Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
1982. OKTÓBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Cigány értelmiségiek Nem az a fontos, Jiogy ki fogja a téglát A cigánykérdés megoldása Szolnok megyében sem tartozik a legkönnyebb társadalmi feladatok közé. Hogy az arányokat szemléltessük: megyénkben annyi az általános iskolás korú cigánygyerekek száma, mint Győr- Sopron megye teljes cigánylakossága. A megye településein ez idő tájt mintegy huszonháromezer cigány él, közöttük háromezer-hétszázan iskolás korúak. A megye cigánylakosságának száma mintegy a fele annak, ameny- nyien cigányok a fővárosban élnek. Az asszimilációt illetőleg vitathatatlanok az eredmények: ma jóval többen dolgoznak, mint tíz évvel ezelőtt, s nagyobb az általános iskolát végzettek száma is, következésképpen sokkal többen élnek a megye cigánylakosai közül kiegyehsú- lyozott körülmények között, mint bármikor. A megjelölés — „cigány származású értelmiség” — némiképp magyarázatra szorul. A „miértre” csak egy példát! Van olyan lakóközösség, amelyik nem fogadta el orvosául — a cigány származású orvost. Egyszóval, a magyarázatra a legváltozatosabb formában jelentkező előítéletek miatt van szükség: a cigány származású értelmiség olyan magasan kvalifikált szakembereket jelent, akik cigány származásúak, s akik — tudatosan vagy kény- szeroályára kerülve — vállalják származásukat. Czuczu Tibor, a szolnoki Délibáb úti iskola tanára, speciális feladatokkal megbízott szakfelügyelő, a Magyar Vöröskereszt országos elnökségének (és több bizottságának) tagja, viszonylag pontos statisztikával is szolgál a megyében élő cigány értelmiségieket illetőleg: — Három cigány származású orvos, nyolc pedagógus, két jogász, egy-két agrármér- nak dolgozik a megyében. A középiskolát végzettek száma ennél jóval magasabb, az utóbbi időben örvendetesen nő a technikusi minősítést szerzettek, az egészségügyi szakközépiskolát sőt a katonai pályát választó cigányfiatalok száma. Van a megyében cigány származású védőnő, művelődésiotthon-igaz- gató, alkalmazott. — Olyanokról van szó, akik vállalják is származásukat? — Természetesen, bár ennek 'az értelmiségiek esetében inkább csak elvi jelentősége van. ha van egyáltalán bármilyen jelentősége. Ugyanakkor nem tekinthetjük véletlennek azt sem, hogy Déldául a cigány származású pedagógusok többsége olyan iskolákban, olyan településeken dolgozik, ahol sok a cigánygyerek, magas a cigánylakosság arányszáma. Vagyis- a feladatot vállalták, de ebben nem különböznek tőlük azok az óvónők, pedagógusok. akik évek. évtizedek óta jól dolgoznak az adott településen. Innen nézve: egyáltalán nem lényeges hogy ki fogja a téglát, hanem az a fontos, hogy a fal magasabb legyen. Somogyvári István, a tisza- burai általános iskola tantestületében dolgozik. Olyan iskolában, ahová a legtöbb gyerek a falu cigány „negyedéből” jár. — Hogy lett önből pedagógus? — Régi. megbecsült úis?á- szi muzsikus családból származom. s a tanítói oklevél megszerzése — 1943-ban végeztem Szegeden — tulajdonképpen nem ütközött különösebb nehézségbe. Diplomával a zsebemben már nehezebb volt: iaa2, akkor sem a „faji” előítéletek miatt. 1945-ben léptem be a pártba, emiatt néhány iskolából kirúgtak. Somogyvári István második éve dolgozik Tiszaburán. „Öröksége” nem könnyű; a már nyugdíjba ment, s a faluból elköltözött Bőgős házaspár éveken keresztül példamutató szorgalommal és hozzáértéssel szervezte a cigányklubot s a cigány népi együttest, amellett, hogy tanítottak. — Valóban nem volt köny- nyű magamat elfogadtatni Tiszaburán, s végképp nem egyik napról a másikra. A cigányklub tagjai el sem tudták képzelni, hogy Bőgős Gyuláék után más vezetőjük is lehet. Lehet mondani: egy olyan előítélettel találkoztam, amilyennel korábban nemigen. Aztán lassan-Iassan oldódott a viszony, helyreállt a régi rend a művelődési házban is. Napi öt órát dolgozom a napközi otthonban (tavaly harminckét fős cigánycsoportom volt), további heti 5 órát töltök a felnőtt és gyermek cigányklubban (nem számolom, ami szervezésre, ide-oda szaladgálásra megy), emellett heti 7 órában zongorázni tanítok, ugyancsak a művelődési házban, egy tanfolyam keretében. Szóval szó sincs arról, hogy üdülni jöttem Tiszaburára. Szívesen foglalkozom a cigánygyerekekkel és szüleikkel, mert nemcsak kell, lehet is nevelni őket, lehet hatni rájuk. A klubot nagyon fontos formának tartom. Dobosné Czenke Ibolya a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán végzett két évvel ezelőtt. Zagyvarékason született .— állatgondozó édesapja és takarítónő édesanyja ma is ott él. Középiskolás évek; Újszászon. Ezek fontos, sok tekintetben döntő esztendők voltak Tagja volt a Schléder Éva tanárnő vezette irodalmi színpadnak: „itt tanultam meg, ha teljes életet akarok élni, tudnom kell harcolni is”. S további neveket mond — példaképeket, nevelőket. azokét, akiknek sokat köszönhet. Barta Györgyné. gimnáziumi tanárnőét, Sza- lóki Terézia, főiskolai orosztanárét, Kalmár Istvánnét. a jászladányi művelődési ház igazgatójáét, aki sokat segített abban, hogy villanyszerelő férjével együtt letelepedhessen Jászladányban. Jászladányban, ahol a nyolcszáz általános iskolás korú gyerek mintegy harmada cigány. A munkahely kiválasztása valószínűleg nem véletlen; Dobosné Czenke Ibolya is cigány származásúnak vallja magát. — Középiskola, főiskola —nyilván nem volt zökkenőmentes az út a jászladányi iskoláig. — Nehéz volt. Néha az előítéletek miatt, sokszor a saját gyengeségem miatt. Végül közepesen diplomáztam, s a munkahelyemen elég hamar befogadtak. Illúzióim nem voltak; körülbelül olyannak képzeltem az iskolai munkát, mint amilyennek megismertem itt, úgyhogy jól érzem magam Jászladányban. Tavaly is és most is első osztályosokat tanítok, a mostani osztályomba hat cigánygyerek jár. Hiszem, hogy mindegyik tanítványomból értelmes, hasznos ember lehet. Előbb-utóbb az iskolai munkán túl is bekapcsolódok a település életébe: a színjátszás ma is vonzó számomra, a férjem pedig a társastáncban szerzett jártasságot a jászberényi társastánc klubban. A fiatal jászladányi tanítónő pályakezdő pedagógus. Nem érzi magát előítéletek között vergődő embernek (bár arról sincs szó, hogy rózsaszínben látja a világot). Duplán elkötelezett értelmiségiként dolgozik: jászladányi beszélgetésünk előtt éppen másnapi óravázlatát fejezte be. („Ha nincs kész, nem tudok aludni”.) „Matematika, magyar nyelv, magyar nyelv, testnevelés, korrepetálás”. A lecke nem könnyű. Szabó János Nagyszámú érdeklődő jelenlétében, a Kil- lián György Repülő Műszaki Főiskola zenekarának műsora után tegnap délután, Szolnokon a Helyőrségi Művelődési Otthonban Rull Nándor ezredes nyitotta meg Gecse Árpád festőművész kiállítását. A kiállítás — amely keresztmetszetet ad az Alattyánban élő művész, Gecse Árpád több évtizedes munkásságáról — október 17-ig várja a látogatókat. Képünkön a kiállítás egy részlete, előtérben a művész önarcképéivel. ÍGY LÁTTÁK Hagyomány éledt újjá, amikor hosszú, hét évig tartó szünet után ismét megrendezték Szolnokon az országos képzőművészeti rövidfilmszemlét. A szemlén — hét esztendő terméséből válogatva — csaknem nyolcvan képzőművészeti tárgyú mozi. televízió, amatőr és diafilmet mutattak be, olyan alkotásokat, amelyek a művészetek népszerűsítésének, a vizuális nevelés ügyének szolgálatában születtek s amelyek szándéka, hogy lerövidítsék a távolságot alkotás és befogadó, művész és közönség között. Hogyan tudnak leginkább megfelelni ennek a célnak? Erről vitatkoztak a vetítések közti szünetekben. a szemle második napján rendezett tanácskozáson filmesek. képzőművészek. pedagógusok, népművelők. Elsőként ml is erre a kérdésre kértünk választ Tamás Ervin festőművésztől, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége alelnökélöl. HOLNAP Micimackó a Szigligeti Színházban A gyermekirodalom klasz- szikus darabjai közé tartozik Alan Alexander Milne Micimackója. A remekmű olvasása üdítő perceket szerez a felnőtteknek is. Az alkotás számos adaptációban került már színpadra. A szolnoki Szigligeti Színházban holnap délelőtt lesz a Micimackó premierje. A rendező ifi. Kőmíves Sándor, színművész. — Második színházi évadját kezdte Szolnokon. a gyermekdarabbal rendezőként mutatkozik be. — Pécsről kerültem Szolnokra. Ott 'többször is rendeztem. Elsősorban gyermekdarabokat állítottam színoadra. Ha jól számolom a Micimackó a hetedik ilyenfajta színpadi munkám. — Hány éves gyerekekhez szól a darab? — Az alapműből következően, ezt nem lehet pontosan meghatározni. Nagyon remélem, hogy a lányokat, fiúkat elkísérő szülők is élvezik majd az előadást. Van egy hatéves kisfiam, igyekeztem az ő gondolkodása, fantáziája szerint felépíteni a darabot. A végső formára azonban a közönség rendezi. Nagyon izgulunk a premier előtt, ugyanis a gyerekközönség érzékeny, hálás, de egyben agresszív is. Egyszerűen rákényszerítik akaratukat a színészekre. A megszokott, mondhatni direkt módon nem vonjuk be a nézőket a játékba. Micimackó és barátai ked élyes időtöltése a tisztáson — Zala Márk, Bán János és Dezsényi Péter a Micimackóban mutatkozik be Szolnokon. Minden színész nagy igyekezettel dolgozott a próbákon. Fiatalok, kedvelik a gyermekdarabokat. Nagyon szeretnénk ha mindenki jól élezné magát, sokat nevetne, kellemes élményekkel távozna a színházból. Reméljük ezt a célt jól szolgálják majd a zenei betétek. — A szereposztás? A címszereplő: Zala Márk. Róbert Gidát Bán János alakítja. Malacka: Bárdos Margit, Bagoly: Dezsényi Péter, Füles: Somody Kálmán. Nyuszi: Jenei István, Kanga: Fehér Ildikó, Zsebi- baba: Hói váth Irén a tigris pedig Váry Károly. A díszlet Sas Valéria munkája — f — Mint tudjuk a mackók szeretik a mézet — Nemcsak a rendező debütál, de a szereplők egy része is. — Azt hiszem azt senki sem vitatja, hogy ta művészeteknek szüksége van a filmes propagandára — . mondta. — A művészetek népszerűsítéséért, a vizuális kultúra fejlesztéséért sokat tehet ai filmművészet. A szemlén volt szerencsém végignézni jónéhány alkotást. Szembetűnő volt, hogy a filmek nagyobb része nem tett semmi mást, minthogy objektíve bemutatott egy bizonyos művészeti korszakot, bizonyos művészeti alkotást, olykor túlhangsúlyozva a didaktikus szándékot. Ezeket a filmeket nem tartom a képzőművészeti ismeret- terjesztés, a vizuális nevelés korszerű formájának, mi több elavult formájának tekintem őket. A filmek egy másik része követte azt a helyes elvet, hogy a művészeti korszak, a műalkotás társadalmi, történelmi hátterét is felmutatta. Ügy vélem ezekről a kérdésekről sokkal termékenyebb vitát folytathatunk, ha a legközelebbi szemlén a filmesek és a képzőművészek néhány filmet kiválasztanak, közösen megnézik, elemzik azokat. Mindenesetre konkrétabbá válhat a vita, köny- nyebbé bizonyos kérdések tisztázása. Való igaz, hogy a képzőművészet és a film kapcsolatáról, a képzőművészeti rövidfilmek feladatáról, a témaválasztásról, a téma megközelítésének módjairól, az alkotói magatartásról, arról, hogy gyakorlatilag kiknek is készülnek a filmek, hogy tudjuk e valójában, hogy hol tart ma azt emberek vizuális kultúrája? Elhangzott például, hogy a televízió képzőművészeti filmjeinek nézettsége meglehetősen alacsony, mindössze a nézők 2 —3 százaléka kíváncsi ezekre a műsorokra. Hogy a műsorok rosszak-e, vagy az adások időpontjainak megválasztása? Mindenesetre . a televízió filmjei — elvileg Iegálábbis — eljutnak a né-. zőkhöz. a MAFILM forgalmazásába készülő alkotások sorsa ennél sokkal esetlegesebb. Fehérné Kovács Ilona törökszentmiklósi népművelő a társadalmi zsűri tagjaként vett részt a fesztiválon. — Valóban, hozzá jut-e a néző a számára készült filmalkotásokhoz? — A művelődési központ művészeti előadójaként évek óta azt tapasztalom, hogy ha el is jutnak nézőikhez a képzőművészeti rövidfilmek, útjuk igen nehézkes. Ha a megyei filmtárban rá is bukkanok a szükséges filmre, akkor sem biztos. hogy használni tudom. Vagy megrongálódott a kópia, vagy elavult a film szemlélete. .. Azt gondolom pedig, hogy az iskolai oktatás, a népművelés nem nélkülözhetné a filmet művészeti nevelőmunkájában. Gondolatok, vélemények a IV. országos képzőművészeti rövidfilmszemléről Ugyancsak a társadalmi zsűri tagja volt Kökény Gábor, a jászapáti művelődési ház igazgatója: — A képzőművészeti rövidfilmeket elsősorban akkor vesszük igénybe, ha olyan témáról van szó, amelyeket más módon nehéz közel vinni a közönséghez. Az alkotói folyamat érzékeltetése például ilyen. Azonban meg kell mondanom most a szemlén is kevés olyan filmet láttam, amely ezt mutatja be, holott igen fontos lenne ahhoz, hogy egyáltalán „komolyan” vegyék az emberek a művészetet, az élet részeként értelmezzék s ne valami mindennapjainktól idegen, azoktól távol álló dologként fogják fel. A kamera talán még az emberi szemnél is tökéletesebb „műszer.” Olyan részleteket tehet láthatóvá, s ügy tehet láthatóvá ahogyan azt az ember talán soha sem nézné, nem tudná nézni. A kamerák mögött álló művészek felelőssége ezért 7s igen nagy, de más tekintetben sem csekély. Többek között érről is beszélt Kollányi Ágoston rendező, Kossuth-díjas, kiváló művész: — Negyedik alkalommal lehettem jelen a képzőművészeti rövidfilmszemlén. Visz- szatekintve a korábbiakra is, meg kell, hogy mondjam lényeges változások történtek. A szó hagyományos értelmében szemléről már nem is beszélhetünk, hisz a televízió az elektronikával már magasabb szintet produkálhat, mindannál ami itt láthatóvá vált. A jövőben még- inkább utat tör magának a korszerű technika, kazettás fi ilmeket gyárthatunk, ezeket adhatjuk a pedagógusok, népművelők kezébe. Ám lényeges. hogy miket tartalmaznak majd ezek a kazetták? Ügy vélem nemcsak lezárt, befejezett életekről, életművekről kell filmeket készíteni. József Attila. Bartók Béla már a filmgyártás időszakában élt és maradt-e egyetlen olyan filmszalag is, az utókorra, amely megmutatná most igazi arcukat? S marad-e majd azokról a művészekről akik ma élnek közöttünk? Erre gondolok, aniikor azt mondom, hogy a kortárs művészek, a fiatal alkotók bemutatása igen fontos. A tehetségeket ma kell felismernünk ahhoz, hogy nyomon követhessük fejlődésüket, változásukat, meg tudjuk szólaltatni őket, megőrizhessük gondolataikat, igazi emberi. művészi arcukat a jövő számára. A filmművészek felelőssége többek között ezért, is nagy. Török Erzsébet