Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 7. Újabb diplomáciai erőfeszítések a válság enyhítésére Elnökválasztás Mexikóban Negyvenhét éves. jo­got végzett és ’ kitűnő gazdaság,; szakértő híré­ben ált Mexikó új elnö­ke: Miguel de la Madrid Hurtado. Vasárnap ren­dezték az elnökválasztá­sokat Latiin-Amerika leg­nagyobb spanyol nyelvű országában, ahol a 70 milliós lakosságból több mint. 31 milliónyian já­rulhattak az urnákhoz. Hogy mennyien éltek alt kotmányos jogukkal, ar­ra nézve egyelőre nincs adat, mint ahogy a vá­lasztások végleges ered­ményét, a vaksok sokat -mondó arányát is csak később hozzák nyilvá­nosságra. A 64 szenátor és a 400 képviselő mel­lett azonban de la Mad­rid megválasztása bizo­nyosra vehető. . Mex-ikóbain hat * éven­ként újítják meg az ál­lamfői tisztséget. Több mint fél évszázada min­dig a kormányzó pri. az Intézményes Forradalmi Párt jelöltje nyerte el ezt a tisztséget. Négy évvel ezelőtt módosítot­tak az elnökválasztási gyakorlaton. A nagy­szabású politikai reform keretében lehetővé vált, hogy az idei választáso­kon az ellenzék is állít­son jelöltet, összesen ki­lenc párt hé* politikusá­ra szavazhattak a mexi­kóiak. két párt de lia Mad-ridot támogatta. Hagyomány volt Me­xikóban. hogy a kor­mányzó párt jobb- és balszárnyámak jelöltjei fölváltva kerültek a leg­magasabb köziogi -mél­tóságba. Fzú'tat úSv tű­nik szakítottak ezzel a gvakoriiot-tal: (te la Mad­rid — akárcsak e'ődie — a PRI jobbszárnyát kép­viseli. A Harvard egye­tem diplomája már ön­magában is jó ajánlóle­vél számára, de mexikói források kiegészítik élet­rajzát azzal is, hogy ne­véhez f űződik a voV el­nök Lopez Portillo nagy­szabású fejlesztési prog­ramjának kidolgozása. 1975-től pénzügyirnini'so­rter-Ihelyei'i'eskéniV dolgo­zott. 1979-h°-> a terve­zési és Köl!.tségve*ési Mi­­. n-isztérium élére került. Washingtoni k-a-ocsola­­taiim kívül jelölésében alighanem az dönthetett mellette, hogy Mexikó súlyos gazdasági nehéz­séggel küszködik. Het­ven milliárd dolláros külföldi adósság, a ta­valyi 28 százailékkal szemben az idén előre­láthatóan 50 százalék körüli inflációs ráta. aggasztó arányokat öltő munkanélküliség é> el­­nyomorodás — így fest az ország szomorú mér­lege. A másik serpenyő­ben kétségkívül jelen­tős — egyetlen! — té­nyező az olaj: Mexikó naponta másfél millió hordót exportál, s hatal­mas tartalékai egyszer­smind a h-ite'ezők szá­mára is megnyugtatóak. Az ország nemzetközi rtelkintlílydt nem utolsó sorban a szocialista or­szágokhoz, a fejlődő vi­lághoz és La t irr-Am éri - ka haladó mozgalmaihoz fűződő sziivélves viszo­nya alapozta meg. Emi­att gyakran bírálták a szomszédos Washington­ban. De la Madrid ép­pen ezért programjá­ban — diplomatikusam — a belső problémákra helyezte a hangsú'vt: a demokrácia erősítésére, n korrupció - letörésére, a társadalmi igazságos­ság és egyenlőség fej­lesz* ésére. Gyapay Dénes (Folytatás az 1. oldalról) Abu Sarif, a PFSZ szóvivő­je tegnap a körülzárt Nyu­­gat-Bejrútban cáfolta azokat a nap folyamán terjesztett híreket, amelyek szerint a palesztinok beleegyeztek ab­ba, hogy amerikai csapatok fedezete mellett, a 6. ameri­kai flotta hajóin elhagyják a várost. Indoklásában a szó­vivő' rámutatott, hogy az Egyesült Államok maga is részese a palesztinok elleni írtóhadjáratnak. Eközben a bejrúti tűzszünet felborult. Faruk Kaddumi, a PFSZ- politikai osztályának Párizs­ban tartózkodó vezetője azt mondotta, hogy a PFSZ „visszautasít minden ameri­kai javaslatot” Bejrutban körülzárt harcosainak elszál­lításáról, Mindazonáltal — mondotta — ha teljes mér­tékben szavatolják a bejrúti és st Bejrút környéki palesz­tin menekülttáborok bizton­ságát* akkor nem lesz szük­ség a PFSZ fegyveres jelen­létére a városban. Tegnap Larry Speakes amerikai elnöki szóvivő kije­lentette: az Egyesült Álla­mok kész ezer tengerészgya­logost Bejrptba küldeni, hogy fedezetük mellett a pa-A világűrben járt francia zászlót a Csillagvárosnak adományozta Jean-Loup Chrétien francia kozmonau­ta. A három űrhajóst teg­nap ünnepélyesen fogadták Csillagvárosban, és nagy­gyűlést rendeztek visszatéré­sük tiszteletére. A szovjet—francia űrhár­mas' tagjai — az űrhajósok hagyományainak megfelelően előzőleg virágcsokrot helyez­tek el Jurij Gagarin emlék­művén- Vlagyimir Kotyel­­nyikov akadémikus, az Aka­démia Interkozmosz-taná­­csának elnöke a gyűlésen ki­jelentette: a sikeres űrrepü­lés sokéves eredményes kö-A magas rangú állami tisztségviselők alkotmányjogi ellenőrzésére különleges ál­­lambíróságot hozott létre teg­nap a lengyel parlament. A legalább felerészben bí­rói képesítésű személyekből álló testület az államtanács, a szejm-bizottságok. vagy parlamenti képviselők indít­ványára megvizsgálja, hogy egy meghatározott állami ve­zető tevékenysége összhang­ban van-e az alkotmánnyal és más jogi előírásokkal. Ha az illetőt vétkesnek találja, akár tisztségétől is megfoszt­lesztin gerillák elhagyják Libanont. A tengerészgyalo­gosok — mondotta '— egy „nemzetközi békefenntartó erő részét” képeznék. Spea­kes hozzátette azonban, hogy a Reagan elnök által hozott döntés csupán elvi jellegű, és csak akkor valósul meg, ha valamennyi fél — tehát a PFSZ is — elfogadja. Tegnap Párizsban Claude Cheysson francia külügymi­niszter cáfolta azokat az ér­tesüléseket, amelyek szerint Párizs kész lenne csapatokat küldeni Bejrutba, hogy azok az amerikaiak segítségére le­gyenek a palesztin gerillák elszállításában. — Franciaor­szág kész közreműködni az izraeli és a palesztin erők szétválasztásában — mondot­ta — de természetesen csak minden érdekelt fél bele­egyezésével. Az izraeli harckocsik és tüzérségi egységek tegnap is­mét lőtték Nyugat-Bejrútot. Az ott körülzárt palesztin erők tüzérségi és rakétaerő­ket vetettek be a harcba. Az újonnan elkezdődött tüzérsé­gi párbajjal összeomlott az eddig érvényes tűzseünet — az ötödik Libanon izraeli el­­özönlése ót«. zös munkára tette fel a ko­ronát és megnyitotta az utat a két ország tudósai előtt a világűr tanulmányozásának új szakaszához. Kotyelnyikov méltatta a francia tudósok által megtervezett kísérleti program jelentőségét, érté­kelte a kiváló kísérleti be­rendezéseket is. A nagygyűlés után tartot­ták meg az Állami Bizottság ülését. A vezető tudósokból, szakértőkből, űrhajósokból álló bizottság igen nagyra ér­tékelte az első szovjet—fran­cia közös űrrepülés eredmé­nyeit. s megállapította, hogy az előírt tudományos prog­ramot teljes egészében vég­rehajtották. hatja. A különleges 22 tagú állambíróságnak nem lehet tagja az, aki államigazgatási szerv dolgozója. A bíróság felállításával a . szejm jelentős jogi mechaniz­must hozott létre annak ér­dekében, hogy ne ismétlőd­hessenek meg az 1980. au­gusztusi válságot kiváltó hi­bák jés torzulások A törvényhozás a még hét­főn megkezdett gazdasági vi­ta után tegnap jóváhagyta a kormány tavalyi gazdasági tevékenységét, és az idei- ál­lami költségvetést. Richard M. Nixon elutazott Budapestről Elutazott Budapestről Ri­chard M. Nixon, az Ameri­kai Egyesült Államok volt elnöke, aki több európai or­szágot érintő körútja során tett, Halogatást hazánkban. Gromiko is Imelda Mareos megbeszélései A Szovjetunió és a Fü­­lüp-szii getek kapcsolatáról, időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytatott megbeszé­lést Andrej Gromiko szov­jet. kyi!,ügyminiszter Imelda Marcesszal, Ferdinand-Marcos elnök feleségével, környezetvédelmi és telepü­­léspolliitükai miniszterrel. A kétoldalú kapcsolatok­ról szólva Grormiiko a szov­jet vezetés és személyesen Leonyid Brezsnyev megbí­zásából kiielentette. hogy az ország változatlanul sokol­dalú és kölcsönösen előnyös kapcsioilatokira törekszik a Fülöp-szigetekkel, a békés egymás melllett élés általá­nosan elismert 'elvei alap­ján. Erre irányulnak a Szovjetunió gyakorlati lépé­sei ás. / , * Francia—olasz csúcstalálkozó Az olasz és a francia köz­­társasági elnök közvetve is­mét bírálta az amerikai gaz­daságpolitikát és a nyugat­európai Országokkal szembe­ni amerikai magatartást. A hangsúlyokban azonban szá­mottevő volt az eltérés: Ales­sandro Pertini olasz államfő' az Atlanti-óceán két partja közötti egyeztetés elmélyíté­sét szorgalmazta, míg Fran­cois Mitterrand francia elnök elsősorban a nyugat-európai országok politikai összefogá­sát sürgette. A két szocialista párti államférfi azon a vacso­rán mondott beszédet, ame­lyet Mitterrand adott a pá­rizsi látogatáson tartózkodó Pertininek. Miguel de la Madrid Hur­tado nyerte a mexikói el­nökválasztást. Képünkön: a 48 eves politikus és felesége a vasárnapi szavazás után (Telcfotó — KS) Dél-atlanti válság Ki a felelős? Londonban tegnap beje­lentették, hógv bizottságot hoznak létre, amelynek fel­adata megvilágítani: ki a felelős Angliában azért, hogy a dél-atlanti válság a háborúig fajulhatott. A kor­mány adta felhatalmazás érdekessége, hogy a bizott- MÍg nem csak a hivatalban lévő kormányzat tetteit mér­legeli. ameivék végered­ményben az argentin táma­dásig vezettek, hanem be­vonja vizsgálódásainak kö­rébe a megelőző kormány­zatok politikáját is a Falk­land- , (Malvin-) szigetekkel kapcsolatban. Tovább tartanak a diplomáciai próbálkozások a libanoni válság megoldásába, miközben egyre szorosabbra záródik az izraeli gyűrű Nyugat-Bejrút körül. Képünkön: izraeli harc­kocsi a libanonj főváros két részét elválasztó övezetben. (Telefotó — KS) Szovjet—francia ürhármas Ünnepélyes fogadtatás Csillagvárosban Lengvel parlament r nilambíróság létesült Francois Mitterrand életrajza Francois Mitterrand 1916. október 26-án született Jar­­nacc-ban. Apja ekkor Orlé­­ans-ban a párizsi vasúttársa­ság tisztviselője volt. Francois Mitterrand a pá­rizsi egyetemen szerzett jogi és irodalmi diplomát. A második világháború kezdetén behívták katoná­nak. Hamarosan fogságba esett, ahonnan sikerült meg­szöknie. Szökését követően részt vett az ellenállásban és megalapította a hadifoglyok országos mozgalmát. Francia­­ország német ' megszállása idején az ellenállási mozga­lom megbízásából több uta­zást tett, Londonban találko­zott De Gaulle tábornokkal is. 1944-ben . De Gaulle kor­mánya mellett a hadifoglyok­kal foglalkozó részleg főtit­kára volt. 1946- ban első ízben vá­lasztják Nievre megye nem­zetgyűlési képviselőjévé. 1947- től fontos állami tiszt­ségeket töltött be, mint a volt frontharcosok miniszte­re, majd miniszterelnökségi államtitkár, államminiszter, belügyminiszter, pecsétör és igazságügyminiszter. 1949-től folyamatosan Montsauche já­rtás tanácsnoka, 1964-től Nievre megye főtanácsának elnöke, 1959-től Chateau- Chinon város polgármestere volt. 1959 és 1962 között Nievre megye szenátora, 1962*től folyamatosan Nievre megye nemzetgyűlési képvi­selője. 1971. júniusában a Francia Szocialista Párt első titkárá­vá, 1972-től a Szocialista In­­ternacionálé alelnökévé vá­lasztották. 1972-ben Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárá­val, és Robert Fabre-ral, a baloldali radikálisok moz­galmának elnökével aláírta a baloldal közös programját. A szocialista párt első tit­káraként 1976-ban látogatást tett hazánkban. 1965-ben indult először a választásokon, a baloldal kö­zös köztársasági elnökjelölt­jeként. 1974-ben, másodszori elnökjelöltsége idején több mint 11 millió (43,24 száza­lék) szavazatot szerzett az első fordulóban, míg a máso­dik forduló mintegy 13 mil­lió szavazója (49,19 százalék) csaknem megválasztotta. Az 1981-es elnökválasztás második fordulójában a Francia Kommunista Párt támogatásával szerzett csak­nem 16 millió szavazat fölé­nyes győzelmet jelentett Francois Mitterrand számá­ra. 1981. május 21-én iktat­ták be a Francia Köztársa­ság elnöki tisztségébe. Francois Mitterrand szá­mos politikai tárgyú könyvet írt. A francia ellenállási moz­galomban szerzett érdemei alapján több magas kitünte­tés tulajdonosa. Francois Mitterrand 1944. október 28-án kötött házas­ságot Danielle Gouze-zal, aki szintén a francia ellenállási mozgalomban tevékenyke­dett, s ezért már tizennyolc éves korában magas kitün­tetést kapott. Két gyermekük van. Közös szovjet—japán kőolaj- és földgázfeltárás Folytatják a munkálatokat A japán kormány jóváha­gyólag tudomásul vette azt a magánjellegű, ideiglenes megállapodást, amelyet a Szahalini Kőolajkutatási Együttműködési Társaság kötött Moszkvában. Az egyez­mény arról szól, hogy a kö­zös szovjet—japán kőolaj- és földgázfeltárási munkálato­kat a szovjetellenes ameri­kai szankciók megszigorítá­sa ellenére folytatják. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Szahahn észak­keleti övezetében elterülő Csajvo kerület partjai előtt, ahol a tengeri próbafúrások már befejeződtek, még az idén megkezdjék az olajki­termelést. Az ettől északra fekvő Odoptu kerületben a próbafúrásokat szovjet tech­nológiával végzik majd. Er­re azért van szükség, mivel a tengerentúli gazdasági rendszabályokat kiterjesztet­ték az amerikai szabadalom alapján gyártott berendezé­seket alkalmazó japán fúró­toronyra is. A Csajvo kerü­letben viszont az amerikai technológiával már véget ért a kutatás, s így hozzáláthat­nak magához a kitermelés­hez. A további munkálatokra 20 millió dollárt kívánnak fordítani, amelyet a Japán Állami Export-Import Bank bocsátana rendelkezésre. A tárgyalásokra várhatóan jú­liusban kerül sor. Nehézsé­get okoz még azonban.a ka­matláb meghatározása. Argentína nem mondott le a Falkland-szigetekröl Az argentínai—amerikaj kapcsolatok helyreállítása „kívánatos, de nehéznek ígér­kezik” — közölte üzeneté­ben Reynaldo Bignone új ar­gentínai köztársasági elnök Ronald Reagan amerikai el­nöknek, válaszul arra az üd­vözlő táviratra, amelyet Rea­gan küldött Bignone-nak el­nöki beiktatása alkalmából. Az argentin üzenet emlékez­tet arra,' hogy a kapcsolatok megromlásáért ..nem Argen­tína a felelős”. A Falkland (Malvin)-vál­­ság közben, az amerikai köz­vetítési kísérletek kudarca után az Egyesült Államok egyértelműen Nagy-Britan­­nia mellett foglalt állást. Fegyverszállítási tilalmat rendeltek el Argentína “ellen, és pénzügyi-gazdasági.szank­­ciókat is életbe léptettek. Az argentin üzenet felrója, hogy az intézkedések ma is ér­vényben vannak. Juan Aguirre Lanari új ar­gentin külügyminiszter hét­főn kijelentette,- hogy orszá­ga tiszteletben tartja az ál­tala nemhivatalosnak neve­zett tűzszünetet a Falkland (Malvin)-szigeteken, de meg­erősítette. hogy kormánya to­vábbra is „fő feladatának” tartja a szigetek visszaszer­zését Nagy-Britanniától. Azt is közölte, hogy országa az ENSZ segítségéi' kérj a még mindig brit őrizetben lévő 500 argentin hadifogoly ki­szabadítása érdekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom