Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

o 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 13. Elnökválasztás Indiában Tegnap elnökválasztást tartottak Indiában. Képünkön: az esélyes jelölt, Zail Szingh adja le szavazatát (Tclefotó—KS) I|l€ommen-| kárunk I Egy ülésszak tanulságai öt héten át tartott az East River melletti kar­csú felhőkarcolóban az ENSZ-közgyűlés máso­dik rendkívüli, leszere­léssel foglalkozó üléssza­ka. Sajnos a tanácskozás eredménye nem nevezhe­tő kielégítőnek. Az ülésszaknak nem sike­rült megvalósítani leg­főbb célját: egy olyan dokumentum kidolgozá­sát és elfogadtatását, amely a nemzetek és kormányaik számára át­fogó, hosszútávú leszere­lési program vezérfonala lehetett volna. Találó hasonlat, hogy a világszervezet üvegpa­lotája olyan lombik, amelyben nyomon követ­hetők a világ nagy fo­lyamatai. Iszmat Kittani, a közgyűlés harmincha­todik ülésszakának el­nöke ennek a gondolat­nak a jegyében megle­hetősen keserűen fogal­mazott: „Hiú ábránd lenne feltételezni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete elhatárolhatja magát az általános lég­körtől, az államközi kap­csolatok jelenlegi álla­potától.” Igen, ördögi körről van szó és ez most ismét bebizonyosodott. A világszervezet egyik leg­főbb feladata — jelle­génél fogvá — éppen az, hogy a saját, nem lebe­csülendő eszköztárával segítse a nemzetközi lég­kör javulását. Csakhogy — az érem másik olda­laként — a nemzetközi légkör is visszahat az üvegpalotán belüli tör­ténésekre. A világ most pontosan ennek a bi­zonyságnak lehetett nem éppen örvendő tanúja. A mostani rendkívüli ülésszak eredménytelen­ségéért ugyanazok fele­lősek, akik az ülésszak nemzetközi közegéért, a jelenlegi, feszültségek­kel és veszélyekkel ter­hes világhelyzetért. Ezért jelentette ki a kelet-eu­rópai tagállamok cso­portjának soros elnöke­ként Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képvise­­lője: „Az ülésszak az Egyesült Államok és né­hány más NATO-tagál­­lam obstrukciós maga­tartásának következté­ben vált képtelenné konkrét intézkedésekre a nukleáris leszerelés kér­déseiben és más fontos ügyekben.” A sikertelenség oka tehát tragikusan egysze­rű. Az Egyesült Államok és néhány atlanti szövet­ségese a világpolitikai porondon is igyekszik út­ját állni az egymást kö­vető szovjet leszerelési kezdeményezéseknek: miért is tenne máskép­pen az ENSZ fórumán? A washingtoni magatar­tás okát nehéz volna tö­mörebben összefoglalni, mint ahogy Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a hétfői Pravdában tette: „A katonai fölény meg­szerzésének gondolata hatja át az amerikai ve­zetés minden cselekede­tét.” Az ülésszak mindemel­lett más tanulságokkal is szolgált. A felszólalások­ból nemcsak az derült ki, hogy áz atlanti halo­gató taktika sajnos még hatékony lehet, hanem az is, hogy léteznek, sőt többségben vannak a le­szerelést igazán akaró, ezért küzdeni is kész erők. Harmat Endre Az limdiiaii központi parlia­ment 774, valaimiint 21 szö­vetségi ' állaim helyi parla­mentjeinek 3821 tagjából ál­ló etektomi kdlléigium tegnap megválasztotta India új köztársasági ein őkét. Az elektort testület tagjai által Üj-Delhiiben és a szö­vetségi államok közigazgatá­si székhelyein leadott, szava­zatokat tartalmazó urnákat a fővárosiba szállítják és a sza­vazatokat ott számlálják me ff a. hiva talos végeredimé-Miközben Bej rútban és környékén tegnap életbe lé­pett. az invázió kezdete óta hatodik tűzszünet, minden áttörés reménye nélkül to­vább folytatódtak a diplo­máciai erőfeszítések a vál­ság rendezése érdekében. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az izraeli erők, tartva a nagyobb vesz­teségektől, hétfőn kissé hát­rébb vonulták bejrúti előre­tolt állásaikból. A vasárnapi harcok során a palesztin erők minden eddiginél he­vesebb tüzérségi támadást intéztek a Nyugat-Bejrútot blokád alatt tartó izraeli csapatok ellen. A WAFA pa­lesztin hírügynökség jelen­tése szerint 75 izraeli kato­na vesztette életét, - vagy sebesült meg, s 20 harcko­csi vált harcképtelenné. Közben Ronald Reagan amerikai elnök levelek so­rát küldte el nyugat-európai és egyiptomi politikusokhoz, felszólítva őket az amerikai „rendezési elképzelések” tá­mogatására. nmerika-közi kapcsolatok A latáin.-amenikai országok­nak nem az Egyesült Álla­mok megértését kell köve­telniük, hanem maguknak kell elvégezniük az Amerika­­közi kapcsolatok felülvizsgá­­iiaitáf — jelentette k.j Hilari­­on Cardozo, Venezuela kép­viselője az Amerikai Álla­mok Szervezetében. Hilarion Cardozo, aki jelíenleg a szer­vezet állandó tanácsának el­nöki tisztét is b-'•alibi, a Dú­­ario de Caracas című vene­zuelai lapnak nyilatkozott az Ameriika-közii kapcsolatok kérdéseiről, nyékét július 18-ig közük. A választás győztesét július 25-én iktatják be hivataléba. Megbízatása öt évre fog szól­ni. A hétfői elnökválasztás fa­vorit.ja Zail Szingh eddigi belügyminiszter, Indira San­dhi pártjának, a kormányon levő Nemzeti Kongresszus Pártnak jelüiltjo. Az ellenzék jelöltjeként Radzs Khanna, a Dagfélsőbb Bíróság volt elnöke indult a választáson. A szaúd-arábiai" Taifban tegnap ülést tartottak az Arab (Perzsa)-öbölmenti Együttműködési Tanács hat tagállamának külügyminisz­terei. Megfigyelők szerint az Együttműködési Tanács tag­jai — két nappal a szaúdi és a szíriai külügyminiszter washingtoni útja előtt — egyeztették a libanoni válság rendezésével kapcsolatos ál­láspontjukat Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter hétfőn négynapos közel­­keleti látogatásának első ál­lomásán, Ammanban folyta­tott megbeszéléseket jordá­­dinai kollégájával a libano­ni helyzetről. A bonni poli­tikust fogadta Husszein jor­­dániai uralkodó is. BUDAPEST Raul Roa Garcia, a Kubai Kommunista Párt. Központi Bizottsága és a Kubai Ál­lamtanács/ tagja elhunyta al­kalmából Katona Imre, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Házi Vencel küilügymi­­niiszterhelyetltes hétfőn ,rész­­vétlóitogatlást tett. a budapesti kubai nagykövetségen. ULÁNBÁTOR A mongol népi forradalom 61. évfordulóján vasárnap katonai díszszemle es -'-népi felvonulás voll Ulánbátor­ban. A felvonulóikat a dísz­­emellvényről Jumzsaigiijn Ce­­denbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt. KB főtitkára, a -nagy népi burái elnökségé­nek elnöke köszöntötte. HAVANNA Havannában csúcssiainten kubai—kongói tárgyalások kezdődtek. A két küídötltsé-Libanoni válság További diplomáciai erőfeszítések Schmidt kancellár Amerikába utazik Kilenc nappal amerikai út­ja előtt Schmidt kancellár szilárd elhatározása az, hogy „minden erejével a nyugat­német—amerikai kapcsola­tokban fennálló súrlódások kiküszöbölésén dolgozzék”. Klaus Bölling kormányszóvi­vő hétfőn e szavakkal 'hatá­rozottan cáfolta a Der Spie­gel legut óbbi sízáimá ban meg­jelent állításokat. A ham­burgi hetil&o szerint —amint arról hírt adtunk — Schmidt Elveszítette bizalmát, „a Fe­hér Ház 71 éves gazdája iránt”. A kancellárnak tulajdoní­tott kijelentések „légből ka­pottak” — hangoztatta Bői-. Hing, Schmidt. Semmikor sem szokott ilyen kijelentéseket tenn,i — mondotta. — Ez nem vall sem a kancellár szóhasználatára, sem gondol­kodásmódjára. Schmidt min­den egyes találkozásuk al­kalmával „fontos partnert isimért meg Reaigan-ben, akiivel ellentmondásos témá­kat is nyíltan és barátságo­san lehlet megvitatni”. Hel­mut, Schmidt reméli, hogy folytatódik a. párbeszéd, amely eddlig a két ország kapcsolatait jellemezte. — fűzte hozzá Bölling állam­titkár. Schmidt július 20-án uta­zik — eredetileg szabadság­nak- szánt látogatásra — az Egyesült Államokba. George Shultz, az új amerikai kül­ügyimini síziter vendége les-z több napon át San Francisco közelében. Kádárlános és Lázár György üdvözlő levele Anker Jorgensen, a Dán Szociáldemokrata Párt elnö­ke, a Dán Kiirálysée minisz­terelnöke július 13-án tölti be 60. élfetévét. Ebből az al­kalomból Kádár János,, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, levélben fejezte ki jókívánságait Anker Jorgen­sen nek. USA—Argentína Szankciók feloldása Ronald Reagan amerikai elnök tegnap elrendelte a falklandi háború címén Ar­gentína ellen foganatosított amerikai gazdasági szank­ciók feloldásait — jelentette be a Fehér Ház. A rendelet nem vonatko­zik a fegyverszállítási tila­lomra, amelyet még a Carter-kormányzat rendelt el Argentína eliten és'amely­nek érvényéit a Reagani-ad­minisztráció a fallklandíi háborúra hivatkozva meg­­hosszabította. Reagan írott nyilatkozatában - felszólí­totta Buenos Airest és Lon­dont, hogy „tegyék túl ma­gukat a konfliktuson és fáradozzanak a két ország barátságáért és együttmű­ködéséért”. get. Fidel Castro, a Kubai KB első titkára, az államta­nács és a Minisztertanács el­nöke, iIlletve Denis Sassou, a Kongói Munkapárt KB elnö­ke, a Kongói Népi Köztár­saság államfője, miniszterel­nök vezeti. A testvéri, szívé­lyes légkörben folyó tárgya­lásokon a két ország fejlő­désével kapcsolatos kérdése­ket. vaUaiminf nemzetközi m’obíémákat vitatnak meg. PÁRIZS Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök tegnap csaknem háromórás megbe­szélést folytatott Dániel Or­tegával. a nicaraguai kor­mányzó tanács koordinátorá­val. aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Párizs-Elhunyt Venéczi János Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Venéczi János elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi har­cosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság titkárságá­nak tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott tit­kára, országgyűlési képviselő, hosszantartó súlyos betegség után elhunyt. Venéczi János elvtárs temetése július 15-én, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága a Magyar Népköztársaság országgyűlése Venéczi János 1920 tava­szán, angyalföldi munkás­­családban született. Még csak hat éves volt, amikor édesapját, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom harcosát bebörtönözték, kiszabadulása után pedig emigrációba kényszerült.... A kisgyermek az Osztrák Kommunista Párt segítségé­vel évekig Ausztriában ka­pott menedéket. Hazatérése után tizenöt éves korában felvették esztergályos ta­­noncnak a Láng Gépgyárba, ahol nemcsak jó szakem­berré, hanem osztályöntu­datos munkássá is nevelték. Ekkor már az Angyalföldi Ifjúmunkás Szervezethez tar­tozott, s ezen az úton jutott el az illegális kommunista mozgalomhoz. 1936-ban a Láng Gépgyár üzemi KIMSZ-sejtjének lett a tagja, közreműködött a Vörös Segély munkájában, majd az illegális pártszer­vező tevékenységben. A második világháború alatt az angyalföldi ellenállási mozgalom egyik harcosaként küzdött. A felszabadulás után a párt hívó szavára az elsők között volt, akik az élet megindításán fáradoztak: először a megbénított gyár gépeit hozták működésbe. Venéczi János a felszabadu­lást követő években a há­borútól, fasizmustól elgyö­tört. megbánított emberek hitének, bizalmának meg­szerzéséért munkálkodott; kiemelkedő érdemeket szer­zett a lánggyári és angyal­földi pártszervező munká­ban, a termelés megindítá­sában. 1948-ban a Szabad Néphez került, a szerkesztő­bizottság tagja, a levelezési rovat vezetője lett. 1953-ban az Oktatási Minisztérium marxizmus—leninizmus fő­osztályán volt osztályvezető, majd 1955-től — nyugalomba vonulásáig — hivatásos párt­munkásként tevékenykedett. Az 1956-os ellenforradalom alatt a XIII. kerületi párt­ház védői között volt, ké­sőbb a Láng Gépgyárban vett részt az ellenforradalom elleni harcban bizonyságot téve elvhűségéről, osztályön­tudatáról és bátorságáról. Helytállását a Magyar Sza­badságért érdemrenddel és a Munkás—Paraszt Hatalomért emlékéremmel ismerték el. Ezután a párt újjászerve­zéséért a konszolidáció ki­bontakozásáért dolgozott a budapesti pártbizottságon. 1961-ben a pártbizottság tit­kára lett. Kilenc éven át töltötte be ezt a tisztségét, amikor 1970-ben, a párt X. kongresszusán a Központi Ellenőrző Bizottság titkárá­vá választották. Tizenhat évig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, 10 éven át — nyugalomba vonulásáig — a KEB titká­ra volt. A KEB titkárságá­nak tagjaként mindvégig részt vett a testület mun­kájában, kommunista fe­lelősségtudattal és határo­zottsággal végezve feladatát. Az országgyűlésen több mint egy évtizeden át képviselte szűkebb hazáját, Angyalföl­det. Venéczi János kiemelkedő munkásságát magas kitün­tetések sora jelzi, többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend, és a Munka Vö­rös Zászló Érdemrend tulaj­donosa. Személyében a párt és a munkásmozgalom jeles képviselője távozott. Irán általános támadásra készül Nagyarányú iráni csapat­összevonás zajlik az iráni— iraki határ több pontján — legalábbis a Time amerikai hírmagazin értesütélse sze­rint. A hetilap amerikai mű­holdak adataira hivatkozva közölte: Irán minden részé­ből özönlenek a csapatok az iraki határra, és szemmel ba. A két ól Ilia mié r fii először négyszemközt tárgyalt, majd a külügyminiszterek bevoná­séival .munkaebéden folytat­ták az eszmecserét. Francia részről a hadügy-, a külke­reskedelmi és a kulturális miniszter is részt vett a tár­gyalásion. RÖMA A kormányválságot sike­rült elkerülni, de vajon mi­képpen fog! hozzá a Sapdold­­ni-karmánv a gazdasági ne­hézségek leküzdéséhez — te­szik fel a kérdést a tegnapi olasz napilapok a bizalmi szavazás után kialakult bel­politikai helyzetről szóló elemzéseikben. LIBREVILLE Gabon« megegyezés. A nyugat-afrikai Gabon fővá­rosában Csád két „erős em­bere”. Bissene Habré és Ab­­delkader Kaimouge szomba­ton megállapodott ellentéteik békés elsimításában, láthatólag — 1980 szeptem­bere óta tartó iraki—iráni háború újabb fejleménye­ként — általános támadás­ra készülnek Irak ellen. A Time értesülései szerint er­re a nagyobb támadásra még a héten sor kerülhet. A lap szerint az iráni csa­patok három nagyobb kör­zetben gyülekeznek a határ mentén. A csapatösszevonás első körzetét a mintegy 1100 kilométer hosszú közös határ déli részén, az iraki Basra kikötővárossal szemben lé­tesítették, ahol Irak legna­gyobb olajfinomító központ­ja található. A másik gyüle­kezési körzetet a határ kö­zépső részén Amara iraki várossal szemben alakítják ki. Innen Irak fővárosa, Bagdad mindössze 320 kilo­méterre fekszik. A harma­dik összevonást északon, a többségében kurdok által la­kott iraki területekkel szem­ben létesítenék. A Time szerint az Egye­sült Államok számára Irán stratégiai fekvése fontosabb, mint az Irakkal létesíthető esetleges jó viszony. Ez — mint hangsúlyozza az ame­rikai hírmagazin — aggo­dalmat kelt a Perzsa (Arab)­­öböl országaiban, amelyek attól tartanak, hogy az Egye­sült Államok egy Irak ellen indított iráni támadás ese­tén nem állna Irak mögé, f

Next

/
Oldalképek
Tartalom