Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 1 Őszi megméretés Az idei kora őszre számlálatlanul lehetne halmozni a publicisztikai, vagy a félig- meddig irodalmi „közhelyeket”. Igaz, ami igaz, a meteorológiai jelentések alapján, ritka szép szeptemberi napok vannak mögöttünk. Pufókra híztak a földben a burgonyagumók, a cukorrépák, annak rendje-módja szerint megsárgultak a csuhéjfészkük- ben a kukoricacsövek, meg- édesedett a szőlő, s fölhasa- dozott a dió zöld burka. Az utószezon üdülőinek ugyancsak szerencséjük volt: úszhattak, napozhattak kedvükre. Az évszakok forgása, változása természetesen befolyásolja a társadalom életének mindennapjait. Az idei ősz sok tekintetben a megméretés szezonja is. Az ötnapos munkahét most „találkozik” a teljes ötnapos tanítási héttel. Minden szombat, vasárnap — elvileg — a családé, a pihenésé, — egyszóval: szabad idő. A csúnya kis szó — „elvileg” — közbeszúrása talán nem fölösleges. Mert hisz nem kell szociológusnak lenni ahhoz. hogy tudjuk, lássuk, családonként, egyénenként a péntek estétől hétfő reggelig terjedő órák — korántsem „tisztán” a kikapcsolódás órái. S nem is csak arról van szó, hogy a főzés, mosás, nagvtakarítás, kerítésjavítás, befőzés... s ezernyi apró házi, ház körüli tennivaló várja az embereket, a tanuló kis és nagy diákokat pedig a megszokottnál nagyobb adag lecke. Rendjén van ez, mint ahogv az is természetes — sőt: szükségszerű — jelenség, hogy nagyon sokan munkával töltik az őszi hétvégeket. Az építkezők építkeznek, a kisvállalkozók futnak az ötleteik és a pénzük után. a téeszekben a tagok mellett ott szedik a paprikát, a hagvmát. a gvümölcsöt a városi hivatalnokok vagy éppen értelmiségiek is. Egy fé- lig-meddig tréfának szánt megjegyzés szerint: ilyenkor ősszel könnyen azon kapja magát az is, aki életében semmilyen mezőgazdasági munkát nem végzett, hogy „hipp-hopp’ szomszédja, ismerőse, rokona vagy épp az ismerőse, szomszédja, kollégája, rokona szilvafáit rázza, paprikáját szedi. Mindenesetre: nagyon' valószínűnek tűnik, hogy Szolnok megyében sokkal több ember végez — ilyen vagy olyan — mezőgazdasági munkát, mint amennyiről a statisztikusoknak sejtelmük lehet. Mindez tökéletesen rendjénvaló: minden termékeny házikert, szőlőt, gyümölcsöt, paprikát, sárgarépát adó hobbitelak, kis bérlemény fontos a társadalom számára is, s elsősorban pedig az egyéni boldogulást segíti elő. Kétségtelen az is, hogy az ötnapos munkahét bevezetése tette lehetővé a még intenzívebb „kistermelést”. A művelődési szakemberek, szociológusok ugyanakkor máris rázzák a fejüket: „Vigyázat! Át ne essünk a ló túlsó oldalára”. A hétvégeken végzett gazdasági tevékenység nem mehet a pihenés, a család, a művelődés, szórakozás rovására. Valóban: ez az idei ősz „megméretésének” egyik legnagyobb ‘ tétje. Egyénenként, családonként, munkahelyi és lakóhelyi közösségenként most kell „kiheverni” a két- naDos szabad hétvégek beosztásának jó arányait. Ami — ha jól belegondolunk — nem könnyű, dolog, hiszen lényegében új szokások kialakításáról van szó, s ehhez önmagában kevés a „szabadidős” intézményhálózat igyekezete; másrészt szükség van arra is, hogy a szabad idő hasznos eltöltésére hivatott intézmények gazdái szüntelenül kísérletezzenek, próbálkozzanak. Megnyugtató: szűkebb pátriánkban — Szolnok megyében — tanúi, — pc rcelekvő részesei — lehettünk néhány kitűnő és vonzó, szokásokat is alakító olyan hétvégi pcemén vnek, amelynek lényegét éppen az ötnapos munkahét szabta meg. Hogy csak két példát: a szolnoki megyei művelődési központ szombat délelőttönként rendezett — nagy sikerrel — családok számára foglalkozásokat, több tömegsport-akció pedig betöltötte a, hétvége mindkét napját. A szabad hétvégek a lehetőségek számtalan változatát kínálják: élni kell velük, okosan, elegyítve pihenést, családi együttlétet. házi- és házon kívüli munkát, gazdasági tevékenységet. Szabó János A járás glóbuszait tisztítják Figyo/messég, pontosság, gyorsaság Nemcsak a bor, a víz minőségére is meghatározó a kezelés, a megfelelő tárolás. A bornak a szakszerűen előkészített hordó, a víznek pedig a tisztán tartott, az idejében fertőtlenített térszinti víztároló, a magasba nyúló hidroglóbusz őrzi meg ízét, színét, jó minőségét, A Jászságban a Víz- és Csatornamű Vállalat jászberényi üzemvezetőségének szervezésében alakult kar-' bantártó-fertőtlenítő brigád vigyázza a mindennapi ivóvizünk minőségét biztosító víztároló tisztaságát. A technikusokból, villany- és gépszerelőkből, lakatosokból és betanított munkásokból álló 16 tagú csoport hivatalos munkahelye a 2, számú Vízműtelep, valójában az egész járásban dolgoznak. A csoport tagjai, akik szerényen csak takarító bri- • gádnak nevezik magukat, három éve alakítottak brigádot. Megkapták a szükséges felszereléseket, köztük a legfontosabbat, a „Strimob”- féle magasnyomású tartálymosó berendezést. Idejében elsajátították az eredményes munkát, a gyors és hatékony beavatkozást segítő technológiai ismereteket. Feladatuk a város és a járás területén a térszinti és a magaslati víztárolók karbantartása, tisztítása. Évente kétszer fertőtlenítik a tárolókat. Először a kora tavaszi hónapokban, a nyári csúcsfogyasztás előkészítésére, másodszor pedig az ősz beálltával. Akkor szabadítják ' meg a tartályokat a nyári kánikulában keletkezett lerakodástól.' A megfelelő szakmai felkészültséget, figyelmet, pontosságot és főleg gyorsaságot igénylő munka nagy fizikai megterhelést is követel a csoport tagjaitól. A munkafolyamatok nagy részét ugyanis magas páratartalmú és nagy hőfokú zárt tartályokban kell elvégezni. Az ivóvíz minőségét megőrző és tisztaságát visszaállító munkájukat a nehézségek ellenére nontosan. jól látják el. Tevékenységük jellemzője az a gyorsaság is, amivel minimálisra csökkentik a tárolók fertőtenítésénél szükségszerű vízszolgáltatási szünetet. Munkájukat dicséri továbbá az is, hogy a vállalati feladatokon kívül gyakran kapnak megbízást a tárolók fertőtlenítésére az ipari üzemektől, a járás mezőgazda- sági termelőszövetkezeteitől. I. A. SZOLNOKON Befejeződött az országos képzőművészeti rövidfilmszemle Átadták a díjakat, elismeréseket A szemle zárása, a díjak átadása után baráti beszélgetésen vettek részt a képzőművészek és filmalkotók Képzőművészeti világhét 82 Gecse Árpád festményei Szolnokon Gecse Árpád festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 4 órakor Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Az Alattyánban élő művész a Jászság festője. Erről a tájról indult, s máig hűséges maradt hozzá. 1921—26 között a jászapáti művésztelepen Vágó Pál mellett dolgozott, A Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Rudnay Gyula voltak a mesterei, tanulmányai egy ideig Bécshez és Velencéhez kötötték. A Szolnoki Művésztelepnek 1926 óta tagja. Tevékeny ember és termékeny művész, 1963-ban gyűjteményes tárlattal jelentkezik, s 1980-ban a második gyűjteményes kiállítását is megrendezhették Szolnokon. Gecse Árpád kiállítását — amelyet Rull Nándor ezredes nyit meg — október 17- ig tekinthetik meg a látogatók. Nemzetiségi táncegyüttesek gálaműsora A Budai Vigadóban október 3-án, vasárnap délelőtt fél tizenegykor és délután fél háromkor rendezik meg a magyarországi nemzetiségi táncegyüttesek gálaműsorát, amely egyúttal az intézmény új szezonjának idénynyitó programja. Színpadra lép a magyarországi szlovákok képviseletében a maglódi, a nagytarcsai és a pilisszent- kereszti együttes, a németek képviseletében a városlődi népi együttes, a Taabarci úttörőzenekar és a pilisszent- kereszti ifjúsági együttes. A Szolnoki szimfonikusok Debrecenben A zenei világnap és a Kodály-centenárium alkalmából ad hangversenyt Debrecenben ma a Kölcsey Művelődési Központban a város Kodály kórusa és a Szolnoki szimfonikus zenekar. A koncerten Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét szólaltatják meg. Közreműködik Kóron- dy György (ének), vezényel Báli József. A két együttesnek ez lesz az el&ő közös szereplése. A későbbiekben oratorikus művek ősbemutatóit tervezi a szolnoki zenekar és a debreceni kórus, Eredményhirdetéssel, a díjak átadásával fejeződött be tegnap Szolnokon a IV. országos képzőművészeti rövidfilmszemle. A Tisza filmszínházban rendezett ünnepségen — amelyen részt vett Jakatitcs Árpád, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője és Bíró Boldizsár Szolnok város Tanácsának elnökhelyettese — Szabó B. István, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőigazgatója adta át a legsikeresebb alkotásoknak járó elismeréseket. A mozifilmek kategóriájában — a Kollányi Ágoston rendező, Kossuth-díjas művész vezette szakmai zsűri — két filmet tartott kiemelkedő értékűnek. A kategória első díját Lakatos Iván „Lapok egy csavargó naplójából” című alkotásának ítélték. Ugyancsak ez a film kapta meg a Képzőművészek Nemzetközi Szervezete, a CI- DALC emlékérmét és oklevelét is. A Művészeti alap díjával jutalmazták a másikkiemelkedő filmet Schuller Imre „A kalapács művészete” című alkotását. Második díjat kapott Neményi Ferenc „A köztér” című filmje, harmadik díjat Dr. Buglya Sándor „Ahogyan láttam és ahogyan elképzeltem” című alkotása kapta meg. A televíziós rövidfilmek kategóriájában az első' díjat a „Fehér izzásban” című film alkotógárdája — rendező: B. Farkas Tamás — kapta meg. A második díiial az „Egri líceum” című film alkotóit — rendező: Szakály István — jutalmazták. Harmadik díjban a „Kolozsvári Tamás” című film alkotógárdája — rendező: Olasz Ferenc — részesült. A Magyar Televízió különdíját „A Magyar kápolna a Vatikánban” című film — rendező Soós Árpád — kapta meg. Az amatőr és diafilmeket, diaporáma-programokat a kategória zsürielnöké, Bán Róbert rendező értékelte. Megosztott első díjat kapott Márton Géza „Guernica”, és Seregély István „Oly korban éltem...” című diaporámája, harmadik díjjal jutalmazták a Diafilmgyártó Vállalat „Kassák” című . diasorozatát, szerkesztője; Fehér Judit. Az amatőrfilmek közül az első díjat Kotnyek István nagy- kanizsai alkotó „Grafitáció” című filmje kapta meg. Második díjjal jutalmazták a tatai Kerekes László „A természet örök könyvét” és a „János bácsi” című filmjét. Ugyancsak második díjat kapott Kovács Róbert győri alkotó „Konok” című filmje. A harmadik díjat az „özv. Pozsgai Pálné” című film kapta, a győri Haffner Szabolcs alkotása. A zsűri három filmet jutalomban részesített. A képzőművészeti rövidfilmszemlén — Kukri Béla, a Szolnoki Galéria baráti körének elnöke vezetésével — társadalmi zsűri is értékelte a bemutatott filmeket. Az SZMT, a városi és a megyei tanács különdíjait, az amatőrfilmek kategóriájában Márton Géza „Guernica” című alkotásának, a mozifilmek kategóriájában megosztva Vitéz Gábor „A fasizmus ellen” és Lakatos Iván „Lapok egy csavargó naplójából” című filmjének, a televíziós filmek közül pedig B. Farkas Tamás „Festő a labirintusban” és „Fehér izzásban” című alkotásának ítélték oda. Cs. Kovács Imre szobrász- művész kisplasztikáját — amelyet a művész a képzőművészéti rövidfilmszemlén legeredményesebben szereplő filmalkotónak ajánlott fel — Schuller Imre vehette át kiemelkedő rendezői és operatőri munkájáért. A IV. országos képzőművészeti rövidfilmszemle Szabó B. István zárszavával ért véget, aki többek között elmondotta, hogy a szolnoki szemle elérte célját, erősítette a két művészeti ág kapcsolatát, a művészetek közművelődési szerepét hangsúlyozva hasznos bemutatkozási találkozási fórummá vált. Természetjáró találkozó Zircen Zirc fennállásának 800. évfordulója alkalmából természetjáró találkozót rendeznek holnap a nagyközségben és környékén. Ennek a találkozónak a keretén belül lehetőség nyílik az Edzett vagyok mozgalom 20 kilométeres túrájának teljesítésére. MÁTÓL KPVDSZ kulturális napok Az idén 22-ik alkalommal rendezik meg — október 1—31 között — a KPVDSZ kulturális napokat. A rendezvénysorozat keretében megyeszerte számos előadást, ankétot, kiállítást, találkozót rendeznek. A gazda és a lovak — nzs —
