Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

Lakástulajdonosok ______ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 18. Krisztina, a hegesztő „Áz alig néhány millimé­terestől a 40—50-es átmérő­jű lemezig mindent jó ér­zékkel hegeszt Krisztina a legkorszerűbb, CCL védőgá­zos berendezéssel is. Képün­kön merevítőbordát erősít sorozatvarrattal az alaple­mezhez” — olvasom egy, nyomdatechnikai okból szür­ke-fekete foltként megjelent kép alatt a Ganz Villamos- sági Művek lapjában, a Tur­bóban. ' Munkatársaitól hal­lom a szolnoki gyárban, hogy gyakorlott férfi szak­munkásokat is próbára tesz a körgyűrű mentén a sarok­varrat készítése. Talán a legnehezebb feladat, ám Krisztinán az se fog ki. Bo­szorkányos ügyességgel látja el feladatát, mert örömét le­li a nem éppen nőies mes­terségben. Nem esik nehezé­re a kétműszakos beosztás se. Jó munkáját elismerik, eddig háromszor kapott Ki­váló Dolgozó kitüntetést. A lakásajtóban ápolt kül­sejű, csinos nő fogad. Per­cek alatt sommázza munká­ját. elhárítja a „hozsanná­kat”: igazán nem erőn túli megterhelés, hiszen ahogy égetjük a pákát, az úgy ég, akár nő tartja a kezében, akár férfi ... Farkas Antalné nem a szokványos úton került B. Nagy István lakatosokból, hegesztőkből álló csoportjá­ba, ahol már több mint 16 éve dolgozik és tíz tagja kö­zött ő az egyetlen nő. Első munkahelyén, a . Mezőgép üzemi konyháján kézilány volt a szakácsnő mellett. Hat év után, amikor meg­szűnt a helybenfőzés, átke­rült a vendéglátóhoz, a hely­őrségi klub konyhájába. Ak­koriban egy újsághirdetés alaDján jelentkezett hegesztő tanfolyamra a Ganz-nál, mert vonzotta az ívfény. Na­pi munkája és a gyerekne­velés mellett (kisfia' 4—5 éves volt), elvégezte a hat­hónapos esti tanfolyamot és — az otthoni meg a munka­helyi „fakanál” mellől — át­ment 1966 áprilisában a nagyüzem 3-as műhelyébe, betanított hegesztőnek. Amikor Erika, a második gyerek megszületett — a szép lakást is akkor kapták —, két év után megszakítot­ta gyermekgondozási sza­badságát, mert lehetőséget kapott arra, hogy a vállalat költségén megszerezze a szakmunkás bizonyítványt, a 633-as intézetben. Derűs nyugalommal be­szél a nem könnyű évekről, nincs egy felesleges mozdu­lata, de nem felejti el meg­jegyezni, hogy mindig érezte a szinte családként összeko- vácsolódott kollektíva -segít­ségét, nem az ő kizárólagos érdeme, hogy elismert szak­munkás lett belőle. Tanulás, két műszak, fér­fimunka — nem ment a család rovására? A főtérre néző, napfényes lakásból barátságos családi fészket varázsolt. Míg felké­szíti a kávét, kiderül, hogy kőműves sógora segítségével „eská” csempézte, lambéri- ázta körbe a falat. Maga barkácsolt cipősládát, ami a mintás terítővei, párnával borítva kényelmes kanapé a tágas konyhában. Szabadko­zik a nagyszobában szétpa­kolt könyvek, füzetek keltet­te rendetlenség miatt. Meg­kezdődött »a tanítás, Erika már elsőéves ipari tanuló, női szabónak készül a Május 1. Ruhagyárban. Jó az, ha valaki varrni tud a családban — jegyzem meg, mire Krisztina sorra szedi elő a szekrényből ma­ga varrta ruháit. Erre is jut ideje. Aztán a faliszőnyege­ket, a tájjellegű, hímzett díszpárnáit mutatja, s leg­végül a fürdőszobában szá­radó hófehér pelenkákat... Mert a hajdani kisfiú, aki mellett a tanulást elkezdte, .időközben felnőtt, diesel­szerelő szakmunkás anyja első munkahelyén; megnő­sült és két hónappal ezelőtt unokával ajándékozták meg Krisztinát. Most jön csak igazán jól a műszakpótlék, mert a fia­talok is vele laknak, s az ifjú apa rövidesen bevonul katonának, „kell a segítség a kismenyemnek” ... A „nagyi” energiájából futja erre is, hiszen mind­össze 39 éves ... Rónai Erzsébet A Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára kisúj­szállási üzemegységének éves terve 65 millió fo­rint. Egyik fő profiljuk a betegszállító kocsik gyár­tása, melyből évente 3 ezer 500 darabot készí­tenek. — nzs — Az utcai, önhajtós kocsiból 500 darabot gyártanak és a szövetkezetük Mi a véleménye a lakás- szövetkezetről? Ez volt az egyetlen kérdés, amit a la­kásfenntartó szövetkezetek­hez tartozó épületek lakóinak feltettem. „Fizetek ilyen-olyan alap­ba. Csak azt tudnám, hogy miért? Fogalmam sincs hány irodistát tartunk el. Vannak, akik évek óta egy vasat sem fizetnek, s a hajuk szála sem görbül. Nem tudom, hogy most éppen ki az elnökünk, vagy ki lesz, csak azt tudom, hogy fél éve áll a víz a pin­cében.” „Egy épületben hatvan, nyolcvan, száz lakás is van. Nincs az az intézőbizottság és igazgatóság meg elnök, aki olyat tudna csinálni, hogy mindenkinek jó legyen.” „Nálunk nem fordulhat elő, hogy napokig működés- képtelen legyen a lift. Cső­dugulás, csőrepedés, vagy történhét bármi a szövetkeze­ti szerelőknek csak szólni kell és jönnek.” El tudja azt képzelni, hogy ezer-ezerötszáz lakással, har- mic-negyven épülettel, mun­kaidő után, szívességből, vagy jelképes összegért, bár­ki is igazán tud törődni. Ugyanis ezt a munkát, a gondnokság dolgozóin és sze­relőin kívül, mindenki csak mellékesén csinálja. „Képtelen vagyok követni, hogy a költségvetés milliós tételei közül melyik, mit je­lent, hogy mit miért vásárol a szövetkezet. Én elhiszem neki, hogy igyekeznek okosan gazdálkodni, ha kiderül, hogy nem így van legfeljebb leváltjuk a vezetőséget.” Demokrácia és pénz Szolnok megyében majd­nem 8000 lakást tizenkilenc fenntartó szövetkezet üze­meltet. A telepszerű több­szintes épületek lakásainak több mint egyharmada szö­vetkezeti. A legszerényebb becslések szerint is több mint harmincezer ember él ezek­ben a sajátos lakóközössé­gekben. A városok, nagy­községek lakótelepein most már a tanácsi bérlakások la­kóin kívül, majdnem min­denki lakásszövetkezethez tartozik, mindegy, hogy a lakást az OTP-től vásárolta, vagy tanácsi értékesítésűként vette, vagy építőszövetkezet tagjaként építette. Mikor megkapják a kulcsot, aláír­nak egy belépési nyilatkoza­tot és hozzájárulnak ahhoz, hogy ha elmulasztják fizetni az épület fenntartásának, üzemeltetésének és majdani felújításának költségeit, ak­kor a fizetésükből letilthas­sák. Így kezdődik a lakók szövetkezése. És hogyan foly­tatódik? A szakember, Demeter Ist­ván, a MÉSZÖV lakásszövet­kezeti titkárságának vezető­je szerint; — A szövetkezeti demokrácia a garanciája an­nak, hogy a tagok mindenről tudjanak, a közösséget és a pénztárcájukat érintő kérdé­sekbe beleszóljanak, hogy ők döntsenek. A szövetkezetét a választott igazgatóság irá­nyítja. A három-tizenegy embert számláló testület — amelyet az elnök vezet — az épületek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos teendőket intézi. A lakások számától függően (van ahol száznál kevesebb, van ahol majdnem kétezer) épületen­ként szervezett tagértekezle­ten. rész-, küldött-, és köz­gyűléseken dönt a tagság. Vázlatosan és kissé leegysze­rűsítve ez a szövetkezetek működési mechanizmusa. Ta­pasztalataink szerint bevált, persze apróbb változtatások­ra szükség volna. A formá­lis gyűlések számát csökken­teni kellene, és imitt-amott a hatáskörök is módosításra szorulnának* Olyan kész té­nyeket, mint a fűtés, vagy villanyáram áremelkedése felesleges közgyűlésen meg­szavaztatni. De törvény írja elő, hogy minden kiadásról a legfelsőbb fórumnak kell dönteni. — A szolnoki Jubileumi Munkás Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet elmúlt évi zárszámadásában olvastam, hogy negyven épületből ti­zenötnek a lakóközössége üzemeltetési alaphiánnyal zárta az évet. Évek óta nem emelték a hozzájárulást. A közösség kontójára teszik? — Ha növekednek a költ­ségek a hozzájárulás emelé­se elkerülhetetlen, ha csak nem tudják kigazdálkodni a különböző bevételekből, pél­dául a bérbeadott közös he­lyiségek bérleti díjából. Az elnöknek elege van Tavaly a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálta a lakásszövetkezetek helyze­tét. Megállapításai között sze­repelt a választott tisztségvi­selők megdöbbentő fluktuá­ciója. Lemondtak elnökök, igazgatósági, ellenőrző bizott­sági tagok. Dr. Czuczi Miklós alig egy évig volt a kunszentmártoni lakásszövetkezet .elnöke. Le­mondott. — Sikerélmény nélkül nem lehet dolgozni. Bárhol kilin­cseltem képtelen voltam a jogainkat kiverekedni. Ta­valy év végén ‘átadott új épület pincéjében, ahol a fűtőolajat tárolnák első perc­től kezdve bokáig érő víz áll. Egymásra mutogat a kivite­lező és a tervező, de nem történik semmi. Aztán bíró­sági perré fajult a szövetke­zet és néhány tagja között a vita, mert nem fizették az üzemeltetési és a felújítási hozzájárulást. Azóta van, aki nem fogadja a köszönésemet, mások megfenyegettek. Nem hiányzik ez nekem. De nézze meg, milyen az a lakótelep! Baronies Ernőnével, a já­rási hivatal munkatársával, aki a szövetkezet törtvényes- ségi felügyeletét gyakorolja, teszünk egy sétát. A méteres burjánzó gaz, a vas-, fahul­ladékok, a szemét, a gödrpk, buckák láttán csak a förtel­mes jelzőt ragozhatjuk. — Nem kellene erről írni, — kéri, vagy inkább tanácsolja! — Miért közömbösek az em­berek? A jóég tudja! Örül­tünk, ha egy-egy közgyűlés­re legalább annyian eljöttek, hogy határozatképes legyen. — Van már új elnökjelölt? — Jelölt az van, csak az nincs aki vállalja. — Elnöknek csak kötetlen munkaidőben dolgozó embert érdemes jelölni és választa­ni, olyat aki napközben is tud időt szakítani a szövet­kezet dolgaira. Nem könnyű ilyet találni, — sóhajt az ér­dekképviseleti szerv szakér­tője Demeter István. Nehéz, de hogy nem lehe­tetlen ezt a szolnoki két „mammutszövetkezet” a Jubi­leum és a Gagarin bebizonyí­totta. Az 1876 Széchenyi la­kótelepi szövetkezeti lakás elnöke az idén tavasz óta Ka- lotai László, az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ren­dészeti vezetője. Tele hittel, ambícióval, lelkesedéssel bi­zonygatja, higgyem el ki­forrja magát ez a szövetkeze­ti forma. — A lakótelepi ém- bereknek nincs más válasz­tásuk: meg kell tanulniuk közösségben élni, nyolcvanad, század magukkal egy épület­ben. Ehhez idő kell. Mit mondjak?! Igaz, hogy ha a lakásokban, amelyekért vé­gül is százezreket fizetnek az emberek, sok a hiba, az in­dulatok a szövetkezetnél csa­pódnak le. Ha tehetünk róla, ha nem' Elkészül mondjuk egy tízemeletes lakóépület OTP. vagy tanácsi béruhá- zásban, — amely azután a lakásszövetkezethez kerül — a szövetkezet képviselőit, szakembereit, akiknek ké­sőbb vállalni kell a felelős­séget az üzemeltetésért, a fenntartásért meg sem hívják a műszaki átadásra. Aztán a tulajdonosok nálunk rekla­málnak, ha rossz a fűtés, ha nincs melegvíz, ha beázik a mennyezet. A szövetkezetét szapulják, amely semmiféle jogviszonyban nincs sem a beruházóval, sem az építővel, sem a tervezővel. A lakókö­zösség szerelői, karbanntartói csak a garanciális idő le­járta után nyúlhatnak bár­mihez, addig tehetetlenek va­gyunk. — A gondnokság vezetőjé­től, Szabó Zsigmondnétói tu­dom, hogy az ezernyolcszáz­hetvenhat tulajdonos közül négyszáznak van adóssága, amely egyiküknél-másikuk- nál többezer forintra rúg. Hiába a letiltás, a tartozások sorában a sokadik helyen áll ez az adósság. — Biztos vagyok benne, hogy változni fog a helyzet október 1-től. Eddig ugyanis a fűtés és a melegvíz díját a tagok a szövetkezet gondnok­ságához fizették be, onnan ment tovább a pénz a fűtés és a melegvíz szolgáltatójá­hoz, az IKV-hoz. A rosszul fűtött lakások tulajdonosai dühükben nem fizettek sem­mit. Október 1-től nem vál­laljuk tovább a díjközvetítés szerepét. Nagy tervek, jó elképzelé­sek tucatjait sorolja az elnök, s a hat szerelőből álló mű­szaki gárda vezetője; Fehér Tibor. Mondják, hogy egy új épület alagsorában már ké­szül a 800 négyzetméteres „főhadiszállásuk”, ahol min­dennek lesz majd helye, a gondnokság irodáinak, ta­nácskozó teremnek, raktár­nak, műhelynek. A házkeze­lők helyett takarítóbrigádok szervezését, a liftekbe CB te­lefonösszeköttetés kiépítését tervezik. Ügy döntött a tag­ság, hogy több szövetkezettel együtt főállásban jogászt al­kalmaz. Kell, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy törvényes az, amit csinálnak. A saját és a közös A Jubileumi Lakásszövet­kezetnek már egy esztende­je van ügyvezető igazgatója. Sándor Miklóst a lakásszö­vetkezeti téma szaktekinté­lyének tartják. A MÉSZÖV lakásszövetkezeti választmá­nyának tagja, részt vett a szövetkezeti kongresszuson a lakásazekció vitájában, igaz­gatósági tagként tevékenyke­dik lakóhelyén a Fáy András Lakásszövetkezet­ben. — A közösség ér­dekeit képviselni, érvényre juttatni, tűzzel-vassal keresz­tül vinni gyakran felér egy bűvészmutatvánnyal. Nem egyszer maguk a tulajdono­sok nehezítik meg, az olyan tulajdonosok, akiket csak az érdekel, ami kizárólag a sa­játjuk, s az már nem ami a közösségé, ami a lakás ajta­ján kívül van. Aki a föld­szinten lakik tiltakozik a te­tőfelújítás ellen, akinek nincs szennyvízelvezetési gondja annak nem tetszik, hogy szippantókocsit vásá­rolunk, aki nem bánja, hogy megrepedezett a fal, mállik a vakolat, megakadályozza a házfelújítását. Pedig az oszt­hatatlan közös vagyonért mindannyian felelősök va­gyunk. S ez a közös vagyon nem kevés, a legutóbbi zárszám­adásuk szerint a lakásállo­mányuk értéke 426,5 millió forint. A szövetkezet jogásza dr. Korpás László úgy véli, hogy éppen ennek megóvása érdekében kellene változtat­ni a törvény néhány passzu­sán. Sokallja a tulajdonosok jogait és' keveselli a szövet­kezetét. Vannak jogok, amelyeket akkor kezdünk el sokallani. ha visszaélnek velük. Termé­szetesen a jogi szabályozás segíthet, megakadályozhatja, hogy a közösség rovására ne történhessen ilyesmi, hogy egyetlen NEM ne semmisítse meg az igeneket. De paragra­fusok parancsa még soha senkit nem tett közösségi em­berré, sem a lakótelepeken, sem máshol. Kovács Katalin Közel 9 ezer pár orthopéd cipő készül évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom