Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

1982. SZEPTEMBER 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mindig friss áruval látja el a boltokat a jászberényi Kossuth Tsz húsüzeme. Naponta 60 sertést vágnak le, amelyek nagyrészét földolgozzák. Képünkön — naponta 9—10 mázsa — hurkát és kolbászt töltenek Főállásban huszonnyolc Kisvállalkozások Szolnokon „Szolnok. A városon be­lül örömmel vennék vál­lalati gazdasági munkakö­zösségek alakulását, mint például az építőipari vál­lalaton belül családiház­építésére, építőgép-köl­csönzésre, valamint bel­ső szerelési munkálatok elvégzésére. Munkaközös­ségek alakulását várják félkész ház építésére is. A közlekedés területén Szolnokon még bőven lenne munkája személy, illetve teheráru szállítási vállalkozóknak. Itt em­lítjük meg, igény lenne teher kirakodásra is. La­kossági szolgáltatásként háztartásigép-javítás. ta­karítás, vegytisztítás, mosás, kölcsönzés terüle­tén’ várják szívesen a vállalkozókat. A mező- gazdaságban gyógynö­vénytermesztéssel fog­lalkozó kisvállalkozás alakulását szorgalmaz­nák.” Ezt a néhány sort az ötlet ’82 júliusi számában az [Ajánlat című rovatban ol­vastam. A város ajánlatát gazdasági munkaközösségek alakulására Márton Ernő, a városi tanács termelés-ellá­tás felügyeleti osztályának vezető helyettese juttatta el a laphoz. — Mi adta az ötletet, hogy az ötlet ’82-höz forduljanak? — A szerkesztőség egyik munkatársa felhívott ben­nünket, és elmondta, hogy a lapban szeretnének indítani egy Ajánlat című rovatot, ahol az ország valamennyi jelentős városa közli, hogy milyen vállalkozásokat lát­nának szívesen a területü­kön. Aktuális még? — Aktuálisak-e még ezek az ajánlatok? — Jelentős részük most is érvényes. Amikor elkészítet­tük a lap számára a szöve­get, arra törekedtünk, hogy olyan területekre hívjuk fel a figyelmet, ahol még nincs kisvállalkozás, vagy nagyon kevés. — Mondana néhány pél­dát? — Igen. Építőgép-kölcsön­zés: ezt a feladatot például olyan nagyvállalat tudná vállalni, amelyiknek már vannak működő gépei. Ezen a vállalaton belül alakulna egy építő gazdasági munka- közösség, és a vállalát köl­csönözné a gépeket az épít­kezésekhez. Vagy például nézzük a belső szerelési munkákat! Keóés a kisvál­lalkozó, nagy az igény. Ke­vés a szakember, tehát a meglévő gárdának többet kell dolgoznia, mondjuk egy munkaközösségen belül, ame­lyik munkaidő után vállal szerelést. Félkész ház: első­sorban a fiatalokra gondol­tunk, nekik lenne a legelő­nyösebb. Ebbe a programba a betonelemgyár vagy a po- ligon üzem tudna beszállni, összeállítanák a lakást — mármint a falakat — és a belső munkákat a fiatalok önerőből, vállalkozókkal, is­merős szakemberekkel olda­nák meg. A közlekedés ... amikor összegyűjtöttük az ajánlata­inkat, a városban még csuk két magántaxi volt, most már tíz van, és nincs szük­ség többre. Ez az ajánlatunk tehát már nem érvényes. Nem alakult viszont társulat a teherkirakodásra, de a vegytisztításra sem. Tisztítás; mosás: a Patyolat-felvevő­helyeket nem tudtuk eladni, nem kellett senkinek, mert nem nyereségesek. Kölcsön­zés: Olyan vállalkozókat vá­runk, akik sportszereket, sát­rakat kölcsönöznének. Gyógy­növény-termelés: a vállalko­zó kisebb területeken ter­mesztene gyógynövényeket. Nagyon fontosak ezek, keve­sen gyűjtik, pedig jól fize­tik. A tapasztalatok — Jelentkeztek-e a tanács ajánlatára? — Senki nem úgy jött be ide hozzánk, hogy azért je­lentkezik, mert olvasta az újságot. A közösségek ala­kulása folyamatos. A város­ban eddig 22 önálló és 6 vál­lalati gazdasági munkakö­zösség, egy kisszövetkezet és három ipari szakcsoport jött létre. A vállalkozások száma most már több mint 30 és 28 munkaközösség főállásban dolgozik. A tagok száma 249. — Milyen tapasztalataik vannak az eddigi vállalkozá­saikról? — Sok olyan közösség jött létre, amelyek szellemi tevé­kenységgel foglalkoznak, pél­dául szerződéskötés, közvetí­tés. Jobban kellene kötődni a fizikai munkához, a hiány itt jelentkezik leginkább, itt szükséges, hogy a vállalko­zók elvégezzék azt, amire az állami szolgáltatás már kép­telen. Szeretnénk, ha többen jelentkeznének iavító tevé­kenységekre, például a köz­ponti fűtés szerelésére, a be rendezések javítására. Kevés olyan közösség van, amelyik hiánycikkeket gyártana, gon­dolok itt kosárfonókra, tek- nőkészítőkre. A vállalati gaz­dasági munkaközösségektől azt várjuk, hogy a vállalati kapacitásokat bővítsék. — paulina — Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: augusztus 3l-től Vételi Közép­Eladási Devizanem árf. 100 egységre forintban Angol iont 6 640,76 6 647,41 6 654,06 Ausztrál dollár 3 732,06 31735.80 3 739,54 Belga frank 80,93 81,01 81,09 Dán korona 445,45 445,90 446,35 Francia frank 556,61 557,17 557,73 Hollandi forint 1 413,94 1 415,36 1 416,78 Japán yen (1000) 149,68 149,83 149,98 Kanadai dollár 3 086,68 3 089,77 3 092,86 Kuvaiti dinár 13 185,25 13 198,45 13 211,65 Norvég korona 579,28 579,86 580,44 NSZK márka 1 555,28 1 556,84 1 558,40 Olasz líra (1000) 27,52 27,55 27,58 Osztrák schilling 221,18 221,40 221,62 Portugál escudo 44,94 44,98 45,02 Spanyol peseta 34,44 34,47 34,50 Svájci frank 1 827,64 1 829,47 1 831,30 Svéd korona 629,18 629,81 630,44 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 819,77 3 823,59 3 827,41 Az államközi megállapodásokon alapuló híva. talos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Vásárolható Vételi Eladási Pénznem legm. bankj. árf. 100 egys. címletek forintban Angol font 50 6 447,99 6 846,83 Ausztrál dollár 50 3 623,73 3 847,87 Belga frank 5 000 78,58 83,44 Dán korona 1000 432,52 459,28 Finn márka 100 787,95 836,69 Francia frank 500 540,45 573,89 Görög drachma 500 54,15 57,49 Hollandi forint 1000 1 372,90 1 457,82 Japán yen (1000) 10 000 145,34 154,32 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 2 997,08 3 182,46 Kuvaiti dinár 10 12 802,50 13 594,40 Norvég korona 1 000 562,46 597,26 NSZK márka 1 000 1 510,13 1 603,55 Olasz lira (1000) 50 000 26,72 28,38 Osztrák schilling 1 000 214,76 228,04 Portugál escud» 5 000 43,63 46,33 Spanyol peseta 5 000 33,44 35*50 Svájci frank 1 000 1 774,59 1 884,35 Svéd korona 100 610,92 648,70 Török líra 1 000 22,74 24,14 USA dollár 100 3 708,88 3 938,30 Húszéves a Barátság kőolajvezeték Koszorúzás Révész Géza sírjánál Révész Géza fémmunkás, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége, az Ifjú­munkások Országos Szövet­ségének egyik alapítója, a magyar partizánmozgalom szervezője születésének 80. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek tegnap a Mező Imre úti temetőben. Révész Géza a felszabadu­lás után különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, 1957-től az MSZMP KB tagja, honvé­delmi miniszter volt, majd hazánk moszkvai nagyköve­teként képviselte a Magyar Népköztársaságot nyugállo­mányba vonulásáig. A Munkásmozgalmi Pan­teonban lévő síron a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Rácz Sándor az MSZMP KB közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője, és Szűrös Mátyás a KB kül­ügyi osztályvezetője helyezte el a tisztelet és a megemlé­kezés koszorúit, a Honvé­delmi Minisztérium részéről Csémi Károly vezerezredes, államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára, a Külügymi­nisztérium képviseletében Nagy János államtitkár és Somodi Gyula a minisztéri­um pártbizottságának első titkára, valamint a KISZ KB, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság Országos Elnök­ségének képviselői. A kegye­let virágaival borították el a sírt Révész Géza hozzátar­tozói, volt harcostársai, mun­katársai és tisztelői. Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajveze­téken megindult a rendsze­res kőolajszállítás Magyaror­szágra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött teg­nap Hajdúszoboszlón a ve­zeték építésében és üzemel­tetésben résztvevő országok — Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételé­vel. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a „Barátság” kőolajvezeték­rendszer az európai szocia­lista országok közötti integ­rációs folyamat egyik elő­hírnökeként épült meg. A vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Né­met Demokratikus Köztár­saságnak, déli ágán pedig Élénkül a kőbányai vásár­város, készül a szeptember 17-én megnyíló őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásárra. Már naponta érkeznek kül­földről a kamionok, s a ki­állítási árukkal megrakott teherautók. Benépesülnek a pavilonok is. megkezdődtek a szerelési, berendezési mun­kák. Az idei őszi BNV-n Ma­gyarországgal együtt 41 or­szág és a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet kiállí­tói mutatják be fogyasztási cikk-újdonságaikat, A szo­cialista országok közül a Csehszlovákiának és Ma­gyarországnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Vol­ga menti mezőkről. 1962-től ez év szeptemberéig 100 mil­lió tonna kőolaj érkezett Magyarországra a „Barát­ság” kőolajvezeték-rendsze­ren, a felhasználó négy or­szágba együttvéve pedig több mint 700 millió tonna. A Barátság vezetéken érke­ző olaj nélkül elképzelhetet­len lett volna a korszerű magyar kőolajfeldolgozó és petrolkémiai >par megte­remtése. A tanácskozáson részt ve­vő szakemberek szekcióülé­seken tárgyalják meg a két évtizedes működés tapaszta­latait, s egyeztetik a követ­kező időszak tennivalóit. szovjet, a jugoszláv, a cseh­szlovákiai és az NDK-beli vállalatok, a tőkésországok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők kö­zött lesz Algéria, Görögor­szág, Kenya és Kuvait; Costa Rica, Ecuador, vala­mint Honduras pedig első ízben vonultatja fel export­cikkeit. A vásár kiállítóinak száma előreláthatóan meg­haladja a múlt évit: össze­sen mintegy 1500 hazai és külföldi cég mutatja be áru­kínálatát. A vásárváros készül a BNV-re Kétrészes lábas a franciáknak Edények Tiszafüredről, az Alumíniumárugyárból Tizenkét év az embernél épp csak annyit jelent, hogy közeledik a kamaszkorhoz. Másként van ez egy gyárnál, ahol a tucat év már nem csak a kialakuláshoz, hanem az „érettséghez”, tehát a piaci követelményekhez való fel­növéshez is elegendő. A bu­dapesti v Alumíniumárugyár tiszafüredi gyára éppen ezt bizonyítja, hiszen a hajdani kis egységben ma több mint négyszázan, az egész gyár tő­kés exporttermelésének 60 százalékát gyártják. Kengye- les ételhordó volt egykor az első termék, most pedig már több mint 200 féle különböző méretű tárgy sorakozik cikk­listájukon. Persze néhány „kamaszko­ri” vonással még találkozha­tunk az üzemnél. Például, hogy többször kinőtte a -..ru­háját”, azaz az épületeit. A bővítések során most nagyon fontos lépéshez jutottak el. A régi csiszológépek helyett új automatákat állítanak be. Ezek a nyugatnémet körasz­talos gépek gyorsabban és fő­leg egészségesebb körülmé­nyek között végzik a csiszo­lás nem könnyű munkáját. Az új egységek új helyre ke­rülnek. A csiszolórészleg ki­alakítása már folyik, készül­nek az új elszívóberendezé­sek, amelyek az eddig műkö- dőeknél 150 százalékkal na­gyobb kapacitásúak lesznek. Az egészségvédelmet szolgál­ja a vízfüggönyös porlevá­lasztás is. A csiszolórészleg kialakítá­sa egy a most induló re­konstrukció lépéseiből. A kisedényeket gyártó nagy­csarnokban új technológiai sorokat alakítanak ki, rész­ben a régi, részben a most vásárolt gépekből. December végéig helyére kerül a Hol­landiából érkező fémnyomó és az angol húzógép is. A beruházás értéke 58 millió forint lesz. A haszon várha­tóan már a jövő évi bevéte­len érződik. A tiszafürediek a tőkés export 10 százalékos növeléséért és a belföldre készített mennyiség 20 száza­lékos emelését tűzték ki fel­adatul. Ez talán enyhíti a hazai alumíniumedény-hiányt, hi-, szén a gyáriak szerint évek óta nem tudtak annyit szál­lítani, amennyit a kereske­dők kértek volna. Hogy a külföldi piac igényei hogyan alakulnak, arról még korai lenne jóslásokba bocsátkoz­ni. Számolniuk kell az alu­mínium világpiaci árának csökkenésével, amit a ma­gyar alapanyag ára csak ké­séssel követ. Feszítő problé­ma marad azonban az, hogy a nyugati üzletemberek rendkívül rövid határidők­kel dolgoznak, míg az alap­anyagellátó vállalat — ese­tünkben a székesfehérvári Könnyűfémmű — a rendelés­re 90 nap múlva szállít. Ilyenkor a megoldás a gyár­tóknál a túlóra, a három műszakos termelés és a hét­végi munka. Ezzel együtt a tiszafüre­diek nem panaszkodhatnak, termékeik kedveltek a pia­con. Éves termelési tervük 224 millió 476 ezer forint, eb­ből több mint 92 millió fo­rint értékű áru exportra ke­rül. Az első félévben 26 mil­lió 74 ezer forint volt a tő­kés piacra szállított termé­kek értéke. Legnagyobb ve­vőjük Franciaország, ahova új terméket is indítottak. A két egymásba illeszkedő fa­zék illetve lábas — már a hazai kereskedők figyelmét is felkeltette. Amíg az első edényben elkészül a leves, a tetejére illeszkedő felső lu- kacsos lábasban megpároló­dik a zöldség, a rizs. Idén 6—8 ezer darabot szállítanak belőle a franciáknak, és re­méljük, hogy a magyar há­ziasszonyok is közelebbről megismerkedhetnek vele. F. E. A sárga csempe és a világoszöld műanyagpadló a csiszoló­csarnok új „ruhája"

Next

/
Oldalképek
Tartalom