Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1982. október 21— 22-én ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bo- huslaw Chnoupek, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszows- ki, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromi- ko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A külügyminiszterek áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének kérdéseit, különös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójának küszöbönálló felújítására. Véleményt cseréltek a nemzetközi biztonság más időszerű problémáiról is. Az ülés résztvevői nagy aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, mindenekelőtt az amerikai imperialista körök veszélyes lépései és politikája miatt, amely az erőn. a fenyegetéseken és a diktátumon, az „érdekszférák” rögzítésén és újrafelosztásán, a független államok belügyeibe való beavatkozáson, a fegyverkezési hajszán alapszik, és amelynek célja a nemzetközi egyensúly megbontása és a katonai fölény megszerzése. Ez a politika aláássa a felhalmozódott nemzetközi problémák megoldásának egyetlen reális alapját, a valamennyi ország függetlenségének és szuverenitásának, egyenlőségének és törvényes érdekeinek kölcsönös tiszteletbentar- tásán nyugvó tárgyalásokat. Komoly nyugtalanságuknak adtak hangot azzal kancso- latban is. hoev a világ különböző térségeiben úi háborús konfliktusok és válsággócok keletkeztek, hogy napjainkban kiéleződtek a világ gazdasági oroblémái. Mindez jelentősen fokozza a fenyegetést a béke ügyével, a népek függetlenségével, az enyhüléssel és az államok együttműködésével szemben, Erre a Varsói Szerződés tagállamainak 1980. május 15-i varsói nyilatkozata már felhívta a figyelmet. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor megállapították, hogy a népeknek elhatározott szándéka még jobban kibontakoztatni a békéért _és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a független fejlődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyó harcot. Országaik nevében kijelentették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is maximális erőfeszítéseket tesznek, hogy megállítsák a feszültség éleződésének folyamatát, elhárítsák a háborús veszélyt, és haladást érjenek el a fegyverzet, különösen a nukleáris fegyverzet korlátozásában és csökkentésében. Az ülésen képviselt államok meggyőződése szerint a jelenlegi körülmények között a nukleáris háború elhárítása érdekében rendkívül fontos lenne valamennyi nukleáris hatalom kötelezettségvállalása, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ezért üdvözölték és támogatták a Szovjetunió ilyen kötelezettségvállalását, amelyet Leonyid BrezsnyeVnek az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett üzenete tartalmazott Elengedhetetlennek tartják, hogy hasonló kötelezettséget vállaljon minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg. A béke és a biztonság érdekében valamennyi államnak nagy felelősségérzetet és politikai akaratot kell tanúsítania. hogy az időszerű ■nemzetközi kérdésekben KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának tanácskozásáról konstruktív megállapodások szülessenek. Le kell mondani minden olyan törekvésről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irányul, és szigorúan meg kell tartani a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, a megkötött szerződéseket és megállapodásokat. 2. Az európai helyzet áttekintése során az ülés résztvevői rámutattak, hogy erősödött bizonyos nyugati erők konfrontációs irányvonala, mégpedig olyan körülmények között, amikor az európai kontinensen hatalmas mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztító, különösen nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugateurópai telepítéséről szóló NATO-döntés, amelynek va- lóraváltására több országban megkezdődtek az előkészületek. Határozottan elítéltek minden olyan cselekedetet, amely aláássa az európai területi és politikai realitásokat meghatározó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, megsérti a helsinki záróokmányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédét és kontaktusait, az utóbbi évtizedek során kialakult és kiszélesedett kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatait, beavatkozik a szocialista országok belügyeibe, és diszkriminációs intézkedéseket foganatosít velük szemben. Az ülésen képviselt államok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság belügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársaság ellen alkalmazott szankciókat. Visszautasítják azokat a kísérleteket. hogy az ország belső problémáit a nemzetközi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésére használják fel. Csak Lengyelországnak van szuverén és elidegeníthetetlen joga a lengyel ügyekben dönteni. Az ülés résztvevői országaik nevében újólag támogatásukról biztosították a szocialista Lengyelországot. A tanácskozás résztvevőinek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, a haladó és demokratikus pártok és szervezetek, a reálisan gondolkodó körök közös érdekeltsége a béke és biztonság megszilárdításában, az enyhülés megőrzésében és elmélyítésében, a jószomszédi együttműködésben felülkerekedik az erő és a konfrontáció politikáján. A Varsói Szerződés tagállamai politikájukkal, békekezdeményezéseikkel és konkrét javaslataikkal a jövőben is hozzájárulnak ehhez. O Az ülésen nagy figyel- met fordítottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek madridi találkozójára, amely 1982. november 9-én folytatja munkáját. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kezdettől fogva meglévő súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekeltek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácskozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az európai helyzet, a helsinki záróokmányban megjelölt úton. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben a madridi találkozó különös jelentőségű Európa és a világ politikai légkörének javításában. Az ülésen képviselt álla- . mok síkraszállnak azért, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával1 fejeződjék be, amely újból megerősítené az összeurópai értekezlet részvevőinek szilárd elkötelezettségét a záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú betartására, végrehajtására és megáLlapodá- sokate rögzítene ezek gyakorlati megvalósítására. Különösen fontos, hogy a madridi .találkozón határozat szülessen az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési intézkedéseikről szóló, az összeurópai folyamatba illeszkedő konferencia összehívásáról és mandátumának egyeztetéséről. Ez lényegesen hozzájárulna az enyhülés fejlesztéséhez. az európai kontinens biztonságának erősítéséhez, s egyben elősegítené a végrehajtható konkrét intézkedések kidolgozását is. Az ülés részvevői sífcra- szájlltak azért is, hogy a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezzék á gazdasági és a humanitárius együttműködés fejlesztéséről és a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat továbbviteléről. A záródokumentumban az összeurópai értekezlet részvevői következő találkozójának helyéről és idejéről szóló megállapodásnak ugyancsak szerepelnie keik Az ülés részvevői ezalka- lornmal is támogatták a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy a találkozót Bukarestben tartsák meg. Az ülés részvevői úgy vélik, hogy a semleges és el nem kötelezett országok 1981. december 16-d záródokumentum-tervezete alapot teremt a találkozó eredményes befejezéséhez, de ehhez szükség van valamennyi ' részvevő politikai akaratára. Kijelentik, hogy e tervezet alapján készek konstruktív szellemben megvizsgálni az eddig még nem egyeztetett kérdéseket és elősegíteni megoldásukat. A szocialista országok fellépnek az európai biztonság erősítéséért, az együttműködés fejlesztéséért. Mint eddig, a jövőben is következetesen elősegítik, hogy a madridi találkozó fontos és gyümölcsöző állomás legyen ezen az úton. Szembeszállnak az enyhü- léselienes erőknek azzal a szándékával, hogy lejárassák és megszakítsák az enyhülés folyamatát, amely valamennyi európai állam és nép hosszú távú érdekeit szolgálja. Elvárják: a találkozó többi részvevője is annak felismeréséből induljon ki, hogy a találkozó sikere valamennyi résztvevőnek egyformán objektív érdeke. A Az európai és a világbéke alapjainak megszilárdítása szempontjából az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegítené annak, az európai államok és népek számára létfontosságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegyvereket —< mind a középhatótávolsá- gúakat. mind a taktikaiakat — és szabadítsák meg a kontinenst a nukleáris konfliktus veszélyétől. A Varsói Szerződés tagállamai változatlanul erre törekednek. Ezzel összefüggésben az ülésen véleménycserére került sor az Európában lévő nukléáris fegyverekre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalásokról. A résztvevőknek közös véleménye, hogy e tárgyalások eredményessége attól függ, vajon sikerül-e az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján olyan megállapodást kidolgozni, amely biztosítaná az Európában lévő nukleáris fegyverek radikális csökkentését és hatékony korlátozását a lehető legalacsonyabb szinten. A Szovjetunió ilyen megállapodásra törekszik. Az ülés résztvevői megái-* lapították, hogy a Szovjetuniónak az a döntése, amely szerint beszünteti a nyugateurópai célpontok elérésére képes közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését, s jelentősen csökkenti e rakéták számát, kedvező* feltételeket teremt az előrehaladáshoz az európai nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet— amerikai tárgyalásokon. Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan tevékenységgel szemben, amely bonyolíthatja ezeket a tárgyalásokat. Újból felhívják a NATO- országokat, hogy mondjanak le az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek rNyugat-Európá- ba telepítésének tervéről. Fz hozzájárulna az európai politikai légkör javításához, a bizalom erősítéséhez, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez. Megerősítették azt is, hogy a nukleáris fegyverek kérdésének megoldása Európában lehetetlen olyan feltételek mellett, amelyek megbontanák az európai hadászati egyensúlyt, egyoldalú katonai előnyöket biztosítanának a NATO-nak a szocialista országok biztonsági érdekeinek rovására. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről soha nem törekedtek és nem fognak törekedni egyoldalú katonai előnyök szerzésére. Mivel a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentése és korlátozása Európában létfontosságú valamennyi európai nép számára, az ülés résztvevői remélik, hogy minden európai állam hozzájárul az erről lo- lyó szpvjet—amerikai tárgyalások előrehaladásához és azok sikeres befejezéséhez. Az ülés résztvevői rámutattak a hadászati fegyverzetek korlátozása lói és csökkentéséről szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújításának jelentőségére. Arra van szükség, hogy ezek a tárgyalások konstruktív szellemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon alapuló megállapodáshoz vezessenek. Ez elősegítené a hadászati egyensúly szintjének fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszélyének enyhítését, megszüntetését. A tárgyalásokon a Szovjetunió erre törekszik. 0_ Az ülés résztvevői a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi ttirgyafcísőkról megállapították, hogy a szocialista országok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalások hosz- szú-évek óta elhúzódnak és nincs tényleges előrehaladás. Mégis úgy vélik, hogy a bécsi tárgyalásokon van lehetőség az előrelépésre és megvan az alapja annak, hogy elkezdjék a megfelelő megoldás gyakorlati előkészítését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a közvetlen részt vevő szocialista országok 1982. február 18-i megállapodástervezetének jelentőségét. Az ülésen képviselt államok a nyugati országoktól azt várják, hogy konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. Ez megnyithatja az utat a megállapodás eléréséhez. Ami pedig a nyugati országok 1982. július 13-i javaslatát illeti, a szocialista országok a tárgyalásokon már kifejezték ezzel kapcsolatos kritikai álláspontjukat. A tanácskozáson hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Közép-Európában ne kerüljön sor a haderők és fegyverzetek növelésére és más lépésekkel se nehezítsék a kölcsönösen elfogadható megállapodást a bécsi tárgyalásokon. 7. Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszaka eredményeinek fényében az ülésen véleménycserére került sor a fegyverzetkorlátozási és -csökkentési kérdésekről is, figyelembe véve, hogy e kérdéseket az ENSZ-közgyűlés most folyó 37. ülésszakán, is áttekintik. Megállapították, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége, a világ közvéleményének széles rétegei, Földünk népei síkraszállnak a nukleáris háború megakadályozását célzó hatékony intézkedésekért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelési tárgyalások meggyorsításáért, a mielőbbi gyakorlati eredményekért, ideértve a genfi leszerelési bizottságban folyó tárgyalásokat is. Ezt a célt szolgálják a szocialista országok javaslatai, amelyeket a leszerelési, mindenekelőtt a nukleáris leszerelési kérdésekben tettek. Ezek közül az ülés résztvevői szükségesnek tartják külön kiemelni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, figyelembe véve annak jelentőségét a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésében, valamint azt. hogy az e kérdésről folytatott tárgyalások már közel voltak a befejezéshez. Az ülésen képviselt államok határozottan fellépnek azért, hogy haladéktalanul újítsák fel az erről kez: dett, az Egyesült Államok kormánya által megszakított tárgyalásokat. Nyomatékosan felhívják az összes érdekelt felet, hogy a jóakarat és a politikai felelősség szellemében törekedjenek az említett szerződés mielőbbi megkötésére. Az ülés résztvevői ismét megerősítették, hogy államaik nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomfegyverektől mentes, béke- és együttműködési övezetek létrehozásának Földgolyónk különböző térségeiben, beleértve Európát, többek között Észak-Európát és a Balkánt is.- A Varsói Szerződés **■ tagállamainak külügyminiszterei véleményt cseréltek más időszerű nemzetközi kérdésekről is, elsősorban azoknak a térségeknek a problémáival foglalkoztak, ahol katonai konfliktusok vannak és változatlanul veszélyes a helyzet. Különös aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti helyzet miatt. Szigorúan elítélték Izrael benyomulását Libanonba, az izraeli agressziót a palesztin és a libanoni nép ellen, a Nyugat- Bejrút polgári lakossága elleni kegyetlenkedéseket. Megállapították, hogy Izraelt kívülről nyújtott segítség és támogatás ösztönözte e cselekményben. Megerősítették országaik álláspontját, hogy fellépnek az izraeli csapatok azonnali, teljes kivonásáért Libanonból és követelték Libanon függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a valóban tartós, igazságos és átfogó békés rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapatok teljes kivonását valamennyi. 1967. óta megszállt arab területről, beleértve Jeruzsálem keleti MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap a Kremliben fogadta Truong Chinbt, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagját az államtanács elnökét. BONN Tegnap Bonnban befejeződött a „Kelet—nyugati viszony és az európai biztonság” elnevezésű szovjet— nyugatnémet találkozó. A kétnapos fórumot nyugatnémet részről a Friedrich Ebert alapítvány, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Szovjet Bizottsága szervezte. MADRID A legújabb iközvélemény- kutaltások tanúsága szerint a jövő csütörtöki spanyolországi választások biztos győztese a Spanyol Szocialista Munkáspárt lesz. A megkérdezettek 42 százaléka válaszolt úgy, hogy a szocialistáikra adja majd szavazatiját. TOKIO Négynapos látogatását berészét is. El kell ismeri a Palesztinái arab nép törvényes jogait, beleértve független államának létrehozására való jogát. E térség minden államának joga van ahhoz, hogy biztonságban és függetlenül éljen, hogy megszűnjön a hadiállapot és megteremtsék a békét az arab államok és Izrael között. Ki kell dolgozni és el kell fogadni a rendezés nemzetközi biztosítékait. Síkraszállnak azért, hogy e feladatok megoldására hívjanak össze nemzetközi konferenciát valamennyi érdekelt fél részvételével, ideértve a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetet, mint a Palesztinái arab nép egyetlen törvényes képviselőjét. Az Egyesült Nemzetek Szervezete hasznos és fontos szerepet tölthet be ebben az ügyben. A külügyminiszterek hangsúlyozták országaik szilárd meggyőződését, hogy bármilyen bonyolultak is a vitás kérdések az államok között, semmi sem igazolhatja azokat a kísérleteket, amelyek az erő alkalmazásával, vagy az erővel való fenyegetéssel próbálják megoldani azokat. Csak politikai eszközökkel, tárgyalások útján és a nemzetközi jog elveivel és normáival való összhangban oldható meg minden nemzetközi vita. 9 Az ülésen képviselt ál- ■ lamok hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. és ezért szükségesnek tartják, hogv a NATO és a Varsói Szerződés ne teriesz- sze ki tevékenységét új övezetekre Ázsiában. Afrikában, Latin-Amerikában. A külügyminiszterek az ülésen megerősítették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszélesíteni szövetségük tevékenységi területét és hasonló állásfoglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlékeztetnek korábbi elvi állás- foglalásukra is a két katonai szövetség egyidejű feloszlatásával kapcsolatosan. A külügyminiszteri bi- zottság ülésének munkáját mindenekelőtt az a közös elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytatják a békét az enyhülést és a nemzetközi biztonságot szolgáló politikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, az államok kapcsolatainak javítása, a konstruktív párbeszéd, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági. műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztése, a népek óhajának megfelelően. Az ülés a kölcsönösi elvtársi megértés és együttműködés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülése Prágában lesz. Ennek időpontját kölcsönös megállapodással tűzik ki. fejezve elutazott Tokióból Suharto, Indonézia elnöke. Suharto megbeszéléseket folytatott Szuzuki Zenko leköszönő japán miniszterelnökkel a két ország — tá- gabban pedig Japán és az ASEAN — közötti problémákról. WASHINGTON Az arab országok ismerjék el Izraelt és kezd jenek közvetlen tárgyalásokat vele — erre hívta fel Reagan elnök tegnap a Fehér Házban az Arab Liga tanácsának küldöttségét, amely II. Hasszán marokkói királlyal az élen tartózkodik az amerikai fővárosban. BELFAST Észak-írország két nagy konzervatív politikai tömörülése, az egyformán protestánsok támogatta hdva- 'talos Unionista Párt és Demokratikus Unionista Párt 60 százalékot meghaladó többséget szerzett a tartományi választásokon. HAVANNA A Farabundo Marti Fel- szabadítási Front, az FMLN harcosai Salvador északi és észak-keleti területein továbbra is szilárdan ellenőrzik a korábban elfoglalt városokat és településeket, meghiúsítva a hadsereg ötezer katonájának többször megkísérelt ellentámadását.
