Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
1982. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Hatvan—Füzesabony Pályafenntartás Jászapáti 3-as szakasz dolgozói a jászsági vasútvonal felújításán dolgoznak. Jelenleg Szászbereknél a közúti átjárónál talpfákat cserélnek Á fészek áruellátása Több mint négymilliárdos árbevétel Jó volt a zöldség-gyiimiilcskínálat Gazdasági társulás élelmiszer-feldolgozásra A megye szövetkezeteinek idei üzletpolitikájában legfontosabb helyre került az alapellátás folyamatos és színvonalas biztosítása, a gazdasági munka javítása, az ipari tevékenység bővítése és az új vállalkozási formák alkalmazása. Többek között ezeknek a feladatoknak az első féléves értékeléséről volt szó a MÉSZÖV legutóbbi ülésén. A szövetkezeti kereskedelem kivette részét a lakosság áruellátásából. A bolti élelmiszer-forgalmúik dinamikusan nőtt: 8,9százalékos volt a fejlődés, -majdnem azonos a megyei 9,1 százalékos átlaggal. Az alapvető élelmiszerek ellátásával nem volt különösebb baj, jó volt a zöldség- gyümölcskínálat is. Viszont előfordult esetenlként, hogy nem volt elegendő tőkehús, hal és szárazáru — kolbász, téli szalámi —, a sörelió- tás is többször akadozott. A háztartási és vegyiáruk kínálata elfogadható volt, bár egyes festékárukból, mosó- és tisztítószerekből időszakosan választékhiányt tapasztalhatott a vásárló. A ruházati cikkekből a tervnek megfelelően alakult a forgalom: 4,5 százalékkal nőtt, ez meghaladja az országos átlagot, de alatta marad a megyeinek. Míg a törökszentmiklósi, a kunszentmártoni, a fegyverneki, a kisújszállási. a túrkevei áfészeknél a ruházati forgalom alatta marad a tervezettnek, addig a szolnoki áfésznál 20, a jászberényinél 10 százalékkal nőtt. Az elmúlt hónapokban előfordult, hogy a kisebb településeken hiányozták a gyakrabban keresett, -napi ruházati cikkék, az olcsóbb áruk kínálata is kifogásolható volt. Szerényebb választékot találtak a vevők gyermekruhákból és cipőkből. A legtöbb „nincs” a vegyesiparcikk-szakmában hangzott el: hiába keresték a vásárlók a drótfonatot, a huzalokat, az egyes csavarokat, a szegeket, az egyes papír- és írószereket, a kisméretű téglát, a tetőfedő • cserepet. A vendéglátás árbevételének 12,8 százalékos növekedése meghaladta a megyei • és az országos átlagot is. A forgalomnövekedés döntően a gyermek- és diák- étkeztetés átvételéből ered, ez mintegy 25 millió forintot jelent. Jelenleg 21 ezer gyermék ellátásáról gondoskodnak a szövetkezetek. A 76 iskolai konyhán a személyi és tárgyi feltételek, ha szerény mértékben is. de javultak. Nem kielégítő azonban az étlap szerinti ételforgalom és a presszökávé értékesítése. (Ez utóbbi forgalma jelentősen visszaesett a jászapáti, a kisújszállási, a kőtelki és a szolnóki áfésznél). A felvásárlás árbevétele csökkent. Kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, hízott libát, nyulat, galambot, sze- , mes terményt vettek át a a kistermelőktől, viszont nőtt a burgonya-, a méz- és a sertésfelvásárlás. Eredményesebb lett a közvetlen bolti felvásárlás is. A szövetkezetek és a Zöldért Vállalat kapcsolata erősödött, közösen gazdasági társulást hoztak létre, amelynek a célja az élelmiszer- feldolgozás. Az ipari termelés 10 százalékkal nőtt, több helyen a termelés növekedése a második félévben várható. A jászapáti áfész bővítette a kivarró üzemét, a jászberényi szövetkezet olajhűtőüzemében megkezdték a munkát, a bőrdíszmű- üzem pedig átadás előtt áll. A itiszaföldváriaik rövid idő alatt dobozüzemet alakítottak ki, ahol már termelnek. Dolgoznak a tiszafüredi textilüzemben is. Kunhegyesen épül a ibélfeldolgozó. Nem volt, vagy nem kellő -mértékű az előrelépés ezen a területen a túrkevei, a fegyverneki, a kunszentmártoni, a kisújszállási és a kőtelki áfész-nél. A szövetkezetek sok helyen kulturáltabbá tették a lakosság ellátását azzal is, hogy bővítették a meglévő üzleteket, vagy újakat építettek. Az első félévben nyílt meg Mezőtúron a Diófa vendéglő, nemrég nyitott a szolnoki áfész korszerűsített vendéglője Besenyszö- gön. Tiszaburán a kunhe- gyesi áfész 500 négyzetméteres üzletet létesített. A jászberényi szövetkezet pedig Jászboldogházán bővítette 75 négyzetméterrel az élelmiszerboltot. Nemsokára átadják a tiszafürediek Ti- szaderzsen a 280 négyzet- méteres kis ABC-t, a jászberényi könyves-boltot és a 240 négyzetméteres bisztrót, valamint Mezőtúron a Béke Étterem új -önkiszolgáló részét. Az év végéig elkészül Alattyánban egy kis ABC, a berekfürdői bisztró és a -kisújszállási áfész élelmiszerboltja. A tizenöt áfész és a Ti- szavidék Közös Vállalat összes árbevétele az első félévben -meghaladta a 4,1 milliárd forintot, nyereségük ez idő alatt 103 millió forint volt. Sz. E. Panelragasztás ZTöbb milliós megtakarítás újítással Megkapta a műszaki alkalmassági bizonyítványt az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettől a panelragasztási technológia, amit a 43. számú Állami Építőipari Vállalat két mérnöke, Tóth Ferenc és Horváth László dolgozott ki. Az intézet sokféle próbának — teherviselési, törési, tűzállósági stb, — vetette alá a repedéseknél, töréseknél megragasztott paneleket és megállapította, hogy az eljárás jól vizsgázott, mert a ragasztás szilárdabb, mint maga az elem anyaga. Az újítás megvalósításához sok segítséget nyújtottak a váUalat vezetői, elsősorban a kísérleti üzem dolgozói. Évente ugyanis több millió forint értékű megtakarítással kecsegtet ez a módszer. Ennek revén néhány száz forintos ráfordítással az elemtípustól függően 3000—31 000 forint értékű sérült panelt tesznek az ép termékkel egyenértékűvé. Különösen előnyös, hogy a két komponensű ragasztóanyag hazai termék, a Tiszai Vegyikombinát gyártmánya. Az újítás szerinti^ eljárással a hazai kötőanyagot nagy nyomással préselik a sérült panel repedéseibe egv kis, alig három kilós berendezéssel. Ennél fogva ez a módszer arra is alkalmas, hogy az építkezéseken, a ^iár beépített elemek sérüléseit is megbízhatóan orvosolja. Egy géppel a vállalat 4. számú házgyárában már folyamatosan javítják a sérült paneleket. A Minisztertanács megtárgyalta Korszerűsítés a MÉM / egyes szakigazgatási intézményeiben A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács tegnap megtárgyalta és határozatot hozott az egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények szervezetének és működésének korszerűsítéséről. Az ágazati irányítás további egyszerűsítése, hatékonyságának növelése, valamint a költségvetési szervek kiadásával való ésszerű takarékosság érdekében jelentősen módosul a növény- termesztési, az állattenyésztési és takarmányozási, valamint az állategészsé/gügyi, az élelmiszerhigiéniai és az élelmiszer minőségellenőrzési szakágazat területén működő szakigazgatási intézmények szervezete és működése. A növénytermesztési szakágazat területén működő, a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetet, valamint az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőséget összevonják és a szakágazat irányításával kapcsolatos egyes központi feladatokat a jogutódként létrehozandó MÉM Növénytermesztési és Minősítő Intézet fogja ellátni. Az új intézet területi szervezeti egységeként 12 úgynevezett területi központ és 15 fajtakísérleti állomás fog működni az eddigi 26 fajtakísérleti állomással szemben. A MÉM öntözési szolgálata is megszűnik. A központi irányító, fejlesztő és felügyeleti feladatokat a minisztérium, a területi feladatokat a meliorációs tevékenységet is ellátó megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások, a fennmaradó feladatokat pedig a mezőgazdasági nagyüzemek veszik át — létszámnövelés nélkül. Az állattenyésztési és takarmányozási szakágazat területén megszüntetik az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőséget és az ahhoz tartozó 19 megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőséget, továbbá az Országos Lótenvésztési Felügyelőséget és annak 7 területi kirendeltségét. A megszüntetett intézmények • helyett — azok jelenlegi feladatainak jelentős módosításával — egy új, a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó központi feladatokat ellátó Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetet hoznak létre. Az állattenyésztéssel ösz- szefüggő szolgáltatási feladatok ellátására, a megszűnő intézményekből a minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló 6 önálló állattenyésztő és egy közös vállalatot hoznak létre. Az állatelgészs égügy, az élelmiszerhigiénia és az élelmiszer minőségellenőrzés szakágazat területén túlzott szervezeti széttagoltság, továbbá egyes tevékenységekben kialakult párhuzamosságok megszüntetése érdekében — az állategészségügyi állomások gazdasági központja, a MÉM élelmiszeripari higiéniai ellenőrző szolgálat központja és a MÉM Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Központ ösze- vonásával — létrehozzák a központi élelmiszervizsgáló laboratóriumot. Megyei szinten a megyei állategészségügyi állomások, a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek, valamint a MÉM élelmi- szeripari higiéniai ellenőrző szolgálat területi kirendeltségei összevonásával, továbbá a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségek állattenyésztési hatósági feladatainak átvételével megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások jönnek létre. Az állategészségügyi vonalon további egyszerűsítést jelent, hogy a járási főállatorvosi hálózat is megszűnik, feladatai részben községi (üzemi), részben megyei szintre kerülnek. Az intézmények átszervezését 1982. december 31. napjáyal hajtják végre, az új intézmények és a vállalatok 1983. január 1. napjával kezdik meg működésüket. Mezőgazdaság Arak és pénzügyi szabályozók 1983. évi módosítása A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta a mező- gazdasági ár- és pénzügyi szabályozórendszer működésének tapasztalatait, az Állami Tervbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és határozott az 1983-ban szükséges módosításokról. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag-, energia-stD. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként a felvásárlási árak kisebb mértékű tehéntej 0,50 Ft liter A felvásárlási árnövekedések, valamint az egyéb jelentős költségemelkedések miatt —* indokolt körben és mértékben — növekednek az élelmiszeripari termékek termelői árai is. A termelői árak emelkedése á hatóságilag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszereknél — életszínvonalpolitikai céljainkkal összhangban — a fogyasztói árakat általában nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökkenti, illetve a fogyasztói árkiegészítést növeli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő-visz- szapótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérjetakarmányok árának 1983. évre várható 12 százalékos, a takarmányforgalmazás költségeinek tonnánkénti 100 Ft-os, valamint a takarmánygabo— átlagosan 3,7 százalékos — növelése szükséges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egyrészük központi hatósági intézkedések formájában, másrészük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára a következő mértékben növekedik: nák felvásárlási árának 2—5 százalékos növekedése miatt > a takarmánygabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a ke- veréktaikarmányoké pedig átlagosan 6 százalékkal emelkednek. A növényvédő és gyomirtó szereknél — a termelői és import árak változásának továbbhárítása és az ártámogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék áremelkedés következik be. Az ártámogatás megszüntetése és a termelői, valamint az import árak változása miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. — A traktorok és munkagépek áraj, mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gépeké átlagosan 44 százalékkal emelkedik. — A jelenleg sem támogatott gépeknél 6—13 százalékkal lesz magasabb a beszerzési ár. —■ A hazai gyártású és a szocialista importból származó speciális munkagépek ára mintegy 60 százalékkal növekszik. A megszűnő támogatás ellensúlyozására 1983-ban a mezőgazdasági nagyüzemek az eddigi támogatási mértéknek megfelelő összeget saját tartalékalapjukból felhasználhatják. Emellett a kedvezőtlen adottságú, valamint — szűk körben — a tartalékalappal nem rendelkező más üzemek a gépbeszerzéshez a megyei tanácsok útján fejlesztési támogatást kaphatnak. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — megszűnik a kötelező műszaki fejlesztési alapképzés, mind az alaptevékenység, mind a kiegészítő tevékenység körében. A jövőben a gazdaságok saját elhatározásuk szerint képezhetnek műszaki fejlesztési alapot. Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvényesíthető — műszaki fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások — ideértve a kisgépbeszerzés támogatását is —, valamint az adók nem változnak. A keresetszabályozásban jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj-szabályozási forma közül választhatnak. A termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a helyes foglalkoztatási struktúra elősegítése, továbbá a keresetek terv szerinti alakulása érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munkadíj- szabályozási rendszer helyett a bruttó jövedelem előző évi- színvonalától függő munkadíj-szabályozási formát is választhatják. Emellett pályázatos úton — szűkebb körben — további két személyi jövedelemszabályozási forma is bevezetésre kerül. étkezési búza 60 Ft/tonna (ennek megfelelően növekszik az egyéb kalászos gabonák felvásárlási ára/ is) kukorica 150 Ft tonna ía követelmények kisebb növelése mellett az 1982-ben bevezetett gabona (kalászos gabona és kukorica) többlettermelési prémium továbbra is fennmaradj cukorrépa 16 Ft tonna (a cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többlettermelési prémium megszűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé) vágómarha 1,— Ft/kilogramm vágósertés 1,60 Ft kilogramm (a vágóállatok felvásárlási áremelésének egy része hatósági alapárban, másrésze — az exportárak és a minőség alakulásától is függően — differenciált felárak növelése formájában valósul meg) a zsírosgyapjú felvásárlási ára »- minőségenként differenciáltan — átlagosan 5 százalékkal növekedik, a vágóbaromfi ára átlagosan 0,70 JFt, kilogrammal emelkedik.
