Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
1982. JÚLIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megöntözött öntözők A helyzet korántsem volt olyan vidám, minta Lumióre fivérek burleszkíilmjében a Megöntözött öntözőben. Nem kígyózó gumicsőből csapkodott jobbra-balira a vízsugár, nyákon és deréktájon találva ügyetlen irányítóját, sűrűin a fellegekből hullott az eső. Előfordul igen gyakran, hogy jut a nyári záporból az öntözőknek is. Kovács József a cibákházi Vörös Csillag Tsz öntözőmunkása mormogott is a bajusza alatt, amikor a kismotorja dagasztotta hajnalban a friss sarat. Földvári Gyulának meg fel kellett öltözni alaposan, mert kora reggel lehűlt a levegő a vihar után. Nem örülnek a zuhárénak, aimilkoii; tapad a föld a lábbelihez, de nem is igen szidják a természetet, még akkor sem, ha lassabban fordul a Vorzsanka kereke, hiszen ez a legolcsóbb öntözés még Cibakházán is. Kovács József mondja: — Március óta csináljuk. Ha úgy gondolja, hogy számításból, hát jól gondolja, mert ki kellett használni a kedvezményeket, amiket akkoriban a vízfelhasználóknak adtak. Most, hogy mindenki öntöz, • persze, hogy magasabb az ára a víz köbméterének. Szóval azóta korán kelünk és későn fekszünk. Reggel 5 órától este 7-ig megy a „verkli”. — Ez a mostani sár? — Hát nem könnyíti a dolgunkat. Csupán 28 miliméternyi eső esett most erre, így azután „rátöltünk” hogy az öntözött részen legyen még jócskán hozzá víz a növényeknek. Nehezen gurul a Vorzsanka, mert már a csövekig ér a kukorica.. Jelenleg ez kapja a vizet. Szennyvízért plusz pénz — Tavasszal hideg, nyáron meleg a „kaszni” — Csak a víz menjen Kis vita alakul ki. Meddig tud még „gyalogolni” a berendezés a szépen fejlődő szárak fölött. Kovács József azt mondja, bírja még egy hétig, Petróczki András öntözési ágazatvezető 2—3 napot jósol. Azután peregnek az adatok, ahogyan tovább fűzik a gondolatokat. — Dolgoztunk már cukorrépatáblákon, azután kapott vizet korábban a gabona és a borsó. Ügy 1500 hektárnyi az öntözhető terület a gazdaságban, ebből az AC telepekről 828 hektárnyira tudunk külön vizet kijuttatni. Meg keld gondolni, mikor kezdjük az öntözést, és mikor csináljuk, de ilyen termésátlagokhoz, amelyek az öntözött táblákról lejönnek, csak úgy jutunk, ha adjuk a növényeknek azt' amit megkíván. Biztonságot "jelent az öntözés — én azt mondom. Ha azonban nem rendszeres ez a mnuka, hanem csak úgy tűzoltás módjára megy, hogy ha szárazság van, akkor mindent bele, szóval ha nem szisztematikusan dolgozunk, akkor az meg is Játszik a termésen. Tizenegy ember dolgozik a berendezések mellett, no és szerencsére szünidőben a diákok. — Csak vizet juttatnak ki a földekre? — Szennyvizet is. Az átkozott munka. Ilyenkor kapnak plusz pénzt is az emberek. A helyzet az: szerencsére elég nagy a tároló, amibe a telepekről kikerülő szennyvíz jut. Ezt azután évente egyszer szétlocsoljuk. Ha már a munka nehézségénél tartunk *— Földvári Gyula öntözőmunkás mondja: — Amikor a kelesztőöntözés megy, az kemény dolog. Puha a italaj, süpped a kerék és az ember is a földbe. Ez a mostani a cukorrépánál jó haladós munka. Csak arra kell vigyázni, hogy egyenesen álljanak a csövek, ne vigye el a két szárnya az egész berendezést. Ha szaporán csinálom, 15—20 perc alatt megvan az átállás. Egyébként két berendezést kezel egy személy a brigádban, ahol csak ez megoldható. Éppen azért, hogy jobban kihasználjuk a munkaidőt. Sajnos igy is akadályozzáik apróságok. hogy haladjunk. Nincs szórófejalkatrész: — kénytelenek vagyunk kettőből csinálni egyet. Szakad a lánc: itt egy darab, pótoljuk a hiányzó szemet! Ez a műhely — mutat egy kerékre rakott ki szuperált mikrobusz „kasznira”. Hozzáteszi : még ebédlő is, azután meg pihenőhely. — Nyáron meleg, tavaszszal meg hideg — emlékezzen csak a márciusi fagyokra— így Földvári Gyula. Abban többnyire egyetértünk, hogy ezen sem ártana valami módosítás. Az idős ember fogadkozik, hozzanak valami olyan fülkét, ami, ha kell, fűthető. Majd ő a melegítés módját megoldja. Mint a szórófejkérdést — csak menjen a víz. H. J. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 198 2. július 6-tól Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Hollandi forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (tooo) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár Vételi 6 202,99 3 648.51 75 98 420.15 523,50 1 316.84 138.48 2 779.14 12 391 62 570,60 1 451.74 25.85 205.89 42 62 32.13 1 680.65 587.32 2 597.40 • 3 571 27 KözéphEladási Vásárolható Vételi egységre forintban Pénznem legm. bankj. árf. címletek ft 6 209.20 6 215.41 Angol font 50 6 022.92 3 652,16 ■"3 655.81 Ausztrál dollár 50 3 542.60 76.06 76.14 Belga frank 5 000 73.78 420.57 420,99 Dán korona 1 000 407.95 524, 524-Finn márka 100 730.43 1 318 16 138.62 2 781.92 12 404.02 571,17 1 400,19 25,88 206,10 42 uu 32.16 1 682.33 587 91 2 600.00 3 574.84 1 319,48 138,76 2 784,70 12 416.42 571,74 1 454.64 25,91 206.31 42.70 32.19 1 684.01 588.50 2 602.60 3 578.41 Francia frank Görög drachma Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta 500 500 1 000 10 000 100 100 10 1 000 1 000 50 000 1 000 5 000 .» 5 000 508.30 T>1.91 1 278 62 134.46 65.52 2 698.46 12 031,90 554.03 i 409.59 25.10 199.92 41.38 31.20 Eladási 6 395.48 3 761.72 78.34 433 19 775.61 539.74 58.31 1 357.70 142.78 • 69.5*5 2 «65.38 12 776 588.31 1 496.79 26 66 212.28 * 43.94 33 12 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Svájci frank 1.000 1 631.86 l 732.80 Svéd korona 100 570.27 605.-55 Török líra 1 000 23 39 24.83 USA dollár 100 3 467.59 3 682.0» Űj utakon a vasút 1 tudják, hogy Magyarországnak a nemzetközi szállításból több a devizabevétele, mint az idegeiftomgalomból. A történelmileg sokszor kárhoztatott központi földrajzi fekvés kétségtelenül áldás a fuvarozásban. Kontinensünk észak—déli kereskedelmének résztvevői szinte ki sem kerülhetik hazánkat. Természetes. hogy az áthaladó külföldi szállítók vasúti pályáink, a közútjaink használatáért, a nálunk igénybe vett szolgáltatásokért fizetnek. Már ezek alapján ia érthető, hogy miért tűzte napirendiére az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a nemzetközi áruszállítás kérdéseit. Tegyük hozzá: 1980-ban a nemzetközi fuvarozásiban 57 millió tonnányi árut indítottunk, illetve fogadtunk. E „forgalomnak” több miint a felét külkereskedelmünk export-imipoiit szállítmányai tetté1'- kii. Vasúton továbbították például a hazai iparnak elengedhetetlen alapanyagok, gépek zömét, a határon túlra feladott exportküldemények 90 százalékát. A _ nemzetközi szállítás tehát a különféle termékékben megtestesülő nemzeti jövedelem realizálásának egyik fontos eszköze. Főként nálunk, hiszen az évente megtermelt javak több mint 50 százalékát külföldön eladjuík, illetve más. árura cseréljük... Éppen a nemzetközi fuvarozás szükségessége, népgazdasági jelentősége miatt érthetetlenek a szálilí-tás és a feltételei között kialakult ellentmondások. A vasúti fuvarozás gondjai közé tartozik* ' hogy Magyarországon mintegy 3 ezer kilométernyi sínpályát kell folyamatosan karbantartani, időnként felújítani. Ekkora a nemzetközi forgalom honi fő ütőere. Csakhogy a népgazdaság állóeszköz-állományából a MÁV részesedése az 1968. évi 16,5 százalékról 1980-ira 14 százalékra csökkent. A szükséges beruházások hiányát a vasutasok száménak növelésével próbálták ellensúlyozni. A technikát azonban a legjobb szándékú emberek serege sem pótolhatja. * Major Ivánnak. A közlekedés elhanyagolásának mechanizmusai címmel1 nemrégiben közzétett tanulmánya ezért is váltott ki naigy vitát Szóba került a parlamenti bizottság ülésén is. A kutató egyebek között megállapítja: „Végeredményben a közlekedésfejlesztés mulasztásai 1950—67 között több mint 100 milliárd forintra halmozódtak (1972. évi változatlan árak alapján), ami megközelítette a hatvanas évek két évi átlagos összes .népgazdasági beruházását”. De ez csak a kérdés egyik oldala, ahogy mondani szokás, a kisebbik baj. Az országgyűlés által jóváhagyott közlekedéspolitikai koncepció ugyanis — a gazdaság egészéhez való igazodásképpen — meg akarta szüntetni a központi irányítás mindenhatóságát. Utat kívánt nyitni az aláigazalok vállalati gazdálkodásának, a közlekedési vállalatok versenyének. Ebből szinte semmi sem lett. A gazdasági szabályzókat „hozzáigazították” az egyedi sajátosságokhoz. Maradt minden a régiben. A „mi. mennyit és hogyan ért meg” kérdése szinte fel sem vetődött, az utóbbi években. A figyelem jobbára „a szállítást a vasútról közútra terelő” hadműveleteken nyugodott. Egészében a közlekedés továbbra is kizárólag politikai, társadalmi kérdés marad, de nem véletlenül hangoztatta a képviselők előtt Pullai Árpád, a KPM minisztere a következőket: „Helyes, hogy a politika részeként kezeljük a közlekedést. Az viszont már elfogadhatatlan, hogy sok ágazat vezetője emögött megbújva, olyan teendőket is a kincstárral’ oldatott meg, amelyek rájuk vártak volna”. Hosszú ideje először hangzott el a tárca vezetőjének szájából ilyen fontos fórumon, hogy sem a vasút, sem más szervezet nem bújhat kii a kereslet-kínálat kapcsolatának hatása alól. Éppen ezért meg kall szüntetni a kötöttpályás monopóliumot, érdekeltséget, kereskedelempolitikát injekciózva a szállítás vérkeringésébe. szavak határozott tetteket sejtetnek. Persze megkérdezheti bárki, hogy ettől várlható-e változás a vasúti, illetve köz úti szállításiban ? A monopollhelyzet megszüntetése versenyt teremt, s javítja a szolgáltatás minőségét. A rivalizálásban még az is elképzelhető,' hogy esetleg csökkennek az indökotatlamul magas árak. Persze ez azonnal nem várható, mert például a vagonokért holnap is somban állnak a megrendelők. Mégis, a felülről jött „ajándékok” idejének lejárta, a gazdálkodási kényszer a tartalékok mozgósítására, az ésszerűbb beruházásira kényszeríti az érdekelteket Mélykúti Attila A kemény „Mindenevő” lomtalanító autót állított üzembe a Fővárosi Kőzterüle,tfenntartó Vállalat. A Bedford alvázra épített tömörítő berendezés 90 atmoszféra nyomással présel össze kis kartondobozt, öreg bútort, használhatatlan mosógépet vagy villanybojlert. A speciális gépjármű Budapest egész területén gyűjti a lomot. Diagnosztikai műszer Gyártják ellenőrzi a kombájnokat 'l""rö'"ro" Miért állt lie a kombájn? — erre a kérdésre azonnal feleletet ad az a diagnosztikai célműszer, amelyet a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karán fejlesztettek ki, és a helyi Magyar—Mongol -Barátság Tsz agroelektrónikai részlegében gyártanak, Az elmés találmány az E 516-os NDK kombájn lelkét, elektronikus agyát, az elektromos paneleket ellenőrzi, illetve annak ~ beszabályozására alkalmas. Az eszköz nagy előnye. hogy kézben hordható, kint a tarlón diagnosztizálja a beteg kombájn elektronikus hibáját, s ezzel lehetővé teszi a meghibásodás gyors elhárítását, anélkül, hogy az arató-cséplőgépet műhelybe kellene szállítani, hosszabb időre kiesne a termelésből. A műszer a- kényszerpihenőt tartó kombájn ellenőrzésekor- olyan jeleket közvetít. mintha a gép üzemelné, így a hibahely azonnal behatárolható, ■ megállapítható, melyik panel hibája okozza az üzemzavart. A tsz agrotechnikai részlege az aratás kezdetéig ötven ilyen diagnosztikai célműszert gyártott, nagyobb része a szolnoki TSZKER-en keresztül a termelési rendszerközpontokba került, széles körű hasznosítása így garantált. A technikai eszköz iránt az E—515-ös típusú NDK kombájnokat gyártó Forttschritt kombinát is érdeklődik. Az előzetes tárgyalások alapján az idén nyolcvan, jövőre 300 diagnosztizáló műszerré tart igényt.
