Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
1982. SZEPTEMBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kikerültük mi is a kora reggel a város szélén, a Ti- szamenti Vegyiművek mellett szinte mindennap megcsodálható rengeteg teherautót és vontatót. Az órákig tétlenkedő konvojon a kíváncsiskodó meglepődik: „Ennyi idejük lenne tétlenkedni ősszel, a betakarítás idején a mezőgazdasági nagyüzemek gépkocsijainak?” Bizonyosan akadna jobb dolguk is, mint várakozni a műtrágyára. A termést növelő szerért ma nem csak pénzzel kell fizetni — idővel is. Órákkal, amelyeknek ára (gondoljunk arra, hogy áflSidog állás ineíkül mennyivel jobban kihasználhatnák a járműveket, mennyivel többet fordulhatnának) végül forintokban is kifejezhető. A pazarlás, ha pontosan fel nem is mérhető — nyilvánvaló. A télien órákért felelős személyt, szervet, intézményt találni azonban képtelenség. Ilyen nincs! A termelő vállalat például miért sokszorozná meg drága pénzen műtrágyakiadójának átbocsátó képességét? Haszna a gyorsabb kiszolgálásból nem lenne, különben is — a fejlesztési alapból ma pénzt szülő beruházásokra igen szűkösen jut. Persze nemcsak a drága beruházás segíthetne (jut eszébe a laikusnak), a szervezés is. De kinek a feladata legyen a műtrágyaszállí- tás menetrendjének összeállítása? Ma nincs szervezet, amelyik felmérné, a több száz, vásárolni Szolnokra járó,- gazdaságban éppen mikor lesz szabad jármű műtrágyáért jönni, hányán tudnak, vagy akarnak hat órára, hétre, kilence megérkezni. Pedig csak mindezt tudva lenne mód a várakozási időt ésszerű határok közé szorítani azzal, hogy kijelölnék, 6-tól 7-ig kit szolgálnak ki, és kire kerül sor például hét óra után. A termelő vállalat kereskedelmi szervezete nem képes a kiszolgálás pontos ütemezésére. Nemcsak azért nem, mert a sok-sok gazdasággal kapcsolatot tartani, szándékaikat kifürkészni, az igényeket és a lehetőségeket egyeztetni nincs embere, számítógépe a TVM-nek. A vegyi üzem ma csak arra vállalkozhat, hogy illetékese az érdeklődőknek elmondja, melyik nap mennyi műtrágyát képesek összesen kiadni a vállalatnál. Hogy ebből jut-e az esetleg száz kilométerről érkező teherautóra? Azt valószínűsíteni sem lehet. Vásárlási szándékát ugyanis előre csak a vevők töredéke jelzi. Vétkes nincs, a pazarlás azonban mégis tény marad. Nemcsak a járművek hasznosabban is eltölthető üzemórái vesznek kárba, az üzemanyag is potyára fogy, ha egy-egy gépkocsinak aznap már nem jut műtrágya, és üresen fordulhat vissza. A szervezetlenség veszteségéből persze a vegyiműveknek is jut: amikor kicsi a kereslet, le kell állítani a műtrágyatermelést, mert az üzemben nincs elég hely a késztermék tárolására. Senki nem vethet az érintettek közül a másik szemére semmit, a veszteségért méltatlankodni úgy látszik, „csak nagy általánosságban” lehet, Ezzel pedig foglalkoz- • zanak csak a laikusok, például az újságírók. Komoly — mezőgazdasági, ipari, szállítási és kereskedelmi — szakembereknek nincs ideje a sopánkodásra. De nem is erre lenne szükség.! Még csak nem is a helyzet sokoldalú „megmagyarázására” V. Sz. J. Szervezeti változások az autójavítóknál Előtérben a szervizek érdekeltsége A statisztika szerint 1980 végén az ország útjain csaknem egymillió személygépkocsi futott. Legalább ennyi ember hallgatta nemrégiben azt a hírt, amely beszámolt a szerviz- szolgálat és alkatrészellátás terén várható változásokról. A tröszt megszűnése után jövő év elejétől tíz autójavító és két gyártó vállalat önállóvá válik. A személygépkocsi-alkatrész forgalmazására új kereskedelmi vállalat jön létre. Az Országos Anyag- és Árhivatal leányvállalataként működik majd az Autójaví-’ tó Ipari szolgáltató Vállalat amelynek feladata sokrétű lesz. A fődarabforgalmazáson és műszerjavításon kívül a szakemberek képzése is ehhez a vállalathoz tartozik majd. A leányvállalat működteti az Autójavító Jpari Innovációs Irodát és az Autójavító Ipari Értékesítési és Beszerzési Irodát a fejlesztési és értékesítési tevékenység koordinálására. A túrkevei Autójavító Vállalat is azok között van, amelyek önállósulnak a KPM felügyelete alatt. A szervizek — és ez különösen érdekelheti az autótulajdonosokat — a megyei tanácsok irányítása alá kerülnek, bár az összeköttetés a hajdani központtal nem szűnik meg, csak partnerkapcsolattá alakul. A túrkevei vállalat profilja változatlan marad. Továbbra is haszQpgép javításával foglalkoznak és az ehhez tartozó alkatrészfelújítással, alkatrészgyártással. Növelni szeretnék a felújítási munkák mennyiségét, ezért beléptek a Ferroweld néven indult társulásba. -A tagok — a FSRROGLOBUS. az Óbuda Tsz, a Tokaj-Hegy- alja Tsz és a túrkevei Autójavító Vállalat — az import csökkentését tűzték ki célul. A társuláson belül Túrkeve a forgástestek felhegesztését és fémfelszórását végzi. Jövőre ettől a tevékenységtől 10 millió forintos árbevételt várnak, és további növelést terveznek olyan ütemben, ahogy a FERROGLOBUS emelni tudja a használt gép- alkatrészek begyűjtések Az átállás feltételei adottak. A szakembergárda felkészült, az ügyvitel egyszerűsödni fog, így a túrkeveiek remélik, hogy az eddigieknél több energiát fordíthatnak a termelésre, a rugalmas irányítás kialakítására. A szervizhálózatból a túrkevei marad a hajdani központ kezelésében, a többi — mint említettük — átkerül a tanácsokhoz. Ez 100 millióval csökkenti a bruttó árbevételt Túrkevén, de a tevékenységük nyereségessége ennek ellenére nő. Remélhetően az elkerülő egységek sem t járnak rosszul, hiszen az autójavítás szabadáras lesz. A kereslet—kínálat tehát nagy mértékben befolyásolhatja a kialakuló árakat, ezzel együtt a szervizek dolgozói is érdekeltté válnak a forgalom növelésében, a „vendégcsalogatásban” F. E. PAKS KISZ>építkezési napok Az atomerőmű-beruházás helyzetéről és az építkezés időszerű feladatairól tartott szakmai tanácskozással tegnap megnyitották Pakson a IV, KISZ-épftkezési napokat. Az első hazai KISZ- építkezésen dolgozó több mint félszáz vállalat K1SZ- bizottiságának titkárai, ifjúmunkás felelősei és a beruházás vezetői tapasztalatokat cseréltek az ifjúsági mozgalomnak- a műszakitechnológiai fejlődés meggyorsításában betöltött szerepéről. A hagyományokhoz híven az idei rendezvényeken is vendégül látták a bolgár koaloduji. a csehszlovák bohunicei és a dukovanyi, valamint. az NDK-beli lub- mirii atomerőmű építésében részt vállalt társszervezetek képviselőit, s megrendezték a Pakson dolgozó 'lengyel, szovjet és magyar minősített hegesztők szakmai-politikai versenyét is. Babra megy a játék . A kiskerti babtermelés megújítására vállalkozott az ország egyik legnagyobb ag- íárüzeme, a Bólvi Mezőgazdasági Kombinát. Hároan dél-dunántúli megye — Baranya. Somogy és Zala — kistermelőit integrálja a közös cél érdekében: a kombináton belül ágazat alakult, amely összefogja, irányítja, segíti a babtermelést. A nagyüzem már korábban sikeres együttműködésit teremtett a baromfi- és sertéshizlaló kisgazdaságokkal. Munkaidőmérleg Vezető propagandisták tanácskozása Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokén, a megyei pártbizottság székházéban került sör az 1982 83-as pártoktatási év tanévnyitó propagandista tanácskozására. A megjelent vezető propagandistákat Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte. majd Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője tartott előadást az 1982 83-as pártoktatási év főbb feladatai a nemzetközi és a hazai politikai viszonyok tükrében címmel. Ezt követően a résztvevők szekcióüléseken vitatták meg tennivalóikat. BNV Magyar-szovjet üzletkötések A Mogürt és' az Avtoex- port, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát és szovjet külkereskedelmi partnere nagy értékű megállapodást készített elő aláírásra. A Mogürt és az Avtoex- port képviselői 1983-ra 700 millió rubel értékű szerződést írtak alá tegnap délután. A megállapodás értelmében hazánk a Szovjetuniónak jövőre 7200 különféle típusú, rendeltetésű Ikarus autóbuszt, valamint 200 millió rubel értékű pótalkatrészt és más tartozékokat szállít. A Szovjetunió pedig — a többi között — 25 ezer Lada személygépkocsit küld Magyarországnak. A Borsodi Vegyi Kombinát 2 ezer tonna cipőipari pvc-granulátumot adott el szovjet partnervállalatának, egy és negyed millió rubelért, A teljes érték ellenében a BVK vegyipari benzint kap, amelyből éppen ezt a pvc-port lehet előállítani. Tegnap délelőtt sajtótájékoztatón ismertette vásári szereplésének eddigi eredményeit, a Budapesti Kép- és Vegyipari Szövetkezetek Szövetsége. A munkaidő mindenütt adott, törvényekkel, rendeletekkel és az elvégzendő feladatok által pontosan körülhatárolt tényezője a termelésnek. Nem kell drága valutát adni érte, csupán végig kell dolgozni, hasznos tevékenységre fordítani. A feleslegesen elvesztegetett idő nem pótolható túlórázással. „ráhajtással”, mert az így felhasznált időt már egy másik, újabb feladat elvégzésére kellene fordítani. Most. hogy általánossá lett az ötnapos munkahét, különösen fontossá vált a munkaidő. hisz ezután kevesebb idő alatt legalább annyi munkát kell (kellene) elvégeznünk. mint eddig. Ügy tűnik, reális célkitűzés ez, bár az első tapasztalatok még nem egyértelműek, még sok a kezdeti bizonytalankodás. szervezetlenség, meg kell még, ezt az új helyzetet szokni. Az mindenesetre máris megállapítható, hogy az ipari, mezőgazdasági üzemekben öt nap alatt is megtermelik a korábbi mennyiséget és minőséget. Nincs különösebb gond a közlekedés, a javító-szerelő szolgáltatás, a közművek munkája és az egészségügyi ellátás területén sem. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kereskedelmi ellátás, a hatósági ügyintézés, tekintetében. A korábbinál zsúfoltabbak az üzletek, nincs jól megoldva a hétvégi kenyér-, hús-, tej- ellátás sem. A kiadandó szabadnapok miatt pénteken, hétfőn sok kis üzletet zárva tartanak, és ezzel sok bosz- szúságot okoznak a vásárlókörzet lakosságának. A kísérleti év tapasztalatai alapján még nem lehet pontosan megállapítani, hogy a rövidített munkahét milyen hatással lesz az oktatási intézmények életére, az oktatói és nevelőmunka hatékonyságára. mennyire és mi módon pótolható a kiesett tanulmányi idő. Megfigyelték, hogy a Balatonhoz vezető autópálya péntek délutáni forgalma pontosan olyan, mint a korábbi szombat délutánokon, amikor hivatalosan is rövi- debb volt a munkaidő. A régi félnapos szombatok helyett most már pénteken délben megkezdődik a csúcsforgalom. Pénteken délután nagyon sok hivatalban, intézményben már alig-alig dolgoznak, pedig arra az időre még teljes napi munka dukál. És nemcsak a péntekkel van baj, a hétfő sem sokkal különb, mert akkor meg a vonatkésésekré, menetrendi anomáliákra hivatkozva kezdik nagyon sokan később a munkát. Nem is a legpihen- tebben — de ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Nemrégiben olvastam, hogy budapesti, élelmiszer-és iparcikk szaküzleteink 12.7 százaléka minden hétfőn zárva van. 19 százalékuk pedig szombaton sem nyit ki. A magánüzletek, a kisiparosok az oly sokszor hangoztatott hiánypótló mivoltukkal ellentétben szombaton szinte kivétel nélkül zárva tartanak, Gyanúsan. sok a nyári időszakban a betegség, iparszüneteltetés. szabadság miatt zárva tartó kisipari műhely is. Nem mennek persze „jó” ötletért a szomszédba az állami boltok, szolgáltató kisegységek irányítói sem. Kifogyhatalanok az ötletekben: szabadság, betegség címén olyan üzleteket is zárva tartanak. ahol egyébként többen dolgoznak, és szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyien egyszerre betegedjenek meg. Áruátvétel, leltár. takarítás, bevásárlás miatt lépten-n.yomon bezárt üzletekbe, műhelyekbe bot- ük a jámbor vevő, megrendelő. Olyan vetülete is van az új munkarendnek. amely esetenként feleslegesen szorítja többletmunkára az érdekelteket. Ügy tűnik például, hogy különösen Budapesten és a nagyobb vidéki városokban túlbiztosították a szombatonkénti óvodai, napközis, és még inkább az egészségügyi ügy eletek január óta kialakított rendszerét. A szombaton is rendeltetésszerűen működő budapesti egészségügyi szakrendelők kihasználtsága például alig éri el a 8—10 százalékot. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe eddig az ügyeletes óvodát, napközit is. Most, hogy oktatási intézményeinkben általánossá válik az ötnapos munkahét, természetesen változhat a helyzet, de a végső szabályozásnál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szombaton feleslegesen inspekciózók a munkanapokon veszik ki az öiket is megillető szabadnapot, amikor viszont zsúfoltak az egészségügyi, oktatási intézmények, és nagy gondot jelent a helyettesítés. A túlórák száma amúgy is megugrott, kár lenne a felesleges inspekciózások miatt drágábban, túlórában dolgoztatni ugyanazokat. A rövidebb munkaidő feltételezi a tényleges munkaidő intenzív kihasználását, az élet, a termelés, szolgáltatás, ügyintézés, a fizikai és a szellemi munka minden területén. Most öt nap alatt kell elvégezni mindazt, ami korábban hat napig tartott, hasonló vagy még jobb minőségben úgy, ahogyan azt népgazdaságunk jelenlegi helyzete megkívánja tőlünk. Ezért nagy kincs a munkaidő! Vasvári Ferenc Az idén 951 hektáron termesztettek napraforgót a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben. Néhány tábla híján már befejezték a növény betakarítását. Az erőgépek javarészt a talajelökészitést végzik, a napraforgó helyére búza kerül majd. Képünkön: javítják a tárcsázást végző Kába-Stciger emelőszerkezetét, a kényszerpihenő után folytatódik a munka Fotó: H. J,
