Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
1982. OKTÓBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Bölöni György emlékezete Születésének 100. évfordulója, alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap Bölöni György sírjánál a Mező Imre úti temető művész-parcellájában. KözpontI alapból Támogatás művelődési célokra Száz éve született Szilágy- somlyón Bölöni György. A magyar közvélemény elsősorban mint Ady Endre barátját ismerte meg. s méltán. Hiszen egyike volt azoknak, akik Ady örökségét már a két háború között a megfelelő értékrendbe állították. Az igazi Ady című könyve (Párizs, 1934) máig az Ady-szakirodalom egyik alapműve. A Kölcseyvel is távoli rokonságban levő Bölöni György Zilahon járt iskolába. Dzsentri-értelmiségi családjával fiatalon szakít. Jogot végez, de újságíróként dolgozik, így kerül ki Párizsba, ahonnan a hazai radikális lapokat tudósítja. Adyt Párizsban ismeri meg igazán, itt szövődik legendás barátságuk. Említett könyve azért is az egyik legfontosabb Ady-értelme- zés, mert Bölöni az egyes versek keletkezésének szinte szemtanúja. Elemzései, kömyezetrajzai hitelesen mutatják be a kort, a költő életrajzi részleteit. Bölöni a forradalmak idején cselekvő részese lesz az eseményeknek1, ezért a Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerül. A hosszú emigrációban Márkus Ottilia az élettársa, akit még Ady nevezett el Itókának. (Anatole Francé titkárnője néhány évig.) A Bölöni házaspár továbbra is tudósítja a haladó lapokat Párizsból, s Bölöni az emigráció egyik vezéralakja, szervezője. A felszabadulás után tér haza Magyarországra. Ekkor már hatvanhárom éves, így A múzeumi műemléki és honismereti hónap záróren- dezvényeként kétnapos néprajzi tanácskozás kezdődött tegnap délelőtt Kunszent- mártonban, a járási hivatal székházában. A tájegység 11. éve folyó néprajzi kutatásához kapcsolódó tanácskozás — amelyet a meghívott szakemberek valamint a megye, a járás, a nagyközség párt-, állami és tömegszervezeti képviselőinek jelenlétében Madaras László, a megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese nyitott meg — témája Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. A tanácskozás délelőtti munkáját dr. Fehér András egyetemi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem rektorhelyettese vezette. A résztvevők előadást hallgattak meg „Paraszt — polgár — parasztpolgár” címmel a mezővárosi kultúra jellegéről, a Tiszazug népi mesterségeinek középkori előzményeiről, Kunszentmárton iparának és kereskedelmének valamint a Tiszazug kisiparának történetéről, továbbá a csépai iparoskörről és Kunszentmárton mai iparáról. A tanácskozás délután Sztrinkó István, a Bács-Kis- kun megyei Múzeumi Szervezet igazgatóhelyettese elnökletével folytatta munkáját. Előadások hangzottak el a kunszentmártoni iparos- és kereskedőtanancok képzéséről, Kunszentmárton lakáskultúrára gyakorolt hatásáról, a szabó- és a fényképészmesterség emlékeiről. Ugyancsak tegnap nyitották meg a kunszentmártoni helytörténeti gyűjteményben azt a kiállítást, amely a tanácskozás témájának tárgyi emlékeit miua hazai irodalmi élet már „Bölöni bácsinak” ismerhette meg közelebbről. Diplomáciai szolgálatot teljesít (Hágában követ), majd megalapítója, első igazgatója az Irodalmi Alapnak 1950-től. Az irodalmi életben több funkciót is betölt; az ellen- forradalom után meginduló Élet és Irodalom című politikai, irodalmi hetilap fő- szerkesztője, a Magyar PEN Club elnöke, s az irodalmi élet konszolidációját elindító Irodalmi Tanácsnak is elnöke az Írószövetség újjáalakulásáig. Bölöni György tevékenységével végigkísérte a század első felének haladó mozgalmait, s a radikális balol- daliságtól eljutott a kommunista párt eszméinek vállalásáig. Táncsics Mihályról írott könyve, irodalmi és képző- művészeti tanulmányai, publicisztikai írásai és műfordításai megbecsült értékei irodalmunknak. Munkásságáért — sok magas kormánykitüntetés mellett — Kos- suth-díjat kapott. Szigligeten az általa létesített Írók Alkotóházának szép ősparkjában mellszobra áll, Marisa István alkotása. A Művészeti Alap irodalmi jutalmait ez évtől kezdve a Bölöni György-emlékplaket- tel együtt adományozzák (Asszonyi Tamás alkotása). Emlékét természetesen nemcsak szobrok és érmek őrzik, hanem elsősorban saját életműve, alkotásai szervesen beépültek szocialista kultúránkba, irodalmunkba. tatja be. A látogatók eredeti környezetükben, egy- egy műhelynek berendezve a kádár, a fazekas, a bognár, a kovács, a szabó, a szűcs, a fényképész, a kalapos mesterség munkaeszközeit, termékeit, valamint a Kunszentmártoniján és Tiszazugban működő céhek korabeli írásos dokumentumait láthatják. A néprajzi tanácskozáson ma délelőtt 9 órától dr. Dankó Imre kandidátus a Hajdú-Bihar megyei múzeum ok igazgatója elnököl. A szakemberék előadást hallhatnak a Tiszazug és a Duna—Tisza köze nagyobb mezővárosainak kézműipari kapcsolatairól, a tájegység és Kunszentmárton szűcs- mesterségének emlékeiről, a tiszazugi vásározó iparosokról. az iparosok mezőgazda- sági tevékenységéről, táplálkozási szokásairól, egyházi kapcsolatairól, a céhpatró- nusoikról. Délután dr. Szabó László kandidátus, a szolnoki Damjanich János Múzeum tudományos fő- munkatársa irányítja a tanácskozást. Az előadások a bognár, a kovács, a takács, a bakos mesterségről valamint az ezermesterek tevékenységéről szólnak. A kétnapos tanácskozás a járási honismereti pályázatok értékelésével ér véget. Vasárnap a Kunszentmártoniban még ma is dolgozó kisiparosok műhelyeibe látogatnak el a Tiszazug-ku- tatásokban és a tanácskozáson résztvevő Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei szakemberek valamint helytörténeti kutatók. A tanácskozáson elhangzott előadásokat könyvalakban is megjelentette a szolnoki Damjanich János Múzeum. Csütörtöktől Szovjet filmek fesztiválja A művészdelegáció tagja Csuhraj is November 4-én, csütörtökön nyitják meg a szovjet filmek fesztiválját Szolnokon, a Vörös Csillag Filmszínházban. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával szovjet filmművész delegáció érkezik a megyébe; Alexander Kara- ganov, a Szovjet Filmművész Szövetség első titkára, Vlagyimir Basz- kakov, a Szovjetunió Film tud osn á ny i Intézetének ■ igazgatója, Grigorij Csuh- raj Lenin-díjas rendező és felesége, Jamasz Grikjusz filmrendező, Vlagyimir Ma- ■habcev filmrendező, Vlagyimir Matalnyikov, a Forgalmazási Bizottság elnöke, Alexanov Zgorigyi rendező, Vailentyina Szadocz, a Szovjetunió Filmművész Szövetségének magyar referense. A delegáció — a tervek szerint — csütörtökön délelőtt látogatást tesz a jászberényi Hűtőgépgyárban, majd részt vesznek Szolnokon a fesztivál megnyitó ünnepségén, amikor is bemutatják az ősszel a "tengernél című filmet, ezután pedig a vendégek megtekintik a rákóczifalvi Rákóczi Tsz virágkertészetét. Nem színházi közhely, igazság: a gyermek a legjobb, legértőbb, legszókimondóbb kritikus. Egyszerű a magyarázata, a kicsinyek gondolatvilága valós cselekménynek fogja fel a látottakat, hallottakat; gátlás- rendszerük nem akadályozza érzelmeik helyeslő vagy elítélő nyilvánítását, s az is köztudott, hogy igazságérzetük mennyire fejlett s érzékeny. A krónikás tehát, akinek az is feladata, hogy összevesse a színpadi mű szándékát a megvalósítás mikéntjével, könnyű helyzetben van, mert az „ezerszemű cézár”, a kis közösség reakciói alapján felsőfokú jelzőkkel dicsérheti Malgot István „színházát.” Persze ez utóbbi inkább csak szimbolikus megközelítés némi magyarázatra szorul. A Népszínház fiatal — s talán ezért is nagyon lelkes — társulata ugyanis Malgot István minden felölelő nagyszerű elgondolása alapján hozta színre a kétrészes mesejátékot. Malgot főleg a székely népmesék motíA közművelődési alap támogatásai jól szolgálták a kulturális munka színvonalának emelkedését, gazdagították a művelődő közösségek életét, javították ellátottságuk mértékét, hozzájárultak az egyes korosztályok és rétegek művelődési szokásainak formálásához, lehetővé tették hasznos módszerek, tevékenységi formák kialakítását, elterjesztését — állapítja meg az a napokban készült beszámoló, amelyben az 1979-es és az 1980-as úgynevezett céltámogatási keretek felhasználásának tapasztalatait összegzi a Művelődési Minisztérium és az Országos Közművelődési Tanács. Az ebben az időszakban kifizetett 53,5 millió forintból valamennyi megyei és a fővárosi tanács, több minisztérium, társadalmi és tömegszervezet részesült, de művelődési mozgalmak, intézmények, vállalatok is hasznosították a támogatást. A korábbiaknál célratörőbb, megalapozottabb pályázatok többsége a könyvtári ellátó- rendszerek létrehozására; a komplex művelődési intézmények alaptípusának javítására; a kistelepülések, peremkerületek műsorellátásának javítására kért és kapott pénzt. A kistelepüléseken, az aprófalvakban, a tanyaközpontokon, csak úgy fejleszthetők gazdaságosan a könyvtári vumkincseit formálta egységes darabbá, jó vénájú színpadi szerzői adottságokkal, egyszerű s így nagyszerű rendezői megfogalmazásban. Mi az új a darabban és az előadásban, hiszen tudjuk, hogy Árgyélus királyfi története a reneszánsz óta — többé kevésbé — ismert. Része a csodálatos magyar népmesekincsnek, generációk szellemi tápláléka. szépítő kenyere, Mailgot az eredeti történetet székely népmeséi fordulatokkal teszi még izgalmasabbá, a szereplők maszkos és festett arcú figurák, cselekvéseik kiteljesedésében a rendező igen jó érzékkel animációs eszközöket is felhasznált. A jól megvalósított alapelgondolás meghagyja a mese hasznosságát, eredetiségét, de a játékot egészen modern szférába emeli, természetesen a gyermeki képzelőerőre támaszkodva. A Manócs- ka, népmeséi „piscatori” alany, ha úgy tetszik narrátor, méginkább játékmester. szolgáltatások, ha egy — a járási-városi könyvtárakra alapozott — ellátórendszer épül ki. A közművelődési alap hatékony felhasználásával az aprófalvas megyékben — Baranya, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabólcs-Szatmár, Vas, Zala — jelentősen javult az ilyen szolgáltatások színvonala. Erre a célra 1979-ben és 1980-ban például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egymillió 430 ezer, Szabolcs-Szatmár megyében pedig egymillió 535 ezer forintot fordítottak. A lakosság azonnal élvezhette az új módszer előnyeit: mivel a központi könyvtárak átvették és — bővítetten — újra elosztották a kiskönyvtárak anyagát, a választék gazdagabb, színesebb lett. Az új ellátási forma sikerét tükrözi a könyvtárlátogatók számának emelkedése is; 1980- bán a 11 ellátórendszer 44 ezer, 1981-ben pedig már 66 ezer olvasót tartott nyilván. A művelődési központok az alaptól kapott támogatással teremtették meg a megyei mozgó műsorellátási rendszert, amely főleg a kistelepülések kulturális alapellátását tette változatosabbá. Erre a célra a megyék a vizsgált időszakban 6 millió 707 ezer forintot kaptak. A mozgó műsorellátással az amatőr művészeti csoportok lehetőséget kaptak arra. hogy munkájuk eredményét színA díszlet nem háttér, nem csupán az illúziókeltés eszköze, hanem a darab egyik szereplője, ami nélkül ez a remek előadás nem születhetett volna meg. Ez is Malgot ötlete. A mesejáték szereplői közül elsősorban Geltz Pétert, Kottái Juditot, Vollmer Ju- ditot és Farkas Máriát illeti elismerés, de a további szereplők —, Járfás István és Ecsedi Erzsébet is minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a kisközönség jól szórakozzék. Az előadás zenei anyaga „csak tiszta forrásból” merített, Selmeczi György népdalkincsünkre épült muzsikája méltó része a sikernek. A koreográfia Szigeti Károly nemesen egyszerű, szép munkája. A Népszínház együttese csaknem húsz alkalommal játsza Szolnok megyében ezt a remek darabot, kitűnő előadásban, — s mindennek őszintén örülhetünk, mert ritka élményhez juttatják az „ovisokat”, kisiskolásokat. Tiszai Lajos padi körülmények között is bemutathassák. A jelesebb együttesek mellett más csoportok; a pávakörök úgynevezett „szomszédoló” fellépései is általánossá váltak. Vas megyében az összetett műsorok — gyermekek napja, hétvégi rendezvények, falunap — honosodtak meg. A műsorellátás — a felnőttek kulturális rendezvényein kívül — iskolákra, táborokra és üdülőkre is kiterjed. A művelődési házakban létrehozott játszóházak — amelyek a nyitottságra, az öntevékenységre és a játékosságra épülnek — fontos szerepet kaptak a megnövekedett szabadidő tartalmas eltöltésében. Kialakításukhoz 24 intézmény kapott támogatást. Például: a jászki- séri művelődési otthon, a székesfehérvári úttörőház, a nagykőrösi művelődési ház, a MOM Szakasits Árpád Művelődési Központja. Az anyagi segítséget — egyebek között — műhelyek kialakítására, dramatikus játékpályázatra. gyermek kézműves alkotótáborok, néptánctanfolyamok szervezésére használták fel. Vagyis: igazolódott, hogy nagyobb beruházás, átalakítás nélkül, a művelődési házak adott körülményei között is megvalósítható egy újszerű gyermekfoglalkoztatási rendszer. Minszk. Leningrad, Moszkva A Kodály kárus sikere a Szovjetunióban Hatalmas sikerrel vendégszerepeit a Szovjetunióban a debreceni Kodály kórus. Az együttes az elmúlt napokban Minszkben. Lenin- grádban és Moszkvában adott hangvesenyt. A belorusz fővárosban a közönség hosszú perceken át tartó lelkes tapssal jutalmazta a művészeket a nagyszerű koncertért. A Néva-par- ti város zenerajongói pedig a műsorban meghirdetett program végeztével 40 perces ráadást követelitek ki az énekkartól. Az eredeti tervekben nem szereplő, kedd esti moszkvai koncertjüket az óriási érdeklődésre való tekintettel a konzervatórium nagyterméből a jóval nagyobb befogadó képességű Csajkovszkij terembe kellett áttenniük a szervezőknek. A debreceni énekesek a hét második felében Rigában és Ta Ili raliban lépnek fel. Szombathelyi „tárlat” A napórától a kerekes óráig Régi órák, régi mesterek címmel nyílt iparművészeti és helytörténeti kiállítás tegnap Szombathelyen, a Sava- ria Múzeumban. A múzeum óragyűjteményét bemutató kiállítás a napórától a kerekes óra feltalálásáig terjedő időszak óratörténeteit dokumentálja. A kiállításon néhány mesternévvel ellátott Vas megyei órát is láthatnak az érdeklődők. Közülük a legjelentősebbek Pössel Ferenc szombathelyi órásmester két remekműve az 1810- es évekből, Feik Ferenc, ugyancsak szombathelyi mester korai empír stílusú órája az 1800-as évek elejéről, John Seorg Hábel kőszegi órásmester alkotásai a XVIII. század végéről, valamint Sándor Ferenc körmendi toronyórakészítő mester toronyórája. Az utóbbi az 1888. évi pécsi műszaki kiállításra készült. F. M. Múzeumi, műemléki és honismereti hánap Néprajzi tanácskozás Kunszentmártonban Kiállítás: Tiszazug kisipara Bemutató előadás Jászladányban Árgyélus királyfi Csaknem húsz alkalommal játssza a megyében a Népszínház
