. szereznek különböző anyagi javakat, de azokat megfelelően nem óvják. Az emberek hanyagsága, felelőtlensége szinte kínálja a lehetőséget a bűncselekmény elkövetésére. Ezután így folytatta: — Nem ritka, hogy ittas állapotban még kevésbé vigyáznak értékeikre. Felelőtlenül ismerkedve vagy más módon olyan helyzetbe hozzák önmagukat, amellyel jelentősen hozzájárulnak a bűncselekmény elkövetéséhez. — Úgy ítélem meg. hogy az emberek egy részénél egyik tulajdoni forma, esetében sem alakult még ki a helyesen értelmezett tulajdonosi szemlélet. Az a felfogás. amely a társadalmi tulajdont ténylegesen a közösség tulajdonának tekinti, s elsődlegességét annak védelmében. megóvásában és gondos kezelésében érvényesíti. Az a felfogás, amely a munkával. megteremtett személyi javak megőrzésében körültekintőbb állampolgári magatartásban nyilvánul meg. Meggyőződésem, hogy a köz-, a más és saját tulajdon védelmének és tiszteletének méginkább az állampolgári fegyelem szerves részévé kell válnia. Koczmann Ferencné (Györ- Sopron m. 7. vk.) pannonhalmi körzeti ápolónő sajnálatosnak nevezte, hogy az erőszakos és garázda bűncselekmények mintegy 75 százalékát szeszes ital hatása alatt követik el. Figyelmeztető tapasztalat. hogy az alkohol mellett lassan megjelentek hazánkban is — elsősorban a fiatalok körében — más. kábultságot okozó szerek. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Horváth István zárszava következett. A belügyminiszter válaszában megállapította: a felszólalásokból, az elhangzott véleményekből is kitűnt, indokolt volt az országgyűlés előtt, szólni a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Az észrevételekben is megfogalmazódott, hogy az ország életét nem a szabálytalankodók, bűnözők határozzák meg, hanem a becsületesen élő. dolgozó, a szabályokat megtartó. követő .emberek milliói. A miniszter az elhangzott bírálatokat, észrevételeket helytállónak, megalapozottnak, megszívlelendőnek értékelte. Azokat körültekintően megvizsgálják, megteszik a sziikségés intézkedéseket és tájékoztatják az érdekelt képviselőket — mondotta. Az országgyűlés a belügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi HivataL elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. II közvagyon megóvása Kovács Antal beszéde Az államtitkár bevezetőben elmondta, hogy a legutóbbi — öt évvel ezelőtti — országgyűlési beszámoló óta a vízügyi szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, állóeszköz-állományának 39 százalékos bővítését hajtotta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében zavartalan volt a népgazdaság víz- használata, egymillió lakossal nőtt az egészséges vízzel ellátottak száma, 300 községben épült vízmű és olyan nagy városokban sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek Szeged és Győr belvárosainak védelmére. Ugyanakkor megállapította: a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még nem tudtuk felszámolni. Kovács Antal szólt vízkincsünk ésszerű hasznosításának teendőiről, a vízgazdálkodási követelményekről, s a beruházási lehetőségekről is. Ez utóbbiakról elmondotta: amikor a népgazdaság szinte valamennyi területén csökkenték a beruházási lehetőségek, a lakosság vízellátására szánt állóeszköz-fejlesztési előirányzatok lényegében azonos szinten maradtak. A VI. ötéves terv erre a célra 22—23 milliárd forintot irányzott elő, s ez a vízgazdálKovács Antal az OVH elnöke beszámolóját mondja (Telefotó — KS) kodási ág összes beruházásának több mint 40 százaléka. A kormány ismeri és elismeri a lákosság vízellátásának társadalmi indokoltságát, s ezért támogatja a program változatlan folytatását. AVI. ötéves terv idején körülbelül 200 000 lakás bekötésének lehet megteremteni az anyagi feltételeit, nem csökken tehát lényegesen az ivóvízzel és csatornával ellátott lakások közötti aránytalanság'. Gyorsabb változást hosszabb távon attól remélhetünk, ha minden érintett anyagi erejét fokozottabban bekapcsoljuk a csatornázás és szennyvíztisztítás megoldásába^ Az államtitkár beszámolójában részletezte a környezetvédelem, a belvízvédelem problémáit, a vízrendezés egyre sürgetőbb feladatait is. Befejezésül a vízgazdálkodás dolgozóinak áldozatos munkáját méltatta. Cselötei László (Pest m. 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára, a mezőgazdasági bizottság elnöke felszólalásában képviselőtársai véleményét is összegezte. Mint mondotta, a vízgazdálkodást a társadalom széles körének érdeklődése kíséri. Emlékeztetett rá, hogy a képviselők már az- előző beszámoló elhangzásakor is utaltak a takarékos vízhasználat fontosságára, azóta tapasztalható is a szemléletváltás, de változatlanul kiemelt feladat, hogy a kedvező folyamatok kibontakozását megfelelő szabályokkal és technikai feltételekkel is segítsék. A mai körülmények között a helyi adottságokhoz alkalmazkodva mindenütt keresni kell a kisebb költségekkel elérhető megoldásokat. Vadkerti Miklósáé (Heves m.. 12. vk.), a íeldébrői Rákóczi Tsz szociálpt>1'tlkai előadója szóvá tette a vkon- lai külszíni fejtés víztelenítéséből származó káro= hatásokat. Fölhívta az illetékes bányászati szervek figyelmét az eddigi károkozások következményeinek kijavító sá - ra. Dohoczky Antal (Baranya m.. 11. vk ). a cserkút i Mezőgép Vállalat villányi gyáregységének villanyszere- relöje szorgalmazta: az aprófalvak lakóinak olyan víz- társulási feltételeket állapítanak meg. amelyek jobban igazodnak az emberek teherbíró képességéhez! Hatékony intézkedéseket sürgazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek legnagyobb gondja az állandó belvízveszély. Javasolta, hogy a települések belvízmentesítését a mezőgazdasági területek komplex meliorációjával összehangoltan oldják meg. Ferenci József (Csongrád m„ 1 ti. vk.). a földeáki Egyetértés Termelőszövetkezet traktorvezetője a jövő feladatai közé sorolta a külterületek, a tanyaközpontok vízellátását. Nem elég a vizet elvezetni Fábián Márton Szolnok megyei képviselő hozzászólásában a vízgazdálkodással ösz- szefüggésben két témával foglalkozott. Az egyik a lakossági vízellátás, a szennyvíz elvezetésének és tisztításának. a másik a mezőgazdaság vízgazdálkodásának helyzete. továbbfejlesztésének lehetősége volt. A képviselő elemezte az öntözés gazdaságossági kérdéseit, Elmondta, hogy a víz hazánk területének döntő részén már ma is a termelés növelésének korlátozó tényezője. ezért szerepe egyre fokozódik. Ezután így folytatta : — A,z elmúlt évtizedekben — főleg a Tiszántúl térségében — megvalósultak azok az állami főművek, amelyek öntözővizet, szolgáltatnak. Ezzel mintegy 450 ezer, ebből Szolnok megyében 84 ezer hektárón teremtődött meg az öntözés lehetősége, azonban az öntöző- telepek és berendezések jelentős része országosan mintegy 200 ezer hektáron már elavult, tönkrement. Hozzájárult ehhez az is. Hogy az öntözés gazdaságossága különösen a korszerűtlen telepeken erősen romlott. Ennek következménye, hogy jelentősen csökkent az öntözött terület nagysága. — Pedig ha figyelembe vesszük azt, hogy a Nagy- Alföldön, főként a Tiszántúlon a szélsőséges időjárás .jellemző, amit az is mutat. , hogy 50 éves átlagban 486 milliméter az évi csapadék mennyisége.' akkor a vízgazdálkodás jelentősége, fejlesztése egyértelmű. Ezt támasztja alá az is, hogy Szolnok megyében a Tisza II. megépítésével. a komplex melioráció végrehajtásával párhuzamosan, mintegy 150— 160 ezer hektár, a mezőgazdaságilag művelhető terület 32—35 százalékán terveztük a korszerű vízgazdálkodás megvalósítását. Az öntözésfejlesztés lehetőségeivel foglalkozó tárcaközi munkabizottság megállapítása szerint is az öntözött terület 2000-ig 730 ezer hektáron növelhető. A meliorációs munkáról szólva kiemelte, hivatkozva A mezőgazdaság agroökoló- giai potenciája az ezredfordulóig című felmérésre, hogy az ország területének közel 60 százalékán a kedvezőtlen talajtulajdonságok akadályozzák a nagy növényi hozamok elérését. A kedvezőtlen talajtulaidonságú terület 46 százaléka nem megA vitában elhangzottakra válaszoló Kovács Antal a hozzászólásokban említett gondok megítélésében egyetért a képviselőkkel. — Ám — tette hozzá — az általuk sürgetett feladatok megoldásához sajnos nem minden esetben rendelkezik népgazdaságunk elegendő pénzzel. Azzal kell számolnunk — mutatott rá az államtitkár, — hogy csupán a rendelkezésünkre álló eszközökkel gazdálkodhatunk, ezek fjedig csak az ismert, elfogadott programok megvalósítását teszik lehetővé. A fejlődés felelő vízgazdálkodású, amely korlátozza a föld termőképességét. A kedvezőtlen talajadottságok és a rossz víz- gazdálkodás jelentős része meliorációs beavat hozással, megszüntethetők, mérsékelhetők. Jónak tartjuk a térségi komplex meliorációs munkák megkezdését, azonban a fölösleges vizek elvezetése mellett meg kell oldani ezek visszatartását, tá- rozását, szükség szerinti visz- szajuttatását is. Véleményünk szerint ebben döntő, és igen félelősség- teljes feladata van a tudományos kutatásnak. Egyrészt olyan új módszereket kell kidolgozni, melyek energia- takarékosán teszik lehetővé a lehullott csapadék mind nagyobb hányadának a talajban történő tárolását, másrészt biztosítják a szükséges víznek aszály esetén való visszajuttatását. Nem elég a vizel elvezetni, ha szükséges, és a növényzet igényli, ugyanazon a rendszeren visz- sza is kell tudni juttatni, még akkor is. ha ez a megoldás többe kerül. Ha ezeket maradéktalanul megvalósítjuk, akkor véleményem szerint jelentősen csökenthetők lesznek a belvízkárok, javul a talajok víz- háztartása. és a kemikáliák környezetszennyező hatása is csökken, ugyanakkor hatásfokuk is javul — hangsúlyozta Fábián Márton. Adárn Imréné (Bács m., 15. vk.). a garai Vörös Csillag Tsz állatgondozója elmondta, hogy egyes tavak hasznosítása jelenleg tervszerűtlen, nem fordítanak kellő gondot felújításukra. Szólt arról is. hogy a szennyvizek szabálytalan elhelyezőivel szemben szigorúbb szakciók- ra lenne szükség. Dr. Harmat László (Szabolcs m., 4. vk.), az ú j fehértói Gyümölcsös Dísznövénytermesztési Kutató Intézet igazgatója rámutatott: időszerű a szabolcsi talaj vízháztartásának felülvizsgálata és átfogó szabályozása. Dr. Tóth Dan- kó István (Borsod m., 17. vk.). encsi körzeti orvos vé-® leménye szerint Észak-Ma- gyarország folyóinak védelme ■ érdekében még konstruktívabb együttműködést kell kialakítani a szomszédos országok vízügyi hatóságaival. Megemlítette, hogy választókerületében a falusi lakosság szívesen vállalja az anyagi hozzájárulást, ha életkörülményeinek javításáról az ivóvízellátásról van szó. tervezett ütemét itt-ott — például jobb szervezéssel — lehet ugyan gyorsítani, de több milliárdos, új beruházásokra nem vállalkozhatunk. A vízgazdálkodás gazdasági elemeiről, közelebbről az ár- és díjviszonyokról szólva az Országos Vízügyi Hivatal elnöke kifejtétte: ezek módosítására a társadalmi ráfordításokat jobban tükröző rendszert kívánnak bevezetni. 'E változásViazon- ban csak életszínvonalpolitikánk egyéb elemeivel összhangban lehet megvalósítaA vita összefoglalója m. Annyi bizonyos, hogy az. áj árak és díjak jobban közelítenek majd a valóságos költségekhez. Jelenleg hazánkban 6—7 forintba kerül egv köbméternyi ivóvíz kitermelése. ám országunkban a legmagasabb vízdíj sem több 4 forintnál. A pazarlás — úgy tűnik — csak az árak szorításában mérsékelhető — mondotta Kovács Antal. Árvízvédelmi kérdéseket elemezve rámutatott, hogy a nagyobb gondot nem annyira a további védőmüvek építése, hanem a már meglevők állapota jelenti. A régi árvízvédelmi rendszerek egy része ugyanis elhasználódott, műszeres vizsgálatok tanúsága szerint sok bennük a rejlett ' hiba. Arra azonban ígéretet tehetünk, — mondotta Kovács Antal. — hogy az árvízvédelem biztonságát nem csökkentjük, azt kiemelkedően fontos szerepének megfelelően kezeljük. A majd minden felszólaló által említett belterületi víz- rlDndezésről az államtitkár elmondta: valamennyi gond megoldásához a jelenleginél sokkal több pénz kellene. A lehetséges forrásokat mindinkább úgy kell felhasználni, hogy a meliorációval együtt a belterületi vízrendezéseket is megvalósítsák. A képviselők több olyan problémáról szóltak — például az ipari területek rekultivációjáról — az állattartó telepek szennyvízgondjairól. a vízszállítás- kérdéseiről — melyeknek megoldásához több tárca, ágazat, együttműködés szükséges. Ezért e témákra az OVII az illetékes főhatóságokkal konzultálva ad majd választ. Befejezésül az Országos Vízügyi Hivatal elnöke — megköszönve az elismerést, a tanácsokat, a bírálatot — kifejtette: feladataiknak a jövőben is igyekeznek elegei tenni, mégpedig a helyi szervek. a tanácsok, a vállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek mind hathatósabb segítségével. Az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpelláció Végül interpelláció következett. Tornán Károlyné (Borsod m. 7. vk.) a nyék- ládházi Mezőpanel vasszerelője Ónod várának rekonstrukciója tárgyában intézett kérdést az építésügvi és városfejlesztés i min i szterhez. Nemzeti kincseink megóvása iránti felelősségre utalva kérdezte: Milyen intézkedések várhatók az egykor jelentős történelmi eseményeket megért, jelenleg azonban pusztulóban levrj ónodi vár megmentésére, rekonstrukciójára? Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában utalt arra, hogy az ónodi vár jelentősége, értéke ugyanúgy ismert a szakemberek körében, mint a helybeliek előtt. Az ország 8700 műemléke közül azonban 350 a műemlékrom, s történelmi tartozásként, törlesztésként temérdek feladatot jelent ezek megóvása, helyreállítása. Az ónodi vár a XVIII. század vége óta fokozatosan indult romlásnak, ment tönkre. Sajnos az anyagi lehetőségek miatt nem a legkedvezőbb a pillanat a várrom helyreállítására. Mégis ' jelentőségét, állapotát figyelembe véve mód nyílik arra, hogy a helyi erőkre, szocialista brigádokra építve, lakossági támogatással és közreműködéssel megmentsék ami menthető. Még az ez évi ötéves tervben felmérik a kutatás, a tervezés, a kivitelezés pénzügyi feltételeit, s megkezdődhet az állagmegóvási munka. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné, Péter János — befejezte munkáját.