Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 11 HÉTFŐ: Gromiko külügymi­niszter az Arab Giga kül­döttsége előtt kijelentette: a Szovjetunió támogatja az arab népek igazságos ügyét — Mexikóban Miguel De La Madrid Hurtado, a kormány­párt jelöltje győzött az el­nökválasztáson — A költség­­•vetés tervezetéről tárgyalt a lengyel szejm. KEDD: Izraeli harckocsik és tüzérségi egységek ismét lőt­ték Nyugat-Bejrútot — Wa­shingtonban kiszivárgott, hog a 6. amerikai flotta egységei parancsot kaptak, hajózzanak Bejrutba s állja­nak készen a palesztin erők elszállítására — Gromiko Moszkvában Imeldo Marcos miniszterasszonnyal, a Fü­­löp-szígetek államfőjének fe­leségével tárgyalt. SZERDA: Budapestre érke­zett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök — Ho Si Minő-városban be­jelentették, hogy Vietnam csapatainak egy részéi kivon­ja Kambodzsából — Párizs­ban cáfolták, hogy francia csapatok is részt vennének a palesztin fegyveresek távo­zásának biztosításában. CSÜTÖRTÖK: Leonyid Brezs­­nyev felhívást intézett Rea­gan amerikai elnökhöz: Wa­shington lépjen fel az izraeli agresszióval szemben —Becs­ben, a haderőcsökkentési tárgyalásokon a NATO-or­­szágok egyezménytervezetet terjesztettek be — Allambíró­­ságot hoznak létre Lengyel­­országban. PÉNTEK: Befejezte ma­gyarországi látogatását Mit­terrand francia elnök — Khaddumi. a Palesztina! Felszabadítási Szervezet „kül­ügyminisztere” szerint rövi­desen megállapodás jöhet lét­re a palesztin fegweresek elvonulásáról Nyugat-Bejriit­­ból — Schmidt kancellár há­gai látogatása során a Szov­jetunióval való földgáz cső­­üzlet végrehajtásáról nyilat­kozott. SZOMBAT: Az OPEC bécsf konferenciáján heves vita folvt a kitermelhető olaj­­mennvlsé-ekröl és az olaj áráról — Szír vélemény sze­rint a palesztinoknak Bej­rútban kell maradniok — Irán háborús jóvátételt kö­vetel Iraktól. Mi volt a jelentős'ae a Kádár—Mitterrand találko­zónak? A magyar—francai kapcso­latok alakulásában — nem túlzás ezt állítani — mérföld­kőnek ígérkezik a héten le­zajlott csúcstalálkozó, a ma­gyar és a francia vezetők, to­vábbá szakmin szterek meg­annyi megbeszélése. Amint a tárgyalások során, valamint a pohárköszöntőben és a saj­tókonferencián mind Kádár János; mind pedig Francois Mitterrand leszögezte: közös a törekvés a kapcsolatok ki­­szélesítésére. Még ' a politikai kapcsola­tok is bővülhetnek, jóllehet a két ország más-más szövet­ségi rendszerhez tartozik. A konzultációkat sűrítik, s Ká­dár János példaként említet­te, hogy közösen fognak fel­lépni a madridi konferencia sikeres befejezéséért. A ma­gyar—francia csúcstalálkozó a kelet—nyugati párbeszéd fontos eleme, akkor pedig csak növekszik a jelentősé­ge, ha egyébként Európa ke­leti és nyugati fele között más okok miatt ez a párbe­széd akadozik. Különös figyelmet szentel­tek a gazdasági együttműkö­dés, az árucsere fokozására, s nem véletlen, hogy Veres Péter magyar és Michel Jo­­bent francia ikülkeresikediel­­mi miniszter megállapodást írt alá. ami máris kézzelfog­hatóan jelezte az erre vonat­kozó közös törekvés valóra váltását. Maga Mitterrand iHeti vMághlrad? ] Tollhegyen Meglehet, hogy a Reagan­­kormányzat visszavonulót fog fújni abban a gazdasági csatában, amelyet egyszerre akart megvívni a Szovjetunió és a szocialista országok meg a saját nyugat-európai szö­vetségesei ellen? Ha hinni lehet a New York Times egy jól értesült újságírójának, a napokban szigorúan titkos, de annál viharosabb minisz­teri szintű értekezlet zajlott le az amerikai nemzetbizton­sági tanácsadó irodájában, s ott egy, a nyugat-európai szövetségesek véleményét tol­mácsoló személyiség alapo­san leszedte a keresztvizet a „gazdasági és politikai ke­ménység” reagani politikájá­ról. Mert tudnivaló, hogy Wa­shington és a nyugat-európai fővárosok között nemcsak a sokat emlegetett „földgázcső­­üzlet” miatt dúl a gazdasági háborúság, hanem azért is, mert a kohászati termékek Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke július fi­án, a késő esti órákban elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta el (Telefotó — KS) elnök is elismerte, hogy e té­rén lemaradások voltak, ame­lyeket pótolni kell. -r A kulturális kapcsolatok terén is van teendő — fran­cia részről. A vendégek a lá­togatás kulturális eseményei során szinte meglepve győ­ződtek meg arról, hogy a francia regények és filmek, képzőművészeti vagy zenei alkotások mennyire ismertek Magyarországon. Máris meg­ígérte Lang kulturális mi­niszter, hogy fokozni fogják magyar M irodalmi művek franciaországi kiadását... A nem egészen három nap alatt sok minden történt a szocialista Magyarország jobb megismertetése érdekében. A francia köztársasági elnököt négy miniszter, igen sok szakértő és 70-nél több új­ságíró kísérte el. Várható, hpgy hatósági intézkedések­ben, újságcikkekben, tévéri­portokban egyformán tükrö­ződni fog a fokozódó érdek­lődés és az új, az eddiginél hitelesebb ismeretanyag. Francia köztársasági elnök először látogatott el Magyar­­országra, s amint Mitterrand sajtókonferenciáján ki is je­lentette: az már az ö szub­jektív elhatározásán múlott, hogy elnökként elsőnek Bu­dapestre kívánt 1 jönni, túl azon az objektív tényezőn, hogy már korábban is léte­zett francia államfőnek cím­zett magyar meghívás. A szubjektív elemet érde­mes hangsúlyozni. Akinek megadatott, hogy közelebbről figyelhesse meg egy-egy al­kalommal a francia vendéget és magyar vendéglátóit, az megállam'thatta, hogy igen­igen szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemé­ben folyt mindvégig a ma­gyar—francia párbeszéd. S természetesen éppen ez­ért i$ . volt könnyebb a tár­gyalások során az előrehala­dás a konkrét megállapodá­sok irányában. Mit jelent az amerikai ajánlat a bejrúti palesztin fegyveresek elszállítására? A libanoni drámában ezen a héten az hozott szenzációs fordulatot, hogy Washington­ban kiszivárogtatták, Jeru­zsálemben pedig világgá kür­tölték a hírt: az amerikai kormány fontolóra veszi a beavatkozást a Nyugat-Bej­terén az USA kíméletlen konkurrencia harcba liézdett a nyugat-európai vetélytár­­sók ellen. Ugyancsak éles el­lentét bontakozott ki a túl­zottan magasra értékelt dol­lár és az elképesztően maga«? amerikai kamatláb miatt. Felszívja a nyugat-európai tőkét; a pénz az USA bank­jaiba vándorol, ahol ugye­bár munka nélkül lehet ka­matoztatni, nagy hasznot húzni belőle. . . Amit már sok hírmagya­rázó mondogatott, most a je­lek szerint egynéhány ame­rikai hivatalos személyiség véleményévé válik: a rea­gani keménység a szövetsé­geseket az ellenkező tábor felé kergeti és szembefordít­ja az Egyesült Államokkal. Az bizonyos, ho^y már most egyre élesebb megfo­galmazásban hallani, hogy alig több mint egy hónappal a versailles-i nyugati gaz­dasági csúcstalálkozó után kiderült: a tükörteremben elhangzott amerikai ígéretek egyáltalán nem tükrözték az igazi szándékokat. <p) rútban körülzárt palesztin fegyveresek elszállítása vé­gett. A részletekről különbö­ző változatok keringtek: az USA Földközi-tengeri flottá­jának szállító hajói jelennek meg Nyugat-Bejrút előtt és felveszik a palesztin fegyve­reseket, hogy a szír kikötők felé, esetleg Algéria partjáira vigyék őket. Közben tenge­részgyalogosok szállnának partra, hogy fedezzék a ki­ürítési akciót. Utána viszont akár ott is maradnának Bej­­iútban és Libanonban —, ez­zel az USA maga is megvet­né lábát. Több hírmagyarázó emlékeztetett az 1958-as pre­cedensre: akkor a hírhedt „Eisenhower-doktrina” értel­mében szálltak partra az amerikai katonák Libanon­ban, hogy megmentsék Cha­­mon akkori libanoni elnök imperialistabarát rendszerét, és hogy megpróbálják elszi­getelni az épp akkor kitört és sikerrel végződő iraki for­radalmat. De épp a 24 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés fi­gyelmeztetheti Washingtont: alk-kor a nemzetközi tiltako­zás nyomására és az ENSZ követelésiére távozniok kel­lett az amerikai „bőmyaikú­­aifcnaik” (a tengerész gyalo­gosoknak) Libanonból. Washington most talán abban reménykedik, hogy az úgynevezett „mérsékelt” arab országok szívesebben venn/ék az amerikai jelenlé­tet — Izrael jelenléténél Libanonban ... A kiszivárgott amerikai e’Jkénzelések az arab közvé­lemények túlnyomó részében heves ellenállást és . tiltako­zást keltettek. A palesztin vezetőik is általában eluta­sították első nyilatkozataik­ban a washingtoni tervet, mondván, hogy az USA ne a palesztinokat akarja távo­zásra bírni, hanem Izraelt. Viszont nyilvánvaló, hogy az izraeli katonai nyomás, amely újra meg újra pusztí tó ágyútűzben nyilvánul meg, párosulva az USA po­litikai nyomásával, a palesz­tin vezetőket is arra készte. ti. hogy kiutat keressenek. Fei-felimerül például a. pa­lesztin elvonulás lehetősége, de csak azzal a feltétellel, hogy szárazföldi úton és Szí riába távoznak, megtartva minden fegyverüket, ugyan­akkor pedig nemzetközi biz­tosítékokat kapnának arra. hogy a Libanonban maradó sok százezer palesztin me­nekült nem lesz kitéve az izraeliek és a libanoni jobb­oldal általi elnyomásnak. Mélyebb társadalmi moz­gást, újabb politikai harcot íger-e a dél-afrikai bányá­szok sztrájkja? Mi tagadás, a világ szinte hajlamos megfeledkezni Dél Afrikáról; a fajüldöző pre­toriai rendszer bűneiről, az elnyomott szíruesbőrű milll! ók nyomoráról, hiszem más égtájakon látványosabb har cok folynak ... A Johannesburg közelé­ben llevő aranybányák feke­te bányászai most heves sztrájkharcba kezditek, amelynek ' közvetlen célja természetesen a magasabb fizetések élérése, a jobb munkakörüllmények kivívá­sa. De a tüntetők politikai követeléseket is hangoztat­nak és -elszántságukat bizo­nyára fokoz,za, ha a rendőr - terror ismét újabb áldozato­kat követel. Mert az történt.: az egyik bányánál nyolcán vesztették életüket a rendL crsortiűz nyomán. A munkaadó társaságok aiz alacsony aranyárra hi­vatkozva elutasítják a bá­nyászok követeléseit, illetve a béremelés, kért. mértékét. A gazdaságii és szociális erő­próba azonban a jeliek sze­rint csak előjátéka lehet az úíabb dél-yafirilkiai politikai küzdelemnek, amelyet a szí­nesbőrű lakosság az Apart­heid-politika felszámolásálért évtizedek óta váltakozó he­vességgel folytat. Az afrikai földrész déli végiének imós eseményei is befolyásolhatják a várható dél-afrikai fejleményeket: A héten Ismét összeült az úgynevezett Namíbia-bizott­­ság s ezzel megint napi­rendre kerül a délnyugiat­­afrikaá terület sorsa, emel­lett pedig azok a leleplező híradások is figyelmet érde­melnek, hogy a pretoriai katonai vezetők újabb táma­dást készítenek elő Angola ellen. Ha majd egyszer Na­míbiában visszakozni kell a Dél-afrikai Köztársaságnak, s ha megint sikertelen lesz Angola elleni agressziója, ez minden bizonnyal az ország belső helyzetére is kihatni képes. Pálfy József Mongólia nemzeti ünnepe Magyar vezetők távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és Lázár György a Magyar Népköztársaság Miniszter,tanácsának elnöke a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a Népi Forrada­lom győzelmének 61. évfordulója alkalmából táviratban kö­szöntötte Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Pánt Központi Bizottsága főtitkárát, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja -Elnöksége elnökét, Zsambin Bat­­mönht a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét. KEDVES ELVTÁRSAK! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a Népi Forradalom győzelmének 61. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszter­­tanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének és Minisztertanácsának, vala­mint a testvéri mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli azo­kat a jelentős eredménye­ket, amelyeket a mongol nép harcedzett élcsapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a szocialis­ta társadalom építésében, a gazdaság és a kultúra fej­lesztésében elért. A Mongol Népköztársaság békepolitikája cselekvőén járul hozzá ahhoz a küzde­lemhez, amelyet a szocialis­ta közösség országai és a világ haladó erői a nemzet­közi béke és biztonság meg­teremtéséért, a társadalmi haladásért folytatnak. örömmel tölt el bennün­ket, hogy pártjaink, orszá­gaink, és népeink barátsá­ga és együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján gyümöl­csözően fejlődik. Nagyra ér­tékeljük a közelmúltban le­zajlott miniszterelnöki ta­lálkozót, amelynek eredmé­nyei hozzájárulnak sokolda­lú kapcsolataink elmélyíté­séhez. Nemzeti ünnepükön kí­vánjuk önöknek és a test­véri mongol népnek, hogy újabb kimagasló eredménye­ket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa határozatai­nak megvalósításában, a VII. ötéves terv teljesítésé­ben, hazájuk felvirágoztatá­sában, a szocialista közös­ség egységének erősítésében, a népek békéje és biztonsá­ga nemes ügyének szolgá­latában. Apró Antall, az Országgyűlés elnöke, az évforduló al­kalmából táviratban köszöntötte Bat-Ocsirin Ailltamgerelit, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Muraijának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, ,a SZOT, a KISZ az Országos Bélketanács és a Magyar Nőik Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte a mongol, partnerszerveze­teket. A Mongol Népi Forrada­lom. 61. évfordulója alkal­mából Badaimtanin Baldo, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és a nagyikövetség vezető mun­katársai megkoszorúzták ' Budapestien a Szabadság té­ri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzási ünnepségen jelen volt - Vlagyimir Ba­zovszikij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, Anato­­iij Popov vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének katonai és légügyi attaséja, a nagykö­vetség vezető munkatársai, valamiinit Farkas Mihály ve­zérőrnagy, Budapest helyőr­ség,parancsnoka. Tüzérségi tüzváltás Továbbra is kérdéses hová távozhatnak a palesztin gerillák Miközben a .libanoni vál­ság ’ rendezése érdekében folytatott közvetítési kísérle­tek egy helyben topognak, pénteken este az eddigi leg­hevesebb tüzérségi, harcát vív­BONN Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter hétfőtől Jordániban, majd Egyiptomban tesz látogatást. Négynapos látogatása tájé­kozódó jellegű — elsősorban a libanoni helyzettel kap­csolatos — és, mint bonni H- letékes körökben hangsúlyoz­ták, nem az Egyesült Álla­mok közel-keleti politikájá­nak „keresztezésére” irányul. MOSZKVA Miközbep Moszkvában a pénteki nap a szovjet—fran­cia űrtrió kitüntetéseinek je­gyében zajlott le, a Koz­moszban, a Szaljut—7 űrál­lomáson a program szerint folytatódik a munka. Anato­­lij Berezovoj és Valentyin Lebegyev 9. hetét kezdte meg az űrállomáson, mégpedig „hétköznapinak” mondható tevékenységgel: elsősorban műszaki kísérleteket folytat­tak, a Szaljut—7—Szojuz T— 5 űrkomplexum orientációjá­nak és stabilizációjának módszereit dolgozzák ki. HANOI Vietnam • határvidékein folytatódnak a kínai fegyve­res provokációk, s ez fokozza a két ország közötti feszült^ séget. Június végén — július*“ elején felfegyverzett kínai katonák nagyobb csoportjai több ízben behatoltak a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság északi tartományaiba. A betolakodók utakat aknáztak alá, épületeket romboltak le, fosztogatták a Helyi lakoso­kat. E bűncselekményeknek a békés vietnami lakosok kö­zül többen áldozatul estek, s jelentős az anyagi kár is. NEW ORLEANS A-z Egyesült Államok-beli New Orleans repülőterének közelében pénteken délután lezuhant a PÁN AM légitár­saság egy Boeing 727 típusú repülőgépe. Életét vesztette valamennyi, á gépen tartóz­kodó személy — összesed 143- an — és nyolc halálos áldo­zat volt a földön, mivel a gép' . lakott területre zuhant. SZÓFIA Szófiában befejezte tárgya­lásait Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, aki Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter meghívására ér­kezett hivatalos, baráti láto­gatásra Bulgáriába. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés máso­dik leszerelési ülésszakának munkáját egy nappal meg­hosszabbították. A tanácsko­záson, amely eredetileg pén­teken ért volna véget, így mód nyílik a zárójelentés végleges formába öntésére. A tegnapi ülésen még húsz or­szág képviselője szólalt fel. WASHINGTON Az amerikai—szovjet kap­csolatok javítása, egy Rea­gan—Brezsnyev csúcstalálko­zó mielőbbi megtartása mel­lett szállt síkra Armand Hammer. Az amerikai Occi­dental Petroleum nagyválla­lat elnöke, aki 1920 óta tart • fenn üzleti kapcsolatot a Szovjetunióval, és mindig a két nagyhatalom közötti -jó kapcsolatok híve volt. ták az izraeliek és a palesz­tin erők a blokád alatt álló Beirutban és környékén. A bombázás és a rakétatűz csak az éjszakai órákban enyhjilt, majd kisebb szünetekkel folytatódott, a lakosságot éj­jelre is a pincékébe kénysze­rítve. Számos becsapódás ér­te mindkét oldalon a lakott területeket, főleg a körülzárt Nyugat-Beirutban. Az izraeli rádió jelentése szerint a pa­lesztinok rakétákkal válaszol­tak az izraeli tüzérségi táma­dásra. Morris Draper amerikai el­nöki megbízott Beirutból Da­maszkuszba repült, hogy a Szíriái vezetőkkel ' tárgyaljon a libanoni válság rendezésé­vel kapcsolatos amerikai— izraeli tervekről — jelentet­ték be az amerikai külügy­minisztériumban. A szíriai tájékoztatási mi­niszter ugyanis közölte: a pa­lesztinok kivonulásáról tár­gyaló felek nem konzultáltak Szíriával. Ezért — a SANA szíriai hírügynökség szerint — a jelenlegi feltételek mel­lett Szíria elutasít minden kísérletet, amely a palesztinok Beirutból való eltávolítására irányul, s nem áll szándéká­ban a PFSZ Nyugat-Beirut­ban tartózkodó fegyveresei­nek befogadása. (Washing­ton Izraellel egyetértésben olyan rendezési terveket ho­zott nyilvánosságra az el­múlt napokban, amelyek sze­rint a palesztin fegyveresek Szíriába távoznának a körbe­zárt Nyugat-Beirutból.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom