Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

1982. OKTÓBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Még gyakori a pontatlan mérés a lejárt szavatossági idő a „vásárlók könyvének” hiánya Arellenőrzések tapasztalatai a megyében — Nem fogadják minden­hol „tapssal", abban viszont mindenki egyetért. hogy szükség van az árak ellenőr­zésére. Jászberényi vásárlók véle­kednek így a városi tanács ipari és kereskedelmi árelle­nőrzéseinek fontosságáról. Azokról az ellenőrzésekről, amelyeket bár évente több­ször megismételnek, mindig új tennivalókra hívják fel az üzemeltető és felügyeleti szervek figyelmét. A városi tanács v. b. ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tálya és műszaki osztálya (most hatósági osztály) 1979. január elejétől ez év június végéig 430 ipari és 613 keres­kedelmi árellenőrzést tartott. Vizsgálta ezen kívül az árak alakulását hét élelmiszer­gazdasági és 27 szövetkezeti szolgáltató részlegnél. Az árellenőrzések kiterjed­tek az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemre, a szerződéses üzemeltetésű egységekre, a vállalati és szö­vetkezeti szolgáltatásokra, a magánkisiparra. A kereskedelmi ellenőrzé­sek során a következőket ta­pasztalták: még mindig gya­kori az ár jelzések, árfeltün­tetések hiánya, a pontatlan mérésből és számolásból a vásárlók megkárosítása. A lejárt szavatosságú — de még eladható — árukat teljes ár­ban hozzák forgalomba. Különösen "a zöldség-gyü­mölcs áruknál hiányzik az osztályfeltüntetés, vagy csak az első osztályú árukon van. Hibás mérlegeket használ­nak. bizonylat nélküli árukat árusítanak. A vendéglátó egységek ben t apaszt a 1 tá k. hogy hibás árkalkulációkat készítenek, amelyek nem fe­lelnek meg az osztálybesoro- lás követelményeinek. A kisipar területén javult az árellenőrzések hatékony­sága. Ehhez hozzájárult az is, hogy a KIOSZ több alkalom­mal tájékoztatta tagjait a kisipari árképzésről. Az ered­mény: általában nem lépték túl az iránydíj egységárait. Negatív tapasztalatok; a számla vagy a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a „vásárlók könyvének” hiá­nya. Az építési, közlekedési ágazatban nem tapasztaltak lényeges hiányosságokat. Az élelmiszergazdaságban lejárt szavatosságú áruk forgalom­ba hozatala, az árfeltünteté­sek hiánya miatt figyelmez­tettek. büntettek. A szolgál­tató ágazatban a gyakori el­lenőrzések során is csak két esetben tapasztaltak lényeges számlázási hibát. A tapasztalt hiányosságok vagy szabálysértések eseté­ben az ellenőrző szervek megtelték a, szükséges intéz­kedéseket. A kereskedelem­ben 40 esetben adtak írásbe­li figyelmeztetést, 7 fegyelmi eljárást javasoltak. 49 ügy­ben pedig szabálysértési fel­jelentést tettek. A szabály­sértési hatóság 800—4000 fo­rint büntetéseket szabott ki. Az általános ipar területén feltárt hiányosságokkal kap­csolatban az elmúlt három és fél év alatt két bűnvádi fel­jelentésre és egy iparengedély­bevonásra került sor. Sza­bálysértési eljárást négy esetben kezdeményeztek, harminckét írásbeli figyel­meztetést adtak, ötvenhárom alkalommal pedig hiánypót­lásra hívták fel a mulasztók figyelmét. Növelte az árellenőrzések hatékonyságát, hogy ahol az ellenőrző szervek több sza­bálysértést vagy visszaélést tapasztaltak, utóvizsgálato­kat tartottak, többször elle­nőriztek. Eredményesebbé tette az ellenőrzést az is, hogy a tanács gyakran kérte a KIOSZ, az Egyesült Jász­sági ÁFÉSZ, az Iparcikk és Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ellenőrzési osztálya­inak segítségét. — illés — n petróleumlámpától az összkomfortba Új lakásokban az építőipari dolgozók Milyenek azok az‘ új örök­lakások, amelyekbe zömmel építőipari dolgozók költöz­nek? Jobban, gondosabban elkészítették-e az átlagosnál, vagy itt is visszaköszönnek, bizonyos bosszantó, ismétlő­dő hiányosságok? A Szántó körút közelmúltban átadott negyven lakásának többségét nemcsak a Szolnok' megyei Állami Építőipari Vállalat építette, de az ezekbe be­költözők tekintélyes hányada ennél a cégnél keresi a ke­nyerét. Rossz a bojler Fórizs Sándorék. a petró­leumlámpa mellől, egy do- bapusztai tanyáról érkeztek ide, majdnem a megyeszék­hely szívébe. Három gyere­kük van, a feleség. ma sem szokta még meg, úgy istenigazában ezt a „skatu- Ivás világot”. — Nem csoda, harminc év a tanyán, nem kis idő. Ha kiálltam a ház elé, kilomé­terekre elláttam, itt meg mindenhol falakba ütközik a tekintetem. Nem beszélve arról, ho^y jó ez a kénye­lem, de külön meg kell ta­nulni a villany, a fürdőszo­ba. a mosógép, a gáz hasz­nálatát. A férj az ÁÉV-nél fizikai munkás: — A lakásunk csaknem 600 ezer forintba került, és néhány apró hi­bát leszámítva nem panasz­kodunk. Az a legsúlyosabb .hiba, hogy rossz a bojler. Ez elég baj, mert ahol há­rom gyerek van, nagyon sok meleg víz kell a mosáshoz, a fürdetéshez. Amíg meg nem csinálják, mit tehet­nénk mást, fazékban melegí­ti a vizet a feleségem. De még ennél is jobban bosz- szantott az, hogy amikor a DOMUS-ban szobagarnitú­rát akartunk venni, vala­mennyin ott volt az eladva cédula. Amikor végre mégis sikerült bútort vennünk, ott­hon újabb üröm az öröm­ben : a becsomagolt bútorok­ról hiányoztak az ajtónyitó gombok. Sőt, a fotelek is hi­básak. de azért már nem is reklamálunk. mert belefá­radtunk a sok hercehurcá­ba. Smidt Péterék is három­szobás lakást vásároltak. Itt a feleség gyermekgondozási segélyen van, Péter műveze­tő az ÁÉV-nál. — Az a kifogásom — kez­di, — hogy a konyha mérete rossz. A gáztűzhely és a be­épített konyhabútor között nálunk milliméteres a tá­volság, ami szabálytalan is. meg tűzveszélyes is. Ami pedig a falainkat illeti, olyan mint egy domborzati térkép. Ha erre tapéta kerül majd valaha, csiszolhatunk, dolgozhatunk hozzá dereka­san. Ez bizony elfuserált, rossz munka. Az egy emelettel feljebb lakó Baran Józsefék is a konyha méretét kifogásol­ják. Ott a gázsütő nem tar­totta a lángot, minden más ;ó volt. Szintűi Major Er- zsébeték boldogok: három évi albérlet után érkeztek saját otthonukba. Erzsébet férje gépkocsivezető, ő pedig „gyesen” van. Panasza: a beépített szekrényajtók len­genek. a gázsütő ajtaja nem zár pontosan. Hullámos a vakolat Dániel Istvánná viszont nagyon bosszús. Róluk beve­zetőben annyit: Anna asz- szony esztergályos szakmun­kás, a férje gépkocsivezető. Három gyermekük van, kö­zöttük egy másfél éves is. — Mi a jó m helyzetünk­ben? Az, hogy hat év albér­let után végre saját lakást kaptunk. Igaz, nem ingyen, mert az 530 ezer forint nem kis pénz. Az viszont felhá­borító, ahogy a mi kony­hánk kinéz! Ha én így esz­tergálnék a vállalatnak, egykettőre útilaput kötné­nek a talpam alá! — Konkrétan mi a pana­sza? — A beépített konyha- szekrény csak úgy fért el. hogy kivésték a falat. Aki vakolta a konyhát, valószí­nű. hogy nem ismerte a füg­gőónt. mert a helyiség ol­dala a föld felé homorú. A gáztűzhely négy rózsájából egy hiányzik. háromnak nincs gombja, így csak egyet tudok használni. Tud­ja, mit mondtak a gázosok? Igaz, garanciális, de ha fize­tek öt ven forintot, rögtön lesz gomb! A lista mégnem teljes, mert a fürdőszobában szivárog a gázkályha, ott nem lehet tüzelni. Nem is tudom, ha lehűl a levegő, hogyan fürdetem a három kisgyereket. Nem ordító hibák, de... A lakások felét végigjár­tam. Van, ahol a függöny­tartó mondta fel a szolgála­tot, máshol az ablaküveg mellett nincs tömítés, és sok helyen a festés is nagyon el­nagyolt. Ennek ellenére a Dánieléknél tapasztalt hibák szerencsére máshol nincse­nek. A meghatározás koránt­sem jelenti azt, hogy min­den rendben van, hiszen el­szomorító látvány volt pél­dául, ahogyan a fürdőkádak kinéztek. Vajon miért nem lehet jobban védeni ezeket a kényes, nagy értékű beren­dezési tárgyakat? Sok apróság hiányzik az átadott lakásokból. Több he­lyen nem jó a bojler, hi­ányzik belőle hol ez, hol az, rossz a műszerfal, a szobai parapetekből eltűntek alkat­részek, így nem lehet fűteni, holott kopogtat az ősz. Még egyszer "leírom: ha úgy tetszik ezek nem nagy esetek, az elkészült lakások állapota jó közepes. De el­gondolkoztató, hogy a lakók­tól eddig beérkezett hiba­jegyzék zöme a gázzal, a gázos szerelvényekkel, vala­mint a falfestéssel, a levert festésű ajtókkal kapcsolatos. Jelezve, hogy aki négy-öt, esetleg hatszázezer forintot fizet ki 35 év alatt a hat­van-, vagy helvenegynéhány négyzetméterért, a pénzéért mindenféle szempontból jó lakást szeretne. D. Szabó Miklós Küldötteink a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusán A meggyőzés, a szép szó eszközével Kató Ernő. a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője hatodik éve már. hogy az üzemi Vörös­kereszt-szervezet titkára. Ami a hivatali feladatait il­leti, a megyénkén kívül Pest, Bács-Kiskun és Heves bizonyos területeinek a víz­ellátását. a települések, az ipari és a mezőgazdasági üzemek csatornázottságát, a városok, a falvak szennyvíz- rendszerét is ellenőrzi, vizs­gálja. — Azt hiszem, érzékelhető, hogy a mindennapi szakmai munkámhoz szervesen kap­csolódik a társadalmi meg­bízatásom. Hiszen az ivóvi­zeink állapota, a csatorná­zottság, a szennyvízhálózat hiánya vagy megléte nem­csak kommunális, település- fejlesztési. hanem egészség- ügyi feladat is. Hogy a sta­tisztika ördögét se kerülhes­sük el, el kell mondanom, hogy Szolnokon a négy alap­szervezetünkben 333 aktíva tevékenykedik. Igen eredmé­nyes a véradómozgailmunk. 311 a véradók száma. Sőt 1978-ban megalakítottuk a ritka vércsoportú brigádokat is. mintegy húsz taggal. Lelkesen mesél arról: a vöröskeresztes tevékenység, az egészséges életmódra ne­velés. állandó készenlétet igénylő, folyamatos feladató kát ró az aktívákra. Évente 30—35 egészségügyi felvilá­gosító előadást rendeznek az üzemi vöröskeresztes alap- szervezetek, ebből tízet'—ti­zenkettőt a KISZ-szel és az MSZBT-tagcsoporttal közö­sen. Hogy mi mindenről esik szó ezeken? A környezetvé­delemről. a dohányzás ártal­mairól, a rohanó élettel járó betegségek megelőzéséről, az egészség óvásának lehetősé­geiről stb. Megyeszerte híre­sek az itt rendezett orvosi fórumok. Egyszerre hét szak­orvost hívnak meg. akik ott, helyben válaszolnak a szó­ban vagy írásban felvetett kérdésekre. Arra töreksze­nek. hogy a jó témákhoz ki­váló előadókat keressenek. Szerveztek már kerekasztal- beszélgetést Magyar János­sal. a Családi Lap volt' fő- szerkesztőjével, dr. Veress Pállal, dr. Ceizel Endrével, és most várják az Üj Tükör orvosrovatának vezetőjét, dr. Bolya Pétert. Jók a kapcso­lataik a város és a megye vöröskeresztes vezetőivel. Kölcsönös a segítség: hol őket támogatják módszertani kiadványokkal, tervjavasla­tokkal. előadók szervezésé­vel. hol ók „szállítanak" fe­lettes szerveiknek ötleteket példát a jó szervezésre, az érdekes. pergő ritmusú egészségügyi fórumok lebo­nyolítására. — Ha szót kapnék az or­szágos kongresszuson, okvet­lenül elmondanám: a vörös­keresztes munkát képtelen­ség valamiféle kampányként felfogni, hiszen ez egy folya­mat, akár az emberi élet. Nem beszélve arról, hogy a tennivalók minőségileg és tartalmilag is megváltoztak. Hiába élünk jobban, évek óta romlik a környezetvéde­lem, növekedik a cigarettá- zók száma, az alkoholról nem is beszélve. Mindez a tengernyi feladat nem lehet egyetlen tömegszervezet, mondjuk csak a Vöröske­reszt feladata. Itt megvan a reszortja a munkahelynek, az iskolának, ha úgy tetszik, a javuláshoz elcsépelt szóval mondva, társadalmi össz­munka szükséges. Nem be­szélve arról, hogy az esetek tekintélyes hányadában itt lehetetlen utasításokkal di­rigálni. Ez a feladat csodá­latosan szép annak, aki szív- vel-lélekkel végzi évek óta ezt a munkát. Vigyárzunk jobban egymásra Magyar Istvánnét, a Volán 7-es számú Vállalat forgalmi főosztályának kereskedelmi előadóját 1977-ben választot­ták üzemi vöröskeresztes tit­kárnak. A munka Magyarné számára pártfeladatot is je­lentett. — Furcsa beidegződése a szervezetünknek: ha az át- ■liagembereki & vöröskereszt szót hallják, rögtön csak a véradásra gondolnak. Pedig az a szép a mi hivatásunk­ban, hogy a mozgalom en­nél sokkal, de sokkál többet jelent. Elsősorban azt, hogy nőkkel, férfiakkal, fiatalok­kal, idősekkel kell foglalkoz­ni. De nem úgy általában, hanem valamiféle konkrét segítségadás alapján. A csinos, kedves fiatalasz- szony megválasztása után határtalan lelkesedéssel kezdte el a szervezést. Rövi­desen a korábbi 250-ről 520- ra emelkedett az üzemben az aktívák száma. Megalakítot­ták a tizenegy tagú üzemi vöröskeresztes vezetőséget, személyenként meghatároz­va : kinek mi a felelőssége, feladata. Bizony a tagok te­kintélyes hányada eleinte azt sem tudta pontosan, mi fán terem ez a mozgalom. Ép­pen ezért, 1978-ban egy több­fordulós vetélkedőt kezdtek: Ki tud többet a Vöröske­resztről? címmel. A résztve­vők a szocialista brigádok, a munkahelyi kollektívák vol­tak. Ami a „vezérkart” illeti, jó a csapatmunka, ők tízegy- néhányan mindig újabb és újabb lebonyolítási formá­kat, játékos ismeretterjesz­tést versenyeket találnak ki a tagság érdeklődésének fel­keltésére, A Családi Lapból közel 300 példány kel el a vál>la|lat(nál, a reszortfelelő­söknek aktívatanfolyamokat indítanak, folyamatosan szervezik a véradásokat. Né­hány éve a környezetvéde­lem javításáért a szocialis­ta brigádoknak tisztasági versenyt hirdettek. Azért, hogy az autóbuszok külső és belső kinézete, a munkahe­lyek, a pályaudvarok, a tar­tózkodók rendje, kulturált­sága kevesebb kívánnivalót hagyjon maga után. De nem feledkeztek meg a kalauzok, a gépkocsivezetők öltözködé­séről sem, ezek is beszámí­tottak a versenybe. Nem hiá­ba, mert azóta már érezhető a javulás ezen a területen is. Szerencsés embernek' vallja magát, mert mindenkivel szót tud érteni. Az üzemen belül is. a szakmai felette­seivel is, — Sikerként könyvelhet­jük el — mondja —. hogy az egyik véradáson derült ki: a kárpitozó üzemben egészség­re ártalmas ragasztót hasz­nálnak. Az üzemorvossal együtt a Vöröskereszt indít­ványára végül is a műhely­be új technológiai berende­zés került. Tudjuk, ez nem filléres módosítás, de az egészség mindennél drágább kincs. Én ha felszólalhatnék a kongresszuson, azt monda­nám el legelőször: jobban vi­gyázzunk önmagunk és egy­más egészségére! Sokszor ta­pintatlanok, udvariatlanok vagyunk, olt is fújjuk a füs­töt. ahol nem kellene, bosz- szúságokat okozunk semmi­ségekért a környezetünknek. Pedig régi igazság: mjnd- ann.yiónknak egy életünk van,, és én azt hiszem az a legfontosabb, hogy azt test­ben, lélekben kiegyensúlyo­zottan töltsük el. Elvégre az egészséges, értelmes életre nem elég születni, azt tanul­ni is kell és lehet. D. Sz. M. Lehet építkezni Füreden Szemfiirkészés komputerrel Kevesen ismerik azt a szemvizsgáló komputert, amelyet a Népköztársaság útja 31. sz. alatti üzletében működtet az Ofotért. A gép nyújtotta szolgáltatás lénye­ge. hogy orvosi vizsgálat helyett ennek segítségével állapítják meg, szükséges-e szemüveget viselnie a „páci­ensnek" és ha igen, az mi­lyen erősségű legyen. A vizsgálat — miként a hagyományos orvosi kezelés is — ingyenes, s további előny, hogy a komputer ál­tal „felírt" szemüveget az Ofotért pár nap alatt elké­szíti — igaz, ezt már 30 százalék , felár ellenében. A Nagyközségi Tanács az építeni szándékozók szá­mára családi házak emelésé­re alkalmas telkeket alakí­tott ki Tiszafüred két pont­ján: az úgynevezett Tisza- végen (a Tisza út—Búzavi­rág út térségében), valamint a Kandó-kertben (a Schön Béla út—Téglás út—Pacsirta út térségében). A „tömbfel- tárással”, — ami nélkül ma már elképzelhetetlen a tö­meges telekkialakítás, — a választékot növelte a tanács. A belterületi kevés telek magántulajdonban van, el­adási áruk olyan magas, hogy az építkezni akarók többsége a telekár miatt el­áll a szándékától. A telekhez víz- és vil­lanyhálózat épült. A Kandó­kért térségében a lakótömböt körülvevő utcák szilárd bur­kolatúnk, a Tiszavégen pe­dig a tömb széléig ér az út. A telkeket tartós használatba kapják a vevők, földszintes, vagy tetőtérbeépítéses lakó­házakat építhetnek -rá. Minderről a tanács műszaki csoportja ad részletes tájé­koztatást. az érdeklődőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom