Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
1982. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Színháztörténeti kiállítást nyitottak a napokban a Hatvani Galériában. Képünkön színpadi makett-terv Madách ,Az ember tragédiája című drámájához NYÁRI TÁRLAT 1982 Szolnok—Kecskemét Immár tizenhetedszer rendezték meg a Nyári Tárlatot, a Közép-magyarszági Területi Szervezetbe tömörülő festők, grafikusok és szobrászok évközi számadását. A bemutató a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban kapott helyet, hogy aztán augusztus végétől a kecskeméti művészetbarátok szemlélhessék meg a Szakszervezetek megyei Művelődési Központjában. A Területi Szervezet 50 tagjából: most csak 31 művész vállalta a szereplést, és hogy kiállja az avval járó kritikai próbát. Mert bíráló észrevételek nélkül kevés kiállítást rendeztek eddig, s ha akadt ilyen, annak a művészet vallotta kárát. Most, ha sommázni akarjuk összbenyomásunkat, röviden azt mondhatjuk: nem volt rossz ez a tárlat, csak jppen a kiemelkedő művekkel maradt adós. Kevés ki5 /étellel a megszokottság ér- lése meg a mesterségbeli íelytállás bizonyítékai vették körül a nézőt — az emelke- lett légkör helyett. Mintha i hosszú nyár fülledt mele- ;e kifárasztotta, megbénítot- a volna a másszor újszerű- égekre képes alkotó szélleneket. Jellemző, hogy még i legjelesebb festők és szob- ászok is csak egy-egy iga- án kvalitásos munkával ve- ették észre magukat, ám :iég ezek se mutattak előre, kz alföldi iskolát az expresszi- itással elegy piktúra válto- atlanul gazdagítja, színesíti emcsak a regionális szerve- et, hanem az egész magyar astészet arculatát. Baranyó ándor abszolút festői Mély- sántása, Bozsó János at- íoszférát teremtő Tanyája és feintrager Adolf bensőséges angulatú Kis háztájiban cí- íű képe parancsolt megál- Lst, és késztette a nézőt az mélyedésre. Feltétlen gaz- agítaná a stiláris törekvése- et B. Mikii Ferenc gouache- il festett képsora, a Tokaji yár, ha nem kötődne oly íqs szálakkal Egry József [stői látásmódjához. A kubizmus és a konstruk- vizmus tanulságait felhasz- áló festők közül Berényi erenc az, aki a legegysze- íbb eszközökkel ragadja eg a lényeget kis méretű ipein, kiváltképp a Szer- ámkamrán. Kovács László ápor utánját az erőteljes erkezetiség dicséri, míg tószegi Balázs egységes de- iratív foltokba rendezte a ontrasztokat. Noel ö. Gá- rr képeinek prizmaszerűen rdelt épületei, emberalak- i és légtere azt az érzést keltette, mintha Lionel Fei- ninger festői problémái foglalkoztatnák változatlanul, ám azok önálló alkalmazása továbbra is várat magára. Bizonyos értelemben e csoportba helyezhetők Marostor- dai Anna akvarellkréta képei bár a konstruktivitás csak külső formajegy nála, látásmódja a naturalizmusban gyökeredzik. Az expresszionizmus stiláris eredményeinek az alföldi piktúrával való ötvözői mellett talán az a> legjellemzőbb kis csoport, amely a plein- air festés vívmányaival egyfajta új impresszionizmust tudott kiművelni. Az ő lírai hangvételű képeik szívet- lelket melengetők, bár ezúttal valamennyien más témákban jeleskedtek.* Fazekas Magdolna Csollákné portréja ismét ország-világ elé tárja a művésznő kivételes rajz- tudását és karakterizáló képességét. A nagybányai tradíciókat sajátos módón élesztő Gecse Árpád új keletű, a fény-árnyék hatást felhasználó Önarcképpel lepte meg tisztelőit. Végül Meggyes László a cézanne-i kubizmus klasszikus érvényét bizonyítja újfent, egyéni za- matú Csendélet hallal című kompozícióján. A nonfiguratív festészetet Horóczy Margit képviselte. Véleményünk szerint szim- bolikus-szürrealisztikus absztrakciói erőtlenek, kevésbé érettek, racionalitásuk nem meggyőző. Még a látványfestők — Benke László, Palkó József, Sáros András és Vuics István — „természethű” tájképein is több érzelem és emberközelség sűrűsödött. Merőben más hangnem jellemezte a grafikusok munkáit. Amíg a festmények alaphangja plebejus érzületű, mélyen természetelvű hagyományokat épít tovább és stilárisan is jobban osztályozható, addig a grafikai anyag többsége urbánus gondolkodásról vall, a formai megjelenítés dolgában pedig kevésbé választható szét. Teljes absztrakció, expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus és szür- naturalizmus váltogatta itt egymást — hol tiszta képlet alapján, hol az egyes stíluskategóriák átfedésével, kombinációjával. Amíg a festményeknél a szolnokiak biztosították a kvalitást, addig a grafikában a kecskeméti kvintett nyújtotta a minőséget meg a tematikai és technikai változatosságot. Számunkra Bala- nyi Károly Ablakom című szitanyomat-sorozata, Csá- ky Lajos metafizikus utó- rezgésű ceruzarajzai, Hegedűs L. László szürnaturalista szerigráfiája, a Szemléltető ábra, végül Pócs Péter színezett fotói jelentették a figyelemre méltó törekvéseket. A maga nemében artisztikus volt Palkó József realista megközelítésű linómetszete is. Klossy Irén következetesen kitart szálkás modorú toll- rajzainak lírai absztrakciója mellett, de a konkrét jelentéstartalom valahol elsikkad nála; vagyis az Évszakok című lapja lehetne akár a Tükröződés is — és fordítva. Meg bármi más. Minden- denki azt lát bele, amit akar. Bokros László absztrakt tája a geometrikus absztrakciót játékos vonal- vezetéssel közelíti a természeti előképhez, míg Szabó Ágnes fordított módszerrel teszi ezt, vagyis valóságos motívumokat absztrahál, s így varázsolja érzékletessé a Tépetten elvont képzetét. Ifj. Éber Sándor számára a természeteivűség olyan fun-i damentum, amelytől nem tudna soha elszakadni. Igaz, nem is hinnék el neki, ha etikus művészi magatartását — és dekoratív-realista módszerét — élete delén túl akarná valami tőle idegenre felcserélni. Ezúttal a szobrászok szereplése volt a legmérsékeltebb. A nagy szolnoki triász — Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László — kitűnő szobrászati gondolatokat vetett fel ugyan, de többségük további formai tökéletesítésre, a tőlük elvárt művi megjelenítésre vár. Most a szimbolikáktól mentes műveik sikerültek jobban; olyanok mint Nagy István Megjöttem című kisplasztikája, Simon Emlékplakettje és Szabó masszív tömörségű Ülő asszonya. Hangai Szabó László portréjával változatlanul az önálló plasztikai nyelvezet kialakításán fáradozik. Az őserejű Papi Lajos a jelen tárlatra „csak” finoman megmunkált, leíró jellegű bronz érmeket hozott. A fantáziadús művészi idea és az érzékletes formai megoldás jeles példáját Pálfi Gusztáv négy női torzóból álló, Évszakok című sorozatánál láttuk. Nem először figyelhettünk fel a kecskémét; szobrász tehetségére, mely bízvást további fejlődést ígér, és várhatóan monumentális feladatok megoldására is alkalmas lesz. Ecsery Elemér Pintér István dokumentumriportja 4> fl veréb is akció Hegy hány, az ellenséges amerikaiakkal és angolokkal összeköttetést biztosító rádióadó működött 1944 első hónapjaiban Magyar- országon, azit nem lehet megállapítani. Kádár Gyula emlékirataiban említést tesz egy készülékről, amelyet Hátszegi-Hatz-cail Törökországból küldetett neki az amerikai hírszerzés. Samboir-Schwelnitzer, a horthysta politikai rendőrség nagyhatalmú feje, aki a hitlerista megszállás után szintén a letartóztatottak közé került, a koncentrációs táborban azt mesélte társainak, hogy az ő irányításával a budapesti rendőrfőkapitányságon ugyancsak működött egy hasonló készülék. És volt ilyen adó a Külügyminisztériumban, il- detőleg — ha ez így igaz — a külügyminiszter állandó helyettesének, Szentmiklóssy Andornak a lakásán. Tény: Szentmiklássynak bizonyosan volt rádió-összeköttetése Bernnel. Kádár Gyula visszaemlékezéseiben (A Ludoviikától Sopronkőhidáig, Magvető Könyvkiadó, 1978) ugyanis elmondta: ő SzemtmilkilóssytóJ értesült róila, hogy Svájcból -bizalmas iközilés érkezett egy amerikai tiszti csoport kiküldéséről. Március 10-én közölte a k ül ügy m iniszt er-helyett es, mi a feladata ezzel kapcsolatban a VKF/2-nék. Kádár Gyula elmondása szerint egy magas rangú amerikai tisztrőil volt szó, aki repülőgépen jön, és ejtőernyővel fog leugrani. Szeint- miklóssy a kezében lévő papírról felolvasta a le- ugrás hosszúsági és szélességi fokkal meghatározott helyét, kérve, hogy állapítsák meg, ez hol van. Közölte, hogy az érkezőt a helyszínen várni keik látszólag letartóztatni, érkezését a németeknek bejelenteni. A mérnetek el fogják vinni kihallgatásra, utána visszaadják magyar fogságba. (Ugyanis volt egy régebbi és érvényben lévő magyar—német megállapodás, amely szerint minden, repülőgépről földre került egyént magyar felügyelet mellett kötelező volt kihallgatás végett átadni a németeknek, mert az ellenséges repülőadatek a -németek birtokában voltak, így a kihallgatott által mondottakat ők tudták ellenőrizni. Ám a megállapodás azt is rögzítette, hogy a magyar földre érkezettek a kihallgatás után ismét magyar fogságba adandók.) Szentmiklóssy Andor elmondta, hogy az amerikaival való tárgyalásokra a német kihallgatás után kerül sor. Az egész eljárás így van megbeszélve az ameri- kaiaikikal. A leugró amerikai tiszt a németeknek azt fogja vallani, hogy ő Tito marsáéihoz volt útban, eltévedtek, és ugrani kényszerült. 4 Az események után -mintA fogadtatás egy két évtizeddel Kádár Gyulának papírra vetett saját verziója szerint ő azonnal túlságosan regényesnek és komplikáltnak tartotta az ügyet, s ezt azonnal meg is mondta. Mint ahogyan mii -ma, ő már ákikor sem értette, miért .kell az amerikaiaknak ilyen -módon érkeznie, hiszen megfelelő papírokkal ellátva, földi úton sokkal egyszerűbben jöhettek volna. Szentmiklóssy kijelentette, hogy a svájci magyar követség közreműködésével, a külügy megbízottjai jutottak az amerikaiakkal megállapodásra, az ügy megbízhatóságához és komolyságához kétség nem férhet. Az amerikai hatóságok kívánsága szerint történik így minden. A .németeket azért keli értesíteni, mert a berepülésit és a teugrást nem lehet titokban tartani, a németeknek kiváló figyelőszolgálata működik. A kissé komplikált megoldással viszont síikéiül majd túljárni az eszükön. A két úr megállapodott abban, hogy a VKF/2-től egy angolul jól beszélő -tisztet rendelnek iki az amerikai fogadására. Ez gépkocsin majd felhozza Budapestre a küldöttet. A Hadik laktanyában (a kémel- hárítók hírhedt központjában) kell megfelelő kényelmes helyiséget berendezni a hivatalosan fogolynak nyilvánítandó megbízott számára. Az előzetes „játékot” követően a Külügyminisztérium is bekapcsolódik, és megkezdődik majd a tárgyalás. Szentmiklóssy Andor abba is beleegyezett, hogy előbb Kádár Gyula tájékoztassa elöljáróját, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnököt. Annál is inkább, mert a vezérezredesnek majd részit keli vennie a további tárgyalásokon. Arról, hogy Szemtmitolóssy miért nem. közvetlenül fordult Szombathelyihez, nem es-eltt szó. Viszont íz óvatos Kádár Gyula, mielőtt tájékoztatta volna Szombathelyit, beszélt Ghyczy Jenő külügyminiszterrel. ö is csatlakozott helyetteséhez. Kádár Gy.: „Ezután a Def. (Deffenzív osztály, a kémelhárítás — a szelik.) vezetőjével, Kern Károly vezérkari őrnaggyal beszéltem meg a teendőket, őt azonban már csak a legszükségesebb mértékben tájékoztattam, inkább olyan értelemben, hogy .értesüléseim szerint egy amierikai tiszt feg érkezni, vele hogyan .kell bánni, hogy kell fogadni, stb. Kern a fogadásra Király Kornél Def.- hez beosztott alezredest ajánlotta, akit mindenben megfelelőnek jellemzett a feladatira. Én Kiirály alezredesit nem ismertem közelebbről. Kioktattam, de a valódi célokat vele sem közöltem. A lóugrás helye térképein meghatározva, Csáktornyától északra egy szőlő területére esett. Király elindult gépkocsival várni az amerikai érkezését.” Egy amerikai helyett három érkezett. Sőt, egy negyediknek is kellett volna jönnie. A misszió tagjai közé eredetileg besoroltak egy diplomatát, Howard K. Travers 'külügyi osztályfőnököt Is, aki 1936-tól 1941-ig — az amerikai magyar diplomáciai .kapcsolatok megszakadásáig — a budapesti amerikai követségen szolgált. Travers azonban szerencséjére későn érkezett vissza mexikói szabadságáról, és lekéste a sebtében útjára bocsátott akciót. Hegy miiért volt olyan sürgős, talán már soha nem derül Iki. Arra Duke ezredes határozottan emlékezett, hogy február 29-én még elintézte az utolsó aktákat washingtoni íróasztalánál, s még aznap útnak indult Európa felé. Észaik- Afrifcán át Nápolyba, onnét a csatlakozó két tiszt- társával Bariba repült, az USA légierők főhadiszállására, majd autón folytatták útjukat Briindisibe, titkos missziójuk kiinduló pontjára. Vihar miatt hamm napig tétlenkedtek, március 15-én este kilenckor szállt fel velük a Halifax-bombá- zó, amely rajtuk kívül egy ausztriai kommandót is vitt magával. Miután a Wehrmacht egyenruhájába öltözött fiatal osztrákokat rádiójukkal és fegyvereikkel a bécsi erdőnél ledobták, az angol bombázó éles fordulattal a Muraköznek vette az irányt. Három szempontra való tekintettel esett erre a területre a választás: közel Jugoszlávia és ők azzal fedezték magukat, minden eshetőségre készein, hogy Titóhoz készültek, de eltévesztették az ugrást. A másik: lehetőleg sík, megművelt területen érjenek földet, ahol a felszerelésüket eláshatják, (a rádión kívül nylonharisnyákat, töltőtollakat, karórákat és konzarvkülönlegességeiket vittek .magúkkal). A harmadik szempont: legyen a közelben magyar helyőrség (Nagykanizsa), bogy megadhassák magukat. Volt egy negyedik szempont is, amit humorosan emlegetitek: Muraközben a paraszitck hozzászoktak a szövetséges repülőkhöz (felettük szálltak el a Balatonhoz, ahol .hadialakzatot vettek fel), a motorzúgásra csak átfordulnak a másik oldalukra és tovább alszanak... Azzal nem számoltak, hogy a fogadásukra kijelölt magyar tiszt is békésen alszik. Elunta már a hosz- szú várakozást, és nincs az a magyar királyi tiszt, akinek fcét-hárcm átmulatott éjszaka után ne volna szüksége egy kiadós alvásra... (Következik: Az érkezés) Új szemléltető eszközök Gyorsmérleg az építőtáborokról Szeptemberben az iskolákban lesz a megrendelt taneszközök, berendezések zöme — ígérik az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalatnál. Az év elejétől szeptember végéig mintegy 190 millió forint értékű taneszközt és 310 millió forint értékű bútort adtak, illetve adnak át az oktatási intézményeknek. Az 1982/83-as tanévtől az általános iskola alsó tagozatában már minden tantárgyat az új tanterv szerint fognak oktatni. Ennek lehetőségét 20 féle, a tanulók által használt egyszerű kísérleti berendezéssel és 30 féle tanítói szemléltető eszközzel teremtették meg a vállalatnál. Csaknem 54 ezer fiatal, 92 önkéntes ifjúsági táborban, négy turnus során több mint 531 ezer munkanapot dolgozott ezen a nyáron — állapítja meg a KISZ Központi Bizottsága építőtáborok bizottságának most elkészült gyorsmérlege. Az idén 25. alkalommal szervezték meg az építőtáborokat. Több mint 250 egyetemista és főiskolás, csaknem 22 ezer gimnáziumi tanuló, 18 ezernyi szakközépiskolás, mintegy 9 ezer szakmunkástanuló, 1300 általános iskolás és 700 sportoló fiatal vállalta, hogy vakációjának két hetében napi hatórás, intenzív munkával segítse a sürgető mezőgazdasági idénymunkák elvégzését, vagy építkezéseken próbálja ki erejét. A teljesítményük értékét jelző munkabér összege meghaladta a 42,7 millió forintot, ebből az üzemeltetők a fiatalok részére több mint 17 millió forint jutalmat fizettek ki. A korábbi éveknek megfelelően az idén táborozok mintegy 80 százaléka a mezőgazdasági munkákat segítette. Sokan vettek részt út- és vasútépítésben — többek között az Ml-es autópályánál —, valamint csatornázási és belvízvédelmi munkálatokban.
