Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
1982. OKTÓBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MUNKAHELYÜK: A RENDŐRSÉG flllandó készenlét, váratlan szolgálat Impozáns üvegfalú bejárat, kényelmes, piros fotelek a váróban, a folyosókon szőnyeg, a lépcsőfordulók világos, tágas terében ülőgarnitúrával berendezett pihenősarkok, tisztán csillogó hatalmas üvegablakok, sok virág. Többen mondták már, hogy inkább szállodára emlékeztet a megyei rendőrfőkapitányság és a szolnoki Városi-Járási Rendőrkapitányság hatszintes épülete, mint rendőrségre. Azok általában komorabbak, szürkébbek, barátságtalanabbak, ahová idegenkedve lép be az ember. Bár gondolom, hogy a bűn- cselekmények tetteseinek attól nem lesz jobb a közérzete, hogy modern, esztétikus az a ház, ahová idézték vagy vitték őket. Nekik aztán teljesen mindegy. Nem mindegy viszont azoknak az állampolgároknak, akik ügyes-bajos dolgaikat elintézendő keresik fel a rendőrséget, hogy kúl- turált környezetben, udvarias ügyintézők fogadják-e őket vagy sem.' S nem mind- • egy maguknak az ügyintézőknek sem és mindazoknak akik ott dolgoznak, akiknek munkahelyük a rendőrség, hogy komfortos környezetben dolgozhatnak munkanapjaikban. — A rendőrség, mint munkahely? Ezt én még így sohasem mondtam. Nem is fogom. Persze egy kívülálló nevezheti annak, de az a hivatásos rendőr, aki csupán munkahelynek tartja a rendőrséget, nem érezheti itt jól magát. Legyen akármilyen világos és virágos az az iroda, akármilyen jól felszerelt az ügyeleti szoba, arról nem is beszélve, hogy sokaknak az utca a szolgálati helye. — Léder László alezredes, a szolnoki Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetője ellen- véleményét rögtön indokolta is: — Bízom benne, hogy megőrizte még igazi tartalmát ez a két szó: hivatástudat és elkötelezettség. Ha valakiből ez hiányzik, nem lesz soha igazi rendőr. Enélkül az érzés nélkül nem tud azzá lenni. Tudom, mert idestova harmincöt éve rendőr vagyok. — Hiszi, hogy a parancsnoksága alatt szolgálatot teljesítők hivatásuknak érzik munkájukat? Léder László alezredes: „Megtiltanál sem tudtam az éjszakázást” — A többségről tudom. Nincs olyan nap, hogy ne bizonyosodnék meg róla. Friss eset: betöréssorozat, tettese ismeretlen. A bűnügyesek heteken át vállalták az. éjszakai megfigyelő szolgálatot. Még megtiltani sem tudtam a virrasztást. És másnap nem kértek pihenőidőt. Vagy itt volt a szeptember 23-i éjszaka: halálos közlekedési baleset, halálos villámcsapás, verekedés a vasúti pályaudvaron. Pirkadatig talpon volt a technikus, a nyomozó, az orvos. Utána pihenhettek volna de azt mondták nem érnek rá. Tudja, egy-egy mozgalmas éjszakát követő reggelen aludni küldhetném az állomány felét. De itt reggeltől estig tart a csúcsforgalom. A megyének majdnem a fele a járás területe. Naponta százötven ügyfelünk van, évente kétezer bűncselekmény, ezernyolcszáz szabály- sértés, tízezer panasz bejelentés, feljelentés, mind elintézendő ügy és irat. Aztán a személyi igazolványok, az útlevelek. És természetesen éjjel-nappal ott vannak az utcán a közlekedési rendőrök, ha esik, ha fúj. Edzett fiatalemberek, de az ő egészségük- van leginkább veszélyben. Néhány év és sajog a derekuk, izületes a lábuk. Nálunk mégsem kellett még soha felülvizsgálni a táppénzes fegyelmet. Ha már az egészség és a betegség szóba került, egy Barcsi Gyula alezredes. „A mércét magasra tehetjük” biztos, bármelyik üzem, intézmény megirigyelné a rendőrség korszerű műszerekkel felszerelt, orvosi rendelőjét. Helyben van a fogászati, a reumatológiai szak- rendelés is. Dr. Tóth Zsuzsanna, a főhadnagyi rangot viselő fiatal doktornő mégis aggodalommal beszélt; — Amennyire tőlünk telik, vigyázunk a rendőrség dolgozóinak egészségére, de nekik is jobban oda kellene figyelniük magukra. Nem teszik. Ezért kötelezőek a rendszeres szűrővizsgálatok és évente az általános orvosi vizsgálat. Ennek a munkának is megvannak a maga foglalkozási ártalmai: magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedés, gyomorfekély és a negyvenöt évesnél idősebbeknél a megviselt idegrendszer. — Ez az a korosztály, a negyvenötön túliaké, amelyik egyszerre dolgozott és tanúit, — folytatta a gondolatmenetet Barcsi Gyula alezredes, a főkapitányság személyzeti osztályának vezetője. — Közülük évente még mindig tíz-tizenöt válik rokkant- nyugdíjassá.. Korábbi években kétszer ennyien voltak, akiket a betegség kényszerí- tett nyugdíjba. Ök azok, akik a legnehezebb időszakban állták a sarat, amikor még az is nagyszó volt, ha egy rendőrőrsön egy motorkerékpár akadt. Persze ma is kell tanúlni, senki sem kész rendőrként jön ide. Csak sokkal emberibbek a körülmények. Bentlakásos főiskolán képzik a tiszteket. Mi több, ebben az évben egy speciális osztály is indul a belügyi főiskolán. Bármelyik üzemből pályázhattak és felvételizhettek a főiskolára érettségizett, a katonai szolgálaton túl lévő fiatal fizikai munkások. — Sokat ismerek, akik diplomásként lettek rendőrök. — Egyre többen kérik a felvételüket, főleg a bűnüldözés és az állambiztonság érdekli, vonzza őket. Még a nőket is. De nekik ezt a nagy feszültséggel, állandó készenléttel, sokszor kiszámíthatatlan szolgálattal iáró munkát ellátni igen nehéz. Nos, őszintén szólva válogathatunk, a mércét magasra tehetjük. — Mennyit keres egy kezdő rendőr? — Annyit keres, mint egy jól dolgozó szakmunkás. — És nekik milyen kilátásaik vannak? « — Az utánpótlás részben közülük kerül ki. A középiskolai végzettségű, rátermett embereknek, ha bizonyítanak, van jövőjük nálunk. Lehetőséget kapnak a továbbtanulásra. Sok kiművelt emberfőre van szükségünk minden poszton. (folytatjuk) Kovács Katalin Bugyi László őrmester, szolgálat közben a belvárosban Fotó; Tarpai Zoltán A Minisztertanács megtárgyalta A táppénzes helyzet Kedvezően alakult — 1975-ben átlagosan 6,1, tavaly 5,8 százalék volt — a táppénzt igénybe vevők aránya az utóbbi években. Nem jelentős a csökkenés, de biztató, ha figyelembe vesszük,. hogy korábban évről évre növekedett a keresőképtelen betegek száma — állapította meg a Minisztertanács tegnapi ülésén, a táppénzes helyzetet ismertető beszámolót megvitatva. Ehhez az eredményhez hozzájárultak az egészségügyi tárca intézkedései. A többi között az, hogy elsősorban a kezelőorvos bírálja el a keresőképességet, s kórházi főorvosok közreműködését is kérhetik, ehhez négy hetenként pedig főorvosi bizottság, szakmai testület mond véleményt a betegek állapotáról és kezeléséről; továbbá a kórházi beutalásoknál előnyben részesítik a keresőképteleneket, és korszerűbbé vált a munkaköri alkalmas- sági vizsgálat is. Mindezek nyomán ma már szakszerűbben és gyorsabban állapítják meg a keresőképességet, erősödött az állampolgárok táppénzfegyelme. Más tárcák is elősegítették a táppénzhelyzet javulását. Üj jogszabály irányozta elő a munkahelyi körülmények jobbítását. Felhívták a vállalatok figyelmét arra, hogy vonják felelősségre a táppénzfegyelem megsértőit. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a táppénzmegvonás jogkörét a munkáltatók hatáskörébe utalta és jogorvoslati szervként a Társadalombiztosítási Tanácsot, illetőleg a Társadalombiztosítási Bizottságot jelölte ki. A tapasztalatok szerint azonban nem mindegyik intézkedés vezetett célhoz. A vállalatok mind kevesebb gondot fordítanak a táppénzes betegek ellenőrzésére, nem mindig veszik figyelembe a táppénz megvonására vonatkozó orvosi javaslatot, csak ritkán kezdeményeznek társadalmi bírósági eljárást a táppénzjoggal visszaélők ellen. Az is előfordul, hogy kifejezetten biztatják a dolgozók egy részét a táppénz igénybe vételére: némelyik vállalatnál ugyanis a táppénzen tartott munkaerőt olyan tartaléknak tekintik, amelyet a munka torlódása idején könnyen mobilizálhatnak. Egyik-másik költségvetési szerv azért, hogy felhasználhassa a táppénzen levő dolgozók bérét, nem is igyekszik megszilárdítani a táppénzfegyelmet. A termelőszövetkezetek viszont az utóbbi években szorosabban együttműködnek az egészségügyi szolgálatokkal a táppénzen levő betegek ellenőrzésében ; főleg azért, mert a táppénzköltség jelentős mértékben érinti gazdálkodásukat. örvendetes, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok és szakszervezeti bizottságok rendszeresen ellenőrzik a táppénzhelyzetet, megbeszélik az egészségügyi, a társadalmi szervek, valamint a vállalatok ez irányú feladatait, tennivalóit. A Minisztertanács állás- foglalása szerint a táppénzes arány további mérséklésére olyan információs rendszert kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a keresőképtelenek megbetegedési helyzetének jobb megismerését, az operatív intézkedéseket. A vállalatok is erősítsék a táppénzfegyelmet, vonják felelősségre azokat, akik viszaélnek a táppénzzel. Vagyis országszerte következetesebben hajtsák végre a táppénzre vonatkozó, 1976-ban alkotott miniszter- tanácsi határozatot, amely ma is megfelelően szabályozza az e területtel összefüggő kérdéseket. A kromatográfia fejlődéséről Vándorgyűlés és kiállítás Szolnokon Köszöntés A kisújszállási Nagy Istvánt, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét 75. születésnapja alkalmából tegnap Szolnokon, a pártszékházban a megyei pártbizottság nevében Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte és átadta a párt vezető testületének ajáhdékát. Uj parancsnok a Killián főiskolán Egységgyűlést tartottak tegnap a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, ahol megjelent Kovács Pál altábornagy, miniszterhelyettes, Barta László, a megyei tanács elnöke. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, a társ fegyveres erők és testületek, valamint a Tiszamenti Vegyiművek több képviselője. A főiskola állománya előtt felolvasták azt a honvédelmi miniszteri parancsot, amely szerint a szolgálati korhatár túlhaladása, valamint megromlott egészségi állapota miatt Brassói Tivadar vezérőrnagyot, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnokát szolgálati nyugállományba helyezték. A Killián György Repülő Műszaki Főiskola új parancsnokává Zsemberi István mérnök ezredest nevezték ki. Zsemberi ezredes eddig a főiskola parancsnokának helyettese volt. n Magyar Nők Országos Tanácsának ülése Tegnap a Parlament Vadász-termében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. A tanácskozáson megvitatták az október 30—31-re összehívott, III. országos nőkonferencia tartalmi és szervezeti kérdéseit. Duschek Lajosné elnök a nötanács elé terjesztette a II. nőkonferencia óta végzett munkát ismertető beszámolót, amelyet az októberi konferencián vitatnak meg. Az országos testület a beszámolót megtárgyalta és elfogadta. Ma fejeződik be a kilencedik kromatográfiás vándorgyűlés Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A kromatográfia — elválasztási és műszeres analitikai módszer, amellyel a legkülönbözőbb bonyolult ányagrendszerek meghatározhatók, s vizsgálhatók. A rendezvényen a gázelemzéstől a gyógyszerek vizsgálatain keresztül a környezetvédelemig, a kromatográfia alkalmazásának sok területéről, a módszer fejlődéséről hallhattak előadásokat a meghívottak. Az idei vándorgyűlésen a kétszázötven résztvevő a galérián megrendezett kiállításon láthatta az 1982-es év legújabb hazai és külföldi kromatográfiai berendezéseit, készülékeit és különféle vegyszereit. Ezen a kiállításon mutatták be a túlnyomásos' réteg- kromatográfot, amely új magyar találmány, és alkalmas többek között az állati takarmányok, aminósavak vizsgálatára. A következő évben Sárospatakon találkoznak, a dinamikusan fejlődő kromatográfiával foglalkozó ‘ szakemberek. Kisújszálláson az elmúlt héten 36 milliméter eső esett, ami igen jól jött a talajelőkészítéshez, így jó magágyba kerülnek az őszi vetésű növények. Vetik a Nagykun Termelőszövetkezetben az őszi árpát. A munkát a GK—59-es fajtával kezdték a Lajta vetőgépek. A terme lőszövetkezetben 440 hektár vetését végzik el a tervek szerint négy nap alatt. Amint az ár pa a földbe került, folytatják a munkát legfontosabb növény vetésével, a búzával Dr. Tóth Zsuzsanna; „Itt is vannak foglalkozási ártalmak”
