Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
Űj épülettel bővült a marhavágóvonal Magasabb értékű export a Tisza Cipőgyárból Behozták az év eleji lemaradást Energiatakarékos megoldások a nagyüzemben hűtő készült, a szintén most felépült húskészítményt hűtő részben is több árut helyezhetnek el, mert új módon tárolják a kolbászokat, szalámikat és sonkákat. A hűtőházat korszerű, a réginél jobb hatásfokkal dolgozó klímatechnikai eszközökkel szerelték fel, így például nem lesz szükség a berendezések időnkénti jégtelenítésére, megszüntethetők a kényszerű leállások. A rekonstrukció második ütemének befejezése után — az év végéig a 'régi tárolókat is új anyagmozgató és hűtő eszközökkel szerelik fel — a szolnoki vághídon Összhangba kerülnek a termelési és a hűtési lehetőségek. A mostani 0,8 nap helyett az előírás szerinti 2—3 napig hűthetik az árut elkészülte után. A vágóhídon — egyes részeken próbaüzem jelleggel — megkezdődött a termelés. Az üzemeltetők eddigi tapasztalatai kedvezőek, elégedettek a kivitelezők, a tiszaföldvári építő szövetkezet és az ÉPSZER vállalat munkájával. Az esztendő első hónapjainak nem kevés gondja ellenért jól zárta az év első felét a martfűi Tisza Cipőgyár. Januárban még az 1981-es megrendeléseknek' kellett eleget tenniük a vállalatiaknak, ugyanakkor új kooperációs munkák megkezdése, indítása szaporította a problémákat. Nehézségeket okozott az átállás az ötnapos munkahétre, új ritmust kellett megszokni a műszakba járóknak, új időpontokhoz és szállítási körülményekhez kellett alkalmazkodni. Márciusban már teljesítette a gyár a termelési programját, s a májusi és a júniusi hajrával pedig sikerült teljes mértékben behozni az év eleji 40—50 ezer páros lemaradást. Júliusig a Tisza Cipőgyár mintegy 5 és fél millió lábbelit állított elő. százezerrel többet a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Köztudomású, hogy a martfűi nagyüzem a hazai talpgyártás bázisa. E feladatoknak is eleget tettek a gyártók, hiszen 4—5 százalékkal többet készítettek e kellékből az 1981-es június végi értékhez képest. Az árbevétel meghaladta az egymilliárd 230 millió forintot, a várható nyereség pedig több a tervezettnél, a számítások szerint eléri a százmillió forintot. Határidőre elkészültek az export szállítmányok, ezt többek között az NDK-beli partner elismerő nyilatkozata bizonyítja. A tőkés országokba utazó lábbelik mennyisége hasonló volt a tavalyihoz, azonban értékük mintegy 20 százalékkal magasabb. Mindezek ellenére a gyáriaknak nemcsak külföldön, hanem itthon is adódtak és adódnak értékesítési gondjai — amikor például bővítené a tőkés országokban vevőkörét nem kevés diszkriminatív piaci tényezővel kell szembenéznie. Hogy rugalmasságát és kapacitását biztosítsa — és, hogy ellensúlyozza az 1,4 százalékos létszámcsökkenést — mintegy 300 ezer pár cipőfelsőrész készítését más cipőgyárakkal végeztette el. A költségek csökkentéséhez, valamint az energiahordozók ésszerű felhasználásához járul hozzá a gyárban a hulladéktüzelésű kazán üzem behelyezése, amely az idén már napi 3—3,5 tonna gőzt képes előállítani. Másik ehhez hasonló megoldás a hévíz hasznosítása. A földből felszínre hozott melegvízzel tisztítás és gáztalanítás után a téli időszakban a művelődési központot, a munkásszállókat és az irodaházat fűtik majd. Folyamatosan öntöznek a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben. Az idén 730 hektár cukorrépát vetettek, és ennek mintegy 70 százaléka öntözhető Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Komán Szocialista Köztársaság kormányelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Romániában. (MTI) Rekonstrukció után a vágóhídon Tovább hüthetik az árut Bár ezt a vásárlók nem érezték meg, néhány hétig szünetelt a munka a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szolnoki vágóhídján. A megye ellátását addig gyöngyösi, szegedi és ceglédi húsipari üzemek segítségével oldották meg. Szolnokon hétfőn'«két hét szünet után újra megkezdődött a sertésvágás, a napokban a marhavágóvonal is dolgozni kezd. A vágóhídon megszokott dolog a „leállás”, minden évben szükség van az épületek és a technológiai berendezések karbantartására. Az idei „nyári szünet” azonban újdonságot is hozott: az üzem több éve tartó rekonstrukció eredményeként korszerűsödve, új létesítményekkel gyarapodva indult újra. A vágóhídon eddig nehezen tudtak betartani minden, a húsipari üzemekre vonatkozó higiéniai . előírást hiszen a készárut elszállító gépkocsikat kénytelenek voltak a termelő üzem közvetlen közelében, az udvaron megpakolni. A napokban ez a nehézség is megoldódott, elkészült a tágas, betonozott expediáló tér. így a közúti járművek elszigetelhetők az üzemtől. A vállalat jelentős lépést tett egyik legnagyobb gondja, a hűtőkapacitás szűkösségének megszüntetése felé. A tárolók rekonstrukciójának első ütemében új, az anyagmozgatás gépesítését, a tárolótér jobb kihasználását lehetővé tevő sertés- ős marha-A sertésvágó csarnokban az első pillantásra úgy tűnik, semmi nem változott, pedig a vágósor mellett dolgozók munkája jelentősen könnyebedett. A csigákon eddig kézzel mozgatott félsertéseket, ma már konvéyor továbbítja automatikusan az egyik munkahelyről a másikra. Az anyagmozgatást hasonló módon korszerűsítették a marhavágó vonalon is: a függő pályán mozgó levágott állatok mellett szabályozható magasságú munkhelyeken dolgoznak az emberek. Ebben a csarnokban azonban nemcsak a konvéyor jelenti az újdonságot, az üzemrészt bővítve sikerült olyan feltételeket teremteni, hogy a legigényesebb külföldi vevők higiéniai és minőségi igényeit is kielégítheti. A rekonstrukció megtervezőinek például arra is volt gondja, hogy a szolnoki vágóhídon képesek legyenek az iszlám vallás rituális szabályai szerint levágni a szarvasmarhákat. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 161. szám, 1982. július 11., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A vasutasnap alkalmából GZ3 Év derekán a Centrumban, a Skálában 3. oldal Harmincnégyezer ember komplex szűrése a megyében Beszélgetés dr. Góhér Ilona főorvossal 5. oldal Kiállítás a közelmúlt technikájáról „Múzeumban” a 424-es Ünnepeltek a hét végén a megyeszékhelyen dolgozó vasutasok. A vasutasnap alkalmából átadták a szolnoki Csomóponti Művelődési Házban azt a kiállítást, amely reprezentálja a közelmúlt vasúti technikáját. Sínre került, s állandóan megtekinthetik az érdeklődők a 424—320-as pályaszámú mozdonyt, amely a hetvenes években még fuvarozta az utasokat a Szólónk—Budapest vonalon. Látható itt karos jelző, amely már muzeális értékű, és vízdaru, ezzel töltötték fel a gőzmozdonyok tartályait. A szolnoki vasúti csomópont üzemeinek dolgozói igen sok társadalmi munkával alakították ki a kiállítási terület környezetét, parkosítottak, növényeket ültettek. A vasutasnapi ünnepséget pénteken tartották meg a csomóponti dolgozók, ame-Jutiális a Tiszaligetben lyen Krepelka Géza körzeti üzemfőnök mondott ünnepi beszédet. Egyebek között szólt arról, hogy sikerrel teljesítették az üzemek a teherszállítási tervben előírottakat, de különös hangsúllyal beszélt arról is, hogy még fegyelmezettebb munkával kell szolgálni a lakossági és árufuvarozást, A rendezvény kulturális programmal ért véget. A szolnoki Járműjavító Üzem dől-/ gozói tegnap a Tiszaligetben „juliálissal” ünnepelték a vasutasnapot, pihentek és szórakoztak • * * Tegnap a Keleti pályaudvar csarnokában rendezték meg a vasutasnap hagyományos eseményét, a tisztavató ünnepséget. A tisztjelöltéket Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója köszöntöte, s avatta fel. Ünnepi beszédében számba vette az elmúlt időszak eredményeit, gondjait, s felhívta a figyelmet a legfontosabb^ tennivalókra Mint mondotta, a népgazdaság egész területén megnövekedtek a minőségi követelmények, ezért a vasútnak is törekednie kell. hogy mind magasabb színvonalon elégítse ki a fuvaroztatók és az utazók igényeit. * * * A fenti képen látható 424- es mozdonyt a szolnoki Csomóponti Művelődési Ház mögött állították ki. A masina más berendezésekkel együtt reprezentálja a közelmúlt vasúti technikáját.
