Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

1982. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetések a lakásgazdálkodásról 2. II lakásépítés finanszírozása, pénzügyi feltételei Nyilvánvaló, hogy a Mi­nisztertanács határozatának rendkívül sok, a lakosságot közvetlenül érintő és orien­táló pénzügyi következmé­nye van, több új, ilyen vo­natkozású jogszabály, rende­let lát majd napvilágot. Né­hány alapvető tudnivalóról kérdeztük Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium köz­lekedési, építésügyi, és lakás- politikai főosztályának veze­tőjét : Építkezés saját erőből — A lakásépítés pénzügyi feltételeivel, illetve a szoci­álpolitikai kedvezményekkel kapcsolatban manapság gyakran használt fogalom: az úgynevezett saját erő. Mit értenek ezen ? — Mindenekelőtt azt, hogy a lakásépítési (vásár­lási) kölcsönöket csak az építtető (vásárló) saját anya­gi eszközeinek kiegészítésé­re lehet nyújtani — mondot­ta. — Ez egyrészt azt jelenti, hogy ha valaki meglévő in­gatlanát eladja vagy lakás- bérleti jogáról térítés ellené­ben lemond, s emellett épít vagy vásárol másik lakást, akkor az eladási árat vagy térítést a lakás építésére (vá­sárlására) köteles költeni. Amennyiben ez az összeg nem fedezi a költségeket (az árat), akkor a fennmaradó kiadásaira kölcsönt kaphat. Másrészt azt is jelenti ez a szabály, hogy nem kaphat kölcsönt, akinek nincs fede­zete az őt terhelő költséghá­nyadra. A meglévő anyagi eszközöket viszont az építte­tő (vásárló) akkor is köteles Építési (vásárlási) forma Családi ház Többszintes vagy csoportház A táblázatban közölt szá­zalékos mértékek csak mini­mumok, amelyeknél kisebb a lakásra fordítani, ha ezzel túllépi a saját erőből befize­tendő kötelező összeg mini­mális mértékét. Nem lehet tehát úgy új lakást építeni (vásárolni), hogy a meglévőt eladva az árából csak a köte­lező részt fizetik be az új építésére (vásárlására), és az azon felüli összeget másra fordítják. A saját erő egyéb­ként nemcsak készpénzt je­lent. Ä már elkészült épü­letrészek költségvetés szerin­ti kivitelezési költségét saját erőként kell számításba ven­ni, akárcsak a helyszínen tárolt (az építtető tulajdonát képező) építési anyagot, sőt a még le nem szállított, de megrendelt és kifizetett épí­tési anyagot is. Házilagos kivitelezésnél saját erőnek számít a már elvégzett és a vállalt saját munka, termé­szetesen csak olyan mérték­ben és összegben, amely reá­lisan teljesíthető. — Végülis mekkora az úgynevezett saját erőből fe­dezendő minimális hányad? — Ezt a következő táblázat jól ábrázolhatja: Munkáltatói támogatás van: nincs: 20°/„ 40% 10% 30% nem lehet, de sok esetben nagyobb lesz a saját erő aránya. Tanácsi értékesítésü lakások — Mit kell tudni az úgyne­vezett tanácsi beruházásban értékesítés céljára épített la­kások vásárlásáról? — A vevőt a lakásügyi ha­tóság határozattal jelöli ki, a jóváhagyott lakásigénylési névjegyzékre felvett és ilyen lakásra jogosult igénylők közül. A lakásügyi hatóság a kisajátítottak vagy szanál­tak elhelyezésére is juttathat ilyen tanácsi lakást az erre vonatkozó szabályok szerint. Ezeknek a lakásoknak az eladási árát az építtető ta­nács végrehajtó bizottsága az építési költség alapján ál­lapítja meg. Az üzlethelyisé­gek, garázsok és más, nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek, melyek a tanácsi ér- tékesítésű lakásokkal együtt épültek, csak készpénz elle­nében értékesíthetők, akár a vevő kizárólagos, akár a ve­vők közös tulajdonába ke­rülnek. — Az ilyen lakások vásár­lásához is nyújtható állami támogatás? — A tanácsi értékesítésü lakások egy részénél — ha a tanács a kontingensből er­ről rendelkező határozatban jelöli ki a vevőt — állami támogatást kell nyújtani, át­menetileg 1985. december 31-ig. — Mekkora lehet az álla­mi támogatás mértéke? — Egyszobás lakás eseté­ben 60 ezer forint, másfél­szobás lakás esetében 70 ezer forint, kétszobás lakás esetében 80 ezer forint, két és félszobás lakás esetében 90 ezer forint, háromszobás lakás esetében 100 ezer fo­rint. A támogatást legfel­jebb a vásárló jogos lakás­igényéhez mérten a felső ha­tárnak megfelelő szobaszá­mú lakásra lehet megállapí­tani. Ebből a szempontból' csak a vásárlóval közös ház­tartásban élő házastársat (élettársat), továbbá az álta­la eltartott gyermekét és más eltartott családtagot le­het figyelembe venni. — Már több mint tíz éve létezik a dolgozók lakásépí­téseinél a munkáltatói tá­mogatás. Csak milliárdokkal mérhető az eddig így nyúj­tott segítség. Most még job­ban előtérbe kerül ez a for­ma. — Az 1983. január 1 -tői hatályos új jogszabály kidol­gozása során lényeges .'■zen- pont volt, hogy a munkálta­tók pénzügyi lehetősége, a lakásépítési alap képzése az eddigieknél kiegyensúlyo­zottabbá váljék, a támoga­tásra felhasználható eszkö­zökkel rugalmasabban lehes­sen gazdálkodni, bővüljön a támogatható építési formák köre, növekedjék a társadal­mi ellenőrzés. A munkáltató pénzbeni, valamint egyéb és természetbeni támogatást is adhat. A pénzbeni támoga­tást — lakásépítési alapjából — a következők szerint nyújthatja: hosszúlejáratú kama1 mentes kölcsönt ad, vissza nem téríthető támoga­tást ad, a tanács vagy az OTP részére költségeket té­rít, dolgozói elhelyezésére al ■ kalmas lakóépületeket, laká­sokat épít, vagy ilyen laká­sok építéséhez hozzájárul. — Bizonyára időben meg­jelennek majd azok a jogsza­bályok, amelyek előírják, hogy a gazdasági egységek­nél hogyan képezhető erre pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismereté­ben a munkáltató szerveknek vagy a kollektív szerződés­ben, vagy — ahol ilyen nincs — külön szabályzat­ban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, le­hetőségeknek és a jogsza­bály előírásainak megfele­lően milyen támogatást nyújtanak dolgozóik lakás- problémáinak megoldásához. Ezeket a szabályokat a mun­káltató szerv vezetője a szakszervezettel és a KISZ- szervezettel kölcsönösen ala­kítja ki. — Áttérve egy másik köz­érdekű témára: mire lehet még kölcsönt igényelni az OTP-től? — Lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására, la­kások műszaki megosztására \agy kisebb lakások összevo­nására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakátsá alakítására, lakások bővíté­sére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közmű­vesítésre, meglévő lakások lakóépületek utólagos hőszi­getelésére, valamint a gaz­daságosabb, ésszerűbb fűté­si módok bevezetésére. — Persze hitelek eddig .is léteztek. Mekkora összeg­ben? — A nagyságrendeket ér­zékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980) mint­egy 180 ezer olyan felújítás­ra, korszerűsítésre, bővítésre került sor, amelyhez több mint nyolcmi ILiárd forint kedvezményes állami hitelt veitek igénybe. A hiteligény­lők száma s a hitelek össze­ge dinamikusan emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek összhangban kell, hogy legyenek a népgazda­ság teherbíró képességével. Ezért a kedvezményes állami kölcsön felső határát az évenkénti hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. A kedvezményes állami köl­csön általában legfeljebb az építési költség 70 százalékáig nyújtható, kamata évi három százalék. törlesztési ideje legfeljebb 15 év. Lakóingatlanok vásárlása — Kapható-e a kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen. a nem állami tu­la jdcnban lévő lakóingatla­nok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfele­lő fizetőképességű, ingatlan- szerzésre jogosult állampol­gárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénztár­tól. A lakóingatlanok meg­vásárlásához az OTP legfel­jebb tíz évre nyújt kölcsönt. A kölcsön feltételei részlete­sen megjelennek majd a jog­szabályban. Cserhalmi Imre Rendkívüli brigádnap Egy óra pihenő a gépeknek—Jutalmat kapott a takarékos brigád Ünnepi brigádgyűlés a Neumann János Szocialista Brigádnál. Tegnap délután a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszer­vező Vállalat szolnoki számí­tóközpontjában egy órára megállt egy R—20-as és egy R—22-es számítógép. Az if­júsági brigád, a Neumann János nevét viselő kollektí­va tagjai, a gépek operátorai ugyanis ünnepi brigádgyű­lést tartottak. A négy éve alakult kollektíva első, na­gyobb kitüntetése alkalmából került sor erre a munkaközi szünetre. Az ünnepi brigád­gyűlés ugyanis októberben esedékes, a takarékossági hó­nap idején. Az ezüstjelvényes brigád munkahelyén híres takarékos munkájáról. Az idén példá­ul egy félév alatt 15 ezer fo­rint értékű selejtpapírt dol­goztak fel — házi használat­ra megfelelő volt. A brigád­ban elkezdett takarékosság a brigádtagokra is jellemző; ti­zenegy fiatalnak ifjúsági ta­karékbetétje van, nyolcán gépkocsi-nyereménybetét- könyv tulajdonosai, s más takarékossági formában is gyűjt a kollektíva többsége. Különben 21 tagja van a szo­cialista brigádnak — de mint Körösi Lászlóné brigádveze­tő elmondta, jelenleg többen gyermekgondozási segélyen vannak, illetve katonai szol­gálatukat teljesítik. Az ünnepi brigádgyűlésen először Hajdú László városi KISZ-titkár köszöntötte a fiatalokat. A városi KISZ-bi- zottság nevében dicsérő okle­velet nyújtott át a brigádve­zetőnek. Szűcs Ferenc, az OTP megyei fiókjának igaz­gatója a szép kitüntetéshez gratulált, s szerény jutalmat — négyezerforintos takarék- betétkönyvet adott át a bri­gád vezetőjének. Á Neumann János Szocia­Fotó: Nagy Zsolt lista Brigád tagjai a rövid ünnepségen elmondták: ezu­tán is keresik a munkahelyi, a kollektív és az egyéni ta­karékosság módjait, hiszen a gazdasági életben, s az egyén boldogulásában egyaránt ér­zik, értik fontosságát. Tegnap, rövid egyórás pi­henő után a SZÜV szolnoki számítóközpontjában újból munkához kezdett a két szá­mítógép. A háromműszakos munkarendben dolgozó ifjú­sági brigád tagjai este fél ti­zenegyig dolgoztak. Azt nyomban elhatározták; a ju­talmat közös kirándulásra, vagy klubnapra fordítják. Elvégre megérdemlik; jó operátorok, szorgalmas dol­gozók. Ráadásul még takaré­kosak is! — sj — Együttműködés a gyorsabb építkezésért Tegnap 1985-ig szóló együttműködési megállapo­dást írt alá Kovács József, a Beton és Vasbetonipari Művek vezérigazgatója és dr. Adámosi György, a Szol­nok megyei Tanács Építő­ipari Vállalatának igazgató­ja. A megállapodás szerint az építők igyekeznek elter­jeszteni a Beton és Vasbe­tonipari Művek termékeit, és közösen vállalnak munkát az építkezések gyorsabb be­fejezése érdekében. Az együttműködök remélik, hogy sikerül bevonni más megyei tanácsi építőipari vállalatokat is a közös te­vékenységbe. Az újszászi Vegyesipari Szövetkezetben tavaly kezdték meg a vízlá­gyító berende­zések gyártá­sát a szolnoki Vas- és Faipa­ri Szövetke­zettel koope­rálva. Év vé­géig különbö­ző kazánokhoz 26 darabot szállítanak. Élénkül az újítási kedv A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységében idén a megszokottnál jóval több újítást adtak be a dolgozók. Heten már az ötletekért já­ró díjat is felvehették, nyolc újítás pedig nemrégiben ju­tott el a véleményezőkhöz. Többen „időzítik” javaslatu­kat a november elején kez­dődő újítási hétre, amikor a szokásos díjon kívül még kü­lön jutalom is vár az újítók­ra. Ä gyáregység vézetői el­sősorban a női dolgozókat szeretnék ezzel ösztönözni, hiszen a termelés gyorsasá­ga nem kis mértékben raj­tuk múlik, a szalagok mel­lett szinte kizárólag nők ül­nek. Egy olyan üzemben, ahol korszerű munkagépeken, nagyjából egyforma munka- folyamatokat végez minden dolgozó a napi munkája so­rán, természetesen nincs le­hetőség olyan újításokra, amelyek milliós haszonnal kecsegtetnének. Az apró módosítások is lehetnek azonban egy-egy munkahe­lyen bosszúságcsökkentő, erőkímélő újítások. Mint például az az ötlet, amelyet az egyik szalagon dolgozó asszony vetett föl a tmk- soknak; az ügyes kis szer­szám a varrógénre szerelve meggyorsította a műirha ka­bátok gallérjának tűzését. Ilyen ötleteket várnak a műszakiak a következő újí­tási héttől is. Öreg halászok- óriás harcsák Régi tiszai halászélmények elevenedtek meg tegnap Szolnokon a Felszabadulás Halászati Tsz nyugdíjasta­lálkozóján. A fennállásának harmincadik évét ünneplő szövetkezet vezetősége, a létszámban már alaposan megcsappant alapítókat, a régi halászdinasztiák, páká- szok leszármazottait hívta meg. A hetven, nyolcvan éves vagy még idősebb ha­lászok előtt beszámoltak a közösség munkájáról és az ő régj élményeiket, emlékeiket is meghallgatták. A szövetkezében szép szo­kássá vált, hogy a nyugdíja­sok visszaemlékezéseit mag­nószalagon örökítik meg. Az első élményeket 1973-ban rögzítették, és a mostani ta­lálkozón is forgott a mag­nó. A nyolcvanhárom éves Malik Péter, és hasonló ko­rú társai — akik életük na­gyobb részét a víz mellett töltötték —, ízesen ecsetel­ték emlékeiket. Nem kis büszkeséggel emlegették, hajdan nem volt ritka, hogy harcsaóriások kerültek a hálóba. Egy-egy hatalmas harcsa annyit nyomott, hogy olykor két halász súlyát is elérte, kemény munkával si­került csak partra húzni az óriás zsákmányokat. Ez év nyarán Vezsenynél varsába került 59 kiló súlyú és 210 centiméter hosszú harcsa — az idősek szerint — csak kö­zepes halászszerencsének szá­mít. A nyugdíjasok megte­kintették a milléri tavakon folyó őszi nagyhalászatot, ahol már új technikát, elekt­romos halterelő eszközöket is alkalmaznak, majd a fehér asztalnál, ért véget a benső­séges találkozó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom