Szolnok Megyei Néplap, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
4 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. SZEPTEMBER 17 Évadnyitó előadás a Szigligeti Színházban Maugham: Imádok férjhez menni Miért indult Miskolcon jogászképzés? Mi a minimum a mérnökjelölteknél? Hogyan változik a felvételi pontszám? Bor József - rendezői jubileuma Ma este évadnyitó premier lesz a szolnoki Szigligeti Színházban. A társulat Sommerset Maugham — Nádas Gábor — Szenes Iván Imádóik férjhez menni című zenés víg játékát mutatja be. Az előadást Bor József, a győri Kisfaludy Színház zenés tagozatának vezetője rendezi. — örülünk, hogy újra visszatért — ha vendégként is — a Szigligetibe. A közönség nem felejtette el az első igazi „szolnoki” musical, Loewe: My fair Lady rendezését, s emlékezetes a színház talán eddigi legnagyobb zenés sikere, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, — amely szintén az ön rendezésében került színpadra Szolnokon, majd sok „más helyen az országban. ~A várakozás tehát teljes a mai előadás iránt. \ — A siiker kiszámíthatatlan. de én változatlanul hiszek abban — volt idő amikor ebben a meggyőződésemben nem sokan támogattak —, hogy a színház a közönségért van, s nem valamiféle szégyellni való dolog az emberek szórakoztatása, felüdítése. Ügy vélem, a nemes jó szórakozás hasznos és elengedhetetlen része kell, hogy legyen életünknek. Jós nem vagyok, az- évadnyitó premier fogadtatásáról csak annyit merek mondani, hogy a társulattal mindent megteszünk az előadás sikeréért. Mondhatom, hogy élvezet együtt dolgozni a lelkes fiatal „szolnoki csapattal”, igazán profi módon fogadták elképzeléseimet. Maugham darabja jó Az Európa Kiadó gondozásában könyvsorozat készül hazánk 19 megyéjének népművészetéről. A kiadó, tervei szerint, a teljes sorozatot 2000-i.g kívánja megjelentetni. A tudományos igényű sorozat első darabja Szolnok megyéről jelenik meg, egyben mintát is jelentve a többi megyében készülő kötetek szerzőinek. A tervezett mű tizenöt-tizenhat ív teriedelmű lesz. 500 fekete-fehér és 100 színes fotó és sok-sok egyéb illusztráció teszi szemléletessé. A könyv megírására az Európa Kiadó a megyei múzeumok néprajzos munkatársaival kötött sze"ződést. A tíz tagú alkotóközösség — a kiadói szerződés alapján — novemberben Tiszafüreden kezdi meg a gyűjtőmunkát. és a továbbiakban — kollektíván minden hónapban egy-e,gy hetet töltenek más-más terület feltérképezésén. A szakmai körökben járatosak joggal kérdezhetnék, mit céioz a közeljövőben kezdődő gyűjtőmunka, hiszen az elmúlt években, évtizedekben a múzeumokban temérdek népművészeti tárgy, fotó, leírás, rajz halmozódott föl. A mostani átfogó gyűjtés tulajdonképpen mégis hiányt pótol.. Példaként említhető, hogy az alföldi kerámia két fellegvárát. Mezőtúrt és Tiszafüredet népművészetéről mindenki ismeri, de kevesebb szó esik a tószegi fazekasokról. akiknek művészete az idők folyamán háttérbe szorult. Hasonlóképpen lehetne említeni a szűcsiparáról vagv fafaragásairól híres és kevésbé ismert településeket. lehetőség a kacagásra is, de különösen azok élvezik majd az előadást, akik kedvelik az angol humort. Egri Kaiti, Nagy Sándor Tamás, Nagy Gábor, Barta Mária, Sebestyén Éva, Antal Anette és mások, azt hiszem, kellemes estét szereznek a nézőknek. — Tudja, hogy kétszeresen jubilál Szolnokon ezzel az előadással? — Őszintén szólva nem... — Akkor emlékeztetjük arra a kinőtt érettségiző ruhás fiatalemberre, aki 1962. őszén lett a Szigligeti Színház tagja, s Dunajevszkij Fehér akácok című operettjének rendezésével mutatkozott be... A másik jubileum: a Maugham-darab az ötvenedik szolnoki, kőszínházi premierje. A Ti- sza-parti színház történetében 1912-től számolunk — csak Berényi Gábor közelíti meg ezt a számot, O 32 A több hónapig tartó kutató és leletmentő munka során praktikus, az áttekintést megkönnyítő módszereket is alkalmaznak. Ilyen a 15 ezer kartonból álló pe- remlyukkártyás népművéT szeti archívum. Ilyen módon rögzítik és teszik áttekinthetővé a népi építészetről, a yiseletekről, a díszítőművészetről, a lakáskultúráról feltárt új ismereteket, sajátos helyi szokásokat. Nyilvántartásba veszik a népi foglalkozásokról a szűcs, a fafaragó, a kosár- és gyékényfonó, a kékfestő, a kovács, a mézeskalácsos és más mesterségekre vonatkozó, eddig még sehol le nem írt helyi stílusokat, formákat, módszereket. > A kötetet két részre tagolják. Az első részben közösen mutatják be az őshonos és a bevándorlók által hozott tárgyakat, ünnepi viseleti szokásokat. A kötet második szakaszában csak a megyéhez kötődő eredeti, népművészeti, néprajzi anyagokat felfalják össze. Az Európa Kiadó részéről a megyei sorozat szerkesztője Hófer Tamás az akadémiai kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A Szolnok megyei kötet szerkesztője dr. Szabó László a Damjanich János Múzeum főmunkatársa, kandidátus és dr. Bellon Tibor a karcagi Györffi István Nagykun Múzeum igazgatója. A szerződés értelmében a 220 oldalnyi kézirat és a 600 fotó, valamint az illusztrációk leadási határideje 1983. december 31. A kiadó 1984 karácsonyára tervezi megjelentetni a könyvet. — endrész — előadást rendezett Szolnokon. — Nagyon köszönöm, hogy ezt így számontartjáík,... Te jó isiton már húsz év.. . De talán nem kell sajnálnom... — Győrben — halljuk — jól megy sora. Jászai-díjat is kapott. — Nem panaszkodhatom. Remek zenés társulattal dolgozom : tizenhat magánénekes, nyolc zenész, színész, 22 tagú énekkar, 24 tagú zenekar, és tíz táncos áll a zenés produkciók rendelkezésére. Így aztán operaelőadásokat is rendezhetek. Tényleg jól érzem magam a Rába partján, de — s ezt nem udvariasságból mondom — most is nagy örömmel jöttem vissza Szolnokra, s ha szívesen fogadnak máskor is szívesen rendezek a Szigligetiben... Atya isten, tényleg ma lesz az 50. itteni premierem... Tiszai Lajos Diákpolitikusok országos vetélkedője Üj kezdeményezést indított útjára a KISZ Központi Bizottságának középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa: meghirdették a diákpolitikusok országos vetélkedőjét. A részletes pályázati feltételeket ez idő tájt kapják kézhez az ország középfokú oktatási intézményeinek KISZ-szervezetei A KISZ KB mellett a meghirdetők között szerepel a Művelődési Minisztérium, a KISZ Baranya megyei bi- zotts«v*a és ' a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-szervezete, ez utóbbi az országos döntőnek ad majd otthont. Az országos vetélkedőt azzal a céllal szervezik meg, hogy a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban. a szakmunkásképző intézetekben, a szakiskolákban tanulók mind mélyebben tanulmányozzák a kül- és a belpolitika időszerű és fontos eseményeit, a fiatalok mindinkább felismerjék az egyes történések közötti összefüggéseket, azok hátterét. A felkészüléshez a napi sajtó, a televízió, a rádió híranyagait, kommentárjait, különösen a Népszabadság, a Magyar- ország és a Magyar Ifjúság írásait ajánlják a meghirdetők. A vetélkedőt több lépcsőben tartják meg, s a legjobbak jutnak tovább az országos döntőig. Utóbbin a megyék egy-egy. illetve Budapest öt-öt győztes középiskolai. szakmunkásképző intézeti, szakiskolai csapata vesz részt., Az iskolai versenyeket a jövő év január-februárjában, a megyei elődöntőket március-áprilisban, az országos döntőt pedig április 22— 74-én rendezik meg. Az első három helyezett csapat külföldi jutalomutazásban vesz részt. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hazánk egyik nagy szakemberképző bázisa. Nemrégiben a karok száma négyre nőtt, a mérnököd mellett néhány év múlva a miskolci diplomával rendelkező jogászok is feltűnnek a közéletben, a gazdasági életben. Dr. Kovács Ferenc tanulmányi rektorhelyettessel a jövő szakemberképzéséről beszélgettünk. — Első kérdésem a jogászokról szól. Milyen jellegű képzést kapnak az itteni hallgatók? — Az 1980/81-ben létesített állam- és jogtudományi intézet képzése gyakorlatilag azonos a budapesti, pécsi és szegedi karral. Magyarországon jelenleg nincs speciális képzés az egyetemi évek alatt, tehát általános jogászok kerülnek ki tőlünk is. Jogászhíány — Miért került éppen Miskolcra az új kar? — Az igazságügyi szervek kimutatása alapján jogászhiány van az egész országban. A fiatalok különösen hiányoznak az igazságszolgáltatás és kapcsolódó területei, valamint az államigazgatás területéről. Az ott dolgozók átlagéletkora 50 év fölött van. Ezt nem lehet pótolni esti és levelező tagozaton való képzéssel, hiszen az arra jelentkezők már dolgoznak valahol, és nem mennek át végzés után oda, ahol hiány van. Különösen nem bírósági fogalmazónak és tanácsi ügyintézőnek 2500 forintért. A ' meglévő tudományegyetemeken a létszámot tovább nem lehetett növelni — elsősorban technikai okok miatt. A hiány különösen élesen jelentkezik Észak- Magyarországon; részben ezért, részben gazdasági megfontolásból esett Miskolcra a választás. Az egyetemet az ötvenes években nagyobb létszámra tervezték, mint amennyi hallgatónk jelenleg van. Tehát menzát, könyvtárat és kollégiumot pénz nélkül tud biztosítani. Bizonyos kapacitások ötezres létszámra állnak rendelkezésünkre. A tanszékekre és az oktatási intézet elhelyezésére kellett csak új beruházás. A másik alapvető szempont volt az, hogy Miskolcon egy humán felsőoktatási kar egyben észak-magyarországi kultur- centrumot is jelentene. Tehát: a szakemberellátás e területen, egyféle kultúrmisz- szió és a gazdasági kényszer szólt a döntés mellett. — Milyen az érdeklődés a jogi kar iránt? — Ugyanolyan, mint a másik három városban. Tehát háromszoros túljelentkezés van a nappali tagozaton és hat-nyolcszoros a levelező tagozaton. Ebből adódóan a felvételi minimum nappalin 17—17,5, a levelező tagozaton pedig 16—16,5 pont. — Ez feltűnő az önöknél régebben meglévő szakokhoz viszonyítva. — A jelentkezési arány vagy aránytalanság, az valóban feltűnő, de ugyanígy feltűnő az országban, vagy az egész világban a humán területek és a műszaki, mérnöki pályák iránti érdeklődés között jelentkező különbség. Azonban differenciált a dolog. A bányamérnöki karon például nem rosszabb a helyzetünk, mint bármely műszaki felsőoktatási intézményben. Itt kétszeres a túljelentkezés. — És a pontszám? — A minimális pontszám 13,5 volt. — őszintén szólva ez elég kevésnek tűnik. — Az, hogy hol mennyi a pont, attól is függ, hogy az Válaszol: a tanulmányi rektorhelyettes adott intézmény a felvételi vizsgák során milyen szintet szab meg. Mire adok hármast és mire ötöst. A jelentkezés a lényegesebb, hogy hányán törekszenek oda. — Igaz, amit a felvételizőktől hallottam, hogy: „ha már az írásbelid sikerült, akkor nyeregben vagy”? — Ez igaz, de én úgy érzem, nem csak nálunk, mindenhol igaz. Az egyetemen szerzett pontokat az írásbeli döntően meghatározza. — Ugyanis az elvünk a következő: matekbői három óra áll rendelkezésére a fiatalnak precízen kidolgozott feladatok megoldására, ami a teljes anyagot átfogja. Az a három óra teljesítmény sokkal megbízhatóbb, mint ha én tíz perc alatt kérdezhetek valamit. t — Ügy tudom, jövőre változik a felvételi pontszámrendszere? — A felvételi összpont-' szám változik, 20 helyett 120 lesz, de a szerzett pontok belső szerkezete nem változik, inkább csak a 60 középiskolából hozott pont összeállítása. Jövőre ez szélesebb skálát vesz figyelembe, tehát a műszaki egyetemre jelentkező gyereknél a magyar és a történelem, vagy még a nyelv is számít. — Ha jól emlékszem, régebben hasonló volt a felvételi rendszere. — Húsz évvel ezelőtt. Ez visszatérés egy korábbi gyakorlathoz. Amikor én ide jelentkeztem, még az érettségi átlag is számított valamilyen módon. Tehát az egyetemi elbírálás jellegében nem lesz alapvető változás, csak technikai, formai inkább. Azt mondják, akik ezt kidolgozták, hogy ez jobban széthúzza a mezőnyt. Nem népszerű — Van mit széthúzni? — A kohómérnöki karon most ott tartunk, hogy a jelentkezettek száma nem haladja meg számottevően a keretszámot. Népszerűségben és a jelentkezési arányban most ez a leggyengébb kar. Sajnos a szó eredeti értelmében is az. Mert ha felveszünk negyven gyenge kohászt, és a felét ■ kirúgjuk fél év alatt, mit szólnak? Még az hagy- ján, hogy ők mit. szólnak, de mások! — Mi okozza, hogy a kohómérnöki karra jelentkezők vannak legkevesebben? — Részben a már említett világméretű tendenciával, a kedvezőtlen munkakörülményekkel, a kohászati iparág jövőjének vitatott helyzetével, szóval több tényezővel magyarázható. — És a gépészmérnöki karon? — Ott most javuló tendencia érezhető, a jelentkezési arány nőtt, 20—25 százalékkal többen felvételiztek, mint a keretszámunk. Idén 310 jelentkező volt. — Hány ponttal kerülhettek be? — Tizenkét pont volt a minimum a kohó- és a gépészmérnöki karon a nappali tagozatánál. Szóval nem nehéz bekerülni. — Mióta érezhető a jelent-. kezések számának nagy csökkenése? — Egy évtizede kezdődött á visszaesés, és tavaly, tavalyelőtt volt a mélypont. . javulás a demográfiai hu lám kezdetének jele. — Tehát nem á szakn megbecsülésének növekedé okozza? — Mivel egyéb körűim« nyék nem változtak, kényt« len vagyok erre gondolni. — Mi a véleménye a mi szaki, mérnöki szakma álti lános megítéséről? — Kettős hatást érzek ben ne. Az anyagi javak előállí tásának szektorában, úgy éi zem a felelősséget nem ars nyosan ismeri el a társadé lom; tehát a produktív műn ka területén mondjuk eg kohómérnök vagy gépészméi nők megfelelő színvonalú tr dását, agilitását, eredmc nyességét. Ha például én ’61 tői mostanáig vájárként dől gozom, akkor százezrekk« kerestem volna többet, mir egyetemi tanárként, a tudc mányok doktoraként. Vág hozzam példának azt, hog egy vörösdiplomás gépész mérnök 2500 forintért les tudományos ösztöndíjas gya kornok! Egy kiemelkedő ké pességű, társadalmi munká ban, emberségben kiváló em bér! Tehát hiányzik a társa dalmi megbecsülés. Az anyagiak — És annak kézzel foghi tó formája, az anyagi megbt csülés? — Ezt mások is elmond ták. A funkciót jobban fize ti a magyar nomenklatúr; jelenleg, mint a teljesít ményt. A másik, nem tudom hogyan fogalmazzam, hog; senkit ne bántsak meg, d megítélésem szerint a magya ipar potenciálja, a fejlesztés re rendelkezésre álló eszkö zök nem igényelnének anny vezetőt, Vagy annyi felsőfo kú embert, mint amennyi képezünk. Ezt cáfolják azol az adatok, miszerint eg; végzett gépész- vagy kohó mérnök öt állás közül vá laszthat, egy bányaművel! mérnök tavaly 38 állás közü válogathatott. Más kérdés hogy a középfokú techniku sok hiányát pótolják, nem : mérnökök, üzemmérnököl hiányát. Ugyanakkor nem jó pótolják. Nem arra képeztél őket, hogy művezetők, közép vezetők legyenek. Nem i biztos, hogy alkalmasak ré ugyanakkor perspektivátlán nak érzik helyzetüket. — Van erre megoldás? — A megoldás? Ott kezdő dik hogy társadalmilag sem miképpen nem kívánatos a a jelenség, hogy az értelmi ségi szülők gyermekeinek 5 százaléka, a szakmunkás szü löknek 8 százaléka, a mező gazdasági dolgozók gyerme kei közül 3—5 százalék, a se gédmunkásokéból 2—3 száza lék lesz értelmiségi. Mérnök nek, vagy egyetemre azoka kellene küldeni, akiknek ; tehetsége kiemelkedő vág; legalább jó. Itt kellene kéz deni. Egyenlő lehetősége kellene biztosítani, és felkel teni a családokban is a to vábbtanulás igényét! Manap ság Magyarországon a mér nőknek az oklevél ugyan ke nyeret jelent, mert teljes fog lalkoztatottság van, de lénye gesen kisebb kenyeret, ijünt ha más szakmát választót .volna. Tehát: társadalmila; a tehetséget előtérbe helyez ni, és elismerni a jól végzet munkát. Így lehetne olyai szakembereket képezni, akii kisebb létszámmal, de élőn vinnék a magyar ipart. — Köszönöm a b eszélgt tést. Fejszés Edit Egy sorozat első kötete Könyv készül Szolnok megye népművészetéről
