Szolnok Megyei Néplap, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
1982. AUGUSZTUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hűen szolgálta a forradalmat Orbán László, a kommunista ifjúmunkás mozgalom egykori tevékeny szervezője, a pártmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP KB tagja, kulturális miniszter születésének 70. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temetőben. Dr. Orbán László 1912. augusztus 2-án született Nóg- rádverőcén. Élete is azt példázza, hogy a forradalmárnak a harcban és a békés építőmunkában egyaránt a nép szolgálata, a haza fel- emelkedése a célja. „És ez a cél ma is — vailotta és figyelmeztet rá bennünket —, hisz az útnak csak egy részét tettük meg, nagy része még előttünk van, a mostani és a jövő nemzedékekre vár. És nincs szebb, lelkesítőbb cél, mint az: szolgálni népünket, megteremteni számára a még szebb, még boldogabb, emberi teremtő életet, amit csak a felépült szocializmus nyújthat”. Ö maga jogászként, lemondva a polgári jólétről, a munkásosztály szolgálatát vállalta magára. Az SZDP V. kerületi ifjúsági csoportjában: Kulich Gyulával és Ságvári Endrével az Országos Ifjúsági Bizottságban; a függetlenségi mozgalom szervezőjeként, nehéz körülmények között, legális és illegális tevékenységben, az üldöztetéssel is számolva hűen szolgálta a forradalmat. A felszabadulás után pedig különböző posztokon, a KB osztályvezetőjeként, főosztályvezetőként, miniszterhelyettesként, miniszterként, kis megszakít tással haláláig a KB tagjaként és országgyűlési képviselőként szerzett becsületet és tiszteletet a kommunista névnek, a pártnak, amelynek 1938-tól tagja volt. Fiatalon és fiatalok között kezdte a mozgalmi munkát, és bár évei száma szaporodott, mégis lélekben, gondolkodásban fiatal maradt. „Az ifjúság nem maradhat néma, — írták Ságvári Endrével a Népszava híres, 1941- es karácsonyi számában —, a múltban sem maradt néma, ha szavára, tetterejére szükség volt, hanem állást kell foglalnia és részt kell vennie az ország egyetemes sorskérdéseinek a megvitatásában és megoldásában.” A mai fiataloknak is megszívlelendő örökség ez. Vezetőként is az élet sűrűjében élt. Nem ismert „kényes” kérdést. Szívesen vitatkozott. Született agitátor volt. Optimista és realista politikus volt. Ma is tanulságos figyelmeztetése: „Hiányzik a szocialista építés pátosza az agitációs munkából, pedig az is szükséges ... A való élettől nemcsak „lakkozva”, szépítve lehet elszakadni. Elszakadás az is, ha következetesen csak a fekete (vagy maximum a szürke) oldalt, ha csak a nehézségeket, a problémákat látjuk. Semmiképpen se mondjuk szépnek azt, ami nem szép. De miért ne merjünk a szépről szépen és ahhoz méltóan beszélni ugyanakkor, amikor élesen ostorozzuk azt, ami rossz, ami helytelen?... A vélemények őszinte elmondása, a még erőteljesebb bírálat egyik legfontosabb feltétele előrehaladásunknak. De előremenni, újat és nagyot alakítani csak úgy lehet, ha azt is megmutatjuk, ami jó — az egyes ember alkotásában csakúgy, mint közös munkánkban.” Az emberek felvilágosítása, meggyőzése, a nevelés, a közművelődés mindig része volt munkájának. Hol egyik, hol másik területén tevékenykedett. Mindaz, amire ma e téren építhetünk, amit fejleszthetünk, összefügg az ő munkájával, munkájának eredményével. Egész élete, mindennapjai összefonódtak a párt, a munkásosztály törekvéseivel. Elnyomással, üldöztetéssel, problémákkal, robbanásokkal terhes és ragyogó eredményeket is hozó történelmi időszakban élt. Becsülettel teljesítette feladatát, becsülettel jutott túl a szocializmus hazai válságos időszakán is. Mindig hűen eszméihez. „Kell a kommunizmus eszméjének és ügyének tudatos vállalása, áldozatkészség, odaadó szolgálata a munka, a haza ügyének. Vállalása és vallása annak a kommunista élet- és világ- szemléletnek, amely az ember élete értelmét, tartalmát, célját, boldogságát nem egyéni hasznában és boldogulásában, hanem a közösség, a nép, a haza, a nagy eszme, a szocializmus eszméjének szolgálatában találja meg.” Ezt vallotta, így élt Orbán László. Ezt hagyta örökül, ennek követésére ösztönöz. V. L. CB rádió a határban Halló, itt a központ beszél! A technika új eszköze, a GB rádió a mezőgazdaságban is tért hódít, Szolnok megyében máris több termelőszövetkezetben alkalmazzák a hírközlés gyors, praktikus eszközét. Elsőként a kuncsor- bai Búzakalász Tsz-ben építették ki a CB rádióhálózatot. Nyolc készüléket vásároltak. ezekből három rögzített helyen, a tsz-központ- ban és az üzemegységekben van. ötöt pedig gépkocsikba szereltek be. A hálózat segítségével a téesz vezetői a gazdaság legtávolabbi pontjairól is gyorsan szerezhetnek információkat. tájékozódhatnak a munkák állásáról, esetleges elemi csapásról, gépek meghibásodásáról, A Váci Kötöttárugyár tizedik születésnapját ünneplő jászapáti gyáregysége termékbemutatót rendez a Vágó Pál emlékházban. A kiállítás ma délután négy órakor nyílik. A bemutató látogatói ízelítőt kapnak a gyáregység egy évtizedes fennállásának életéből, munkájából, a termékek sokféleségéből, a gyártmányok fejlődéséből. A kiállívagy alkatrészhiányról, netán üzemi balesetről. A CB rádióknak először az aratás nagy munkájában vették hasznát, amikor a géphibákat rövid idő alatt el tudták hárítani, és a munkafolyamat irányításában is fontos szerepet töltött be. Többek között ennek is tulajdonítható. hogy a betakarítást az első között fejezték be a megyében. Hasonló CB készülékek működnek a túr- kevei, a mezőtúri, a fegy- verneki. a kenderest és a kengyeli téeszben is. a technika eszközével egymással is tartják a kapcsolatot az üzemek, esetenként az éter hullámain kérnek segítséget vagy cserélik ki gondolataikat, terveiket. táson helyet kaptak a legfrissebb termékek, a Senior szabadidő-sport- és fürdőruhák, valamint a nyugati exportra készített pizsamák, női köntösök. Az érdeklődők a Vágó Pál emlékház közelében lévő Márka boltban megvásárolhatják a bemutatott termékeket. Az árubemutató a hónap végéig tart nyitva. Szomélyi változások Kinevezés, felmentés, kitüntetés Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Boros Ottóné elvtársnőt, a megyei párt- bizottság propaganda és művelődési osztályának vezetőjét, — a megyei pártbizottsági tagsága, valamint az agitációs és propaganda bizottsági tagsága meghagyása mellett — és Zsovák László elvtársat, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét, más beosztásra tekintettel felmentette érdemeik elismerése mellett osztályvezetői tisztségükből. Boros Ottóné elvtársnőnek és Zsovák László elvtársnak Majoros Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára átadta a megyei párt- bizottság levelét és ajándékát. A levélben a párt vezető testületé megköszönte a pártpolitika odaadó szolgálatát, a pártapparátusban hosszú éveken át kifejtett lelkiismeretes, áldozatos munkát. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Jakatics Árpád elvtársat kinevezte a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetőjévé és dr. Bozsó Péter elvtársat a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. • * * A munkásőrség országos parancsnoka Posta Mihály elvtársat, a munkásőrség megyei parancsnokát — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tisztségéből felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Posta Mihály elvtársnak, a munkásőrség megyei parancsnokának, eredményes munkássága elismeréseként a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Borbély Sándor elvtárs, a munkásőrség országos parancsnoka adta át. Jelen volt ezen Majoros Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Borbély Sándor elvtárs, a • munkásőrség országos parancsnoka Zsovák László elvtársat a munkásőrség megyei parancsnokának kinevezte. * * * A belkereskedelmi miniszter Boros Ottóné elvtársnőt kinevezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának vezetőjévé. Aranykorona helyett termőhelyi értékszám Újraértékelik a mezőgazdasági földterületet A munkálatokat a járási, városi földhivatalok irányítják Szolnok megyében újraértékelik a 525 ezer hektár mezőgazdasági művelés alatt álló földterületet. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején létrejött aranykorona érték helyett termőhelyi értékszámot állapítanak meg, amely figyelembe veszi a természeti tényezők összhatását, a talaj alaptermelékenységét, a domborzati, az éghajlati és a hidrológiai viszonyokat, a termelékenységet. Az előforduló leggyengébb és legjobb alaptermelékenységű talajokat egytől százig terjedő termőhelyi értékszámmal fejezik ki, s ez sokkal reálisabb: mint a jelenlegi aranykorona érték. A földértékelést az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, városi földhivatalok irányítják. A föld alaptulajdonságait jellemző genetikai osztályozást, a talajminta- vételt, a laboratóriumi vizsgálatokat a megyei földhivatal mezőgazdasági szakcsoportja, illetve a Növényvédő és Agrokémiai Állomás talajtani osztálya végzi. A föld újraértékelését eddig kilenc település, többek között Túrkeve, Kisújszállás, Kuncsorba, Tiszabő és Jászárok- szállás határában és belterületén végezték el. Az idén még a jászberényi és a tisza-' füredi járásban. Jövőre pedig a szolnoki járásban végeznek a körültekintő, alapos munkával. Az -aranykoronát felváltó termőhelyi értékszámot a megyében, mint másutt az országban 1986. január elsejétől alkalmazzák. I Keddi tegyietünkl Nem kidobott pénz A meteorológia előrejelzései ellenére igazán kedvezett az idő a szabad, hétvégi napokra. Többezren napíürdőz- tek, lubickoltak a strandokon. Miközben élvezték a nyár — a szabadás pihenőnap — örömeit, nem valószínű, hogy eszükbe jutott: éjszaka bizony le kellett engedni a vizet, kisúrolták, fertőtlenítették a medencét, hajnalban a fű közül össze kellett gereblyézni a szétszórt csikkeket... A meleg napokon az átlagosnál sokkal többször nyitogatjuk a vízcsapokat. .. Hányán, de hányán úgy hűtik a dinnyét, hogy folyatják rá a vizet! Áz átlagosnak többszörösére nőtt a vízfogyasztás... És nem is gondolunk rá, hogy ez valahol növeli a . tennivalókat. A fürdőfenntartási, a víztermelési és értékesítési feladatók mellett a vízhálózat építése, a szennyvíztisztítás és -elvezetés is a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozóinak mindennapos munkái közé tartoznak. A megyében 1370, a jászberényi üzemvezetőségnél 240 ember keresi kenyerét e vállalatnál. Létszámuk összességében is emelkedett az elmúlt öt év alatt, a jászberényi részlegnél is módosult némileg. Utóbbinál ezt elsősorban olyan létesítmények építése és üzembehelyezése tette szükségessé, mint a II. számú vízmű, a szivaty- tyújavító részleg, a szennyvíztisztító telep. Noha a létesítmények tervezésekor megálllapították az üzemeltetéshez szükséges létszámot; dicséretes, hogy az üzemvezetőség ésszerű létszámgazdálkodással, hasznos átcsoportosításokkal és a munka hatékonyságának növelésével a tervezettnél kevesebb dolgozóval is jól ellátja tennivalóit. Az új létesítmények nagy teljesítményű, szakértelmet igénylő, bonyolult gépei, korszerű berendezései kezelésének, gazdaságos és biztonságos üzemeltetésének természetes velejárója, hogy az üzemvezetőség a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordít a dolgozók munkakörülményeinek további javítására, a munkavédelmi feladatokra. Hathatós intézkedésekkel teremtenek a vállalatnál olyan munkakörülményeket, amelyek az eddigieknél is jobban védik a dolgozók egészségét, testi épségét. Évente több millió forintot fordítanak ilyen célokra: 1978-ban például 7 milliót költöttek munkavédelemre és több mint 1 milliót munkaruhákra, védőfelszerelésekre. A mostani ötéves terv- időszakára 30 millió forintnál is többet irányoztak elő munkavédelemre. Nem kidobott pénz ez, és ez arra ösztönzi az üzemvezetőségeket, hogy a maguk erejéből is javítsanak a dolgozók munkakörülményein, szociális, kulturális és egészségügyi ellátásán. A jászberényi részlegnél például a központi támogatáson kívül a helyi forrásokból, sok társadalmi munkával épült a melegítővel ellátott, tágas ebédlő a Májusi, szigeten. A II. számú vízmű szennyvíztisztító telepén és az építési helyeken konyhafeilszereilé- sek és megfelelő helyiség biztosításával gondoskodnak a dolgozók étkeztetéséről. I. A. Megerősítették az alpári nyári gátat Befejeződött a mintegy 5000 hektár értékes rétet, legelőt és mezőgazdaságilag művelt területet védő alpári nyári gát rekonstrukciója. Az Országos Vízügyi Hivatal beruházásán kívül az érdekelt Csongrád és Bács megyei termelőszövetkezetek több mint ötmillió forinttal, valamint társadalmi munkával járultak hozzá a korszerűsítéshez. Megerősítették a gát gyengébb szakaszait és átlagosan 30 centiméterrel magasították a töltés koronáját. Helyben oldják meg a jászkisériek a gyerekek úszás oktatását. Az iskolaudvaron befejezéséhez közeledik egy 11x25 méteres tanmedence építése, amely közel 3,5 millió forintba kerül. A helyi szervek jelentős társadalmi munkával járultak az építéshez. Érdekessége továbbá, hogy a medencébe öntisztító berendezéseket szerelnek be, és így kevesebbszer kell cserélni majd a vizet árubemutató Jászapátiban
