Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. AUGUSZTUS 15.

iCsaládi magazin

Üdít, frissít, élénkít

Szomjas vagyok! — Mit igyák?

A nyári melegben akár munka, akár pihenés közben jól esik valamilyen üdítő italt fogyasztani. A szomjúság elsősorban arra kényszerít, hogy a hőség elleni védekezés kapcsán verejték alakjában elpárolgott víztartalékunkat pótoljuk, másodsorban pedig arra, hogy felfrissítsük, felélénkítsük szervezetünket.

Az ember azonban akkor is fogyaszt folyadékot, ha nem kifejezetten szomjas. Baráti körben szívesen meg- iszunk egy pohár málnát, kávét, limonádét, sört akkor is, ha egyáltalán nem érzünk szomjúságot. Ezt a szokásunkat feleslegesnek vagy éppen károsnak nyilvánítani elhibázott dolog volna. Javítjuk közérzetünket, testi, szellemi teljesítőképességünket, csillapítjuk fánadt- ságérzetünkeit, ha üdítő italokat fogyasztunk. Ha viszont e szokásunk keretén belül munkakezdés előtt, vagy munka alatt a legkevesebb alkoholtartalmú italt fogyasztjuk, veszélyeztetjük munkánk eredményességét

és — ami még ennél is lényegesebb — testi épségünket, embertársaink életét.

Mit igyunk tehát, ha megszomjazunk és fel akarunk frissülni ?

Az alkoholmentes üdítő italok, rostos gyümölcslevek fogyasztása az egész világon rohamosan elterjedt, mert nemcsak „modern”, hanem egészséges is. Minden korosztály számára előnyös, sportolók, üdülők, szellemi és fizikai munkát végzők, valamint gyermekek egyaránt fogyaszthatják.

Valamennyi üdítő ital tartalmaz vitaminokat, életfontosságú szervetlen sókat és gyorsan felszívódó, izomerőt fokozó gyümölcscukrokat.

Mindez együttvéve nemcsak üdít, frissít, de növeli a fizikai, szellemi teljesítőképességet is.

Üdítőiként ajánlhatók a tejből, különféle ízesítőkkel, gyümölcslevekkel, citrom- ízzel, vagy friss gyümölcscsel készített turmixitalok, íme egy üdítő turmix receptje — természetesen -hűtve jó — a meleg nyári hónapokban: Hozzávalók

(négy személyre): 1 liter

forralt hideg tej, 25 dk tisztított, kimagozott) idénygyümölcs, 1—2 dkg cukor. Turmixgépben a tejet, gyümölcsöt, cukrot fél percig forgatjuk, majd poharakba töltjük. Ügyeljünk arra, hogy se az aprítás, se az összekeverés ne tartson sokáig, ment az ital felmelegszik. A turmixitalokat az elkészítés után azonnal fel kell szolgálni, mert az alkotóelemek hosszabb állás esetén szétvállnak.

„cs”

Napjaink embere sokat, s egyre többet ül. Ma már sok olyan munkát is ülvel végzünk, amely néhány évvel ezelőtt még kifejezetten álló tevékenységnek számított. Ez az egyik oka, hogy az ülőbútorok a rohamosan változó bútoriparon belül is az egyik legjobban fejlődő ágazatot képviselik. Bútoripari szakemberek szerint semmit sem olyan nehéz elkészíteni, mint jó és kényelmes széket, amelynek még ráadásul tetszetősnek ' is kell lennie. Tekintettel arra, hogy korunk embere sajnálatosan ülő emberré vált, ennek a kedvezőtlen élettani következményei ellen szervezkedve a konstruktőrök köre kibővült. Technológusok, belsőépítészek, mérnökök, orvosok, ergonómusok ma már együttesen foglalkoznak a legmegfelelőbb ülőbútorok kikísérletezésével. A közös munka folyamán alakulnak ki az első pillantásra sokszor meghökkentő, mégis teljesen indokolt újabb és újabb

„Csináld magad" bútor

Képeinken látható székek tervezője egy ausztrál diák, aki a mezőgazdaságban használatos bordás öntözőcsövet használta fel az ülőbútorok vázául, hajlítás előtt megtöltvén a csövet poliurctán és üveggyapot keverékével.

formák. Az efféle ülőalkalmatosságokon többé nemcsak jól-rosszul, „általában” lehet ülni, hanem úgy és addig, ahogyan azit a különleges rendeltetés megkívánja.

Az ülőbútorok anyagválasztéka gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedek során. Kezdetben a fémek használatával „kacérkodott” az addig csupán fát használó bútorművesség, majd a műanyagok légiójának alkalmazására tért át. Így azután lassan nyugdíjba vonul a kárpitosiparból a rugó, lószőr, afrik, vatta, s helyüket elfoglalják a műanyag habok, műanyag golyócskák, továbbá a levegő és a víz. Valójában többről van szó, mint egyszerű váltásról. Az új anyagok és a velük alkalmazható új módszerek szük- ségtelenr.á teszik a fa- és fémszerkezeteket Is, s önállósodásukkal az ülőbútorok merőben új világát teremtik meg.

V. Szabás-varrás tanfolyam

Néhány fontos fortély

Aki már „összeügyeskedett” magának egy szoknyát, egy-egy blúzt, mellénykét, túlesett az első sikerélményeken. Most néhány elméleti — nem nyomban hasznosítható —, nélkülözhetetlen fogást mutatunk be.

Szóltunk már az átjelölésről, de mert erre mindig szükségünk lesz, ha varrogatunk — ismételjük. E célra kapható férccel, vagy, más tapadós (nem fényes, nem csúszós) fonallal öl- tögetünk pontosan a szabásminta mentén, úgy, hogy nagy hurkokat vetünk, amelyeket később széthúzva, kettévágunk. Az így nyert rojtocskák megjelölik a munkadarab mindkét felét, a fele-szabásminta alapján.

Beszéltünk a hólozásról is, de ezt sem árt emlékezetünkbe vésni. Mosóanyagot varrógéppel is szeghetünk, drágább szövet, selyemholmit viszont hólozzunk. Mindig, mindenekelőtt pontosan férceljük fel a lepróbált, megjelölt felhajtás szélét, majd a szegés kiegyenesített és egyformára vágott belső szélét is leférceljük, levasaljuk. (Így könnyebben, szebben dolgozhatunk.) Egy szálnyit veszünk a tűre a szem előtt levő darabról, erősebben* beleöltünk a hajtásba. ahová vissza-visszaöltögetjük, hogy tartósabb legyen a szegés. Időnként meghúzzuk az anyagot, nehogy összerántsuk az öltöge- téssel! Végül a fércet kiszedjük, nedvesítve levasaljuk.

Köríves szabás szegése. Nyak, vagy ujjakivágás. ovális vagy kör-félkör alakú zseb. dísz beszegéséhez először is ferde pántot szabunk, 3—4 centi szélességűt. (Az anyagba ferdén rajzoljuk bele; minél merészebb körvonalat szegünk, annál át- lósabb irányban.) A pántdarabokat összegépeljük, toldásainál a varrásokat szétvasaljuk. A pántot a tökéletesen kiigazított ujja-nyaka stb. legszéléhez igazítjuk, mindig színre színt! Fontos, hogy a pánt fogja a kivágás formáját, tehát a fazon legyen szem előtt, alatta a pánt, amire rátartjuk, rátologatjuk az anyagot, vigyázva, nehogy megnyúljon, pontosan rágépeljük, legszélén visszafér- celjük, egyenesre vágjuk, majd ismét leférceljük. és felhóloz- zuk. Mosóanyagot nem árt kívülről is legépelni, a legszélén, hogy mosásnál ne deformálódjon.

Mért hoz örömet a méh?

(Román népmese)

Élt egyszer egy szegény özvegyasszony a fiával és a lányával. Az özvegy kora hajnalitól késő éjszakáiig gürcölt, robotolt, a gyerekeinek mégsem tudott elég ennivalót venni. Mégis felnevelte őket. Mikor megnőttek, látták: eljött az idő, hegy valamilyen munkát vállaljanak, és édesanyjukról levegyék a terheket. Elindultak hát, hogy munkát keressenek. A lány egy nagy építkezésen a kőművesekhez állt be, téglát, maltert hordott egész nap, egész éjszaka. A íiiú egy takácshoz került, és éjjel-nappal a szövést tanulta.

Múlott az idő, és egyszer az özvegyasszony súlyosan megbetegedett, és ágynak dőlt. Mikor látta szegény, hogy utolsó órája közeleg, üzent a gyermekeiért. Ahogy meghallotta a lány, hogy édesanyja beteg, kiejtette a kötényéből a téglát, amit éppen vitt, ás sírni kezdett..

— Nem hagyhatom a bajban magára az édesanyámat — mondta, és késleke- dé's nélkül hazasietett.

Ahogy a fiú meghallotta, hogy anyja ágyban fekvő beteg, maradt ülve a szövőszék mögött, amin dolgozott és azt mondta:

— Ha beteg, hát beteg, nem segíthetek rajta. Itt van a munkám, itt maradok, ahol vagyok.

így hát maradt a szövőszéke mellett és tovább szőtt.

Mikor az anya megpillantotta lányát, aki mindent otthagyott, hogy hozzásiessen, megcsókolta a homlokát, megáldotta őt, és azt mondta:

— Kedves gyermekem, jó voltál hozzám, örömet hoztál utolsó órámban. Ezért hát egész életedben örömet hozz minden embernek.

Mikor pedig meghallotta a szegény özvegy, hogy mit üzent a fia, és látta, hogy nem jön el hozzá, sírt a hálátlanságán. megátkozta őt, és azt mondta:

— És te, kedves . fiam, szőni akartál, hát szőjjél egész életedben, de örömet ne találj a munkádban soha. Amit szősz, mások széttépjék, és mindenkitől meg- gyűLölve ülj majd egy sarokban.

Ezekkel a szavakkal kilehelte a lelkét a szegény özvegy. És ahogy kívánta, úgy is történt minden: leánya szorgalmas méhecskévé változott, aki mindenkinek örömet hoz: mézet ad az emberek edes kalácsához, és viaszt a fehér gyertyákhoz, -amit a holtak emlékére gyújtanak. Bátyja ezzel szemben pókká változott, egyedül ül mindig a sarokban, mindenki gyűlöli. És szünet nélkül szövi a hálóját, anélkül, hogy valaha is elkészülne vele. Ha csak meglátja valaki a hálót, le- söpri a falról.

Ettől kezdve él a földön a méh és a pók.

Mezey Katalin fordítása

Deák Mór:

Mesefelhő

Udvara árva mosolynak körberagyogja a holdat; csilag alussza csak álmát, s felkerekednek a párnák.

Tollpihe angyali szár- lnyad,

messze mögötted a

[holnap;

lábad előtt mesefelhő, égparipádon a gyeplő.

Négy pata, éjszaka,

[bánat

álmokon úszik 'az

[ágyad

Nézi a százszínű hajnal harmata napsugarával

Összeállította: Rónai Erzsébet

Könnyű percek

VÍZSZINTES: 1. Szilárd. • 7. Kétélű egyenes kard. 13. Milju- tyin szovjet zeneszerző operettje.

15. Hirtelen nyári eső. 16. Lóeledel. 17. Veszprémen folyik keresztül. 18. A szerelem istene a római mitológiában (—’). 20. Az egykori jobbágyok kényszerű ingyenmunkája. 21. Római 501. 22.

.......... vidi, vici”. 33. Részben

d

ája. 23. Gyógyít. 25. Női név. 26. Az arzén vegyjele. 27. Póni egynemű betűi. 28. József Attila verse. 29. Csordultig. 31.

vidi, vici”. 33. Részben tiszta! 34. Hőállapot. 35. ,,Az eladott menyasszony” című opera szerzője. 38. Arra a helyre« távozik. 40. Délszláv eredetű férfinév. 41. Hamu része! 43. Tüzel. 44. Dal. 45

............ morgana” (dél

ibáb). 47. Kerti munkát végez.

48. Határozói igenévvégződés.

49. Alátét egynemű betűi. 50.

Kazalt rak. 52. Iratkapocs. 53. Az argon vegyjele. 54. Egyes helyeken. 55. . . patrio” (hazai

szokás szerint). 56. Móricz Zsig- mond „Betyár” című regényének nőalakja. 58. Pedagógus. 60. Helyét folyamatosan változtatja. .63. Három római pápa neve. 64. Ritka női név.

FÜGGŐLEGES: 1. Sok. 2 Tapos. 3. Gárdonyi Géza színpadi műve. 4. Munkadíj. 5. Európai nép. 6. Női becenév. 7.- Arcfesték. 8- Mohamedán vallású nép Ázsiában és Észak-Afrikában. 9. Bűnhődik. 10. Lengyel gépkocsik jele (ford.). 11. Hossz részei! 12. Ájulás környékezi. 13. Dunajevszkij szovjet zeneszerző operettje. 14. Asztalterítő. 19. Kis folyóvíz. 23. Arról a helyről. 24. Mint a vízszintes 48. számú sor. 25. Orvosi kórleírás. 27. Régi öt- krajcáros aprópénz. 29. A Duna mellékvize. 30. Mindegy. 31. Fémből készített plasztikus díszítés. 32. Izomkötő. 34. Nem tegez. 36. Nagyváros Kanadában. 37. Dél-amerikai folyó. 39. Kiejtett betű. 42. Hivatkozás. 45. Ebből nyerik a hamuzsírt. 46. Rangjelző. 48. Rómeó és Júlia tragédiájának színhelye. 50. Nem hiszi. 51. Indíték. 52. Régi, híres magyar színművész (Gyula). 53. Csajkovszkij operettje. 55. Szórakoztató intézmény. 57. Tromf. 59. Üttörő alakulat. 60. Masina egynemű betűi. 61. AC. 62. csat közepe! E. B.

Augusztus i-én megjelent, Rimszkij-Kor.szakov című rejtvényünk helyes megfejtése: Mese Szaltán cárról — A cár arája — Májusi éj — Szadkó — Az aranykakas — A vajda. — Könyvet nyert: Kálmán Katalin Debrecen. Papp Gyula Túrkeve és dr. Véniss Pálné Jászberény. (A könyvet postán küldjük el.)

Szemfüles vagy?

A felső kocka kis mozaikjaiban sokféle figura látható, ezek Ismét előfordulnak az alsó kockában, de más-más helyen. Ám, ha jó megfigyelő vagy, tapasztalhatod, hogy egy kis eltérés azért akad. Melyek ezek?

•uoqj^qoj OJBIU9I uodcfB oioojoj Sípod Sozsuiojruj e ‘ojeq -151 s?jzsooqiuod S51U uyofooij e ‘baiizs uoÁfaq euiiv :saifaj3aw