Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982. AUGUSZTUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szellemiekben gazdag ország vagyunk Kallódó szakemberek Közhelyszerű megállapításaink egyike, hogy „szellemiekben gazdag ország vagyunk”, s ehhez legfeljebb annyit teszünk hozzá, hogy a jól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeken, munkakörökben. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportokban — százalékos arányokkal számolva — egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban részt vevők száma, mint Magyarországon. — Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban részt vevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magyarország, 69 százalékkal a mezőny utolsó harmadában foglal helyet, összehasonlításként néhány példa: Japán 93, Bulgária 90, Portugália 84, Dánia 83 és Ausztria 73 százalék. Mindehhez tudni kell,.hogy Magyarországon mindenki aki az általános iskola elvégzése után továbbtanul — akár szakmunkáskénzőben akár valamilyen • szakiskolában — középiskolának számít. Legtöbbjük (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja, s vajmi kevés a reményük, hogy tanulmányaikat felsőfokon — egyetemeken, illetve főiskolákon — folytathatják. Mintegy 30 százalékuk a különböző szakközépiskolákat v^.- lasztja, s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi — egyébként az UNESCO által készített — statisztika: vagyis az. hogy miért szorulunk egy 28 országnyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban részt vevők arányát illetően. És most menjünk még lejjebb az „iskolai-hierarchiában”. Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40 más források szerint huszon- valahány százaléka — a szó valódi értelmében vett -elemi iskolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevesebb szó esik. hogy évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az általános iskola után valamilyen szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerő-prognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (munkavállalók) aránya szükségképpen és rohamosan növekszik majd — már középtávon is! — a segéd- és betanított munkásokhoz képest. De mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzőit. Legutóbbi elemzésükből kiderül hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25—27 százaléka. automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkásök fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott! —, a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval: a műszaki fejlesztésben — rejlő intenzifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt* pénz kérdése (is)! (Egyetlen szélsőséges, ám jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat — nemcsak a világ —, s nemcsak az európai színvonalhoz de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyított elmaradottsága. Ennek oka, hogy soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúra, s ezen belül a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, hogy ha például nagy hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 milliárd forintot, ami a telefonhálózat korszerűsítéséhez. nélkülözhetetlen. e hatalmas összeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem. mert nincs megfelelően képzett szakembergárdájuk a korszerűsítéshez.) „És általában — írta Holt- zer Lóránt, a Külgazdaság c. folyóirat egyik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől és az automatizáltságtól függetlenül is igaz. hogy ha a munkaerő-állomány szakmai struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — színvonalánál, akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alapjává, forrásává válhat.” Legyen szabad megismételni, hogy közhely- szerű megállapításaink egyike: mi, akik szellemiekben jól képzett szakemberekben gazdag ország vagyunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozícióinkat. amelyek nagy szellemi munkahányadot tartalmaznak. magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok. s hol vannak ők. akik képesek ilyen termékek gyártására? — V. cs. — Pszichiátriai ellátás NAPIRENDEN A NŐVÉREK, ÄP0LÖK MUNKÁM Kétnapos eszmecsere Szolnokon Tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Magyar Pszichiátriai Társaság délkelet-magyarországi tagozatának és paramedikális munkacsoportjának kétnapos tudományos ülése. „A paramedikális dolgozók feladatai és lehetőségei a korszerű pszichiátriai ellátásban” címmel összeült 'tar nácskoziáson mintegy 120 orvos, ápoló, nővér vett részt, akik Békés, Gsongrád, Bács- Kiskun és Szolnok megye intézeteiben, ideggondozóiban, szociális otthonaiban dolgoznak. A délkelet-magyarországi tagozat tavaly Gyulán tartott hasonló ülést. Ezeknek a tanácskozásoknak az a legfőbb célaj, hogy lehetőséget adjon a paramedikális dolgozók (azok az egészségügy! dolgozók, akik nem orvosok, hanem pl. nővérek, ápolók) tapasztalatcseréjére. Dr. Karsay Koppány, a Hetényi Géza megyei Kórház pszichiátriai és neurológiai osztályának vezető főorvosa köszöntötte a megjelenteket, majd Bolyhos Andrásné intézetvezető főnővér megnyitó előadásában elmondta, hogy a nővérek, ápolók aktívan részt vesznek az osztályok munkájában, nemcsak utasításokat hajtanak végre, hanem önálló javaslatokkal, kezdeményezésekkel teszik és tehetik eredményesebbé a gondozást, az ellátást. Ahhoz azonban, hogy maradéktalanul, lelkiismeretesen és tudományosan dolgozzanak, folyamatos tanulásra, képzésre van szükség. Ezután dr. Fügi Sarolta, főorvosnő, a Magyar Pszichiátriai Társaság délkelet- magyarországi decentrumá- nak vezetőségi tagja beszélt árról, hogy a nővérek és ápolók szerepe egyenrangú az orvosokéval, s mindany- nyiuk közös érdeke az, hogy a betegek minél hamarabb megtalálják önmagukat és a társadalomba visszavezető utat. Az ülésen számos érdekes előadás hangzott el a pszichiátriai gondozásról, a rehabilitációs munkáról, a különböző terápiás foglalkozások jelentőségéről, a nővérek szerepváltozásáról stb. A művelődési központ emeleti vitrinjeiben munka- terápiás anyagokból (a betegek álltai készített kézimunkákból, festményekből, táskákból stb.) kiállítást rendeztek. A cserkeszőlői Magyar —Román Barátság Termelőszövetkezet 600 ezer forintos beruházással létesített vasipari üzemében a gazdaság lakatos- munkáin kívül nagytételben gyártanak vasszerel- vénycket a BVM kunszentmártoni gyárának. Képünkön Pintér József védőgázos hegesztőgéppel állítja össze a vasalkat- részeket. Többet tesznek az ország asztalára, növelik az exportot Sikeresen rajtolt a VI. ötéves tervben a megye és egyben az ország területileg legnagyobb közös gazdasága, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezel. Olyan kiemelkedő gazdálkodási eredmények koronázták az ezerháromszáz aktív téesztag és alkalmazott tavalyi erőfeszítéseit, mint például az előző évinél ötven millió forinttal nagyobb termelési érték, húszmillió forinttal több nyereség. 'A párt- és gazdasági vezetés reálisnak látta a tsz életében rekordnak számító 1981. évi mutatók túlteljesítését, a termelés további fejlesztését is. A közösben végzett munkák gondosabb megszervezésében, az ésszerűbb föld- használatban és a kisüzemi termelés fokozottabb integrálásában még kihasználatlan belső tartalékok feltárásával, hasznosításával is számolva alakították ki az 1982. évi tervet, amelyben a tavalyit tíz százalékkal, azaz 40 millió forinttal meghaladó termelési érték elérését tűzték ki célul. Program gabonára és apromagra A földjeinek ítlagos aranykorana értéke alapján közepes termőhelyi adottságú, csaknem húszezer hektáron gazdálkodó szövetkezetben Í4 és fél ezer hektár a szántóterület. Ennek 63 százalékán termeltek, illetve termelnek az idén a gazdaság növénytermesztői gabonaféléket, őszi búzát, árpát, kukoricát és rizst. Az arány kedvezőbb a korábbi évekénél, hiszen a tavalyinál 600 hektárral nagyobb területen, azaz 6100 hektáron vetettek az idén búzát. Az idejében és gondosan elvégzett talaj-előké- 'szítési, vetési, növényápolási munkáknak, a gyors és veszteségmentes betakarításnak az eredménye, hogy búzából a téesz hektáronkénti átlagtermése az idén megközelítette az 1980. évi ; rekordot, és 340 kilogrammal meghaladta a tervezettet. Az ágazatban dolgozók lelkiismeretes munkáját dicséri a gabona jó minősége is, ami lehetővé tette, hogy a betakarított. termés 73 százalékával a GMV-nek történt értékesítéssel a központi készleteket gyarapítsa a karcagi szövetkezet. A gabonaprogram helyi feladatainak eredményes megvalósítását szolgáló termékszerkezet-módosításra nem kevés időt, pénzt és energiát fordítottak a közös gazdaságban. Kétezer-hat- száz hektárnyi, már korábban korszerűtlenné vált, gazdaságtalanul termelő rizsle- lepeket állítottak vissza ugyanis szántóföldi művelésre. Ezeknek csak egy része alkalmas jövedelmező gabonatermesztésre, de az ágazat szakemberei intézkedéseket dolgoztak ki a többi valamikori rizsföld hasznosítására is. Hasonló célt szolgál a szövetkezetben az ap- rómag-program, amelynek keretében 500 hektáron négyféle fű és lucerna jó áron értékesíthető magját termesztik továbbszaporításra. Az új ágazat a népgazdasági és az üzemi érdekeket egyaránt jól szolgálja. A téesznek ugyanis jelentős energiamegtakarítást jelent, hogy az évelő maghozó növényekkel bevetett területet csak három-négyévenként kell újraművelni. Ugyanakkor a fűtermő területekről és a maghozó lucernatáblákról melléktermékként begyűjtött széna és fűszalma pedig szálastakarmány kiegészítésként. a jószágállomány tartásának költségeit mérsékli. A félezer hektárról várhatóan eladásra kerülő 16 vagonnyi, a téesz idén üzembe helyezett új a p rom a g t is z t í t ó j á ba n kikészített fű- és lucernamag nagyobb részét exportra szállítják, vagy hazai értékesítésével importjukat csökkent- hetik a vetőmagtermeltető vállalatok. Ahogy a növénytermesztésben a helyi adottságokhoz jobban , alkalmazkodó termelésszerkezet kialakítását, úgy az állattenyésztésben az ágazatok jövedelmezőségét javító koncentrálást szorgalmazták a Magyar—Bolgár Barátság Tsz párt- és gazdasági vezetőségének idei termelésfejlesztési intézkedései. Köztudott, hogy háromezer liter alatti tehenenkénti tejtermeléssel gazdaságtalan a nagyüzemi szarvasmarhatartás, márpedig a karcagi szövetkezetben tavaly még nem érték el ezt a fejési átlagot. A három kerületben szétszórtan, "tizenegy helyen tartott teheneket, az idén már három telepen gondozzák és az összevonással egy- időben átalakították a tehénállomány fajtaösszetételét is. Csak a „nagy teljesítményű”, azaz évente négyezer liter tejet ígérő magyartarka teheneket hagyták meg, a többit lecserélték a nagyhozamú holstein-friez marhákra. „Nagy teljesítményű” tehenek Az ágazat szakemberei az eddigi eredmények alapján úgy ítélik meg, hogy az 1982- re tervezett 3300 literes fejési átlag helyett az év végére elérhetik a tehenenkénti 3700 literes tejhozamot is, hiszen már az első' hat hónapban 15 százalékkal több tejet szállítottak a feldolgozó iparnak, mint 1981. hasonló időszakában. A töbJi- letértékesítés révén ebben az évben már tejprémiumot is elkönyvelhet majd magának a korábban még gazdaságtalanul termelő ágazat. Űj szakosított sertéstelep épül a gazdaságban, amely- lyel 5400-zal növelik a sertésférőhelyek számát, tizenkétezerrel az évi hízóértékesítést. Addig is, amíg a termelésfejlesztő beruházás megvalósul, kétféle intézkedéssel igyekeznek fokozni az élősertésexportot a szövetkezetiek. Az óljaikban hízó malacokat tovább tartják, csak a külpiaci értékesítésre alkalmasabb hat-hét kilogrammal nagyobb átlagsúlyban értékesítik azokat. Tavaly nem érte el a tízmilliót, az idén várhatóan meghaladja a tizenkét millió forintot az az árbevétel, amit az exportra szállított élősertések „hoznak” majd a gazdaságnak. A húsprogram sikere érdekében a termelői érdekeltség fokozásával igyekszik a termelőszövetkezet háztáji ágazata Karcagon és környékén növelni a sertéshizlalási kedvet, szinten tartani a kisüzemi hízóértékesítést. Kedvezményesen, azaz állami felvásárlási áron minden leszerződött sertés takarmányozásához száz kilogramm szemesterményt juttatnak a háztáji sertéstartóknak. Várhatóan ez a kedvezmény i^ elősegíti majd, . hogy a korábbi éveknek megfelelően 1982-ben is tizenöt-tizenhatezer, jelentős részben exportra alkalmas hízót értékesítenek majd a szövetkezet közvetítésével a kistermelők. A hosszabb távon jó jövedelemmel biztató juhászat fejlesztése is napirenden van a karcagi téeszben: a tervidőszak végéig tartó tenyésztési program keretében, részben vásárlásból, részben saját szaporulat felTermelésfejlesztési intézkedések a karcagi Magyar-Bolgár Barátság Tsz-ben nevelésével a jelenlegi hétezerről 12 ezerre növelik az anyajuhok számát, A tejtermelés növelésével, nagyobb súlyú sertések értékesítésénél, a juhászat fejlesztésével vállal részt a lakossági ellátás javításából, a mezögázdasági és élelmiszer- ipari termékek exportjának növeléséből a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz. Csakhogy a nagyobb hozamú tehenek, a tovább hizlalt sertések és a több anyajuh tartásához természetszerűen több takarmányra van szükség. Az sem mindegy, hogy mit etetnek a jószágokkal, mert a nagyobb tej- vagy húshozamok csak úgy jelentenek gazdaságos állattartást, ha a többlettermeléssel nem jár együtt a ráfordítások aránytalan növekedése. Ezért a szövetkezet törzsál- lat-üllományának eltartásához, a szaporulat felneveléséhez. szükséges harmincezer ■tonnányi abrak, széna és tömegtakarmány felhasználásán belül az utóbbinak az arányát mintegy tíz százalékkal kívánják növelni. Trágyaszórőval vetettek tömegtakarmánvt A takarmányozási költségeket csökkentették, többek között azzal is, hogy a tervezettnél csaknem kétszáz hektárral nagyobb legelőterületre juttattak mesterséges csapadékot. Megérte, hogy a nem kultúrnövényt termő táblákról sem sajnálták az öntözővizet, hiszen így a hosszantartó nyári aszályban is elegendő .és jó minőségű zöldtakarmányhoz jutottak a legeltetett juhaik, szarvasmarháik. Az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak majd a növénytermesztők a kukoricaszár és a leveles répafej betakarítására. A tervezett 1500 helyett 2000 tonna silót készítenek az idén ezekből a szántóföldi melléktermékekből. ezenkívül a termőterületek egy részének kettős hasznosításával is növelik majd a tömegta- karmány-bázist. Kétszáz hektár borsót termő táblát ugyanis. a hüvelyes növény betakarítása után. rövid tenyészidejű kukoricával vetettek be. Méghozzá rendhagyó — és ugyanakkor idő- és energiatakarékos — módszerrel : műtrágyaszóróval juttatták- ki a földre a vetőmagot. amelyet a kombájnok hátrahagyta borsóval együtt betárcsáztak. majd öntözéssel segítették elő a v^ves 7ö1dtakarmánv mi- előbbi kikelését, —fejlődését. Azt, hogy a beütemezett 40 millió lorimos termeies- nóveiteüest es a szuoalyozo változások. hatásával is számoló nyereségtervét meg tudja-e vaiosuam a karcagi termelőszövetkezet, most, a gazdasági év dereKan nem lénél meg oizionsaggai megítélni. Már csak azért sem, mert a lemeveil jószáguk es a Detanamou termes egy részét meg a nairalevo nőnapokban értékesítik. Az időjárásnak kitéve soKáig á sza- oad ég alatt éjszakázik még a rizs, jóidéig iábon áll még a kukorica, es odébb van a cukorrépa betakarítása is. Az mindenesetre bizonyos, hogy a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó termelésszerkezet kialakítására, az exportálható termékek másodvetésű és melléktermékekkel történő helyettesítésére, a vágóállatok átadási súlyának ésszerű növelésére hozott intézkedésekkel a megye területileg legnagyobb közös gazdasága jó ügyet szolgál: a lakossági élelmiszerellátás jó színvonalának megőrzését, a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítását. Temcsközy Ferenc
