Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 21. Öt évvel ezelőtt költözött el a jászkiséri községi könyvtár régi épületéből. Azóta egy 70 négyzetméter nagyságú helyiségben szoronganak az olvasni vágyók 24 ezer kötet könyv és 86 féle folyóirat társaságában. Sok jó ember kis helyen is elfér — tartja a közmondás. Valószínűleg ez érvényes a sok jó könyvre is, mégis, a könyvtár 1400 tagját zavarja a zsúfoltság. Az ideiglenesen kialakított raktárhelyiségben nehéz megtalálni a keresett könyveket, de már (képünkön) a polcok alá és mellé is kénytelenek raktározni Tízéves a mezőtúri főiskola Tudományos ülés az évforduló tiszteletére A diákok új időbeosztása I nulladik óra és a víkend Tovább tart a kísértet A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti főiskolai kara, idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alma mater „születésnapja” alkalmából tudományos ülést tartanaik november elején. A kétnapos rendezvényen összegzik az eltelt évtized eseményeit, munkáját, a tudományos tanácskozáson pedig a főiskola kutatási eredményeiről adnak számot. A plenáris ülés előadásai „A termelőüzemek, termelési rendszerek, gépgyártó és forgalmazó vállalatok igénye az agrárműszaki képzéssel, kutatással szemben” témában hangzanak el. Ezt követően négy szekcióban folytatódik az ülés, a résztvevők az energiagazdálkodás, az állattartás gépesítése, valamint a gépüzemfenntartás kérdéseiről tanácskoznak, illetve gyakorlati bemutatón ismerHárom borsodi község, Gönc, Telkibánya és Vizsoly mutatkozik be szeptember 22-én, szerdán este 6 órai kezdettel Budapestenl a Belügyminisztérium Művelődési Házában. A települések kiállításon mutatják be Új operafelvételek II Cid és Kocsonya Mihály házassága Üjabb operafelvételekkel gazdagodott a közelmúltban a Magyar Rádió hanglemeztára. Nemrégiben rögzítették a 6-os stúdióban Kosa György: Kocsonya Mihály házassága című dalművét. A szövegkönyv alapja ismeretlen pálosrendi szerzetes iskoladrámája volt, amelyet a komponista 1971-ben zenésí- tett meg. Az operakomédia címszerepét Vámos László rendező Melis Györgyre osztotta; a további szerepekben Sudlik Mária, Komlóssy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Rozsos István hallható. A zenét hangszeres trió szólaltatja meg — Breitner Tamás dirigálásával. Az új felvételt a budapesti zenei hetek alkalmából tűzi műsorára a rádió. Massanet nagy sikerű operáját az 1885-ben keletkezett Le Cidet szeptember 22-én hallhatják a hallgatók. Corneille leghíresebb drámájának operaváltozatát — amely első ízben csendül fel a Magyar Rádióban — az amerikai CDS cég vette lemezre a világhírű Placido Domingo főszereplésével. kednek meg a főiskola tudományos munkájával. Az ülés után „szakembertalálkozót” tartanak. Az évforduló ünnepségére meghívják többek között a társ- intézmények, kutatóintézetek, termelőüzemek képviselőit, a kar külföldi testvérfőiskoláinak, a harkovi, a berlini hasonló jellegű felsőoktatási intézménynek az oktatói, kutatóit. A találkozón a házigazda iskola művészeti csoportjai adnak műsort. A tudományos ülésszak másnapján bemutatják a vendégeknek a főiskola életét, valamint a tangazdaságot. Az évforduló alkalmából megjelentetik a főiskola évkönyvét, tudományos közleményeit, amelyben az egy évtized történetét dolgozzák fel, s számot adnak benne a jelentősebb kutatási eredményekről. jellegzetes termékeiket. így a gönci kézművesek, kádárok, fazekasok, mézeskalá- csosok munkáit ismerhetik meg az érdeklődők, Telki- bánya község szép kerámiá- ivail jelentkezik a fővárosban. A község apraja- nagyja csak Laci bácsiként ismeri. pedig hatvan éve Csorna Lajosként írták bele a nevét Kunhegyesen a mát- rikulába. Még az ükapja is ebben a faluban született, tehán tösgyökeiJes kií.nnak vallja magát. Személyében az a legérdekesebb, hogy valami mej/miagyhriäzlrtta't- lan adottság, vagy raktáro- zóképesség következtében bő száz évre visszamenőleg temérdek híres embert, családi kapcsolatot, megtörtént furcsaságot raktározott el az emlékezetében. Jószerével alig akad helybeli, akit ne ismerne generációkig visszamenőleg. Honnan ez a hihetetlen memória? Valamikor a húszas évek végén, a harmincasok elején Kunhegyesre duplafedelű postagép hordta az újságot. Reggel nyolc-kilenc óra között tűnit fel a gépmadár, alacsonyan körözött a vasútállomás táján, és az ott húzódó libalegelőre ejtette a postazsákot. Ez nagy esemény volt a helybeliek életében, és a 70—80 évesek olykor már hatkor kiülitek az öreg Hovanetz kocsmája elé, részben pusztítani a törkölypál inkát, részen a zajos masinát csodálni. Nos, itt temérdek móka, történet, híres ember alakja forgott közszájon a régi nagykuAz elmúlt tanévben többszáz oktatási intézményben vezették be az ötnapos tanítást. Az országos kísérletben . megyénk hárem közép-, tíz általános iskolája, egy kisegítő iskolája és négy óvodája is lészt vett. A kísérlet tapasztalatai szerint a megrövidült oktatási hót az eddigiednél nagyobb felkészülést, feszítettebb munkatempót követel a pedagógusoktól, diákoktól egyaránt. Noha hosszabb lett a tanév, a tanulók leterhelése mégis általában heti másfél-két órával növekedett, órarendjükben megjelent egy új fogalom, a „nulladik óra”. A tagozatos osztályokban természetesen még inkább több lett a heti Óraszám. Elgondolkodtató, hogy a diákság több mint egyharmada eddig is hosz- szabb időt töltött el az iskolában, mint a felnőttek a munkahelyükön, s az öt napra zsugorodott tanítási hetekkel ez csak fokozódott. A pedagógusok tapasztalatai szerint a gyerekek többsége alvással, „passzív” pihenéssel töltötte el a hétvégét, erőt gyűjtött a következő öt munkanapra. A szombati napközit csak elenyésző hányaduk vette igénybe, a második félévben — amikor a munkahelyeken már általánossá vált a szabad szombat bevezetése — pedig teljességgel kiürültek hétvégén az iskolák. Igaz, ekkor már a tanulók jelentős része kirándulással, közös családi programmal töltötte a szombatot, vasárnapot, de változatlanul sok kisdiák unatkozott a megnövekedett szabad idejében. Az iskolák egy részében lelkes pedagógusok elsősorban a „programtalan” tanítványok számára hétvégi elfoglaltságot, szórakozási, sportolási játéklehetőséget kínáltak. Nem történt azonban megfelelő intézkedés arra vonatkozóan, hogy milyen anyagi vagy egyéb elismerés illeti meg őket mindezért. Az egyik intézményben túlóraként díjazták, a másikban szabad nappal. Teljességgel megoldatlan mai'adt viszont nők életéből, és ezeket a tizenéves fiú szivacsként szívta magáiba. A szülei a pusztán laktak, ő pedig a nagymamáéktól, bentről járt iskcjlába. De ha kiadták a szünetet, már másnap illa berek, nádak, erek, meg sem állt a kolbászszéki fehér végű tanyáig. Ott a szabad életen kívül a legnagyobb változatosságot az jelentette, hogy a karcagi—kunhegyesi határon állt a híres-névezetes Tibuc csárda. Olykor ő is a felnőttekkel mehetett, és az volt ám az igazi kikapcsolódás! Míg az öregek kártyáztak, kortyolgatták a harcos alföldi bort, ők, a gyerekek négyen-öten játszottak. Csutkaszárból ekét, bútort készítettek, nyáron meg odakint kergetőztek, bújócsikáztak. Jó ötven-öt- venöt éve a kocsmába menés a .pusztai embernek legalább félnapos elfoglaltságot jelentett, így nem csoda, hogy a 8—10 éves lurkók megéheztek. A jószívű csaplárosné kedves volt, leszelt egy-egy karaj kenyeret, és jól megkente libazsírral. Ez voilt az ebéd, és ez így menlt két évig, ha bármikor arra vetette a sors: várta a libazsíros kea túlórák, ügyeleti órák csökkenése miatt a nevelők jövedelemkiesésének kompenzálása. A kísérletben részt vevők értékes tapasztalatait felhasználva az idei tanévben valmennyi oktatási intézményben bevezették az ötnapos tanítási hetet. A tanmenet- és óratervjavaslatokat, a tanév munkarendjét a kísérletben szereplők tanácsai alapján állították össze. A tananyag csökkentése — mint azt a nevelők egy része javasolta — nem valószínű, hogy célszerű megoldás lenne, inkább a tanítási óra hatékonyságát kell fokozni az öt nap alatt. Némelyik középfokú oktatási intézményben, mint például a mező- gazdasági szakközépiskolákban viszont jogos a pedagógusok felvetése ezen a téren, hiszen az egyes tantárgyak tananyaga között jelentős átfedések tapasztalhatók. Az új oktatási tervek kialakítói, s a tankönyvírók minden bizonnyal figyelembe veszik majd ezeket a jogos panaszokat. A néhány hetes tapasztalatok szerint tovább nőtt a tanulók leterheltsége az ötnapos tanítási hét általános bevezetésével. Ez arra ösztönöz, hogy a pedagógusok, diákok, de mindenekelőtt a szülők újra értékeljék a tanulók képességeit, adottságait, s olyan szakkörbe, művészeti csoportba, különórákra járjanak a gyerekek, ahol valóban elérnek eredményeket. De azt is sürgeti a diákok leterheltsége, szellemi elfáradása, hogy a hétvégén aktív pihenéssel, szórakozással, minél több mozgással készüljenek fel megnövekedett heti feladataikra, a feszítettebb munkatempóra. Miként a kísérletben részt vevők tapasztalatai, s az idei tanév néhány hete is bebizonyította, ezen a területen a legtöbb még a tennivaló. Sok pedagógus, népművelő vélekedik úgy. hogy a hétvége hasznos eltöltését semmiféle intézmény nem vállalnyér. Ekkor derült, ki, hogy az ikrás alkalmatosság sose látott szárnyas jószágot, mivel szamárzsír volt a becsületes neve. Nem csoda, hogy évtizedekig rá se bírt nézni a zsíros kenyérre. Laci bácsi sokezer embert — gazdagot, szegényt, magának valót, népszerűt — ismert a .környéken. A legérdekesebbnek közülük az 540 holdas Elek tekintetes urat tartotta, aki legszívesebben a levegőt is árendába adta volna. Inkább éhezett, csak a birtok ne csorbuljon, holott akkora vagyonból lehetett volna mit a tejbe aprítani. Az anyja se volt más: egyszer szalajtja a szolgálót: eredj Mihály fiam, hozz a hentestől 25 deka disznóhúst, magas vendégünk érkezSfk Pestről! Egy bő óra múlva megint hívatja az inast: - vidd vissza Miska fiam, mondd meg, nem jött a vendég. Ömaga a temérdek érdekes histórián kívül világ- életében a földet, majd az öntözést szerette. A gépál- íomásoin dolgozott^ később a Lenin, a Vörös Október, illetve a Kunság Népe Termelőszövetkezetek agrohatja magára a család helyett. Ez annyiban jogos vélemény, hogy valóban az lenne az ideális, ha legalábbis hétvégén együtt lenne a hét közben „rohanó”, csupán reggel és este találkozó család. Ugyanakkor, noha általánossá vált a szabad szombat, nem jelent mégsem mindenki számára pihenőnapot, mintegy másfél millióan dolgoznak az egészségügy, a kereskedelem slb. területén. S az is az igazsághoz tartozik, hosy csak a családok egy része tud megfelelően élni a megnövekedett szabad idővel. Mint minden újat, úgy a meghosz- szabbodott hétvégét is meg kell szokni, meg kell tanulni ésszerűen eltölteni. S ebben segíteni kell a családokat a közművelődési intézményeknek, különböző szervezeteknek. A SZOT az év elején felhívta a művelődési intézményei, az üdülök vezetői, szak- szervezeti tisztségviselők figyelmét arra, hogy szervez^ ' zenek hétvégére családi programokat. Eddig még nem sok vált valóra a felhívásból, de úgy tűnik, a többi közművelődési intézmény sem készült fel igazán a családok megnövekedett hétvégi szabad idejére, s ugyanez áll az úttörőszövetségre, a KISZ-re is. Az iskolától, a pedagógusoktól természetesen nem várható el, hogy önmaguk oldják meg a gyerekek hétvégi programját. De nem lehet igaz, hogy nincsenek olyan nevelők, akik szombat, vasárnapra ne vállalnának ügyeletet, mégis hétvégén — a versenyek idejét kivéve — zárva van az iskola tornaterme, sportudvara. Igaz. a nyitvatartás- nak anyagi vonzatúi is vannak, a bérmaradványok aránya viszont azt tükrözi, hogy lenne miből elismerni a szabad idejükben dolgozó nevelőket. Az ötnapos tanítási hét általános bevezetése legalábbis ami a hétvégét illeti, úgy tűnik, még az idén is kísérleti stádiumban van. Továbbra is keresni kell azokat a művelődési, sportolási lehetőségeket, amelyek segítenek a családoknak a szabad idő eltöltésében. S ez nem tarthat sokáig, hiszen még inkább növeli az esélykülönbséget a jó anyagi körülmények. s megfelelő szellemi környezetben élő gyerekek, s olyan társaik között, akikről mindez nem mondható el. Tál Gizella nómusa volt. Három éve rossz egészségi állapota miatt innen ment nyugdíjba. Rá egy évre temette a feleségét, majd ő is kórházba került, egyszóval rájárt a rúd ezekben az esztendők-« ben. Érzi, mintha a motor, a szíve is nehezebben zakatolna. Jelenleg az idősebb fiánál él, és az unokáiban látja az élete értelmét. Szabad idejében, ha sajgó dereka engedi, fokhagymát termel, kertészkedik a ház körül. Kétszáz oldalon megírta Kunhegyes történetét, mivel jónéhány évtizeddel korábban Győrffy Istvánnak, a Nagykunság híres krónikásának sok előadását hallgatta. Mint elmondja, akár a vasra a rozsda, jra- kódtak az emlékezetbe a híres tudós Kunságra, Kunhegyesre vonatkozó észrevételei, kutatási eredményei. Nem hiába, ment második díjat nyert vele. Néha még ma is diákok keresik fel egy-egy adatért, és csak ámuÜnák, bámulnak, hogy ez az alacsony, ritkuló hajú ember mennyi mindent tud a település elmúlt százegynéhány esztendejéről. Legyen sző a negyvennyolcas forradalomról, a betyáiltörténe(tekra(l, a Tanácsköztársaság harcairól!, vagy a téeszalapításról. Ha valaki mindezt lejegyezné, talán még két könyv is szűknek bizonyulna hozzá. D. Szabó Miklós A rádió hullámhosszán Follow Me A hallgatók, nyelvtanárok régi igényét szeretné kielégíteni a rádió a Follow Me című angol nyelvleckesorozattal. A „Kövess”! cím felhívás a tanulásra, s aki végigkíséri a két évig tartó sorozat adásait olyan fokra juthat el az angol tudásban, „hogy már nem lehet eladni” — állítják a műsor szerkesztői. A sorozatot a BBC készítette olyan külföldi hallgatóknak, akik' most kezdenek ismerkedni az angol nyelvvel. A rádióban elhangzó adásokat magyar nyelvű magyarázatokkal egészítették ki a szerkesztők Lőrincz Zsuzsa és Sillár Emőke, s a magyar anyanyelvű tanulók sajátos gondjait figyelembe véve némileg átdolgozták az egyes leckéket. A sorozat új vonása, hogy a rádióadásokat a televízió is sugározza, mondhat™ korszerű audiovizuális eszközökkel „tanítják” meg a szerkesztők a hallgatót, a nézőt az angol nyelvre. A jó kezdeményezésnek mindössze egyetlen szépséghibája, hogy amíg a rádióban szerdánként a harmadik műsorban hangzik el a nyelvlecke, a televízió viszont szombaton sugározza ugyanazt a részt. Az ismétlés a gyakorlás szempontjából ez természetesen jó megoldás, de a jobb megértést mindenképpen az szolgálná, ha a rádió és a televízió egyidejűleg sugározná a nyelvleckéket. Annál is inkább mivel a rádió amúgyis minden második héten megismétli a két utolsó részt. Aki elmulasztotta volna meghallgatni szerdán a „Hogy hívnak?” című első leckét így még nem marad el semmiről, bekapcsolódhat a tanulásba, vagy felfrissítheti angol tudását. A játszó ember A rádió tízrészes játéktörténeti sorozatának utolsó adása hangzott el szombaton délelőtt a Petőfi adón. Dénes Gábor, a szerkesztő-műsorvezető nem mindennapi vállalkozása tíz héten keresztül bemutatta a hallgatóknak a különböző korok játékszokásait. Hallottunk műsort az istenek játékairól, a kockáról, a sakkról, a kártyáról, a nyelvi játékokról, a játék- szenvedélyről. A sorozat valamennyi adásában riportok hangzottak el, s pszichológusok, történészek szóltak a játék szerepéről az ember illetve az emberiség életében, történetében. A befejező rész napjaink játékait mutatta be, s aki végigkísérte a sorozat valameny- nyi adását joggal érezheti úgy, hogy szegényebbek lettünk, kevesebb időt fordítunk játszásra, mint a megelőző korok embere. Holott a játék nagyobb teret érdemelne életünkben, hiszen a nevelő hatásain túl szórakoztat, felszabadultabbá teszi az embert. Elmarasztaló vélemények hangzottak el az utolsó adásban a játékgyártásról, a kék elefántról, a rózsaszín medvéről, s társairól is. Bár a szakemberek véleménye nem új keletű e tekintetben változás mégsem történt. Az illetékesek szerint nincs olyan festék, amit felhasználhatnának illetve van csak azzal :— ólomtartalma miatt — nem tanácsos a gyerekek játékait festeni. Hogy miért nem készülnek akkor természetes anyagokból a játékok erre a műsorban nem kapott választ sem a riporter, sem a hallgató. A sorozat adásai amellett, hogy ismeretterjesztésként is megállják a helyüket, kellemes időtöltést jelentett a hallgatásuk, s talán visszaállított, valamit a játék megfogyatkozott presztízséből is. S mindezért csak dicséret illeti a műsor gazdáit. —tg— Abaúji est a fővárosban Laci bácsi, az élő lexikon
