Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

1982. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Látogatáson a Szolnoki Cukorgyárban ——— ...................... 1 ......................... .. m .................... ................. 111 M i lesz az „újszülött” sorsa? Tegnap délelőtt Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára a Szolnoki Cukor­gyárba látogatott. A vendége- ket-Zelman Ahdrás igazgató-és Kocsis Flóriánná, az üzemi pártvezetőség titkára tájé­koztatta arról, hogy a vál­lalat miként készült fel az idei répafeldolgozási sze­zonra. Az üzem vezetői be­számoltak a karbantartási Az 1978-as I. számú, a belkereskedelemről szóló törvény kimondja, hogy a fogyasztói érdekek védelmét ellátó állami szervezetek és szakszervezetek mellett szük­ség van olyan társadalmi szervre is, amelynek önálló és alapvető célja a fogyasz­tók kollektív jogvédelme. E célkitűzés érvényesítésére hozta létre a Hazafias Nép­front a Fogyasztók Országos Tanácsát ez év áprilisában. Az országos tanács mellett megyei és város; tanácsok szervezését is elhatározta, amelyek munkájukban a népfront aktívahálózatára támaszkodnak. A Fogyasztók Szolnok me­gyei Tanácsa májusban ala­kult meg a Hazafias Nép­front megyei Bizottsága szervezésében. A testületnek 27 tagja van; képviseltetik magukat a tagságban a tö­megszervezetek, a megye te­lepülései. A megalakulás óta első ülését tegnap tartotta a tár­sadalmi szervezet. Ez alka­lomból együttes tanácskozás­ra készültek fel aktívái. A népfront alkotmányjogi munkabizottsága tagjaival együtt hallgatták meg Tóth Andrást, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezető­jét, aki a belkereskedelem­ről szóló I-es számú tör­vényt, a társadalmi ellenőr­zés céljait és feladatait is­mertette. Az . előadásból az is kide­rült, mennyire alapos és sokrétű kereskedelmi elle­nőrzés folyik a megyében. A mintegy 2700 boltban, áru­házban és vendéglátó üzlet­ben évente legalább . egyszer — többnyire kétszer — ed­dig is tanulmányozta a vá­sárlást, annak körülményeit, az árakat és az áru minősé­gét a mintegy háromszáz társadalmi ellenőr, s a taná­Ismét jelentkezik a tele­vízió népszerű műsora, a Hatvanhat. A fórumsorozat újabb adásának vendége ezúttal — várhatóan szep­tember végén — Soós Gá­bor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára tesz. Az adás­ban szóba kerül majd a búzatermés hozama, a zöld­ség-gyümölcs árak alakulá­A népszerű Tájfun elneve­zésű, pillekönnyű, mosható, háton és kézben hordható iskolatáskákból csaknem tizenhétezer darabot szál­lít az idén a hazai boltok­ba a Horizont Áfész bala- tonújlaki üzeme. A több­féle színben készülő, a lát­hatóságot sötétben is bizto­sító, világítós • korongokkal fölszerelt táskák elsősorban az alsótagozatos kisdiákok számára készülnek. Emel­lett a balatonújlakiak most időszak feladatainak megol­dásáról, értékelték a gyár és a cukorrépát termelő gaz­daságok kapcsolatát. A me­gyei pártbizottság vezetői megismerkedtek a répaföl­deken végzett termésbecslé­sek eredményeivel is. Majoros Károly és Mohá­csi Ottó tegnapi látogatása során megtekintette a szep­tember 3-án kezdődő kam­pányra készülő gyárat. esi felügyeleti szervezet. A Fogyasztok Megyei Tanácsa , céltudatos munkájával az ellenőrzés tovább javítható, terjeszthető. A feladata ugyanis az ellátás hibáinak, hiányosságainak jelzése, a vásárlók panaszainak érde­mi vizsgálata és intézése. Az is cél, hogy a társadalmi el­lenőri gárda szakosodjék, s még hozzáértőbb munkával segítse a lakosság megfelelő választékú és minőségű ellá­tását. A tanácskozáson sokan mondtak véleményt, javasla­tot a kereskedelmi ellenőr­zésekhez. A legtöbb bírálat a sütőipart érte. Mind a szolnokiak, mind a vidékről érkezettek kifogásolták a ke­nyér és a péksütemény mi­nőségét, szállítását, s külö­nösen az ünnepi ellátás hi­ányosságait vetették fel. A megyeszékhely vendéglátását illetően is adtak elmarasz­taló véleményeket és javas­latokat is. Többek között azt javasolták, hogy nikotinmen­tes cukrászdát nyissanak, ahol szülők és kisgyermeke­ik kellemes időtöltését nem zavarná a dohányosok füst­felhője. A Fogyasztók Megyei Ta­nácsának tegnapi ülésén je­lentették be, hogy eddig a megye négy városában — Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklóson és Kar­cagon — alakultak meg a városi társadalmi szerveze­tek, s hogy kísérletképpen a népfront elnökségének ha­tározata szerint négy nagy­községben — Kunszentmár- tonban, Tiszafüreden, Kun­hegyesen és Martfűn — is tervezik létrehozásukat. A tanács legközelebbi ülé­sén az építőipar garanciális munkáját, valamint az épí­tőanyag-ellátás helyzetét sa, a tsz-dolgozók jövedel­me, valamint a háztáji gaz­daságok támogatása és a parlagon maradt földek sor­sa is. A szavazógépes stúdióba hatvanhat vitatkozó kedvű levélíró nézőt várnak a műsor készítői. A levélcím: 1810 Budapest, Magyar Te­levízió, Szabadság tér 17., Hatvanhat. elkészítették a nagyobbak­nak szánt válltáskák null­szériáját. Az ugyancsak színes, mosható orkán- anyagból varrt, divatos for­májú válltáskákkal már az 1983. évi termelésre készül­nek. A mintadarabokat a napokban mutatják be a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat szakembereinek. Ha megnyeri tetszésüket, jövőre tízezret készítenek a tetszetős és praktikus hol­miból. VIZET MELEGÍT Napkollektorok Tiszaföldvárról A napsugárzásból szár­mazó ingyenes hőenergiát hasznosítja vízmelegítésre a tiszaföldvári Építő-, Vas­ipari és Szolgáltató Szövet­kezet új terméke, a Solar - for nevű napkollektor. A berendezés, amely két üzemmérnök — Forrai Sán­dor és Huszár Károly — újítása, nyaraló- és lakó­épületek idényjellegű me­legvízellátására, alacsony hőmérsékletű fűtőrendsze­rek üzemeltetésére és ki­sebb méretű medencék vizé­nek hőszabályozására al­kalmas. A tervezőknek az évtizedes meteorológiai megfigyelések adatai su­gallták az ötletet, miszerint hazánkban a napsütéses órák száma 1800—2300 kö­zött ingadozik. Ezen idő­tartam alatt kisugárzott hő­mennyiség „munkábaállítá- sával” 120—150 liter fűtő­olaj, illetve ennek megfe­lelő 900—1200 kWh vidila- mosenergia takarítható meg. A dohányzóasztal nagyságú napkollektor min­den tetőszerkezetbe beépít­hető, s a bordázott csőkí­gyót kell a vízvezetékhez csatlakoztatni. E csőkígyót kitöltő víz melegszik fel először,’ amely a1 fajsúlykü- lönbség következtében fo­lyamatos áramlást indít meg. A napkollektor komp­lett melegvíz ellátó rend­szerrel együtt alkalmazva folyamatos üzemet biztosít, mert kedvezőtlen sugárzási viszonyok esetében a meleg víztároló automatikusan elektromos üzemmódra kap­csol át. Nagyobb teljesít­ményhez a kollektorok szá­ma párhuzamos kapcsolás­sal növelhető. A tiszaföldvári szövetke­zet vállalja a napkollekto­rok gyors, szakszerű felsze­relését és üzembe helyezé­sét is. Űj gyártmánycsaláddal, profilelemekkel segíti a bútoripart, könnyíti a bar­kácsolni tudók lakberende­zési gondjait a Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kombinát. Ezek az elemek faforgácslapból és bevonó­anyagból — furnérból, fa- utánzatú dekarpapírból, PVC-fóliából — állnak, színtartóak a fánál olcsób­bak, s nem olyan gyúléko­nyak. A profilelemekkel bármely fajta utánozható, mégpedig úgy, hogy a bútorba beépít­ve nem különböztethető meg a természetes fa és fa­özgazdászok fóru­mán tették fel a kérdést a pénz­ügyminiszternek : nem félti-e a szo­cializmust a kisvállalkozások elburjánzásától? A válasz ez volt: „Több félnivalónk van néhány nagyvállalat tartós deficitjétől, mint a vállalko­zó szellemű, szakmájukhoz értő emberek korábbinál szabadabb társulásaitól.” Az utóbbi évekre visszate­kintve aligha van olyan kor­mányrendelet, amely akkora társadalmi méretű vitát vál­tott ki, mint a kisvállalkozá­sok új formáinak zöld utat nyitó jogszabály. Különböző rendű, rangú emberek jósol­gatták : megint maszekvilág lesz Magyarországon — mi­közben hét végére ők maguk is fusizni hívják a kőművest, a festőt, ha el akarnak vé­geztetni valami halaszthatat­lan munkát a portájukon. Óvatosak a vállalatvezetők a házon kívüli kisvállalkozá­sok indításával. A körülte­kintés önmagában nem len­ne hiba, ám egyre gyakrab­ban látni, hogy néhány úttö­rő sémáit, módszereit igye­keznek másolni a többiek. Ez pedig éppen a vállalkozási szellem, az ésszerű keretek közötti kockázat hiányára utal. Álljon itt példaként az épületfelújító-javító nagyvál­lalat esete. Náluk valóságos népvándorlás indult, miután szolid szövegű körlevél- tu­datta a dolgozókkal: a cégre váró feladatok elvégzésére — munkaidő után — válla­lat» ígazda:<ági munkaközös-, séget alapíthatnak. A három­ezres létszámból hétszázan jelentkeztek! Azóta hozzájuk járnak tanulni a társválla­latok. A cégbíróságon a vállalko­zók tömege a folyosót is el- íepli. Tanácsi alkalmazottak panaszkodnak, hogy annyi munkaközösség, ilyen-olyan polgári jogi társaság. kis­szövetkezet rohamozza őket engedélyért, hogy nem győ­zik a papírmunkát. A vállal­forgácslap egymástól. Az új termékek közül a falburko­lót a minimális ügyesség­gel rendelkezők is felszerel­hetik, mivel az egységcso­mag .tartalmazza a felsze­reléshez szükséges alkat­részeket is. A fiókokat, a takaró-burkolóelemeket, sze~ gélyléceiket elsősorban bú­torüzemek, építőváillalatok használják. Az elemek a legkülönbö­zőbb színárnyalatokban ké­szülnek s még az idén piacra kerülnek. Külföldi cégek is érdeklődnek az új gyártmánycsalád iránt. kozásokat azonban sokféle és főként sok helyről támadó idegenkedés veszi körül. A főhatóságok — különösen az „állami kassza” őrei — a nye­részkedéstől félnek, ók sza­bályozni szeretnék, és' ezáltal áttekinteni, ellenőrizni a kis­vállalkozások működését. A jelek szerint azonban ehhez egyelőre hiányzik az ügyvi­tel. az egyszerűbb, könnyen áttekinthető nyilvántartás. Ma egy öt asztalosból 'álló vállalati gazdasági munka- közösségnek kilencféle bi­zonylatot kell rendszeresen vezetnie, nem beszélve az időszakos jelentési kötele­zettségről. Egy könyvelő fel- , készültségét is meghaladná a bizonylati fegyelem hajszál­pontos betartása. Nem vélet­lenül riadoznak a túlzott ad­minisztrációtól azok szenve­dő alanyai, akik a korong­ecsetet vagy a körfűrészt esetleg mesteri módon keze­lik, ám a naplófőkönyvek szabályos kitöltéséhez nem értenek. Furcsa dolog, hogy miközben unalomig hajto­gatjuk az újításokban rejlő tartalékok fontosságát a munka szervezése, ellenőrzé­se, nyilvántartása terén — tisztelet a kezdeményező ki­vételeknek — régóta elavult állapotok uralkodnak. Létezik egy másfajta, en­nél sokkal beszélyesebb ide­genkedés is a kisvállalkozá­sokkal szemben: a megcson­tosodott szemléletű vállalat- vezetők ódzkodása az újtól Kétségtelen, hogy félelmeik nem nélkülöznek minden alapot, mégsem elegendőek ahhoz, hogy passzív ellenál­lással megfojtsanak, eredeti irányából eltereljenek egy ..felülről” induló, de a töme­gek igényeivel egyező kez­deményezést. Gyakori pa­nasz, 'hogy a sok „kis szövi”, szerződéses üzlet és társai elszívják a nagyipartól a jó szakembereket. Ez óhatatla­nul bekövetkezhet ott. ahol tétlenül szémlélik a kisvál­lalkozások „népmozgalmát”. Ha azonban megpróbálják azt beépíteni a vállalat mű­1982. augusztus 25. — ké­szülnek a nagyüzemek és a kistermelők a szőlőszüretre, feliavítják a szállítóeszközö­ket, tisztítják, fertőtlenítik a hordókat, a préseket, a leg­több helyen a szedési menet­rend pontos terve is kész, s összeálltak a munkabrigá­dok. Néhány korai érésű fajta — mint az irsai, a Csa­bagyöngye, a korai csemege — máris beérett, szüretelhe­tő, a munkák nagyobbik ré­sze azonban szeptember első napjaiban kezdődik. Az idei terméskilátások kedvezőek. A meleg május, június elősegítette a szemek ködösébe, saját gondjaikon enyhíthetnek ezzel. Hiszen alig akad ma termelő egység, ahol bőségesek az erőforrá­sok. Sokan sanda tekintettel néznek a várható jövedelem- különbségekre is. Kétségte­len, hogy az említett építő­ipari vállalatnál egy kőmű­ves dudaszóra letenné a szer­számot. és továbbra is men­ne fusizni, ha nem kapná meg a házon belül azt a pénzt vállalkozásáért, amit masze- kolva megkeres. Jelszó lett a végzett munka szerinti jö­vedelemdifferenciálás. Ám ötven. száz forintos „tétek” senkit sem serkentenek több­re, a minőség javítására. Ugyanakkor a termelés irá­nyítóinak nem egyszer be kell látniuk: azért a pénzért, ami ösztönzésre jut, nem le­hetnek maximalisták. Ha példabeli kőművesünk ha­vonta legálisan megkeresi a tíz-tizenkétezer forintját, ennyi pénzért már lehet kö­vetelni, s ha kell, szigorúan büntetni is. ermészetesen nem kockázatmentes mindaz, ami most elkezdődött. Fenn­áll a veszélye pél­dául annak, hogy az embe­rek munkaidejükben-pihenik ki a szabad időben végzett vállalkozói tevékenység fá­radalmait. Tehetik is, ha hagyják nekik: ha a munka­köri kötelességként rájuk háruló feladat — színvonalá­ban, szervezésében, elszámo­lási rendjében — messze el­marad attól, amit műszak után végeznek. A kisvállal­kozások tehát — közvetve — a munka színvonalának mi­nőségi ja vitását is szolgál­hatják. A gazdasági élet újszülött­eit ritkán veszi körül pá- tyolgató szeretet. De nem is baj, ha a kemény próba so­rán az marad meg csupán, ami életképes. Azt viszont magunk is védjük, oltalmaz­zuk és — tanítsuk meg járni. Gazsó L. Ferenc fejlődését, a párás levegő viszont növelte a fertőzésve­szélyt, gyakoribb permetezés­re volt szükség, ami megnö­velte a termelés költségeit. A betegségek megelőzésére több helyen, mint Badacsony és Szekszárd környékén, a Tokajhegyalján jelenleg is dolgoznak a légi és a földi permetezők. A várható jó terméshez az elmúlt évek tervszerű telepítési, a re­konstrukciós munkák is hoz- zájárultal$. Az idén is 4500 hektár új telepítésű, most termőre fordult szőlőben kezdődhet a szüret, s ugyan­ennyi területen ültettek fia­tal hajtásokat. A magyar bor továbbra is keresett termék, jól eladható cikk a külpiacon, az átvételi árak is kedvezőek, ami vég­ső soron a termelési kedvet élénkíti. A fajtaváltásnál a szaporí­tóanyag-előállítók messzeme­nően figyelembe veszik a pi­aci igényeket. Általános tö­rekvés a minőségi borok aránvának növelése, a rizlin- gek, furmintok nagyobb ará­nyú telepítése, a vörösbor alapanyagául sízolgáló ka­darka, oporto, a kékfrankos, a merlot és a burgundi szé­lesebb körű elterjesztése, összességében több mint 50 értékes hazai nemesítésű és külföldről átvett fajta közül Válogathatnak a szőlőtelepí­tők. Mind általánosabbá válik a korszerű technológiák al­kalmazása. Az új telepítések­nél többnyire műszerrel pon­tosan bemérik a talaj táp­anyagszükségletét. s a met­szésnél is a tudományos eredményekre támaszkodnak a termésátlagok további nö­velésére. A jászladányi Vegyesipari Szövetkezet ebben az évben mintegy 6 millió forint ér­tékben tőkés importot kiváltó kazettazárakat gyárt. A gyártmányok egy része hazai, illetve szocialista piacon kerül értékesítésre. Az első félévben 870 ezer darabot ké­szítettek belőle. Képünkön a KZ 004—típusú zár előszerelése A Fogyasztók Megyei Tanácsa ülésén A társadalmi szervezet feladatai viszgáljak meg. — sj Hatvanhat a mezőgazdaságról Pillekönnyű iskolatáskák Profilelem—gyártmánycsalád Olcsóbb a fánál Megérik a szőlő Szüreti előkészületek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom