Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
/ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. AUGUSZTUS 26. Még napjainkban is divat bizonyos kozmikus jelenségekből katasztrófák bekövetkeztét, mi több, világvégét jósolni. Ilyen baljós előjelnek tekintették már évezredekkel ezelőtt az égbolton időnként megjelenő üstökösök feltűnését is. Különösen sok megfigyelés számolt be arról az üstökösről, amelyről Halley angol csillagász 1705-ben számításai alapján megállapította, hogy kb. 76 évenként jelenik meg az égbolton, és kerül a Nap közelébe. Az üstökösök ugyanis a naprendszer peremén, központi égitestünktől igen nagy távolságban, az úgynevezett Oort felhőben „tartózkodnak”, s közülük a „vállalkozó szelleműek” időközönként a Nap közelébe vezető pályára jutnak. Keletkezésüket a tudomány mintegy 4,5 milliárd évre teszi, arra az időszakra, amelyben a naprendszer többi része — így a Föld is — kialakult, összetételükről, mozgástörvényeikről még igen keveset tudunk. Anyaguk valószínűleg vízből, széndioxidból és metánból keletkezett jég, valamint kozmikus por. Nem éppen tudományos kifejezéssel piszkos hógolyónak is nevezik őket. Amint az üstökös megközelíti a napot (persze ez a „közelség” legalább 300 millió kilométert jelent), egyre jobban felmelegszik, és anyagának egy része „megolvad” pontosabban gáz halmazállapotba kerül. A gáz nagy sebességgel áramlik ki a bolygóközi térbe. Így alakul ki az aktív üstökösök szerkezete: a néhány kilométer átmérőjű mag, az azt körülvevő kóma (50 000 km) és a nem ritkán 100 millió km- re elhúzódó csóva. Ezek az ismeretek közvetett megfigyeléseken alapulnak. Az emberiség történetében 1986-ban lesz az első alkalom arra, hogy közvetlen módszerekkel tanulmányozhassák a visszatérő Halley-üstököst. 1984. decemberében egy űrszonda indul útnak Bajkonurból, fedélzetén több európai ország — köztük Magyarország — tudósai által készített műszerekkel. (A megbízhatóság növelése érdekében egy hét múlva ezt egy újabb, hasonló szonda követi majd.) A program és maga az űrhajó — a Vénusz és a Halley orosz nevéből — a VEGA nevet kapta. A szonda 1985. júniusában halad el a Vénusz mellett, és egy leszállóegységet juttat a bolygó felszínére. A rajta elhelyezett műszerek a Vénusz felhőtakaróját és légkörét kutatják. A Halley-üstökössel való találkozás — másodpercenként 78 kilométeres relatív sebességgel — 1986. márciusában történik meg. Az üstökös akkor már túlhalad a peri- héliumon, azaz pályájának a Naphoz legközelebbi pontján. A szonda egyik legfontosabb műszere egy forgatható állványra szerelt tv- rendszer, amelyet úgy szerkesztettek meg, hogy a kamerák önműködően mindig az üstökös felé forduljanak. A Földről való irányítás azért ütközött volna nehézségekbe, mert a szondáról kibocsátott információ nyolc perc alatt érne hozzánk. A VEGA-program fő feladatai közé tartozik az üstö- kösmág fizikai jellemzőinek és kémiai összetételének meghatározása, a magból kilépő porszemek vizsgálata, a kómának a magtól különböző távolságokban történő elemzése. A VEGA űrszonda mintegy 10 000 kilométer távolságban fog elhaladni az üstökös mellett. Vele csaknem egyidőben indítják el a (Nyugat) Európai Űrkutatási Szervezet GIOTTO nevű szondáját, mely az üstököst jobban, mintegy 1000 km-re közelíti meg. De míg ez csak 50 kg-ot, a VEGA 130 kg hasznos terhet vihet magával. Képünkön: a VEGA útjának vázlata. Találkozás a Halley-üstökössel Magyar műszerek az űrszondán IA tudomány világa Gyógyszeres só A malária elleni küzdelem különösen nehéz a nomád törzseknél. Sem rendszeres orvosi ellenőrzés nem lehetséges az ide-oda vándorló nomád törzsek között, sem a szükséges gyógyszeres kezelést nem lehet megvalósítani. Néhány éve kísérletképpen a nomádoknak szánt konyhasóba maláriaellenes gyógyszert kevertek. Az eredmény igen jónak mondható. Az egyik vizsgált területen a maláriás megbetegedések száma 18,7 százalékról 13,4 százalékra esett le már az első évben. Halfogó denevér A denevér-fauna a trópusokon igen gazdag. Többek között olyan kisméretű denevérek is élnek ott, amelyek közül némely faj nemcsak rovarokkal, apró gerincesekkel, hanem gyümölcsökkel, nektárral és vérrel táplálkozik. Köztudott, hogy a denevérek ultrahang hullámok segítségével tájékozódnak és szerzik meg a zsákmányt. Ezt a folyamatot azonban eddig csak rovarevő denevéreknél vizsgálták. Üjabban kiderült, hogy a halfogó denevérek táplálkozása, tájékozódása is hasonló módon történik. Színvakság gyógyítása A világon 80—90 millióra becsülik a színvakok számát. E fogyatékosság elleni küzdelem, a gyógyítás módjainak kidolgozása joggal foglalkoztatja tehát a kutatókat. Japán tudósok viszonylag egyszerű módszerre jöttek rá, mellyel a színvakság állítólag gyógyítható. E célra olyan oszcillátort szerkesztettek, amely felváltva másodpercenként 77, illetve 42,5 frekvenciájú gyengeáramot gerjeszt. Az előbhit a vörös, az utóbbit a zöld színt érzékelő sejtek stimulálására szánták. Kezelés közben a náciens halántékára elektródokat illesztenek. Egy héten át folytatott napi 10 perces kezelés állítólag meggyógyítja a színtévesztőket. Sport és átöröklés Kiemelkedő sportteljesítmények, rekordok elérését bizonyos fokig mindig megfelelően adagolt edzésekre lehet visszavezetni. Ha azonban egyedül az edzés lenne ezen a téren a döntő tényező, akkor lényegében minden egészséges emberből bajnokot lehetne kitartó munkával nevelni. A valóságban szervi adottságtól is függ, hogy kiből lesz egy sportágban bajnok, így viszont öröklési tényezők kerülnek a felszínre. A témával kapcsolatos kutatási eredmények 6zer,int ma még nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy egy sportbajnokság elérésében milyen arányban osztozik a gyakorlás, és az alkati, szervi tényező. A kérdéscsoport elsősorban a sportfiziológia hatáskörébe tartozik, másrészről a jelentőségét a humán élettan szempontjából sem lehet elvitatni. E téren az elkövetkező évek, évtizedek tudományos kutatóinak elsősorban genetikai szempontból igen sok kérdést kell még tisztáznunk. A fontosabb felvetett kérdések: Milyen szerepet játszanak a génkombináoiók egy-egy sportbajnok fizikai és pszichológiai erőállapotának kialakításában? Az esetleges átöröklési hiányokat lehet-e edzési módszerekkel esetleg kipótolni? Mi a.génkombinációk hatása élettani, anatómiai és biokémiai szempontból? Parabolaantenna tv-vételhez Francia cégek bemutatták azt a parabola tükörantennát, amelynek segítségével lehetővé válik televíziós műholdak jeleinek közvetlen vétele. Ä tervek szerint 1983-ban vagy 1984-ben Ariane rakéta segítségével két hírközlő műholdat lőnek fel a világűrbe, a TDF—1-et és a Telecom—1-et A TDF—1 televíziós műhold tv- képeket közvetít, s azok egész Franciaország területén foghatók lesznek a képünkön látható parabola- antennák segítségével. Ezeket az antennákat a házak tetejére fogják felszerelni. Felmérések szerint a 80-as évtizedben az ország területén mintegy -6 millió lakásban szereltetik fel a parabolaantennát, amelykülönféle információkat, videokonferencitöbbcsatornás képvételt tesz lehetővé. A televíziós műhold képeit természetesen nemcsak Franciaországban, de az NSZK- ban és más európai országokban is fogni lehet. Körülbelül 100—120 millió európai ember számára sugároz képet majd a műhold. A másik hírközlő hold, a Telecom—1. ák anyagát sugározza a francia szervek számára. Ez a hírközlő hold kitűnő összeköttetést biztosít az anyaország és Franciaország tengerentúli megyéi, területei' között. Párizst köti össze tehát Üj-kaledó- niával, Guadeloupe és Martinique szigetekkel, Francia Guyanával és az egyéb tengerentúli területekkel. (KS) IPARI ZAJ A legmodernebb üzemekben is érhetik a dolgozókat olyan hatások, amelyek egészségüket időszakosan vagy tartósan veszélyeztetik. A veszélyek elhárítása részben a technológia javításával, részben szervezéssel, részben pedig egyéni védőeszközök használatával lehetséges, s természetesen döntő fontosságú az időszakos és rendszeres egészség- ügyi ellenőrzés. Sok üzemben ilyen veszélyt jelenthet a zaj. A zaj az emberben kellemetlen érzést okoz, pszichikailag idegesítő, és elvonja a figyelmet. Hatására a szervezetben átmeneti változások vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. A hang vagy zaj magasságát a frekvencia, erősségét pedig a hangnyomás határozza meg. A különböző iparágak munkafolyamatainál keletkező zajt ösz- szefoglaló néven ipari zajnak nevezzük. Időbeli lefolyás alapján a zajok állandóak vagy folyamatosak, illetve impulzívak lehetnek, ez utóbbiak ritmu- sosan vagy váratlanul jelentkeznek. Egyenletes intenzitású zaja van például az elektromos motornak, viszont időben erősen változó, erős lökésekből álló zaj keletkezik kalapáláskor. Frekvenciaösszetevőik szerint a zajok magasakra és mélyekre, illetve a zajt okozó frekvenciák szélessége szerint keskeny sávú és széles sávú zajokra oszthatók. A sípoló hangok élesek és magasak, s a keskeny nyílásból kiáramló gázok vagy gőzök okozzák. A járművek zaja általában mélytónusú. A különböző üzemek zajának jellegét a munkafolyamatokhoz használt gépek és eszközök hangjának keveréke és a munkahely akusztikai viszonyai (hang- elnyelés, hangvisszaverődés) adják meg. Ennek megfelelően az üzemi zajt vagy állandó morajnak, vagy időközönként visszatérő zörejnek, de igen sokszor nem várt időben keletkező erős csattanásnak halljuk. Állandó, de közel azonos frekvenciájú zajt okoz például a fúvókazörej, levegőmozgás csövekben, vagy nyílásokon keresztül, erőműveknél a gőzlefúvó zaja, a szirénák, körfűrészek, gyaluk, transzformátorok, " gázsugármoto- rok, kompresszora. Impulzusszerű zaj a gőzkalapács, a lyukasztógépek, a présgépek hangja, a kutyaugatás, a pisztolylövés, a vonatfütty, ajtócsapódás stb. Az ipari üzemek zaja általában széles sávú, tehát többféle minőségű és forrásból eredő zajok keveréke. Időszakosan jelentkezik a repülőgépek, gépjárművek, fúrógépek zaja. Képünkön a nehézipari üzemekben sokféle eszköztől különféle minőségű zajok keletkeznek. Fémdoboz helyett műanyag Amerikai szakemberek azzal kísérleteznek, hogy a konzerveket fémdoboz helyet műanyag dobozba töltsék, s úgy hozzák őket forgalomba. Az ötlet megvalósítható, mert ma már vannak olyan műanyagok, amelyek jól elviselik a hőkezelést, s szilárdságuk is megközelíti a fémét. Az ételt tartalmazó műanyag dobozokat — a fémdobozokhoz hasonlóan — nem kell mélyhűtőben tárolni, s az ennivaló a felhasználás előtt magában a műanyag dobozban is felmelegíthető. Ize megközelíti a fagyasztott ételekét, s nincs úgynevezett ..fémíze”. A szakemberek azonban nem látják még világosan, melyik anyaggal — a konzervdoboz fémlemezanyagával, vagy a műanyag zacskó olajkémiai származé- kú anyagával — indokolt-e a jövőben takarékosabban gazdálkodni. Metánbontó baktérium Régóta ismeretesek olyan baktériumtörzsek, amelyek oxigén jelenlétében a metánt széndioxiddá és vízzé bontják, de csak a legutóbbi években gondoltak a kutatók ezek gyakorlati felhasználására. A Moszkvai Bányászati Intézet munkatársai számoltak be egy sikeres kísérletsorozatról, melynek során ilyen mikroorganizmusok segítségével csökkentették- a robbanást okozó szint alá a sújtólégveszélyes bányák levegőjének metánkoncentráoióját. A metánnal szennyezett levegőt baktériumokat tartalmazó csőrendszeren cirkuláltatták keresztül, mikor is a robbanásveszélyes gáz mennyisége fokozatosan csökkent. Az ily módön végrehajtott „tisztítás” időtartama több nap volt, azonban a kutatók bíznak abban, hogy mód nyílik aktívabb baktériumtörzsek előállítására, s ettől kezdve a bányavédelem a mikroorganizmusokat ipari méretekben, rutinszerűen alkalmazhatja.
