Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

1982. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Takácsok, szűcsök, kovácsok Kismesterségek a Tiszazugban Folytatódik a néprajzi kutatás Nyári színház Mandragora a múzeumudvarban Idén,már tizenegyedik esz­tendejéhez érkezett a Tisza­zug néprajzi kutatása. Szol­nok, Pest, Csongrád és Bács- Kiskun megye múzeumainak szakemberei ezekben a na­pokban Kunszentmárton il­letve a Tiszazug kisiparának múltját, a különböző kismes­terségek emlékeit gyűjtik, dolgozzák fel. A témakör igen tág területet ölel fel, a történészék, néprajzosok, folkloristák, nyelvészek a kezdetektől napjainkig köve­tik nyomon a tájegység ipa­rának, kisiparának fejlődését, teljeskörű történeti, társada­lom-néprajzi leírását adva a szakterületnek. A kutatómunka vezetője, dr. Szabó László, a szolnoki Damjanich János Múzeum tudományos főmunkatársa. — A kisipar kutatása, amellett, hogy szervesen il­leszkedik a Tiszazug sziszte­matikus néprajzi feltárásá­nak programjába, különös jelentőséggel is bír — mond­ja. — A kunszentmártoni helytörténeti gyűjtemény augusztus 1-től — egyelőre a múzeurni szervezeten kívül — szakmuzeológus vezetésé­vel, múzeummá alakul, s ál­landó kiállítását éppen a kisipar, a különböző kismes­terségek tárgyi emlékeiből szeretnénk összeállítani, az országban egyedülálló gyűj­teményt hozva ezzel létre. A 18. században épült, volt bör­tönépület nagyon alkalmas a kismerterségek bemutatására. A megmaradt cellákban 8-* 10 műhelyt tudunk berendez­ni, az épület kápolna részé­ben pedig a mesterségek rep­rezentatív darabjait helyez­hetjük el. Az anyag részben már rendelkezésünkre áll. Szeretnénk bemutatni a hangsúlyozottabb iparágakat, a mezőgazdasághoz, a szőlő­műveléshez kapcsolódó mes­terségeket, a kádárok, bogná­rok, kovácsok műhelyeit, esz­közeit, termékeit, ugyanak­kor olyan különlegesebb mesterségek is helyet kap­nak, mint- a szitás, a rézmű­ves, de nem maradhat ki a szűcsök, a takácsok, a faze­kasok mesterségének bemu­tatása sem. Vannak szakmák, amelyeknek tárgyi emlékeit még nem tudtuk összegyűj­teni, megvásárolni, ezekről azonban bőséges fotódoku­mentáció áll rendelkezésünk­re. — Jelenleg hol tartanak a kutatómunkában? — A témakör kutatására természetesen nem csupán ezt az egy hetet szenteltük, a korábbi évek gyűjtőútjai is bőséges adalékokkal szolgál­ták, dé már az. idén is több alkalommal foglalkoztunk vele. Az. októberi tanácsko­zásra elkészülnek, s remélhe­tőleg kötetbe gyűjtve megás jelennek azok a tanulmá­nyok. amelyek történeti, nép­rajzi. gazdaságföldrajzi, régé­szeti és a legújabbkori kuta­tások eredményeit is felhasz­nálva komplex módon foglal­ják össze a tárgykörről szer­zett ismereteinket. — ön most két szőkébb té­makörrel is foglalkozik. — Bozsik Kálmán fazekas 'tevékenységét vizsgálom, el­sősorban abból a szempont­ból. hogy milyen hatással volt a lakáskultúra alakulá­sára. A másik témám az. ipar építkezésre gyakorolt halasa. Korkes Zsuzsa, a váci Vak Bottyán Múzeum munkatár­sa is részt vesz. a Tiszazug kutatásában: A kovácsmesl őrség undo­kéit gyűjtöm Kunszent már­­tonbnn. Oséoán. Tisz-isason. Tiszaugon.. Tisz.asason p.‘Idá­ul a ’.’,0-as években még hét kovácsmesl er dolgozott, most csupán egy. A nnevü 'őrnek, a gépesítés sorra szüntette meg ezeket a műhelyeket. A most őrség esz.ki>zoi*ogyébként _a/ évszázadok során nem so­kat. változtak, annyiban tér­nek el a hagyományostul, hogy ma már a fújtató, a kö­szörű. villamosenergiával mű­h* aliU dldft.id» t*t,d*rf*n dUr M futßtdf, /• &mi&«w£ S&^wfefc» m á?«í <*«a§stót* * Uß .«* J bJnét;, ú »<t fan st/ßt ím. *S^a^»«tdb$ t8t*áí: M&i* fCuf'l ««#•*■ /*' *?? jJtéad. H,4fíJJlM')lKARTÍ KUÜJS j •'*" í'iltHrf MM i.'tidf Mrríft Jtrnt *df am»*>*y* I ‘■-■* hfUto_itt'fit MÍ* ujt *>• # ^«r, **írtó' *• ***•?« « d mdßUfU dttítt *Mt *• «&Á jUißte* W'4f K d *tai,**ßt ♦<*» -W<** Á*Üm ßMm /*«‘***',‘ ^«*4dA**** jfamJtiák, [•>/ Sí« imMttUi. * j í JECYEDiKART/KULUS OTODÍK AKT1KUUJS A Tiszazug utolsó lakácsa: Nagy Sándor ködik. Csépán egyébként ér­dekes adalékokra bukkan­tam. megtaláltam egy ottani kbvácsmester iratanyagát, amely lí):i7-től l!)4()-ig tartal­mazza. hogy kinek, mikor, milyen munkákat végzett és az adósok listáját is leírja benne, ebből könnyen kide­rül. hogy a parasztok nem mindig tudták megfizetni a munkál. Zomborka Márta, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem hallgatója a vásározó iparosok emlékeit kutatja Kunsz.entmártonban. — A témakörnek nincs sok leírása, de Kunszentmáíton­­ban még élnek azoknak az iparos dinasztiáknak a le­származottai. akiknek elmon­dására hagyatkozhatok — mondja. — Elsősorban a vá­sározás előkészületei, a vá­­sárkörzetek. vonzáskörzetek nagysága, a „.vásárok techni­kai lebonyolítása érdekel. Ré­gen az. iparosrétegen belül is jól elkülönült a vásározó ré­teg. a vásároknak szabályos rendje volt. A kecskeméti vá­sáron például — amely niesz­­sze a környéken legnagyobb volt — íratlan törvény volt. hogy.a vásározók rangidő, il­letve' a lakóhely távolsága szerint helyezhettük cl áru­jukat, a legjobb helyeken a helybeliek és az idősebb ipa­rosok árusíthattak. A vásáro­zok ..kilökték" maguk közül azt, aki nem a saját sátra előtt szólította meg a vevő­ket. másik árus elől vevőket, elcsalogatni nem lehetett. A kunszentmártoni vásározó iparosok egyébként óriási kört jártak be. Mezőtúr. Gyo­­ma. Orosháza. Csongrád. Szarvas. Szentes. Endrüd. Kecskemét. Kiskőrös — és még sorolhatnám — vásárain fordultak meg, Bereczki-Ibolya, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa, a fényképészek tevékenységét kutatja. — A mesterség az úgyne­vezett polgári kisiparhoz tar­tozott. Nagy segítség, hogy három évvel ezelőtt bekerült a kunszentmártoni gyűjte­ménybe egy fényképész fel­szerelése. amely igen jelen­tős üveglemez-készletet is tartalmaz. — jegyzi meg. — A század első felében egyéb­ként legjelentősebb szerepe Sárai Albert fényképésznek volt a környéken, de jóné­­hány amatőr fényképész, munkái is ránk maradtak, ezek a fotók főleg a község fontosabb eseményeit örökí­tették meg. A másik témám, az öcsödi szőttes. Ilyen gaz­dag szőttesanyag az Alföldön alig-alig van. Ezeken a szőt­teseken a békési hatás mu­tatható ki. Öcsödön most próbálkoznak a hagyomá­nyok felújításával, de ez igen nehéz, hisz ezeket a darabo­kat takács szőtte, takács pe­dig évtizedek óta nincs a községben. A nyári kutatómunka eredményeit októberi tanács­kozásukon vitatják meg a szakemberek, ugyanakkor ki­állítás is nvílik a kunszent­mártoni múzeumban, ame­lyen a kisipar tárgyi emlé­keit nézhetik meg az érdek­lődők. Ez a kiállítás még nem a végleges lesz, de an­nak alapjait képezi. Török Erzsébet Fotó; Teinesközy Ferenc Csilingelő óraimuzsika — Darvas Ferenc hangulatos zenéje, — üti meg az alap­hangot. Majd szinte észre­vétlen fiú sétál be az udvar­ból kiképzett térre. Kezében gitár, s aztán dalra gyújt. Prológot énekel. Helysjzínt, időt, szereplőket, vázolva fel. S aztán kezdetét veszi a tulajdonképpeni játék. Deli férfiú érkezik, s menten he­ves mondatokban önti ki lellkéL odia eliiibénk. szinte az udvar kövezetére, hogy csak úgy dörögnek ia szavak. Köz­ben asztalra csap, egy sá­torhoz rohan, s indulatában hutai mawikat üt egy vályúra hason 1 í t ó deszkiaalk o tanán y­­ra. S mint afféle csodakút­­ból, lám. borral telj poihár csusszan ki menten. S ezt •többször is megismétli. Két­ségtelen, hangulata, hatása van ennek az indításnak. És a „mámor fonráskútja” egy ideiig jól is működik — gya­korta ürül a borospöhár. (Később már azt érezzük: túl sokat, is bíznak erre a jópofa ötletre. De hát iste­neim, bor, szereíieirg mámor e° vütt járn ak, édestestvérek). És megjelenik eközben, egy villanásra csupán, fenn az erkélyen a fiatalember epe­­kedésének tárgya, egy szép' fiatal höi'igy. Az ablakban, egyemeletnyi v magasságban. (Milyen jó. hogy a múze­umudvarnak körben folyosói vannak, az emeleten is. s a rendezés erre okosan számit, és épít is! S a fizikai távol­ság, a fenn, az elérhetetlen­ség gondolatát hordozza, erő­­szakolitság nélkül, termé­szetesen. Nos, hogyan juthat e szép­séges hölgy magasságos há­lószobájába és kellemes áeváfra az alant epekedő de­rék ifjú. valójában érről szól a játék. Röviden vála­szolva: furfanftgal, csellel, ravaszsággal, no meg pénz­zel. Persze" a hódításhoz egy ■ olyan ostoba féri is kell, mint Nicia mester, aki vén­ember létére — mert min­denáron fiú u'ódot akar —, azt hiszi, hogv ifiú nejét, úgv tudja áldott állapotba hozni — akár egy' ártatlan mandragora főzettel is —, hogy a kecske is jóllakha­­tik. meg a káposzta is meg­marad. azaz se Lucréaiáján, se tulajdon hívnevén és be­csületén nem esjjk folt. • A Mandragora. Machiavel­li reneszánsz drámája re­mek komédia, humora vér­bő. jellemei pompásak, cse­lekménye mozgalmas, egy­szóval közönségcsalogató. Kit ne szórakoztatna tikár ma is az önmaga közremű­ködésével felszarvazott férj históriája! Jó választás volt tehát ezzel indítani Szolno­kon a nvári színház prog­ramját. és Zsámbéki Gábor személyében elvan rendezőt hívnij meg a feladatra, oki otthonosan mozog az o’iasz komédiák világában. aki évekkel ezelőtt például a Kávéház úi szellemű. rea­lista színpadra vitelével ara­tott, nagv sikert, szakítván o hagyományos, úgynevezett konvencionális TI ália-képoel, és a valóságos világot ..lop­ta-’ Goidon,; színpadára. Zsámbéki erőteljes realitás­­é'/éko most is működik, a M • > u d r a g őr a s z í n rév i t el é ben. Nem a 'környezet, megraizo­­lásúb in. hanem n szerző ko­rának. a kő-- valóságának szemló'és'hrn és' megítélésé­ben. Ez a Mnndrncó-n nüvnn­­is — bár csilingel’a óreimu­zsika vezeti be — a későb­biekben már kevésbé csil­­log-villog, kiállításában „ola­szosan” nem ragyog, fényei inkább tompáik, színei in­kább barnállanak és. szür­kék. festői tarkaság nem önti el, máníiha csak azt mondaná Zsármjpéki: az élet akkor ■ sem volt csupán já­ték, bár a Lucrézia meg­szerzéséért indított furfan­gos hadművelet puszta já­téknak tűnhetik. Érdekek kemény harca és. összeütkö­zése húzódik meg a játékos­ság mögött: ekkor is, itt is lényegében a mindenható pénz kormányozza a világot. Nem a csengő aranyak re­ményébe«. szegődi k-e Calli­­miaco mellé Ligurio, a lé­zengő utcale,gény, s nem ugyanezért vállal-e nemije­ién szerepet Fráter Tirnote­­usz. alaposan felrúgván az Úrnak tett esküjét, s bűnös célokra használván „áldá­sos” erejét? (Erőteljes ant.i­­klerikarizmus a komédiá­ban). Az ő közbenjárásuk nélkül sohasem jutott volna Callimaco Nicia mester há­zába, sohasem felehetett vol­na be Lucrézia ágyába. Ez a játék tehát nem annyira a fiatalság és a szerelem ujjongó győzedelme a kora­beli erkölcsi és társadalmi konvencióik felett, mint in­kább az üzletes mesterke­désekkel megszerzett szere­lem históriája. Kevesebb já­tékosság. kevesebb önfeledt­­ség. kevesebb derű: de an­nál több életre való tanul­ság. Jól szervezett előadás, mégha kissé x"var is. hogy túl sok benne a szünet •— az eredeti beosztás szerint, öt felvonásban .iát szák ez­úttal a Manidragorát — s ez bizony meg-meg töri a drámai folyamatot, kizök­kent a cselekményből, aka­dályozza az átélés folyama­tosságát. Nincs hiány a „hely szellemében” született ö‘tietekben sem. mértékkel adagolva. Jól funkcionál - ’dául a horloge, a hatal­mas óra. nemcsak já,- és rru'at játék közben, bö’csen fjnvelj is „felülről” az ese­ményeket, olykor együttiát­­szi'k a színészekkel vagy azok őve’e. S szerephez jut az udvaron lévő szobor is. Mártsa István művet a fek­vő női alak. a -hideg bronz testet féktelen szeretnii vá­gyában forrón öleli át és szorítja magához a szerel­mes fiatalember. De még a lefolyó, az is „művészi esz­közzé” . lép elő. azon át szabadul ugyanis felesleges, víztemhétől Síró. a szolga, akit bizony egészen más kí­nok gyötörnek, mint szere­lemre szomjas gazdáját. Az elmondottak ellenére mégiis. amikor Timoteusz barát becsukja a szent egy­ház ajtaját, és búcsúszavaik­kal útnak ereszti a, nézőt, az az érzésünk: valami hi­ányzott ebből az egészből: a művészet lélekig ható vará­zsa. Mintha a múzsa ezút­tal még elkerülte volna e derék teátiristák múzeumud­­vari háza táját, elmaradt te­hát. ama bizonyos csók, ami a teljességhez kelletik. A rendezői igénv. az alkotói ötletesség csak részeredmé­nyeket hoz. imélv átütő si­­ke'o nem rvrodukál. s ennek többféle oka lehet. Többek között az. hogy bár nézők és játszók szigorúan össze vagyunk zárva erre az es­tére a múzeum udvarába. mégis valahogy külön éljük életünket. S ez nem annak a kérdése, hogy hol helye­zik el a székeket, játékstí­lus, játékforma függvénye, s e tekintetben —- úgy vé­lem — a (rendezésnek is megvan a maga felelőssége a nézők és a játék erőtelje­sebb kapcsolaténak hiányá­ban. Áz okok közé sorolandó a megvalósításban tapasztal­ható erőtlenség, a helyen­ként fellépő ritimustalanság és legfőképp az egyenetlen színészi teljesítmény. Bgy­­e,sv monológ esetében pél­dául mintha túlságosan is nagynak bizonyulna a mú­zeum nem túl tágas udvara, vagy ha meg is telik, csak hanggal telik meg, nem fel­­gyönigyöző és feltörő érzé­sekkel. Ez utóbbi legfőképp Vállai Péter játékában, ala­kításában érezhető, aki nagy igyekezettel játszik egy érzé­sem szerint- alkatától ide­gen szerepet. Tóth -József mint gitáros fiú aranyos, miin.f Síró prózai Ságéiban kissé jelentéktelen. Takács Katalin mandii-agora,kúrától megriadt és a megalázó herce-hurcától iszonyodó Lucréztája jó és hiteles, ahoigv félelmében kiugrik az ■ibtakon — valósággal! — s emelet magasságban kálim páló lábaikkal lóg alá, csu­pán eigyszál ruhadarabbal, köpenyének- „szálával köt­ve” az élethez, nemcsak ak­robatikus bravúr, — a vér Szinte megfagy az ereink­ben! — de végtelenül kife­jező is. Adós marad ugyan­akkor a másik véglettel: az igazi szerelemben elnyert édesség női sugárzásával. Hanga Erika egy asszony: nem több. Dicsérni lehet. viszont Kristóf Tibor Ligurióját. Van ebben a líaszonlesi' ut­cai vagányban már valami a későbbi Figarók plebejusi maga bi ztos=á gábót. öntuda­tából js. Ez a figura meg­marad emlékezetünkben. Miiként, a Fekete. András megformálta sunyi, alatto­mos Timoteusz barát is. Ahogy először megjelenik a templomajtóban. s a kilincs­nek dőlve hálát vakarja (Boccacio-ízű mozzanat) eb­ben az egyetlen részletben is teljes képet kapunk az alak, jellemének lényegéről. Teljesítményét némileg csökkenti beszédé-ek nehéz­kessége. Koós Olgának csak villanásnyi sz.erepe van, de örvendetes, így is típust hoz, a hajdan szebb napokat megélő, szerelemmel üzlete­lő nő típusát. És végül a vendégkén t. közrem űködő Agárdi Gábor: Nicia meste­re igen jellegzetes figura, s nemcsak humoros alak. egy_egy' pillanatában szá­­nandóan szánalmas is. az­az moliere-i. Terpeszjárása (nem állása!) egyszerűen reveláins. jóízű rögtönzései, kapcsolata a közönséggel — ő (keresi leginkább és talál­ja meg a játékban — nem idegen fűszer ezen az estén. Kétségtelen: az előadás erőssége. Végül: a miúzeumiudvar mínnt színházi lehetőség ki van tehát próbálva. Mi kö­vetkezhet ezután: a folyta­tás. Sok-Sok félbe-szerbe hnfivott terv után végre Szolnok is feliratkozott a nvári játékot rendező váro­sok sorába. Ideje volt. Valkó Mihály Új állandó kiállítás Szárnyas oltárok a Galériában Matematikai diákolimpia Tegnap a Budapesti Kaff­ka Margit Gimnáziumban megkezdődött a XXIII..nem­zetközi matematikai diák­olimpia. A Művelődési Mi­nisztérium az Országos Pe­dagógiai Intézőt, és a Bolyai János Matematikai Társu­lat rendezésében lezajló az olimpián öt kontinens, több mint 80 országának négy­­négy diákja vesz részt. Új állandó kiállítás megnyitására készül a Ma­gyar Nemzeti Galéria. A res­taurátorok még a műkincsek egyes darabjait állítják helyre, illetve konzerválják őket. A tárlat évtizedek óta a középkori művészetet be­mutató első nagy kiállítás lesz Magyarországon: első­sorban XV—XVI. századi, teljes egészében vagy egyes darabjaiban fennmaradt szárnyas oltárokat sorakoz­tat lel, s történetileg, idő­­rendileg illeszkedik a galé­ria művészeti korokat be­mutató kiállításainak sorá­ba. „Az szabó cs szűts legények ártikulusai” 1824-ből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom