Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 22. IA szerkesztőség postájából \ Qf Önzetlen adakozók A napokban több híradás érkezett szerkesztőségünkbe véradásról. Ezeket „kötöttük csokorba”, mert az önzetlen adakozik megérdemlik, hogy szót ejtsünk róluk. 1. A Vöröskereszt tiszafüredi nagyközségi szervezete pártfogolta és szervezte a hónap közepén a véradónapot, amelynek hagyománya, múltja van a településen. A mintegy száztíz „önkéntestől” kevés híján 40 liter vér gyűlt össze. 2. A megyei tanács dolgozói sem először nyújtják karjukat egy-egy tűszúrásra. Szeptember 13-án az apparátusi Vöröskereszt-szervezet hívására hatvanhárman jelentkeztek, s 19 liter vért adtak. 3. Szeptember 15-én a túr- kevei Vörös Csillag Tsz-ben a közös gazdaságból és a helyi vállalatoktól száziiuszonhár- man mentek el a térítésmentes véradásra. Az eredmény: 50 liternél valamivel több életmentő folyadék... Az eredmények mögött: EMBEREK! Szeptember 9-én információ jelent meg lapunkban „Dinamikus a fejlődés Tö- rökszentmiklóson — Háromszorosára nőtt a szolgáltató kirendeltség teljesítménye” címmel. Ebben a Hajdú-Bi- har megyei Szolgáltatóipari Vállalat törökszentmiklósi kirendetségének munkájáról volt szó. Tényekről, számokról ... Arra akkor már nem jutott hely, hogy megemlítsünk egy nem éppen elhanyagolható adatot. Azt, hogy az 1976-ban alakult kirendeltségen két szocialista brigád mintegy huszonöt taggal, valamint három „Szolkomplex” brigád tevékenykedik. Tavaly az egyik szocialista brigád ezüst fokozatot ért el. S ugyancsak az 1981-es munka értékelése után úgy ítélte meg a vállalat vezetősége, hogy a törökszentmiklósiak megérdemlik a Kiváló Kirendeltség címet. Az erkölcsi elismerés mellett a kollektíva 10 ezer forint jutalmat is kapott. A kirendeltségen az elmúlt években jelentős minőségi cserére is sor került. Megváltak azoktól a dolgozóktól, akiknek munkájával, magatartásával elégedetlenek voltak. A törökszentmiklósi „gárda” létszáma egyébként 1981 óta stabilnak mondható, tizenöten már törzsgárda- tagok. Tavaly háromszor tartottak kommunista szombatot. A bevételt a törökszentmiklósi, a fegyvernéki és a cibakházi tanácsnak ajánlották fel. Hírt kaptunk még arról, hogy idén tavasszal a NEB is vizsgálta a kirendeltség tevékenységét. A feltárt ki- sebb-nagyobb hiányosságok mellett munkájukat pozitívan értékelte. Paprikát fúrtak a diákok A tiszakürti körzeti általános iskola felsőtagozatos tanulói szeptember 11-én, szabad szombatjukon térítés- mentes társadalmi munkát végeztek a Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepén. Jelentős mennyiségű fehérpaprika várt a telepen feldolgozásra, és a romlás megelőzésére kérte az iskola segítségét a telep vezetése. Benkó József igazgatóhelyettes szervezésével huszonkét diák vállalkozott a paprika fúrására. Ígéretüket tartották, és 6 óra alatt 2254 kg fúrt paprikát „állítottak elő”. ami kiemelkedő teljesítménynek számít — ismerte el Hlatky Béla telepvezető. Emlékezetes nyaralás A Karcag melletti Berekfürdő gyógyvize többek között a mozgásszervi bántal- makra is jó orvosság. Termálfürdőjében különféle — pl. tangentoros, fizikothe- rápiás — gyógykezelést is igénybe vehetnek a betegek. A Mozgássérültek Szolnok megyei Egyesülete ezen a nyáron — július 1-től augusztus 31-ig tíznapos váltásokban — ott üdültette, gyógykezeltette tagjait. Egyszerre heten élhettek a lehetőséggel. A Tiszatour Idegen- forgalmi Hivatal Touring Szállójában a földszinti szobákat bocsátották a betegek rendelkezésére. A szálló vezetője és munkatársai mindig készségesen segítettek a nem éppen mozgáskorlátozottak számára épült helyiségekben, a lépcsőre fektetett pallón a tolókocsisok le- és felhaladását. A gyógyfürdőbe is átkísérték őket, szükség esetén a szomszédos Park étterembe is, ahol -az ellátásukról gondoskodtak. A helyi üveggyár Vöröske- reszt-alapszervezete is patronálta az üdülő rokkantakat. A strandon naponta többször felkeresték őket, mozgásukban is segítségükre voltak az aktívák; bevásárlásban, egyéb intéznivalókban (posta, szolgáltatóház) szintén. Minden csoportot meghívtak gyárlátogatásra is. Megmutatták azt a helyet a gyártelep udvarán, ahol egykor az eredeti gyógyforrás fakadt. Bemutatták az üvegkészítés különböző fázisait. Amikor ott jártak, árnyékban kint 30 C-fokot mutatott a hőmérő, bent a hutánál 50—60 fokban dolgoztak az üvegfúvók. A kemencén átfolyó üveg hőmérséklete ennek tízszeresét is elérte. Mindazoknak, akik azt emlékezetes nyaralásban sorstársaimnak segítségére voltak, ezúton mondok köszönetét. Fehér László Szolnok Érdekesség nincs... Kisújszálláson — az itt látható fotó tanúsága szerint — az égvilágon semmi érdekesség nincs, amire fel kellene (lehetne) hívni az emberek figyelmét. A város főutcáján, nem messze a tanács impozáns épületétől üres a hirdetőoszlop. A felvételt Garai Gfik György szolnoki olvasónk készítette. Transzportbeton magánépíttetőknek is A túrkevei Vörös Csillag Tsz a volt MÁV-állomás területén működteti központi betonkeverő-telepét. Ezzel a termelőszövetkezeti építésvezetőség betonigényeinek kielégítésén túl, a városban építőipari tevékenységet végző vállalatok, szövetkezetek,. intézmények és nem utolsósorban a lakosság is kész betonhoz juthat. Az ÉPSZER- nek nem kell a lakásépítéshez mixergépkocsival Martfűről szállítani a betont, ami jóval drágább. A nagy adalékanyag- és időveszteséggel járó helyi betonkeverések is meg szüntethetők. Az átmenet nem egyszerű, pedig az lehetne. Az építtetőknek kezdeményezni kell a betonárat is rögzítő, korábban felvett organizációs jegyzőkönyvek módosítását. Ha a lakosság megbarátkozik a kész beton beszerzésével, s minden költséget összead a magánépíttető, idő és pénz, valamint anyag megtakarítását állapíthatja meg. A levelet Gecse Jánostól, a tsz építési-beruházási főmérnökétől kaptuk, amely azzal zárul: bővebb tájékoztatással a szövetkezet (pontosabban Ozsváth András üzemvezető vagy Bartha Jenő technológus a központi betonkeverő-telepen) szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére. A legnagyobb kincs Szabados László szajoli olvasónk levelét június 30-án közöltük Csoda-fürdőszobá címmel. Ekkor arról írt, hogy a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- nek, a Március 8. Szocialista Brigádnak köszönhetik fürdőszobájukat. Felbecsülhetetlen érték ez nekik, neki különösen, akinek balesetből eredően mindkét lábát amputálták ... Újabb leveléből idézünk most: „ ... Az a szerencsém, hogy a sajtérlelő telep mellett lakunk, amelynek dolgozói mindenben segítenek. Most mindennél nagyobb kincset, ivóvizet vezettek saját erejükből hozzánk. Ezelőtt a sorompón keresztül kellett a faluba járni vízért. Ott ért 14 éves koromban — 1961 augusztusában — a baleset...” Nem mindenütt ötnapos! Egy karcagi olvasónk érdeklődött. Mint írta, vállalatuknál (is) bevezették ez év január elsejével az ötnapos munkahetet, csupán a portások nem részesülnek ebben a kedvezményben. Miért? — ez volt a kérdése. A válasz pedig: A munkaidő heti 42 óra, amelytől azonban a jogszabály (az iparág, a munkakör vagy a szolgálat különleges jellegére tekintettel) eltérést enged. Rövidebb a munkaidő az egészségre ártalmas munkakörökben, ugyanakkor a heti 42 óránál hosszabb (10 —12 órás) munkaidő is megállapítható a közlekedés, továbbá a mezőgazdasági termelés és feldolgozás körében, valamint az egészben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben (éjjeliőr, portás, kapus stb.) dolgozóknál. A munkaidő kezdetét és végét, valamint a műszakok beosztását a kollektív szerződés határozza meg, melynek rendelkezéseit a dolgozókkal meg kell(ett) vitatni. Az ötnapos munkahét bevezetése nem jelenti, s nem is jelentheti azt. hogy minden munkahelyen és minden munkakörben 5 napot kell hetenként dolgozni. Erről is a vállalatok kollektív szerződései döntenek. Engedély nélküli építkezések Építésrendészeti bírság Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet előírásait a 13 1979. (Vili. 30.) ÉVM számú rendelettel módosította és az építési engedélyezési eljárást tovább egyszerűsítette. A rendeletmódosítást követően — ha állampolgár az építtető, építési engedélyt kell kérnie lakóépület építéséhez, bővítéséhez, szerkezetet érintő helyreállításához; üdülőépület, hétvégi ház építéséhez, bővítéséhez; műhely, gépkocsitároló (garázs) építéséhez; külterületen és zártkertben minden épület építéséhez. Előzetes bejelentés alapján lehet építeni lakó- és üdülőtelken az Országos Építésügyi Szabályzat szerint elhelyezhető melléképületet és melléképítményt. A nem állampolgár építtetők számára is megkönnyítette a jogszabály az engedélyek beszerzését. Elavult épületek lebontásához elég az épületről készített műszaki leírás és a tulajdonjog igazolása, kivéve, ha városképi jelentőségű vagy műemlékjellegű épület szűnik meg. A jogszabályban biztosított egyszerűsítések ellenére az állampolgárok és jogi személyek egy része engedély nélkül építkezik. Az építési fegyelem Szolnok megyében kielégítő, az építtetők döntő többsége tiszteletben tartja az építésügyi hatóság előírásait. Az építési fegyelem megszilárdítása érdekében a helyi tanácsok és az építésügyi hatóságok dolgozói fokozzák, és rendszeressé teszik az építésrendészeti ellenőrzéseket. Míg korábban általában bejelentés alapján jutott a szabálytalan építkezés a hatóság tudomására, ma a hatóság dolgozói tárják fel a szabálytalanságokat. Az építési engedély, illetve bejelentés nélkül épített vagy az építési engedélytől, a bejelentés tudomásulvételétől lényegesen eltérő építkezés esetén a jogszabályi előírások figyelembevételével az építésügyi hatóság dönt arról, hogy az épület fennma- radhat-e, át kell-e alakítani, illetőleg el kell-e rendelni lebontását. Ha az épület fennmaradhat, fennmaradási engedély megszerzésére kötelezik az építtetőt, egyidejűleg a 17 1981. VI. 19.) ÉVM számú rendelet értelmében építésrendészeti bírságot kell megállapítani. Építésrendészeti bírságot kell akkor is megállapítani, ha épületet engedély nélkül lebontanak. Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett vagy megsemmisült építmény (építményrész) értékének lakóépület esetében 10— 20 százaléka; melléképület és melléképítmény esetében 20 —30 százaléka; üdülőépület, állampolgár által külterületen zártkertben létesített bármilyen rendeltetésű építmény esetében 30—40 százaléka; egyéb építmények esetében 40—50 százaléka. A létrehozott vagy megsemmisült épület m2 értékét a fentebb említet jogszabály mellékletében feltüntetett értékkel kell számolni. (Pl. üdülőépület városban 9—10 ezer forint (négyzetméter). Az építésrendészeti . bírságot az építésügyi hatóság határozatában előírt határidőre meg kell fizetni, azt elengedni vagy mérsékelni nem lehet. Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésrendészeti bírság megfizetésére előírt határidő előtt önként lebontja, a kérelme alapján az építésügyi hatóság a bírságfizetési kötelezettséget megszünteti. Az építésrendészeti bírságot akkor is meg kell állapítani, ha a szabálytalanul létesített épületre nem végleges, hanem meghatározott időre szóló vagy visszavonásig érvényes fennmaradási engedélyt ad ki az építésügyi hatóság. Az építési engedély nélküli, vagy építési engedélytől jelentős mértékben eltérő építkezés megvalósulásában közreműködő magántervezőt ki kell zárni a tervezői névjegyzékből; építőipari kisiparos ellen szabálysértési feljelentést kell tenni és kezdeményezni kell iparjogosítványának megvonását; házilagos kivitelezésénél a felelős műszaki vezető ellen szabálysértési eljárást kell kezdeményezni ; közületi szerv vétkes vezetője esetében fegyelmi és kártérítési felelős- ségrevonást kell kezdeményezni. Miskolczi Pálné főelőadó, megyei tanácsos Hozzászólás cikkeinkhez Guberálnak Nemrégen olvastam az újságban nagy-nagy örömmel egy cikket, amelyből megtudtam, hogy Kunmadarason tanácsrendelet tiltja a guberálást. Meggyőződésem, hogy a szolnoki Városi Tanács rendeletéi között is található hasonló! Csak éppen arra kellene receptet találni: miként lehetne érvényt szerezni az emberek egészségét, a környezetet védelmező határozatnak. Mert mi tapasztalható most úton, útfélen? Láthatóan ép, egészséges, munkabíró, különböző korú _ férfiak, nők (gyerekek!) guberálnak, turkálnak a kukák között háborítatlanul. Rendben van. szedjék ki a szeméttárolókból, amit hasznosítani (?) tudnak — mondhatná akárki. Csakhogy a turkálás közben mindent kirámolnak, ami útjukba kerül, s ugyan ki kívánhatja tőlük, hogy a sok szemetet visszarakják, netán még a tároló fedelét is becsukják? Az „természetesen” az utcát „ékesíti”, munkát adva a szélnek ... Egyáltalán, ki szól (hat) a guberálóknak? Megdöbbenve hallottam, hogy vannak, akik a rengeteg, kukából összegyűjtött holmit magasan komfortosí- tott állami bérlakásban tárolják, „osztályozná i” . . . Nem mondom, nagy luxus. Kellene erre is „ellenszert” találni, P. K.-né Szolnok
