Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 7, % „Nyitás”: szeptember 1-én Ismét egy jö hír, amelyet örömmel közlünk lapunkban. Küldte: Gulyás István Tószegről, a Városkörnyéki Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára, és így szól: A Petőfi Tsz volt irodájában a közös gazdaság saját költségére 25 személy befogadására alkalmas öregek napközi otthonát alakított ki, amelynek értéke' 276 ezer forint. A berendezést a nagyközségi közös tanács biztosítja fejlesztési alapjából. Az átalakítás utáni takarítást — társadalmi munkában természetesen — az áfész, a Mezőgép és a Tiszamenti Vegyiművek egy-egy szocialista brigádja és a tanácsi apparátus végezte. A napközi otthon huszonöt, munkában elfáradt idős efnbernek nyújt felügyeletet, étkezést, hasznos időtöltést — szeptember 1-től. László-napi juniális Mindenki jól járt, aki részt vett június 27-én a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz nőbizottsága, valamint KISZ- bizottsága által rendezett László-napi juniálison — írta Bata István. Színhelyül a tiszapüspöki halásztanya előtti területet választották, ahol már kora reggel nagy volt a sürgés-forgás. Sorra érkeztek a résztvevők; gyalog, kerékpárral, autóbusszal. Tíz órakor a rövid köszöntőt már mintegy kétszázan hallgatták. Ezután kezdődtek a versenyek, melyeken elsősorban a gyermekek vettek részt, korcsoportonként. Volt köcsögverés, grundbirkózás, fánkevés, lisztfújás,-zsákbafutás, kólaiVás cumival. Egyegy .versenyág” győztesei értékes jutalmat kaptak. Ebéd: piknik-alapom Ezután a gyerekek lerajzolták a délelőtt eseményeit, a felnőttek pedig a focipályán mérték össze tudásukat. A nagy hőségben kifulladt és megszomjazott gyerekek, felnőttek korlátlan mennyiségben kaptak üdítőt és saját termésű gyümölcsöt a „házi” büfében. A kitartó résztvevők jutalma befejezésül halászlé volt. A késő délutáni órákban mindenki elégedetten távozott az első alkalommal rendezett juniálisról. Valamenynyi résztvevő véleménye az volt: nagyszerű sorozat kezdete volt ez a nap! — Folytatása jövőre, László-napkor... Egy szolnoki, Kertvárosban lakó olvasónk leveléből: „... Kicsit meglepődve olvastam június 30-i lapjukban, hogy a Várkonyi téren nem látni a gyerekeket a jutói... Kérdezem: ott nincs utcabizalmi? Ott nem ismerik a társadalmi munkát? Javaslom, szervezzenek néha egy kis mozgást, hiszen az jót tesz az egészségnek is . . .” Levélírónk beszámolt arról, hogy húsz éve végez társadalmi munkát. Véleménye: ne csak várjunk ... tegyünk is valamit, ök örömmel mennek, ha hívják őket — írta. Ott voltak a kultúrház, az iskola építésénél. „Most például egy tornatermet akarunk társadalmi munkával segíteni" — zárta sorait. Ugyancsak Szolnokról, a Bozsó Károly utcából érkezett egy levél. íróját nagyon „feldobta” egy június 29-én megjelent címes hírünk, amely szerint már a zöld iskola környezetét parkosítják. A kertészek füvet, virágot telepítenek, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben hangulatosabban kezdhessék meg a tanulást a diákok. A lakótelep új iskolájának diákjaira tehát már gondolnak. Olvasónk azóta egyre lesi-bámulja a tanintézmény környékét, s várja a kertészek keze munkájának „gyümölcsét”. Szeretné ha minél előbb kikelne a fűmag, gyökeret eresztene a virág. 3 nemcsak azért, mert szemének — lakása ablakaiból kinézve — hiányzik az üdezöl.i szín ... Szeretné, ha végre „megfogná” valami a homokot, nem kellene azt az erkélyen szemétlapátra sepernie, ha nem ér rá négy-öt napig felmosni ... örülne, ha egy kis szél miatt - amely egyébként a nélkülözhetetlen friss levegőt ..pumpázza” a panelfalak közé — nem kellene becsukni ajtót-ablakot. A homokszemek egyébként zárt ablakoknál is észbontó gyorsasággal gyűlnek bútor, kárpit, szőnyeg felületén ... A több lépcsőházas, tízemeletes épület előtt üres, minden bizonnyal gyepszőnyegre váró terület. Levélírónk azon meditál olykor: mikor szánnak oda is, egy kis fűmagot, szintén „homokfogónak” elsősorban, védekezésül a „felhők” ellen! Szerinte a bérlők, a lakástulajdonosok akár össze is adnák a pénzt fűmagra, ha nem telik most érré. És mennének szívesen segíteni is. környezetet szépíteni, ha hírná őket valaki. Véleményem a táborról „A jászszentandrási gyermekkönyvtár június 21—26 között egyhetes közművelődési tábort szervezett részünkre, segítve a nyári szünidő hasznos eltöltését. Változatos programot állítottak össze, minden napra jutott valami érdekesség. Dr. Arató Antal járási könyvtárigazgató mondott ünnepi megnyitót. Ezután hárort} csoportra „szakadva” .a lányok szabni-varrni tanultak, a fiúk szilikáttéglából faragtak, az alsótagozatosok játékos vetélkedőn vettek részt. A második napon elmentünk a járástanyai falumúzeumba, ahol Molnár István igazgató irányításával átrendeztük az összegyűjtött régiségeket. Délután Székely Mihályra emlékeztünk, majd estig strandoltunk. Szerdán kerékpárra pattanva Pusztafogacsra mentünk, ahol történelmi múltunkkal ismerkedtünk. A délutáni strandolást úszóverseny színesítette. A következő napon az elkészült hímzésekből kiállítást rendeztünk; délután aszfaltrajz-versenyen „mérkőznünk”. Pénteken nagy élmény volt Jászapátin a lottósorsolás, délután versírással próbálkoztunk, amelyben Donkó László tanár volt segítségünkre. Pénteken délután 5-kor volt a táborzárás, amelyre minden csapat műsorral készült. A legsikeresebbeket értékes könyvjutalommal honorálták. Meghívtuk ide a jákóhalmi honismereti gyermekklub tagjait is. A program diszkóval zárult. Az utolsó napon autóbuszszal kirándulni mentünk. Meglátogattuk Gecse Árpád festő- és szobrászművészt. Utána a Hűtőgépgyár állatkertjében „barátkoztunk” annak lakóival...” Részlet a legjobbnak talált írásbeli véleményből, írta Kovács Erzsébet 6/b osztályos tanuló; beküldte Kiss Istvánná könyvtáros, táborvezető. A szolgálati idő és a nyugdíj Sajnálatos módon még manapság is előfordul, hogy valaki a nyugdíjkorhatárt elérve döbben rá, hogy tulajdonképpen nem jogosult semmilyen ellátásra. A hozzánk érkezett levelek késztetnek bennünket arra. hogy ismertessük a szolgálati időről és a nyugdíjról szóló legfontosabb tudnivalókat. Társadalombiztosítási rendszerünkben a társadalom munkájában részt vevő személyek anyagi ellátáshoz való joga a végzett munkához és a szocialista biztonság követelményeihez igazodik. Ennek az alapelvnek megfelelően az anyagi ellátás egyik formájában, a nyuaellátás összegétjén — a munka szerinti elosztás elvének megfelelően elért kereset mellett — az egész életen át végzett munka is kifejezésre jut, szolgálati idő formáiában: Nvugdíiat tehát csak az a személy kaphat. aki a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. A nyugdíj alapjául figyelembe vehető szolgálati idő a munkaviszonyban; az ipari szövetkezeti tagsági viszonyban: a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszonyban: a szakmunkástanulóviszonyban: a katonai szolgálatban: bedolgozóként: a megbízás alanián rendszeresen és személyesen munkában: az alkalmi fizikai munkában: a szerződéses üzeméltet ésű üzlet 'egvségt vezetőjeként munkában töltött idő. Szolgálati időnek számít a kisiparosként: a magánkereskedőként: az ügyvédként; a munkaviszonyban nem álló. működési engedéllyel rendelkező előadóművészként és művészeti oktatóként: az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként; gépjárművezetőképző munkaközösségi tagként: a gazdasági munkaközösségi tagként; a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként; az ipari szakcsoport tagjaként járulékfizetéssel szerzett idő. # Társadalombiztosítási rendszerünk szolgálati időként értékel, egyes jogszabályban külön nevesített időtartamokat is, amelynek a tartama alatt az érintett személy társadalmilag szervezett munkát nem végez, illetőleg járulékot nem fizet. így szolgálati időként kell figyelerrP« be venni a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamát; a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozását vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság teljes tartamát; a táppénz, baleseti táppénz vagy kártalanítási segély folyósításának a tartamát: az 1957. október 29. előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított ideiglenes rokkantsági nyugdíj és időleges rokantsági járadék folyósításának a tartamát: a gyermekgondozási segély folyósításának a tartamát: a szülési szabadság tartamát: a kórházi ápolás időtartamát. Kizárólag rokkantsági nyugdíj megállapításánál szolgálati időként figyelembe kell venni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét is. E címen azonban csak annyi időt -lehet figyelembe venni, amennyi egy, képesítés megszerzéséhez szükséges. Jogi kérdések Állami gondorás Intézeti elhelyezés Hatalmasat dörren a gyámügyi előadó ajtaja. Fiatal indulatos nő hagyja maga mögött. Zokogva roskad ile a kis előtérben. Próbálom nyugtatgatni, tudakolni felindulásának okát. — I nkább kenyéren és vizen élek, de nem adom intézetbe a gyerekemet — hüppögi. Lassan kibontakozik a kép. A kis szoba-konyhás lakás, a súlyosan beteg anya, akiinél a fiatal, nemrég elvált nő meghúzza magát a gyerekével. — A nagymama miatt a kicsi otthoni harmonikus fejlődése nem biztosított. Addiig is, amíg legalább egy szükségszobát tudnak nekik adni a lákásügyesek, intézetbe kellene tenni a kislányt — mondja később a gyámügyes. — Nincs szívünk állami gondozásba venni, és úgy kényszer item az anyát, hogy vigye intézetbe a gyerekét. El-hal érte. Mindent meg is tesz, hogy enyhítse az otthoni rossz körülményeket. Hozzánk nevelési segélyért jött. Dehat az már ismert a gyakorlatból, hogy ennék folyósítására csak akkor van lehetőség, ha egyébként minden rendben van otthon, csak a kereset olyan alacsony, hogy az egy főre jutó össze nem éri el a mindenkori legkisebb ipari nyugdíjat. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő szülők ritkán kérik gyermekük intézeti elhelyezését, amelyet sókan tévesen azonosítanak az állami gondozásba vétellel. És bár az intézeti nevelők, igazgatók a megmondhatói, hogy a gyerekek luxusigényeinek kielégítésével szinte már átesünk a „ló túlsó oldalára”, a nevelőotthonok életét nem ismerő emberek az „állami gondozott” szó hallatán a régi,.Árvácskára” és menhelyekre gondolnak. Ezért ódzkodnak az állami gondozásba vételtől. Az intézeti elhelyezést pedig tévesen azonosítják is ezzel, Való igaz, hogy az állami gondozásba vétellel a gyerek kikerül a szülő felügyelete alól gyakorlati és jogi értelemben egyaránt. Az állami gondozott gyerek gyámja az illetékes gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója lesz. Ő az állami gondozott lányok-fiúk törvényes képviselője. Ha á gyámhatóságon részletes felvilágosítást kapna a szülő arról, hogy mik az állami gondozásba vétel nélküli intézeti elhelyezés előnyei, bizonyára kevésbé idegenkedne ettől a gondoskodási formától. Ilyen esetben á • szülő megmarad a gyerek törvényes gyámja. (Tehát gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogát.) Kezelheti a gyerek esetleges (például örökségből származó) vagyonát. Felveheti az elhalt másik szülő utáini árvaellátást, családi pótlékot. (Feltéve, hogy az intézeti gondozásért térítési díjat fizet.) Sajnos tapasztalatból, tudom, hogy a gyámügyi előadók egyike-másika ahelyett, hogy a „sima” intézeti elhelyezés lehetőségére, és annak kedvezőbb formájára felhívnák a nevelési segélyért jelentkezők figyelmét, segítésüknek határait így summázzák: „ilegfeljebb állami gondozásba vesszük a gyereket.” Ettől viszont sokan valósággal pánikba esnek. Mi az, ami a fentieken túl is visszatartja a rászorulókat (a saját hibájukon kívül nehéz helyzetben lévőket) attól, hogy segítségért felkeressék az illetékeseket ? Ügy érzik, ha a gyerekeiket nevelőotthonba vagy nevelőszülőkhöz adják, a lakásügyi hatóságok megfeledkeznek égető lakásproblémájukról. Lekerülnek a „listáról”. Pedig ez nem így van. A szülő kérelmére a gyámügyi hatóság az intéze- 1. elhelyezést bármikor köteles megszüntetni. És a lakásügyi hatóságok továbbra is ugyanúgy tartják számon őket a kiutalásra várók között, mintha a gyerek otthon lenne. Ezért, ha - mindenképpen indokolt a gyerek intézeti elhelyezése, és arra lehetőség is van, kár sínylődni hagyni a rossz szociális körülmények között. Nem szükségszerű, hogy a gyerek elidegenedjen a családjától, ha a család a kapcsolattartásnak minden formáját kihasználja. Dr. Kertész Éva Szolgáltatás... Az idős asszony halk kopogtatás után lép be a lakatosműhelybe. Arca élő bocsánatkérés, vékony testéhez simuló, bő ruhája ráncba gyúródik ott, ahol a gömbölyű valamicsodáktól kidudorodó zsákot szorítja magához. Tanácstalan, hogy a két ember közül melyiknek szóljon, végül a szakállas fiatalembertől kérdi meg, hogy ki az, aki címezést vállalna, megfoltozna néhány lyukas edényt. Kibogozza a bolyhos madzagot, amivel a zsákot bekötötte, és előkerül egy ütöttkopott, de fényesre súrolt alumínium vájd’.ing, egy zománcos fazék és egy aprócska lábas. A szakállas csoportvezető kérdőn néz körül, mit csináljanak? A többiek egy lakás felújításánál szorgoskodnak, a je'snlévő munkatársa pedig — a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vá'’alat egyik legképzettebb és legsokoldalúbb szakmunkása — a posta megrendelésére a konténeres telefonközpont kerítésének redőnyvasból tervezett, zárt szelvényoszlopait vágja méretre. Őrá „sózza” a lyukas fazék foltozását?... gondolni sem mer rá. Gerőcs Pál azonban félreteszi a munkát, bátorítóan odamosolyog a félénken toporgó nénikére. Először a csoportvezető néma kérdésére válaszol — miért ne, főnök, hiszen az is munka, majd elkéri az edényeket, hogy ő majd elbánik velük. Már pirul a forrasztópáka, sistereg, mikor a zsírtalanítóba mártják. ' Felhangzik a füttyszó — attól jobban megy a munka" —, de abbamarad, mert az idős asszony mesélni kezd... A vájdlimgot több mint 50 esztendővel ezelőtt kapta nászajándékba, a kék lábassal meg a fazékkal húga lepte meg a születésnapjára. Elhallgat, amikai* látja, hogy a mester úr elkészült a munkával, már a számlát írja. Megkönnyebbülten sóhajt fel, hogy csak 30 forint az egész. Vigyázva, rakja vissza az edényeket. Megcsomózza a bolyhos madzagot, aztán csendes léptekkel elindul haza, magához szorítva a zsákot, amelyben életének három kedves darabkáját cipeli. • Illés Antal Szívesen segítünk
