Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 7. IA tudomány világa Fajta-sztárok A hazai kukori­catermesztésben zást a hibridku- forradalmi válto- korica-fajták 1950- es és 1960-as évek fordulóján bekö­vetkezett térhódí­tása hozott. A sza­bad elvirágzású fajtákat előbb a fajtahibridek, ké­sőbb a bel tenyész­tett hibridek vál­tották fel. Olyan mértékben történt ez, hogy 1964-től a kukorica-vetés­terület teljes egé­szén már belte- nvésztéses hibri­deket termeltek. Űjabb változást és fejlődést ho­zott, hogy a négy­vonalas kombiná­ciókat mind több két- és háromvo­nalas váltotta fel, úgyhogy 1975-től napjainkig a ku­korica-vetésterületnek több mint a felén már a kétvona- las hibridek termelése fo­lyik. A már vetőmagszaporítás­ra is engedélyezett, összesen 59 kukoricahibrid, az érték­mérőit tekintve kielégítő fajtaválasztékot ad. Ebből valamennyi termelő üzem ki­választhatja az éghajlati s egyéb környezeti, valamint üzemi adottságainak — vagy­is a tájnak, a tájkörzetnek —, sőt még pontosabban és nagyobb eredmény reményé­ben az adott tábla talajsa­játosságai, műveltsége, s az esetleges előtermény szerint a legmegfelelőbbet. Ez való­jában nem minden esetben a legújabb és legintenzívebb fajta, még ha csábítana is erre, hogy a növénynemesí­tés korunkban szinte napon­ként újabb és újabb, na­gyobb termőképességű, ígé­retes fajtákkal áll elő. Az üzem termelési színvonala és a talajadottságok a termeszt­hető fajták körének megha­tározói. Az üzemi viszonyok között bevált fajtaújdonsá­gok elterjesztését viszont bátrabban kell szorgalmazni. A hibrid fajták általános térnyerésével, a szakmai fel­Az ezredforduló ideális búzatípusa felé mutató — GK Csongor néven — újonnan minősített étkezési búza produktív kalásza és szemtermése készültség növekedésével és a korszerű termesztéstechno­lógia elterjesztésével a fajta helves megválasztása tehát mind fontosabb lett. A fajta­választék termőképessége — a kisparcellás vizsgálatok adatai szerint, amely a pon­tosabb számok hiányában potenciális, vagyis lehetséges termőképességként fogható fel — évről évre növekedett, és 1979-re elérte a 10 t ha értéket. Napjainkra azonban — a jó termőképesség mellett — kívánatossá vált a kukorica vízleadó képességének nö­velése a biológiai érés idején. Az átlagos víztartalom ilyen­kor 40 százalékos, takar­mány-biológiai szempontból viszont az ideális nedvesség: 20—25 százalék. A jó vízle- adású kukorica elterjesztése azért fontos, mivel száz kg kukorica megtermeléséhez felhasznált összes energia mennyisége kevesebb, mint amennyi száz kg szem szárí­tásához kell. A már ismert és alkalma­zott rövid tenyészidejűeknél is néhány nappal, esetenként egy-két héttel korábban be­takarítható szuperkorai hib­ridújdonságok előnye még. hogy az érésük utolsó szaka­szában igen gyors vízleadá- súak. Ezért főt él ményként vetve még a hagyományos és újabb. rövid tenyészidejű hibrideknél is korábban, s alacsonyabb nedvességtarta­lommal takaríthatok be — szemesként. A silózáshoz kí­vánatos szárazanyagtartal- mat is korábban érik el. Ezen túlmenően jól beilleszt­hetők az üzemi fővetésű faj-, illetve fajtaszerkezetbe, mi­vel a betakarításuk kedvező ütemezést tesz lehetővé. To­vábbi előnyük az, hogy azo­kon a területeken, ahol csak későn lehet vetni — belvi­zes, árvízjárta, nehezen szik­kadó táblákon — júniusban vetve is biztonságosan beér­nek. Kiválóak tarló- és má­sodvetésre is. Alkalmazásuk­nál azonban kétségtelenül számításba kell venni, hogy az érvényesülő biológiai tör­vényeknek megfelelően 10— 20 százalékkal alacsonyabb termőképesség a szuperko- raiság ára. A búzenemesítő célkitűzé­sek között a termőképesség növelése — más fontos tu­lajdonságok egyidejű figye­lembe vételével — ugyancsak alapvető A búza­nemesítők a közeljövőben olyan fajtákat terveznek, amelyek hektáronként tíz tonna termést képesek adni. A legutóbb — 6K Csongor néven — előzetes elismerést kapott szegedi búzafajta ké­pes is már ilyen termésho­zamra, akárcsak a legújabb martonvásáriak, amelyek jó télállóságukkal és kiváló mi­nőségükkel is kitűnnek. A kiemelkedő termőképesség jó szárszilárdsággal és gom­babetegségekkel szembeni tarlós szántóföldi ellenálló- képességgel társul. A külföl­diek közül a termő- és álló- képesség, illetve a termés- biztonság tekintetében első­sorban a jugoszláv búzafajta- újdonságok ígéretesek. Komiszár Lajos Kenguru-daruk A franciaországi Le Havre óriáskikötő az ország legfon­tosabb atlanti-óceáni kapu­ja. mind az utasforgalom, mind pedig a teherszállítás szempontjából. A második világháborúban 172 bomba- támadást kapott, és a hábo­rú után teljesen újjá kellett építeni. A kikötő fontossága évről évre nagyobb, mivel a teherszállítás jelentős része innen indul és ide érkezik az amerikai kontinens felé. Tíz évvel ezelőtt aduik út rendeltetésének a kikötőben a világ legnagyobb zsilipjét, amely 25 000 tonnás hajók áthaladását is lehetővé te­szi. A 67 méter széles, 400 méter hosszú zsilipnek négy. egyenként 70. méteres kapu­ja van; ezek mindegyike 3200—3200 tonnát nyom. A kikötőbe különösen sok olaj­szállító tartályhajó fut be. Le Havre felkészült a nagy­méretű tartályhajók fogadá­sára is. A kikötőből kiindul­va olajvezeték húzódik az Alsó-Szajna és Párizs vidé­ke felé. az oda telepített olaj- finomítókig. Le Havre egyéb­ként fontos ipari város is; jelentős autó- és hajóiparrai, fém kohászattal, élelmiszer­es textiliparral. Az olajon kívül természe­tesen más árut. gyapotot, gyapjút, kávét, gépeket, ga­bonát hoznak a hajók a ten­gerentúlról és szállítanak ki innét. Ebben a városban műkö­dik a Société Caillard. A cég többek között darukat gyárt a hajók rakodásához. Képün­kön: Caillard kenguru-da­ruk, amelyek a Le Havre-i kikötőben segédkeznek a ra­kodásnál. Haditechnika és fegyverexport Tündöklés és bukás Alighogy kezd beindulni a szívkoszorúér-megbetege­dések (iszkémiás szívbeteg­ség) okainak vizsgálatára létrehozott világméretű ap­parátus. váratlan dolog tjör- tént. 1955 óta először las­san, majd egyre erősödő ütemben csökkent a szívha­lálozás száma, és jelenleg is csökkenő tendenciát* mutat, legalábbis az Egyesült Ál­lamokban. Pedig ugyanany- nyian dohányoznak, esznek zsíros ételeket), és (többet sem mozognak az emberek, mint azelőtt. Mi történhe­tett? A kutatók áttekinljet- tek minden létezhető össze­függést, de a magyarázatot még nem találták meg. Szállítható komputer A „MERA—ELWRO” (lengyel) Komputeres Automatikai és Mé­rőműszerek Központ szakembe­rei megterveztek és kiviteleztek egy. az ODRA 1325 komputer rendszerre támaszkodó szállít­ható számítóközpontot. A konté­nerben elhelyezett komputer autóval, repülővel, hajóval vagy akár vonattal is szállítható. Ez a szállítható számítóközpont különösen a nagy. vidéken levő beruházásoknál talál alkalmazás­ra a termelői folyamat irányí­tásában és igazgatásában első­sorban a felszíni fejtést alkalma­zó bányaüzemeknél, elvégzi a geológiai kutatások során nyert anyagok analízisét, és kidolgoz­za a geodéziai munkálatokhoz szükséges adatokat. A berendezés a helyszínre szállítsa után már 2—3 órával munkába állítható. A tudomány és technika eredményei sajnos gyakran először a bonyolult és egyre veszélyesebb fegyverekbe „épülnek be". Fejlesztésükre milliárdokat költenek, de az ár gyakran visszatérül, mert a világon nagy kereslet mu­tatkozik a fegyverek iránt. A fegyvervásárlási láz, leg­nagyobb nyertesei az Egye­sült Államok és a nyugat­európai országok, de az utób­bi időben olyan új szállítók is megjelentek a piacon, mint Brazília vagy Izrael. A feszült nemzetközi hely­zet, az elszaporodó válsággó­cok kedveznek a fegyverszál­lítóknak. A tőkés világ fegy­verexportja már túllépte az évi 25 milliárd dollárt, és évenként átlagosan 3—5 mil­liárd dollárral bővül. A mé­regdrága harci eszközök zö­me az Észak-Afrikától Dél- kelet-Ázsiáig húzódó öveze­tekbe ömlik, ahol_ a piacokért éles verseny dúl az Egyesült Államok és Nyugat-Európa fegyverszállítói között. Az USA a közel-keleti tér­ségben elsősorban Egyipto­mot látja el. A tervek szerint 1984-ig 4 milliárd dollárért ad el fegyvereket Egyiptom­nak: egyebek között 250 Chrysler gyártmányú harc­kocsit és 40, a General Dy­namics üzemeiben készülő F—16-os harci gépet. A nyugat-európai fegyver- gyártási láz egyik nyilván­való oka az, hogy a hadiipar csak a külső piacok révén tud versenyben maradni az amerikai és más konkurren- sek mellett. Franciaország háromszor annyi katonai re­pülőgépet exportál, mint amennyire saját hadseregé­nek szüksége van. A legna­gyobb francia fegyvergyártók évente 5 millió dollárért ad­nak el külföldön fegyvereket, tehát a külső piactól függe­nek. Ezért törekedtek a fran­ciák arra a nagy üzletre, amely szerint 1985-ig 10 mil­liárd dollár értékben szállí­tanak harci gépeket a Per­zsa-öböl menti olajországok­nak. Az üzlet tovább erősíti a legnagyobb francia repülQ- gépgyártó, s egyben fegyver­exportőr cég, a Mirage-okat előállító Dassault-Brégnet Aviation piaci pozícióját. Hasonló a helyzet Nyugat- Európa más fegyverszállító országainál is. A íegyverbiznisz új szállí­tókat is a piacra csalogat: a még 1975-ben is szinte nulla szinten álló Brazília harcko­csikat, repülőgépeket expor­tál elsősorban a közel-keleti, az afrikai és a latin-amerikai piacokra. Képünkön: az amerikai haditengerészet új eszköze a ..Hornet” nevű repülőgép, amely képes a hangsebesség kétszeresének az elérésére. 20 milliméteres gépágyúján kívül radarral irányítható, illetve hőkereső rakétákkal is ellátják. Hamarosan ez is biztosan eladó lesz! n restrikciós enzimek Az. 50-os és 60-as években végzett kutatások során fel­ismerték. hogy egyes bak­tériumok és kékalgák saját örökítő anyagukat, dez.oxiri- bonukleinsavukat meg tud­ják különböztetni az ide­gen DNS-ekHöl. A felismerés kiindulópontja egy egészen speciális b a k lé r i u mg e ne t i k a i felfedezés volt: az ún. lamb­da bakteriofágok az. Esche­richia coli nevű bélbakte­ri um különböző törzseiben szaporodni tudnak. A bak­térium nyilvánvalóan speci­fikusan megváltoztatta (mo­difikálta") a bakteriofág DNS-ét. Egyes baktériumok­nak és kékalgáknak tehát vannak olyan enzimjeik, amelyek az idegen DNS-t felismerték. és működés- képtelenné teszik. E folya­matot nevezik restrikciónak, vagy pontosabban restrikciós endonukleázoknak. Visszabeszél az autóm! Annyi keserves év után az autók végre némi elégtételt vehetnek az „őket” oly sok­szor nyomdafestéket nem tű­rő szavakkal átkozó gazdái­kon. „Kapcsold be a bizton­sági övedet” — „Kapcsold ki végre a fényszórót” — egye­lőre ehhez hasonló tanácso­kat osztogatnak majd a fe­ledékeny vezetőknek, s ha­csak a programozók nem akarják, nem fűznek semmi­lyen jelzőt egyszerű taná­csaikhoz. Az amerikai Nartron Cor­poration egyike ama vállal­kozásoknak, amelyek finan­szírozzák a beszélő számító­gépek fejlesztését. Eljön majd az idő — mondja Nor­man Rautiola, a vállalat el­nöke —, hogy minden komo­lyabb használati tárgy „be­szél” majd. A sütő közli, hogy megsült a hús. kész a vacsora, a mosógép emberi hangon figyelmezteti a tu­lajdonost, hogy ezúttal túlsá­gosan sok ruhát tett a gépbe. Az autóba beépíthető be­szélő számítógépek rövidesen bemondják az esetleges hibá­kat is — sőt azt is, hogy meg lehet-e az autót javítani az úton és hogyan. A Nart­ron cég elnöke ellentétes ér­zelmekkel viseltetik, a japán konkurrencia iránt: a japán kocsikba beépített számító­gépek a vezető szóbeli uta­sítására kapcsolják be az ab­laktörlőt, a fényszórót, és húzzák fel vagy le az abla­kokat. „Az én masináim azt mondják meg, hogy mi a rossz és mit lehet tenni elle­ne” — mondja. Az amerikai társaság sze­rint a visszabeszélő autók és tárgyak a közeli jövő lehető­ségei: ha egyszer beindul a tömegtermelés, akkor a költ­ségtényező jelentősége alapo­san csökken. A Nartron már ma gyárt olyan beszélő szá­mítógépet, amely tucatnyi tanácsot képes szóban köz­vetíteni. Ára mindössze öt­ven dollár — s ha beindul a tömegtermelés, ez az ár akár a felére csökkenhet. Nincs messze hát az idő, amikor a makacskodó gép és a feldühödött ember egyol­dalú „párbeszédét” az ember és a gép igazi párbeszéde váltja fel. flutomata öntözés Szovjet kutatók elektro­nikus berendezést szerkesz­tettek, amely a melegházak­ban folyamatosan ellenőrzi a talaj nedvességtartalmát a gyökerek magasságában. Amint a vízmennyiség a megengedhető szint alá csökken, a relé bekapcsol, és működni kezd az öntöző­berendezés.- Iy módon, hogyha a növények a szük­séges pillanatban kapnak vizét, a terméshozam 5—10 százalékkal növekedhet. Az öntözőberendezés a födeken is alkalmazható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom