Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 13. Kaszinó hetente egyszer Munka mindin A kisebbik szobában a ve­zérkar beszélget, egy asztal­kán Mária néni tömködi a kávéfőzőt. Kint a teremben két asztalnál is blattolnak a kártyások. Az asszonyok do­minót kérnek — ma sok uno­kát hoztak magukkal, szün­idő van, nagyszülő-műszak. Bíró Pista bácsi — „engem így szólít az egész város” — a klub alelnöke, meg Ju­hász Antal, a titkár adatokat szed elő. A klub 1976. augusztus 26-án alakult. Je­lenleg harminchat férfi és 36 nő alkotja. A nők egy ré­sze pártoló, vagyis férje után tagja a vízügyi szervek szol­noki nyugdíjasklubjának. A négy vizes vállalat — a Kö- TIVIZIG, a TRVVV, a Víz- és Csatornamű s a KEVI­­TERV — munkából kiöre­­dett, de változatlanul tettre­­kész dolgozóinak otthona. Hetenként egyszer találkoz­nak. — Kedden kaszinó — eme­li fel ujját Bíró Pista bácsi. — Azért kaszinó, mert ezen a klubnapon mindenki azt csinál, amit szeret. A kár­tyásokat el se lehetne a lap­­fjaik mellől mozdítani, az asszonyok beszélgetni szeret­nek, mások sakkoznak, az­tán társasjátékokat is ját­szunk. — Megsimítja az öreg zongorát a fal mellett. — Én meg nosztalgianótákat klimpírozok nekik, szeretik. Vetítünk régi filmeket is, de előadásokat csak orvosoktól hallgatunk szívesen. A jelen­ben élünk, a rádió, a tévé „hoz” minden ismeretet, kit mi érdekel, tudhatja. A kis szobában már min­den szék foglalt. Szabadi Mi­hály, Tárnái István, Oros János, Papp Sz. István, Tóth Dániel a klub életéről szíve­sen beszél. Sajnálják, hogy a klub elnöke, Vincze Lász­ló éppen ezen a kedden hi­ányzik-a társaságból, de egy kis betegség van a család­ban, őt most nélkülözni kell. Különben tudnak egymásról. Ha valaki egyszer-kétszer hi­ányzik, s jön a betegség hí­re, a beteglátogató vesz egy kis ajándékot, megy látogat­ni. Van pénzük! Pénzügyminiszterük is. Oros János sorolja, mi, hon­­nét: — A KÖTIVIZIG ad éven­te ötezer forintot, a KEVI­­TERV és a Víz- és Csator­namű két-kétezret, a TRVVV 1500 forintot. Aztán van éves klubtagdíj is. Tíztől száz fo­rintig fizetnek a tagok, asze­rint, kinek mennyi a nyug­díja. És ugye, az oklevelek kint a falon hoztak eddig pénzt is a házhoz! A ház különben igazi vi­zes környezetben áll. Mind­két terem ablakából a Tiszát látni. A vízügyes sportolók, meg fiatal házasok kétemele­tesében akadt két terem a nyugdíjasoknak is. Renge­teg a szék, sok a játék, ott az öreg zongora is. Nekik elég. A nagyabb terem falán há - rom oklevél. 1978-ban a ME­­DOSZ Kiváló Klubja kitün­tetéshez, a bronz fokozat­hoz, 1979-ben az ezüsthöz, 1980-ban az aranyhoz kijárt egyenként 10 ezer forint. Az idén már a MEDOSZ külöh­­díjaként kapták meg ugyan­ezt az összeget. Ugyanis tár­sadalmi munkára készek, van, aki minden nap színe­sen vállalja a szaktudása, sok évtizedes munkásmúltja szerinti feladatot. És ezt ez a klub fel is „találta” ma­gának. Mindenki Tóth Dá­nielre mutogat, övé a „felta­lálás” érdeme. — Az úgy volt — beszélni nehezebb róla, mint tenni —, hogy nyugdíjba mentem, s hiányzott a munka. Erre a szóra mindenki beszél. Szép, tömör mondatok, kifejezők: — Nem azért kerestük, hogy papír legyen róla meg elismerés! — Valamit akar­tunk csinálni, mert dolgozni jó! — Nem akarunk felesle­gesek lenni! — Aki dolgozik, egészséges! — Szóval — folytatja Tóth Dániel — eljutottam a váro­si tanácshoz. A műszaki osz­tályon aztán ottragadtam. Elmondták, sok munkát tud­nának adni a magunkfajtá­nak, sok olyan feladat van ebben a nagyvárosban, ami­hez társadalmi segítség kel­lene! Nosza, jött a klub! Először 1981. március 17-én írtuk alá a szocialista együtt­működési szerződést, aztán most tavasszal annak teljesí­tését értékeltük, s újabb ké­szült. Már annak megvalósí- . tásán dolgozunk. Az első szerződés szerint a nyugdíjasklub tagjai a köz­területek rendjét, az utakat, járdákat, parkokat ellenőr­zik, felügyelnek a társadal­mi munkában készülő épít­ményeken, ahol a belvízel­vezetés sürgető, megvizsgál­ják a lehetőségeket, terve­ket, térképeket készítenek. A záróértékelés mindezek el­végzését igazolta, s a derék, munkára nem fáradt társa­ság 1981-ben nem kevesebb, mint 800 óra társadalmi munkát végzett a megye­­székhelyen. Az idén hasonló a vállalás, kiegészítve a vá­ros úthálózata javításának lehetőségei feltárásával, -uta­kat terveznek a társadalmi építőknek, s irányítják a ko­rábban kezdeményezett, nagykórház körüli belvízel­vezetési munkákat. — Nemcsak ennyi ám a vállalásunk — nevetnek a felsorolás után. — A taná­cson kívül évek óta hasonló szerződés szerint dolgozunk a Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezetben is. Vízjogi engedélyekhez készí­tünk előterjesztéseket, kü­lönböző terveket. — Aztán amit kapunk, az a Szabadat Mihály gondja. — Ez pedig nem is akármi, hanem „természetbeni jutta; tás. —1 A szövetkezet fogásá­ból évente egú-egy nyugdí­jas halvacsora készül, fősza­kácsa az említett Mihály bá­csi. — A tanácstól is kapunk elismerést is, meg egyebet is. Nem pénzt, hiszen min­ket pénzzel ugyebár nem le­het megfizetni, minket nem a pénz hajt! A tanácsnak szólunk, ha kirándulni aka­runk. És akkor autóbuszt ad! Tanácsi segítséggel vol­tunk legutóbb Egerben, de évente többször is megyünk együtt. A Mátrában, Szege­den, Pusztaszeren, Budapes­ten jártunk már közösen. Jó kirándulásaink vannak, em­lékezetesek! Főleg azért — ez csak fél­szavakból derül ki —. mert együtt mennek, mehetnek. Közösség ez, munkában ösz­­szetartó, öregség, betegség ellen küzdő emberek csapa­ta. S ha valami kis közös bánatuk van, az legfeljebb annyi, hogy néhány vízügy­ben dolgozott társuk nem hallgat hívó szavukra. Azt mondják, fáradtak, nem va­lók ők már a klubba. Velük még teljesebb, nagyobb len­ne a társaság. — A nyugdíjas nem sze­­xencsétlen, nem elesett em­ber! Ha — s többen helyes­lőén bólintanak Pista bácsi szavaira —, ha érzi, hogy szükség van rá. Akár egy ilyen kaszinóban, klubban, mint a miénk, akár egy tár­sadalmi munkára összefo­gott kis brigádban, akár egy kirándulásra gyülekező csa­patban. S a beszélgetés végén res­telkedve — nehogy már szerénytelenségnek vegyem — elmondják: kaptak bizony a legszorgalmasabb klubta­gok megjutalmazására tavaly háromezer forintot is. Sze­mélyi jutalom? Hát van őne­kik megszolgált nyugdíjuk! Egy összegben postára ad­ták. Vízügyes múltukat-szí­­vüket meg nem tagadva a Körös-vidéki árvízkárosultak javára! — Írja meg azoknak, akik még nem találták meg hoz­zánk az utat: minden ked­den klubnap, kaszinó! Csak sétáljanak jó időben a Ti­­sza-gáton a kétemeletesig. Ha rossz idő - van, jön az autóbusz, a 15-ös, kényelme­sen elérnek hozzánk. Csak jöjjenek! Biztosan nem bánják meg! Sóskúti Júlia Ebben az évben mintegy 20 különböző táskamodcllt ajánl a kereskedelmi megren­delőknek a kisújszállási Bőr- és Textilipari Szövetkezet. Képünkön néhány sport, iskolai, bevásárló és szabadidő táska látható Vágy és valóság Szendvicsház raktárról 1. rész A VI. ötéves terv időszaka alatt várhatóan 145— 160 ezer családi ház épül fel. Eh­hez — az Építésügyi és- Városfejlesztési Minisztérium ál­lásfoglalása sze­rint — fokozot­tabb támogatásra van szükségük a hagyományos csa­ládi házak, egye­di többszintes vagy csoportosan telepített lakóhá­zakat építőknek. A segítség egyik módja lehet pél­dául az, hogy gyorsabb, korsze­rűbb építési for­mát kísérleteznek ki részükre, illetve közülük azok számára, akik nem ri­adnak vissza, ha azt hallják: „könnyűszerkezet”. A fia­talok (kapják föl leginkább a fejüket, Iha bárhol, bár-» milyen formában lakásról esik szó. Kérdésük tömör: „hol, mennyiért, miikor?” Nézzük tehát végig ked­vükért, mi is az a könnyű­szerkezetes építkezés ? Az ÉRDÉRT Vállalat fa­ház termelési értékesítési és fejlesztési főosztályán Wolf Zoltán osztályvezető készsé­gesen veszi elő a minta­ház fényképeit, a költségve­tést. — Másfél éve, 1980-ban készült el nálunk az első dyen típusú ház. Azóta szolgálati lakásként dolgo­zóink használják. Jónéhány éve foglalkozunk a szerke­zet kifejlesztésével, amely lényegében betonyp laoDal burkolt' faváz. A Típus Ter­vező Intézet (továbbiakban TTI) • ajánlott tervszinten hét lakástípust dolgozott ki könnyűszerkezetes elemek­ből. Ezek elkészíthetők sza­­badonálló, ikresített vagy csoportosan telepített for­mában. Mint minden típus­tervnek, komplett csomag­­terv-dokumentációjuk van. — Mennyibe kerül a min­­laépület? — A két lakás együtt 150 négyzetméter alapterületű. A teljes ár 1 millió 223 ezer 914 forint volt. Tudom, hegy első hallásra sok, de számoljunk csak tovább. Ebben az alap, a szerkezet, a központi fűtés, a víz- és villanyszerelés, a szőnyeg­padló, a lemosható tapéta is benne van. A gyártó mélykútiak számlája a szer­kezetre szól, egy lakásnál 356 ezer forint volt az áir. Ha számvetést készítünk,. sok. mindent figyelembe kell venni. A kész lakás, négyzetmétere majd 8200 forintba kerül. Igaz luxus­kivitelben. A szerkezet ára — tehát a félkész ház — négy­­zetméterenként 4700 forint körül volt. Valamennyit le kell belőle vonni, mivel ez a ház volt az első a sor­ban. és valamennyit hozzá kell adni az azóta történt áremelkedés miatt. És mindezt könnyűszerkezet­ből. Hm! Nem sok egy ki­csit? Egyáltalán, milyenek a paraméterei egy ilyen épü­letnek? — faggattam Szán­tó Vilmost, a faházosztály fejlesztési csoportvezetőjét. — A TTI tervei alapján a legkisebb általunk kí­nált ház 60 négyzetméter alapterületű lesz. Valójában ez nagyobb, hiszen a tető­tér egy részét nem veszik figyelembe a számításnál; hokatt az ténylegesen hasz­nálható. Ennél a típusnál például ez még további 10 négyzetmétert jelent. A szer­kezet sűrűn bordázott, ke­ményfából készült. Stati­kailag stabil. A hangszigete­lése szinten belül nem iga­zán tökéletes, — mondjuk a házgyáriaknak felel meg — a szintek között viszont jó. A külső falak hangszigete-A teraszra nyíló ajtó, zsalugáteres ablakkal lése megfelelő, ez különö­sen sorházas beépítésnél fontos. — Milyen a hőszigetelése? — Az ÉVM vizsgálati jegyzőkönyve szerint jobb, mint az MSZ 04.142 2 sze­rint legszigorúbb előírás. Vagyis jobb a hagyomá­nyos téglafalnál is. Rosz­­szabb viszont a hőcsillapí­tása. Ez azt jelenti, hogy gyorsan reagál a külső vál­tozásra. Télen, ha nem fű­tik, gyorsan lehűl, nyáron a napsütésben gyorsan fel­melegszik. Ez főleg a tető­térben érezhető, bár nyá­ron — épp a gyors lehűlés miatt — még mindig kelle­mesebb, mint a jó hőtartó betonépület. — Megvehetők önöknél ezek a házak? — Máris van megrendelé­sünk, de az áru miatt egye­lőre még akadozik a dolog. A multimodulos rendszert — mi így hívjuk — az ÉVM engedélyezte. Típustervei el­készültek, gyártója is van, egy mélykúti szövetkezet. Egyelőre az első darabok készülnek, rövidesen konk­rét óra is lesz, a megren­deléseket jövő év első ne­gyedévére fogadjuk. Kísér­letezünk még egy típussal, ennek a Famildt nevet ad­tuk. Külsőre azonos a mul­timodullal, anyaga azon­ban famentes. A keretszer­kezet azbesztcement, a bur­kolat Szipernit (perlites az­besztcementlap), a szigetelő anyaga habpsodó műanyag. A sok szép típusterv és a hír, hogy „élőben” is látha­tó már a ház, lecsalt a Bács-Kiskun megyei Mély­­kúton lévő Univerexpo Ipa­ri Szövetkezetbe. Az első, ami a 'kapu előtt fogadott „a Ház”. Gregus István fa­ipari ágazatvezetőt kérdez­tem, tud-e biztatót monda­ni a fiataloknak? — Nem szeretnék senkit áltatni, ezért most még in­kább nem mondok árat. A mintadarabok elkészítése után magunk is soknak ta­láltuk a költséget. A célunk az, hogy lehetőleg minél ol­csóbban félkész házat ad­junk át a megrendelőinknek, akik várhatóan főleg fiata­lok lesznek. Épp efcért egy­szerűsíteni szeretnénk a szerkezetet. A házon, amit fényképezett, drága zsaliugá­­teres ablakok vannak, a te­tő mázas cseréppel fedett. Lehet ennél olcsóbb megol­dást alkalmazni és toll is. A TTI terveit a Bács me­gyei Tervező Intézet tovább­fejlesztette, jelenleg 26 ki­viteli tervünk van, a leg­kisebb 52, a legnagyobb 120 négyzetméteres- lakóterületű házat jelent. Januártól soro­zatgyártást szeretnénk in­dítani, tehát ezekből a mo­dulméretű elemekből olyan mennyiséget készíteni, hogy a kívánt épületet raktárról össze tudjuk szerelni. A fo­lyamat elindult, ezt már nem lehet megakasztani. Persze nem állítják sem a gyártásra vállalkozók, sem a forgalmazó ÉRDÉRT, hogy irgalmas cselekedetre vágyva fejlesztették ki a könnyűszerkezetes családi házat. Nagyon is valós ok kényszerítette rá őket, hi­szen az elmúlt években a beruházások csökkenő üte­mével együtt megcsappant a kereslet a főleg felvonu­lási épületként használt fa­házak iránt. Hogy mellesleg törekvésük simul a kormány családiház-építést támoga­tó programjához, csak elő­segítheti a megvalósulást. Különösen akkor, ha az OTP is hitelez azoknak, akik tégla helyett a köny­­nyűszerkezetes paneleket választják. S vajon ad-e? (Folytatása következik) Fejszés Edit A csaknem kész multimodul-ház Mélykúton

Next

/
Oldalképek
Tartalom