Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 1 I lKommen-l Kárunk I * Helybenjárás Genfben A nemzetközi politikában, bizonyára szaporítani fogja a kérdőjelek számát az a szovjet—amerikai tárgyadás­sorozat. amely több mint kéthónapos szünet után teg­nap folytatódott Genfben. Tavaly november óta ki- sebb-nagyobb megszakítá­sokkal tárgyalnak az euró­pai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről — ed­dig konkrét eredmény nél­kül. Pedig az idő sürget: ha 1983 végéig nem jutnak megegyezésre, akkor meg­jelennek Nyugat-Európában a szovjet célpontokra irá­nyított amerikai rakéták és robotrepülőgépek. Mi az oka az egy hely­ben topogásnak? Nyilvánva­ló, hogy lehetséges lenne az érdemi megállapodás, ha az amerikai fél is keresné a kompromisszumokat, s nem. csunán azért tárgyalna, hogy leolez7e saját stratégiai el­képzeléseit. A két fél javaslatai régóta ismertek; Reagan már ta­valy novemberben, az ame­rikai elképzelések ismerteté­sekor tudta, hogy a „nulla megoldás” elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, hi­szen még nem létező, csak elhelyezni tervezett ame­rikai rakétarendszerek fejé­ben már meglevő szovjet nukleáris eszközök leszerelé­sét kívánja, egyoldalúan meggyengítve ezzel a másik felet. Mintha az USA-ban nem tudnák, hogy a szovjet közép-hatótávolságú rakétá­kat a Nyugat-Európában meglevő amerikai előretolt állomásoztatású nukleáris jWvverek. valamint az an­gol és francia atomütőerő ellensúlyozására állították fel. Washingtonban azóta sem álltak elő reálisabb el­gondolásokkal. Moszkvából viszont újabb és újabb konk­rét indítványok kerülnek az asztalra, sőt a Szovjetunió a jóindulat jeleként több egy­oldalú fegyverkorlátozási lé­pésről döntött. Moratóriumot mondott ki a saját közép­hatótávolságú eszközeinek te­lepítésére és lecserélésére, majd megkezdte csökkenté­süket. Leállította továbbá új SS—20-as rakétái telepí­tésének előkészítését, és kötelezettséget vállalt arra, hogy Ázsiában sem telepíti e rakétáit olyan helyre, ahonnan azok elérhetnék Nyugat-Európát. Mindezen túl február óta érvényben van a szovjet fél szerződéstervezete, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján konkrét adatokkal megjelölt, szaka­szos csökkentést indítványoz, s eközben maximális rugal­masságot tanúsít a csökken­tés összetételének a meg­választásában, illetve a meg­semmisítés vagy visszavonás kérdésében. Washingtonból azonban minderre nem ér­kezett érdemi válasz. Egyszerűen azért, mert amerikai számítások szerint a Pershing—2-esek és a ro- botreDülőgépek nyugat-euró­pai elhelyezése hadászati je­lentőségű előnnyel járna: a Szovjetunióra mérendő meg­semmisítő első csapás lehe­tőségével kecsegtet. Űgv lát­szik, Washingtonban elfelej­tik. hogy a tárgyalások ku­darca esetén a szovjet fél a diplomáciai kártyák után katonai adukat is elővehet. Addig azonban még van egy év, s talán halvány re­mény arra. hogy mégis a józan ész kerekedik felüli a Fehér Házban, s hogy bizal­mat keltő megállapodásokra jutnak a genfi tárgyaláso­kon. Kürti Gábor szvsz Külön ülés Beirut ismét egységes (Folytatás az 1. oldalról) Bejrút nemzetközi repülő­terén tegnap ismét megin­dult a polgári közlekedés. Camille Chamoun volt li­banoni elnök, jelenleg a keresztények pártjait össze­fogó libanoni front elnöke, tegnapi sajtóértekezletén ja­vasolta, hogy Libanon és Iz­rael közvetlenül vagy Habib amerikai elnöki megbízott közvetítésével kezdjen tár­gyalásokat az izraeli csapa­tok Libanonból való kivoná­sáról. Ugyanilyen tárgyalá­sokat javasolt Szíriával a szíriai csapatok és a palesz­tin fegyveres erők Libanon­ból való kivonásáról. Továbbra is feszült a helyzet a kelet-libanoni Be- kaa-völgyben, ahol az izra­eli tüzérség ismét ágyúzta az ott állomásozó szíriai és palesztin egységeket. A TASZSZ Bej rútból keltezett jelentésében az említett tér­ségben szerdán lezajlott iz­raeli támadásról hírt adva, közölte, hogy a Bekaa-völgy- ben állomásozó szír csapa­tok viszonozták a tüzet. Abu íjad, a PFSZ egyik vezetője szerint „nagyszabá­sú katonai összecsapás vár­ható a Bekaa-völgyben, il­letve az észak-libanoni tér­ségben”. A Szakszervezeti Világ- szövetség irodájának — az SZVSZ 35 tagú irányítótes­tületének — Prágában tar­tott kétnapos ülésszaka teg­nap a béke és leszerelés kérdéseinek szentelt külön üléssel folytatódott. Az ülés munkáját Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT fő­titkára vezette. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia Köztársasági elnöke, tegnap délután Prágában fogadta a Szakszervezeti Világszövet­ség irodájának ülésszakán részt vett küldöttségek veze­tőit. közöttük Gáspár Sán­dort, az SZVSZ elnökét, a SZOT főtitkárát. A „Bremer Horst Bischoff” nevű szállítóhajó a brémai kikötőben. Fedélzetén a nyugatné­met AEG—Kanis cég által gyártott turbinák a szibériai földgázvezeték részére — Tele­fotó — KS Shultz az amerikai erőpolitikáról Az erő pozíciójából foly­tatott politikát az amerikai külpolitika legfőbb alapelvei közé emelte az ENSZ-köz- gyűlésen mondott beszédében George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. — Amerika békevágya nem azt jelenti, hogy „habozik növelni, vagy felhasználni erejét, ha erre szükség van” — figyelmeztetett. A minisz­ter szerint ez a módszer — az erő alkalmazása — teszi mértéktartóvá s alkalmazko- dóvá azokat, akik ellen irá­nyúi. Az Egyesült Államok ere­iének legfőbb biztosítékát a miniszter a katonai erőben jelölte meg. Kiemelte: az idei amerikai katonai költ­ségvetés „tartalmazni fogja annak biztosítékait, hogy az Egyesült Államok, segíteni fogja barátait és szövetsége­seit önmaguk megvédésé­ben”. A bejrúti amerikai partraszállás Schultz szerint azt példázza, hogy az ameri­kai katonai erő kiterjesztése nem a háborút, hanem a bé­két szolgálja. Az amerikai külpolitika másik alapelve, a realitások állítólagos tisztelete, a mi­niszter szerint abban nyilvá­nul meg, hogy az Egyesült Államoknak nyílt sisakkal kell fellépnie, amikor a vi­lágban valamilyen neki nem tetsző eseményt, vagy .fejle­ményt tapasztal. A miniszter támadta a lengyel szocialista rendszert, a Szovjetuniót és annak szövetségeseit is. Korunk „realitásai” közül utolsóként említette a nuk­leáris háború veszélyét. NSZK Ma terjesztik be a bizalmatlansági indítványt A Német Szövetségi Köz­társaság — függetenül a nem egyszer kemény belpo­litikai vitáktól — egy eset­leges kormányvátozás után is megbízható partner ma­rad a világ országai számá­ra — jelentette ki tegnap Helmut Schmidt kancellár a Bonnban akkridetált nagy­követek előtt. A ma beterjesztendő konstruktív bizalmatlansági indítvány felszólítja a Bun­destag képviselőit, hogy fe­jezzék ki bizalmatlanságukat Schmidt kancellárral szem­ben, és még ugyanazon az ülésen Helmut Kohlt, a CDU elnökét válasszák . meg az NSZK kancellárjának. Kohl­Tegnap Bulgáriában befe­jeződtek a „Pajzs—82” had­gyakorlat harci cselekmé­nyei. A második és a har­madik harci napon vala­mennyi mozzanatot több .testvéri hadsereg különböző haderőnemekhez és fegyver­nemekhez tartozó csapategy­nak megválasztásához a CDU—CSU 226 szavazatán kívül az 53 tagú FDP-frak- ció legkevesebb 23 tagjának támogatására is szüksége van. A szabaddemokrata képviselők keddi próbasza­vazásán 33 képviselő jelez­te. hogy támogatni akarja az indítványt. A mai sorsdöntő szavazás előtt tegnap késő este több tízezer fős nagygyűlést tar­tottak Bonnban az úgyneve­zett „szociálliberális kezde­ményezés” hívei, követelve, hogy a parlamenti képvise­lők ne buktassák meg Schmidt kisebbségi szociál­demokrata kormányát. ségei szoros együttműködés­ben hajtottak végre. A Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter vezette magyar ka­tonai küldöttség a tagálla­mok katonai delegációival együtt megtekintette a gya­korlat tegnapi mozzanatait. Franciaország Amnesztia A francia kormány tör­vényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében am­nesztiában részesíti azokat a katonákat és köztisztviselő­ket, akiket az algériai hábo­rú idején tanúsított maga­tartásuk miatt elítéltek, vagy fegyelmi büntetéssel sújtot­tak. Az amnesztia vonatkozik egyrészt azokra, akik az al­gériai háború igazságtalan voltára hivatkozva kiléptek a hadseregből, vagy megta­gadták a szolgálatot, más­részt azokra, akik — minta hírhedt OAS vezetői — szembefordultak De Gaulle- lal s merényleteket szervez­tek ellene, amikor az elnök tárgyalásokat kezdett az al­gériai szabadságharc veze­tőivel. Az amnesztia értel­mében az érintettek vissza­kapják rangjukat és nyug­díjat fcapnak. Így nyugdíjat fog kaoni Bastien-Thiery ez­redes özvegye is. Az ezredest a De Gaulle ellen elkövetett merényletért annak idején kivégezték. Az amnesztia mintegy 500 katonatisztet és ezer köz- tisztviselőt érint. A minisz­tertanács ülésén Mitterrand elnök e szavakkal indokolta az amnesztiát: „húsz év el­múltával a nemzetnek felej­tenie kell.” Pajzs ’82 Befejeződtek a harci cselekmények Kína nemzeti ünnepén Harminchárom esztendő­vel ezelőtt, 1949. október 1-én Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk legnépesebb országában le­számoltak a kolonializmus- sal, a kommunista párt ve­zette forradalmi harc győ­zött az imperializmus és ha­zai kiszolgálói fölött. A ha­talmas állam hozzálátott az évszázados elmaradottság felszámolásához. A KNK megalakulását kö­vető években a testvéri szo­cialista államok — elsősor­ban a Szovjetunió — hatha­tós segítségét is felhasznál­va valóban nagy lendületű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazdasá­got, véget vetettek az éhín­ségeknek. megindult a szo­cialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígéretes folya­mat azonban az 50-es évek végére megtört: a pekingi vezetésben teret nyert ult­raradikális és nacionalista eszmék mélyreható bel- és külpolitikai torzulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „navv ugrás”, majd a „kul­turális forradalom” éveiben megtorpant, szembefordultak a marxizmus—leninizmus. s az internacionalizmus elvei­vel. Mindez súlyos és nap­jainkig ható következmé­nyekkel járt az ország kül­politikai kapcsolataiban is, káros szembenállást hozva létre a Szovjetunióval, a szocialista táborral, a világ haladó erőivel. Peking szov­jetellenes éllel alakította ki kapcsolatait az USA-val, s a NATO számos tagállamá­val. v A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változá­sok is egyelőre inkább csak a belső gazdasági-társadal­mi helyzetre gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolatai- ban még nem következett be érdemi, tényleges módo­sulás, annak dacára, hogy a szocialista közösség kormá­nyai változatlanul a viszony normalizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista társadalmi beren­dezkedését és valódi nemzeti érdekei azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok javí­tásával térjen vissza a bará­ti együttműködés útjára, a világpolitika porondján pe­dig a békéért és a társadal­mi haladásért lépjen fel. Andre] Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminisz­ter, aki az ENSZ-közgyűlé- sénekt 37. ülésszakán részve­vő szovjet küldöttséget ve­zeti szerdán kétoldalú ta­lálkozón tárgyalt New York­ban a dán, a luxemburgi, a finn, a brazil és a venezue­lai ' külügyminiszterrel. Az európai államok kül­ügyminisztereivel tartott tár­gyalásokon mindenekelőtt az európai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésével és a leszereléssel, az enyhülés megszilárdításá­miniszter, aki a lemondod Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter helyett, Schmidt kancellár megbízásából mondta el beszédét. Wisch- tiewski a béke megőrzése mellett szállt síkra, és hang­súlyozta, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet ben mindent meg kell tenr., a Kelet—Nyugat közötti kor frontáció elhárítása érdekű ben. Utalt arra, hogy NSZK még hivatalban lév. kancellárjának nézete szc rint egy esetleges szovjet amerikai csúcstalálkozó k vezően hatna a jelenleg héz szakaszban lévő kelf nyugati kapcsolatokra. A Közel-Keletre vonatk amerikai béketerv felesK voltáról szólt ugyanakke- Libanon ellen elkövetett raeli támadás „jogosság bizonygatta tegnap ENSZ-közgyűlés 37. üléssz;. kának általános vitáiábai Jichak Samir izraeli külügy­miniszter. Az ülésszakon résztvevő 157 küldöttség közül 89 ki vonult a teremből, amik', Samir lépett a szónoki eme' vényre. Az izraeli külügy miniszter beszédében isrr’* élesen támadta a Palesztin. Felszabadítási Szervezetet. Libanon elleni támadást ; dig azzal próbálta igazo hogy „egy Izrael ellen szülődő, összehangolt a támadást előzött meg” akció. A tegnapi vitában fels- lalt Carlos Munoz argem ENSZ-képviselő is. Mun a Falkland- (Malvin-) szig tek kérdésével kapcsolatba azzal vádolta Nagy-Brita niát, hogy London „nem ti meg mindent a katonai ö>: szetűzés elkerülésére”, se siettette a harcok kirobb; nását. . Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán szerdán a nem­zetközi biztonság és a Liba­non elleni izraeli agresszió kérdéseivel foglalkozó felszó­lalásokkal folytatódott az ál­talános politikai vita. Stefan Andrei román kül­ügyminiszter felhívta az ál­lamokat, egyesítsék erőfeszí­téseiket annak érdekében, hogy megállítsák a nemzet­közi helyzet veszélyes irány­ba történő továbbfejlődését, és újítsák fel az enyhülés és az együttműködés politikáját. Síkraszállt az újabb közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepí­tése ellen és üdvözölte az er­ről folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalásokat. Jósé Pedro Pérez-Llor- ca spanyol külügyminiszter a tőkés országokat sújtó gaz­dasági nehézségek okaival foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek között a fegyver­kezési hajsza folytatódásának a következménye. A Falk­land (Malvin)-szigetek prob­lémájával kapcsolatban kije­lentette, hogy Spanyolország a párbeszédet, valamint az erőszak alkalmazása ellen és a terület gyarmati státuszá­nak megszüntetését célzó tárgyalásokat szorgalmazza. Francis Pym brit külügy­miniszter felszólalásának nagy részét annak szentelte, hogy igazolja kormányának e konfliktus ügyében elfog­lalt álláspontját. A megbuktatott Pol Pot- féle rezsim képviselőinek az ENSZ-közgyűlésen való je­lenléte miatt határozott til­takozását fejezte ki Hun Sen kambodzsai külügymi­niszter az ENSZ főtitkárá­hoz intézett levelében. Tegnap szólalt fel Hans- Jürgen Wischnewski állam­ENSZ-közgyülés Folytatódott az általános vita val, a madridi találkozó munkájával és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggű kérdéseket vitattak meg. A brazil és a venezuelai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon a latin-ameri­kai térség helyzetét, az ENSZ-közgyűlés 37. üléssza­kának; munkájával, valamint a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésével összefüggő kér­déseket vitattak meg. A szovjet külügyminiszter hi­vatalos látogatásra hívta meg a Szovjetunióba Rami­ro Sáráivá Guerreiro brazil külügyminisztert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. New Yorkban Kétoldalú találkozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom