Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
1982. JÚLIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mérlegen ez időnk A módosuló életmód és a sízalfíá'litaitás'bain eltöltött, a törvényesnél lényegesen hosszabb munkaidő legfőbb okát a túlórában kelt keresni. Más elemzések szerint a szocialista szektorban dolgozó^ fizikai foglalkozásúak havonta átlagosan kilenc túl-Jövedelem-kiegészítés A főfoglalkozáson kívül az aktív kereső férfiak naponta 61, a nők pedig 52 percet töltenek jövedelem-kiegészítő munkatevékenységgel. A házcsak az időmérleg diktálja: táji és kisegítő gazdaságok— e munkák zöme az idősekre órát teljesítenek. Ez is magyarázza azt a tényt, amely szerint: az értelmiségiek munka időtartalma 7 óra 45 perc; a szakmunkásoké 8 óira 26. a segédmunkásoké 8 óra 42, a mezőgazdasági gépkezelőké pedig 9 óra 28 perc. fé“r'ak 1 óra 45 perc — 4 óra. a nők 1 óra 21 perc — 3 óra közötti időszakot szenteltek a háztájinak. Ugyan-És önnek miilyen az életmódja? Jó vagy rossz? Gazdag, netán szegényes? A jelzők sehogysem illeszkednek. A kérdésire nehéz a feleltet. Mintha miaga az „életmód” is azon kifejezések sorába tartozna, amelyek közszájon forognak, ám pontos tartalmukat csak kevesen ismerik. Nem csoda. Meghatározásán még a szákemberek is vitatkoznak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szociológiai Kutató Intézete által szervezett, konferencián például!1 az életmódnak több miint húsz definícióját iá; iónitatták és alkalmazták. A honi kutatóik közül Kulcsár Kálimén olyan rendszerként fogja fel az élatimóüoti, amely mindlennapi életünkben, ismétlődő, lényeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevékenységi-magatartási rendszert. a szociológusok a nap mind a ihusznonnégy óráját átfogó Időmérleg-fel vét e'ek alapján vizsgálják. Arra keresnek választ, hogy milyen tevékenységekkel, kiknek a társaságában, hol töltjük a nap 24 óráját? Például munkaidő után a háztájiba vagy kirándulni indulunk, a 'gyereknek mesélünk vagy takarítunk, Brechitet olvasunk vagly vodkát iszunk? ... Mennyit dolgozunk? Legutóbb 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól reprezentálón, hétezer 15—69 éves állampolgárról készítettek időmérleg-felvétel. A szakemberek a tevékenységeket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 különböző típusba sorólták. A vizsgálat mélységére jellemző, hogy a kiválasztott napon a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltérképezték. És önnek milyen az életmódja? A vállasz a feldolgozott mérlegekből, a mára helytálló következtetés ékkel, meríthető: Ezek szerint Magyarországon az aktív kereső férfiak 8 óra 24 percet, a nők 7 óra 40 percet töltenék főfoglalkozású munkahelyükön. Dr. Andorka Rudolf és Falussy Béla e ténnyel kapcsolatban megállapítja: a műhelyekben a mezőgazdasági üzemekben hozzávetőleges 2,7 milliárd munkaórát szívnak fel évente. Ugyanannyit, minit 1972- ben, holott e gazdaságok száma azóta 13 százalékkal csökkent. Az összevetés jelzi. hogy az érintettek a korábbinál hosszabban időznek a kertben, vagy az állatok, az ólak, istállók körül, a megelőző időszaknál' nagyobb termelési értéket előállítva. A ifoglalkoztatiásd áítrétegződést is megvilágítja az a részletezés, mely szerint ■ a 2 n milliard munkaóra 43 százalékét a munkásosztályhoz, 42 százalékát, pedig a termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók dolgozták le. Sokan vannak tehát, azok, akik a városi iparból viszik haza fizetésüket, s ugyanakkor a háztájiban mezőgazdasági munkásként gondozzák a növényeket, az 'állatokat. Av. átlag mögé nézve a képhez az is hozzátartozik, hogy a vizsgált! napon a kisgazdaságban ténylegesen dolgozó Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mögött tehát életmódunkban eme jelentős eleme, a 8 óránál lényegesen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg. Ennék ,is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963- as időmérleg óta jellemző fejlődésként a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdlhsóglban' dólgiozók arányé egyötödről mintegy egyhárrnaidra csökkent, a szellemieké viszont kevesebb miint húsz százalékról huszonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az iskolázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megháruil. Míg ugyanis a 60—69 éves férfiakra naponta átlagosan 118 perc esik, addig a H5—29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizerikáltencedik férfi foglalkozik házépítésá, bővítési és karbantartási munkával, minden tizedik pedig háztartási berendezését, járművét reparálja. Ez utóbbira egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzávetőlegesen 80 ezer javítószerelő, karbantartó szakember munkaidejét teszi ki. Mindez összefogható azzial: dolgos nép a mienk, s nyakon ragad minden, a családi jövedelmet kiegészítő leher tőségeit. A jövőbe pillantva kétségtelen, hogy a főfoglalkozáson kívüli tevékenység tovább bővül. A kisvállalkozások a többletjövedelem szerzése előtt újabb kapukat nyitottak meg. duplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékkel ellátott lakások aránya. Mintegy tizenötször annyj gépkocsi van a lakosság tulajdonában, mint 1963- ban. A szabad idő eltöltése, a kulturáíódiás, a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddilg vázoltakban gyökerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a létfenntartási szükségletek után — kulturális szolgáltatás, hazai vagy külföldi turistaút vásárolható. M. A. Alapkutatás és nevelés Természetvédelmi tábor Meggyesen Szombaton fejeződött be a hortobágyi Meggyes csárdamúzeum melletti középiskolai természetvédelmi kutatótábor. ötven résztvevője között néhány általános iskolás és egyetemista is volt. Négy — növénytani, madártani, talajtani és meteorológiai — szekcióban végezték munkájukat. A fiatalok nyolcadik éve (hat éven át a kisújszállási gimnázium bioszféra szakköri táborlakóiként) végeznek ilyen munkát Tóth Albert gimnáziumi igazgatóhelyettes vezetésével. Tavaly óta megyei jelleget öltött a táboruk és a megyei tanács, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park hatékony támogatását élvezi. A résztvevőket dr. Kovács Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelője szakmai tanácsokkal segítette. A részfeladatok mellett tpbb évre szóló program megvalósításán is munkálkodtak a táborlakók, — így például folytatták a hét éve elkezdett cönológiai munkát. Néhány témakörben munkájuk csak évek után összegezhető, akkor publikálható a szaksajtóban. A természetvédelem mellett tehát az alapkutatás a tábor legfontosabb célkitűzése. Ez azért fontos, mert korábban sok értékes terület maradt ki a védetté nyilvánításból. Az egész Hortobágy^ kutatására sem elegendő pénz, sem intézményhálózat nincs. Ezért hasznos az ilyen, szakmailag irányított amatőr munka, amelynek tudományos hitelességét a többszöri ellenőrzés adja. Eredményeként várható újabb területek — például Derzsitelek — védetté nyilvánítása. Úrhatnám emberek nem voltak a résztvevők között. Ezért mutathatott például a madártani szekció kerékpárra szerelt kilométerórája napi 52 kilométert, ezért töltötték éjszakáik egy részét a les-sátorban. És ami a fő: nem eredménytelenül. A kulturálódás, szórakozás alapja A cserkeszőlői strandot több mint kétezrein keresték fel. Kár, hogy a vendéglátás nem készült fel kielégítően a fürdőzők fogadására. Ital volt bőven, de ételt az éttermen kívül csak magánkereskedőknél, a strandon kívül lehetett kapni A borús, szeles idő ellenére is dolgoztak az aratógépek szombaton, vasárnap a megyében. Képünk a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben készült ■ ' xí'í-ISÍi;. . ;>:vSÍ\r. W * I Keddi jegyzetünk 1------Korai riadalom Kezdetben minden jel arra mulatott, hogy szót kell emelni az emberséget nélkülöző, a méltányosságot kizáró szabályozás, és a szabályok betartásához mereven ragaszkodó OTP- ügvintézők etilen. Korai volt a felháborodásom, mint ahogyan korai voll az épülő, 70 jászberényi ■lakás leendő lakóinak riadalma is. Kederült, hogy nem kell addig a hitelt törleszteniük, amíg az új otthonuk nem épül fel. Tehát minden rendben, örülni kellene, hogy nem történt méltánytalanság, n.em olyan a hiteltörlesztés szabályozása, hogy az építők késlekedése, az átadási határidő eltolódása okozta bosszúságokon túl, még egyéb hátrányos következményeket is elszenvedjenek az építtetők: történetesen azt, hogy az albérleti díjjal együtt már fizessék annak a lakásnak a törlesztő részletét is, amely még csak elméletileg az övék. \ Megnyugtató, hogy nem kell szót emelni az érdekükben-. Megérte itiszitázmd, de nem kell róla cikkezni. Gondolhatnám így is, de nem tudom. Nem akarok mindenáron vétkeseket keresni. Meggyőződésem azonban, hogy meg leheteti és meg kellett volna kímélni, a lakások felépítésére két éve váró fiatalokat a kétségbeeséstől, a korai riadalomtól, s ez a lakásépítő szövetkezet közösségét képviselőknek a kötelessége. Végtére is, ők az építők érdekének védelmére vállalkoztak, — ■nem is szívességből. Nekik tudniuk kellett, hogy a szövetkezet képviselőinek kérelmére az OTP minden további nélkül egy év haladékot ad a kölcsön törlesztésének megkezdésére. De ha még az egy óv is ikevós — és ez sajnos nem egyszer előfordul — a további meghosszabbításnak is megvannak a lehetőségei. Bizonyára tisztában voltak ezzel a lakásépítő szövetkezet képviselői, csak azt nem tudom, hogy azoknak miért nem „árulták” él időben, akiket képviselnék. K.K. Új munkalehetőségekhez, jutottak a tiszabői asszonyok. A tápéi Háziipari Szövetkezet bedolgozó hálózatot szervezett a községben. A tiszabői lányok, asszonyok a hathetes tanulási idő után otthon készítik a különböző ülőbútorok alkatrészeit, sásból és rozsszalmából II lakosság jobb ellátása érdekében Új rendelet a fuvarozó kisiparosokról A Minisztertanács módosította — egyszerűsítette — a magánszemélyek gépjárműhasználatára vonatkozó korábbi rendeletét. A lakosság áru- és személyszállítási igényeinek jobb kielégítése érdekében az elmúlt, év során határozatok születtek arról, hogy magánszemélyek kisipari tevékenységként taxival személyszállítást végezhessenek, s az árufuvarozásra vonatkozó rendelkezések is változtak. Az 1981. évi jogszabályok szerint ilyesfajta feladatokat elsősorban magánszemélyek részére és korlátozott földrajzi határok . között végezhették a fuvarozó kisiparosok. A helyi hatóságoknak joguk volt arra is, hogy saját megítélésük szerint az adott terület ellátásától tegyék függővé az iparengedélyek kiadását. Az új jogszabály azt az elvet érvényesíti, hogy az iparengedélyt ki kell adni, ha a folyamodóval szemben törvényes kizáró ok nincs. Mindez várhatóan lényegesen javítja a lakosság ellátását, egyben könnyít a kisiparos fuvarozók helyzetén, a fuvarvállalások feltételein. Ezentúl nemcsak meghatározott területen, hanem bárhol az országban taxizhatnak, fuvarozhatnak a kisiparosok, s nem kizárólag magánszemélyek megbízásából. A módosítás alapján a költségvetési szervek, illetve költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezetek részére korlátozás nélkül végezhetnek fuvarozási feladatokat a magánfuvarozók. Meghatározott esetben a vállalatoktól, szövetkezetektől is vállalhatnak munkát, elsősorban kommunális jellegű szállításoknál (például szemétgyűjtésnél vagy a lakosság ellátását szolgáló elosztásban, illetve tüzelőanyagok, propán-bután gázpalackok szállításában). Az új rendelet érinti a magánszemélyek által üzemeltethető gépkocsik teherbíráshatárának kérdéseit is. Ezentúl a fuvarozó kisiparosok az eddigi legfeljebb 5 tonnás helyett 6 tonna hasznos teherbírású kocsit és pótkocsit tarthatnak üzemben. Az egyéb kisiparosok és magánkereskedők az eddigi 3 tonnás helyett 5 tonnás tehergépjárművet használhatnak. Azok, akik tüzelőszállításra, propán-bután gázpalack fuvarozására vagy autómentésre specializálódnak, mentesülnek a teherbírási korlátozások alól, sőt, a célnak megfelelően átalakított gépkocsit is alkalmazhatnak. A kormány új rendelete természetesen nem változtat a szocialista szektor elsődleges szerepén az áru- és személyszállításban, de módot nyújt arra, hogy a magánszemélyek tevékenysége is hozzájáruljon a lakosság ellátásának javításához. A teherbírási megkötöttségek enyhítésével a rendelet alkotói azt kívánják elérni, hogy még rugalmasabbá váljanak a kisipari tevékenységhez kapcsolódó áruszállítások — s ezt segítendő: módjuk legyen a kisiparosoknak a feladatuk elvégzéséhez legalkalmasabb gépjárműtípus használatára. H E T V É G E
