Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 14. I Arcképvázlat I A nagyiváni tájház elől messzire látni. Majdnem negyven kilométeren át semmi nem töri át a láthatárt. Itt puszta igazán a Hortobágy. Sajátos varázsa van a tájnak. És méltán nemzetközi hírneve is a tudományos berkekben. 'A csárdásgulyás álromantikus kép csak Nyugat-Európában él e tájról. Világszerte inkább természeti értékeiről ismerik. Az UNESCO is bioszféra rezervátumként tartja számon. Ennek a résznek, a Hortobágyi Nemzeti Park nagyiváni kerületének a kezelője dr. Kovács Gábor. Halk beszédű, nehezen szóra bírható típus. A puszta végtelen nyugalma árad belőle. Egyik ismerősöm azt mondta róla, hogy a szó ió értelmében megszállott. És kell is, hogy az legyen, hiszen ezen a poszton ilyen emberre van szükség. Hivatalnokként nem lehet ellátni ezt a feladatot. Hivatali kötelességként nem lehet napi hatvan-nyolcvan kilométeres kerékpártúrákat megkövetelni. Meg azt sem, hogy az év háromszázhatvanöt napjából háromszáznegyvenet kint a pusztán töltsön valaki. Másként a huszonegyezer hektáros kerületben lehetetlen lenne „kapásból” megmutatni, hogy pillanatnyilag hol és milyen madárfaj, milyen növényritkaság található. Botanikai vonatkozásban is sok érdekesség akad ugyanis a látszólag üres pusztán. Hazánkban — ellentétben a világ sok országával — a nemezeti parkok területein nem szűnt meg a gazdálkodás. Dr. Kovács Gábor számára ezért a régi „szerelem”, a madártan kibővült a botanikával, és mindenekelőtt az aktív, a gyakorlati természet- védelem került előtérbe. Ennek aztán ezernyi ága-boga van. Az itt töltött hat év alatt sokmindent elért már a területkezelő. Mindenekelőtt azt, hogy a helybeliek közül is egyre többen értékelik természetvédelmi kincseiket, és a korábbinál jobban védik őket. Száraz tavaszokon például kaszáláskor bottal jelölik a nagyon ritka, speciális fészkelőhely-igényű madarak fészkeit. A traktorosok kikerülik őket. A pásztorok, a traktorosok segítsége nélkülözhetetlen és gyümölcsöző. Vannak például a pusztán olyan helyek, ahol a löszhátakat nem engedték felszántani. Ezeken a részeken a szikesedés előtti löszpusztákról való speciális maradványfajok, „benszü- lött” növények tenyésznek. Dr. Kovács Gábor felfigyelt arra, hogy a legelésző állatok virágzás közben nagy károkat okoznak bennük, ezért megszüntették a legeltetést. Három éven át nem engedték oda a gulyát. Akkor viszont nagyarányú gyo- mosodás kezdődött. A kont- rollterületen díszlettek az értékes növények, de ott meg a jószágok okoztak nagy kárt. Egyszer aztán a gazdaság engedély nélkül lekaszálta a védett területet, és ott hagyta a szénát, felszedéséért hiába rimánkodott a területkezelő. Egy állatgondozó sietett segítségére, villával boglyába rakta a szénát. Kiadós eső következett, ami után gyönyörű másodvirágzásba kezdtek a növényritkaságok, így jöttek rá arra, hogy védelmük érdekében három évenként kaszálni kell a területet. Dr. Kovács Gábor jó kapcsolatot alakított ki a különböző szervekkel, gazdaságokkal. Ennek haszna is sokmindenben mérhető. Van például a pusztán egy háromezer hektár területű mocsár. A vízügyi igazgatóság és a termelőszövetkezet segítségével tápláló csatornát építettek, amelyen át többmillió köbméter vizet engedtek a mocsárvilágba, hogy ki ne száradjon. Az évek során azonban a csatorna eliszaposodott, benőtte a gaz. így történt meg, hogy néhol partjaira ömlött a víz. A keletkezett tocsogókat a madarak tömegei szállták meg. Az így szerzett tapasztalatok alapján ma már tudják, hogy mikor, milyen területeket kell elárasztaniok, hogy a különböző madárfajoknak szállást adjanak. Tavaly például hazánkban tartották a vízimadár-védelmi kongresz- szust. A résztvevők vadluda- kat akartak látni a Hortobágyon. A felkészülésre kevés Hazafelé a pusztából volt az idő. Szerencsére a frissen árasztott területeket egyetlen nap alatt benépesítették a vadludak. Köztük néhány kiveszőben lévő ritka faj is megjelent. A különböző madárfajok gyarapodásához jelentősen hozzájárul az is, hogy most már nem aratják le teljes egészében a nádat, hanem egy részét fészkelő helynek hagyják meg. Ilyen példák tömege tartozik a gyakorlati természetvédelemhez. És az örökös figyelem arra, hogy a gazdálkodásban bekövetkezett változtatások ne bontsák meg a puszta összhangját. Dr. Kovács Gábor ügyszeretete és emberi 'kapcsolatai révén a felmerülő gondok kilencvenöt százalékát helyben megoldják, nemigen kell segítségért folyamodni a debreceni igazgatósághoz. A gyakorlati természetvédelem mellett Kovács Gábor tudományos bemutatók részese, hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolója. Szakértőként részt vett a televíziónak a Hor- tobágyról készült sorozatában is. Kutató munkája elsősorban a madárvilágra irányul. Három szerkő faj fész- kelési módját nyolc éven át tanulmányozta. Az ezzel foglalkozó publikációja az ősszel jelenik meg. A másik kutatási területe a csíkosfejű nádi poszáták élete. Ez a madárfaj mindössze tizenegy éve jelent meg a környéken. Állománya ma már százhatvan pár felett van. Ami figyelemre méltó: más növénytársulásokban és kisebb csoportokban is megjelenik. Egyetemista korában gyakran kijárt kerékpárral Debrecenből a Hortobágyra. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy hihányzik-e a város, kielégíti-e a nagyiváni környezet, csak annyit válaszol: Miért hiányozna? Jól megvagyok az itteniekkel, tanácstagnak is megválasztottak. Itt van a puszta és itt vannak a könyveim is. A felesége gyakran elkíséri pusztai útjára. Szívesen teszi. — Sportoltam és’ természetjáró voltam lánykoromban, — mondja. Ideális párra esett a választás a munkakör betöltésénél. S. B. A Dankó Pista nótája által híressé vált szeged—kiskundorozsniai szélmalom tövében idén is megrendezték a már hagymányos népzenei találkozót. Képünkön; a dorozsmai cite raegyüttes * Csonka családban Magyarországon a házasságok több, mint egyharma- du bomlik fel válások következtében. Csupán az eltelt es.llentlöben huszonhétezer válást jegyez a statisztika. Szolnok megyében — az 1980-as adatok szerint — csaknem ötezer férfi és hétAnna édesanyja most állandó éjszakai műszakot vállalt, hogy előteremtse négy gyermekének a legszükségesebbeket. Havonta 6—7000 forintból, egy szoba-konvh'ás szükséglakásban élnek a város közepén. A mama reggel, ha hazaér, és rövid álomba zuhan, talán tágasabb, szebb lakásról, jó ruhákról álmodik. Anna, a nyurga kamaszlány ilyenkor mosdat, öltöztet, reggelit ad a kisebbeknek, majd rohan az iskolába. Jól tanul és kitűnően ntíéti- zál. Orvos szeretne lenni, vagy ügyvéd. Orvos, hogy segíthessen. ügyvéd, hogy igaz.- ságot osszon. Egyelőre azonban ül velem szemben egy farönkön és mesél. Értelmes, nyílt tekintetű. nem szorong és nem is szomorú. Komoly. — Anyunak a második házassága sem sikerült. Az édesapám megcsalta, a nevelőapám pedig sokat ivott. A házasságokból két-két gyerek született, a kicsik csak féltestvéreim. Nekem már nem is nagyon hiányzik az édesapám, hisz alig-alig törődik velünk. Lassan olyan lesz számomra, mint egy idegen, ha néha találkozunk, akkor sem tudunk miről beszélgetni. Anyu persze rengeteget dolgozik. Volt úgy, hogy az éjszakázás mellett délelőttönként még mosogatni is eljárt az egyik étterembe. Erejéhez képest tényleg mindent megtesz értünk. Mi már kicsi korunk óta egész önállóan élünk, muszáj volt megszoknunk ezt, hisz anyu mindig dolgozott, amikor hazajött, akkor pedig pihenésre volt szüksége. Most már nagyobbak vagyunk és még jobban tudunk vigyázni magunkra. Nem okozunk felesleges gondot anyunak, nem csavargunk el, komolyan vesszük a tanulást is. Néha azért elgondolom, hogy milyen jó is lenne egy külön szoba, ahol egyedül maradhatnék, lenne mindenféle könyvem, hanglemezem . . . Tündinek ez is megadatott. Egyedül él az édesanyjával . és nem is nagyon igényli mások társaságát. — Visszahúzódó, csendes gyerek, de én nem hiszem, hogy a válás miatt — mondja az anyukája. — Négyéves Anna is, Tünde is 12 éves és jónéhány társával együtt részt vett abban az olvasótáborban, amelyet a törökszentmiklósi Városi Tanács, a közművelődési intézmények, a Hazafias Népfront és több vállalat, üzem támogatásával szerveztek Káptalanfüreden. A táborlakók kiválasztásának egyedüli szempontj;. volt, hogy „csonka” családban éljenek, mivel ily módon hátrányos helyzetűek. De valóban így van-e? A kérdéssel Huszka István pszichológust kerestük fel., — Tolsztoj szerint a házasságok mindig egyformán jók és különbözően rosszak. Ennek analógiájára; a gyermek—szülő kapcsolatok is mindig egyformán jók és különbözően rosszak. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet sokféle lehet tehát, attól függően, hogy milyen szempontok alapján mondjuk ezt ki. A társadalom mércéje ennek megítélésére, a morál: a (társadalmi együttélés., írott és íratlan szabályai, erkölcsi követelményei. Önmagában tehát az a tény, hogy egy gyermek úgynevezett ..csonka” családban nevelkedik, sem hátrányos, sem veszélyeztetett helyzetet nem jeezerötszáz nő „családi állapota" volt elvált, ugyanebben az évben a válások száma meghaladta az ezret. A válásokkal együtt nőtt az úgynevezett „csonka" családokban nevelkedő gyermekek aránya is. volt, amikor elköltöztünk az apjától, a kislány már akkor is szívesebben játszott magában. Az iskolában aztán voltak gondjai a beilleszkedéssel, elhúzódott a többiektől. nem beszélt, nem játszott velük, de szerencsére többnyire olyan pedagógusok tanították, akik sokat segítettek neki. Ma, azt hiszem. már mindenki elfogadta Tündit olyannak, amilyen. Tudják, hogy jó képességű, de különösebben nem aktív. Megtanulja és tudja a leckét, de nem jelentkezik, ha felszólítják. válaszol. Kicsit komolyabb. érzékenyebb gyerek a társainál, nem köny- nyen nyílik meg, nem könv- nyen barátkozik. Velem viszont mindent megbeszél. Már a zárkózottságáról is beszélgettünk. Azt mondja, ő jobban érzi magát otthon egyedül a könyveivel, ceruzáival. Ilyen a természete. Azt hiszem, kár lenne olyasmit erőltetni rá. amit nem szeret. Nyaralni, táborozni mindig elmegy, szeretném azért, ha nem zárkózna el egészen a környezetétől, de most legutóbb is. három nap után levelet írt a táborból, hogy szeretne hazajönni. Nem mentem érte, de igen nehéz, volt megmagyarázni neki. hogy miért nem. Hosszú, több oldalas levelet írtam, hogy megnyugodjon .. . — Hamarosan itt lesz a pályaválasztás ideje, ettől félek kicsit, félek, hogy egyedül, csupán a magam megítélésére hagyatkozva, nem leszek képes eldönteni, hogy jó irányba indítom-e el a gyereket? Azt mondja, erdész szeretne lenni, mert az erdőben csend van, nincsenek emberek, csak növények és állatok. Persze annak idején az érettségi után én is erdészeti főiskolára jelentkeztem, mindig szerettem a természetet. Erről is sokat meséltem a kislányomnak az.t hiszem, inkább ez befolyásolta a választásában . . . Mindenesetre végtelenül ragaszkodó, úgy érzem, ma már az sem zaklatja fel. ha az apjával találkozik, talán már fel tudja fogni, hogy nem véletlenül kellett annak idején elválnunk. Látja, tapasztalja, hogy az édesapja, ha iszik, még őt sem ismeri meg az utcán, úgy megy el mellette, mint az idegen. lent.’ Egészséges fejlődése, személyiségének alakulása elsősorban a szülők magatartásától függ, akár együtt, akár külön élnek. A válások kétségtelen, hatással lehetnek erre a fejlődési folyamatra, de nem feltétlenül rossz hatással, elvileg egyáltalán nem szükséges, hogy neurotikus jegyek alakuljanak ki a gyerekben, hogy neurotikus személyiséggé váljon. — Sajnos, a válások következménye gyakran mégis ez. — A válás csak akkor járhat ilyen következményekkel, ha a szülők nem képesek kulturáltan, elszabadult indulatok nélkül válni, és egymás lejáratásával éppen azokat a morális alapokat rongálják meg gyermekeikben, amelyek alapján példák lehetnének továbbra is. Megrendül a gyermek biztonsága, labilissá válhat személyiségi'. Csak az a gvermek válik egészséges felnőtté, aki egészséges családi környezetben nevelkedett. Ezt a környezetet azonban egy. szülő — a nevelésére alkalmasabb édesanya vagy édesapa — is tudja biztosítani. A gyermek elsősorban azt igényli, hogy a szülőnek fontos legyen, érezze a szeretetét. gondoskodását'. Ha ezt a példát látja maga előtt, ezt a szülőszerepet tanulja meg, felnőttként maga is ilyenné válik. S a gyermeküket egyedül nevelő szülők is szolgálhatnak ezzel a példával. A törökszentrpiklósi „csonka ” családokban nevelkedő gyerekek olvasótábora tehát nem volt feltétlenül hátrányos helyzetű gyerekek olvasótábora. Ha a szervezők a kiválasztásnál arra gondoltak. hogy ezek a everekek esetleg kedvezőtlenebb anyagi körülmények és művelődési feltételek között élnek — ez sem mindig igazolódott — tiszteletreméltó a segítőszán- dékuk. A nedagógiáh-'n ugyanis nem „bűn” az effajta megkülönböztetés, a megkülönböztetett figyelem. Bana Éva könyvtáros, az olvasótábor egyik kiscsoportjának vezetője: — A csoport egy része érdeklődő. okos és értelmes volt. másik része „tűrte” a programokat, és voltak teljesen „sötét” (?) gyerekek, — Ez utóbbi kifejezést kissé sértőnek találom, hisz tudomásom szerint a táborban részt vevő legrosszabb képességű gyerek is legalább jó eredménnyel tanul az iskolában. — Nem hiszem, hogy az osztályzatok tökéletes képet adnak egy gyerek képességeiről. Legalábbis ebben az esetben nem ezt tartom mérvadónak. A kitűnő gyerek is lehet teljesen fantáziátlan, érzéketlen a művészetekre, irodalomra. Egy tábor tanulságai — Akkor miért nem a„ érdeklődés szerint válogattak? — Valóban ott követtük el a hibát — mondja Sülye Károlyné, a városi tanács közművelődési felügyelője —, hogy nem voltunk tisztában azzal, hogy mi az, ami érdekli a gyerekeket. Nehéz egy olvasótábori programot ráerőltetni azokra a gyerekekre, akik esetleg jobban szeretik a kémiát, a fizikát, mint az irodalmat és a művészeteket. Ez a tábor, illetve a kudarcai azonban nem csak számunkra szolgálhatnak tanulságul. Ideje volna szakítani azzal a rossz köz- művelődési gyakorlattal, mely szerint anyagi támogatást csak azok az olvasótáborok kaphatnak, amelyek hátrányos helyzetű gyerekek számára szerveződnek. A táborok sikertelensége miatt tízezrek, százezrek „úsznak” el. Jobb és hatékonyabb volna, ha olvasótáborokba az olvasótáborok programjai iránt érdeklődő fiatalokat vinnénk. Az olvasótábor azonban nemcsak ennyi tanulsággal szolgált. Talán azzal is, hogy a válogatás egyetlen szempontja nem lehet a hagyományostól eltérő „családmodell”. Ma már a becslések szerint a gyerekek 40—50 százaléka nevelkedik ilyen családokban, s helyzetük ennél sokkal differenciáltabb megítélést, elbírálást, követel, mert kétségtelen, hogy vannak közöttük valóban hátrányos, és veszélyeztetett helyzetűek is. Mint bármely más családban. Török Erzsébet Dpa nélkül Önmagában még nem hátrány Otthona a puszta
