Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

xxxiii. évi. 178. szám, 1982. július 3i., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nyugat-Bejrút Terv a körülzárt palesztin fegyveresek kivonására Tudás és tekintély A kutatóintézet fiatal mun­katársainak helyzetéről szóló jelentést olvasgattam a mi­nap. A felmérés készítői, többféle módszerrel kerestek választ kérdéseikre. Egyebek között kérdőívet is közread­tak. Ezeket név nélkül lehe­tett kitölteni, hiszen ilyen „kényes” pontokat is érin­tett, mint például: „Elége­­dett-e a főnökével, ha igen, miért, ha nem, miért nem?” Avagy: „Példaképének te­­kinti-e munkahelyi vezető­jét: miért igen, illetve miért nem?” Nos, a névtelenség el­lenére több igent szám­lálhattak, mint nemet. Mi­ért elégedettek vezető­ikkel a fiatal kutatók, sőt, miért választják példa­képül őket? Az indoklás rö­vid és egyértelmű: nagyon tudják a szakmát. Tudás és tekintély ilyetén összefüggése tudományos in­tézményeknél természetes. Hol tisztelnék a tudást, ha nem itt? De hogyan fest ál­talában a tudás és tekintély viszonya? Gyermekkorban van respektje az erősebb osztálytársnak, a tanárokkal feleselőnek, a dolgozatokat elbliccelőknek. Mígnem . az erősebbről kiderült, hogy csak a gyengébbel szemben erős, a lógósról, hogy bizo­nyítványosztás előtt igencsak könyörög a súgásért. A felnőttkor tekintély dol­gában más természetű buk­tatókat rejt. Tekintélyes em­ber — mondjuk valakiről, mert úgy hírlik, hogy remek kapcsolatai vannak. Mindin­kább arra kényszerülünk, hogy a képesség, a teljesít­mény legyen a mérce. Mind kevésbé nyújt védelmet a fel­tételezett — gyakran nem is igaz — jó kapcsolat. Az ilyen-olyan pozíció megtar­tásának is legfőbb kritériu­ma, hogy tudja-e dolgát vagy sem. Következésképpen mind kevesebb az esély a tekintély látszatát keltve megőrizni a tekintélyt. A félreértést elkerülendő: bár tudományos intézetről és holmi pozícióról esett szó, a tekintély nem valamely ré­teg kiváltsága. Szakmunká­sok, mesteremberek között kinek volt és van tekinté­lye? A szakma, a mesterség legjobbjainak. Előfordul, hogy „fölnézünk” valakire, mert másoknál jobban gys~ rapszik. És igazunk is van, ha jobb munkájából szárma­zik nagyobb jövedelme, vol­taképpen ily módon megint a tudást tiszteljük, a szorgal­mat. a tehetséget. Azért a te­kintély megszerzéséhez a tu­dáson kívül még valami szükséges. Nevezzük emberi tartásnak, morálisan elfogad­ható . magatartásnak. Az ügyeskedés, a könnyű pénz­szerzés módját is tudni kell, äz is egyfajta tudás. Bűnö­zők között is akad, aki igen­csak ismeri „szakmáját”. Te­kintélyre tettek és tehetnek szert hasonszőrű társaik kö­zött. Ép erkölcsű, józan fel­fogású ember legfeljebb fél­heti őket, s megvédi magát ellenük. Jól tudom persze, hogy a gyakorlatban tudás és te­kintély fentebb vázolt ösz­­szefüggését meg-megbontja némely visszás eset. Ami ázonban a lényegen mit sem változtat. Távoli hasonlattal élve: a természeti törvények igazsága sem attól függ, hogy felismerik-e őket vagy sem. De mert igazságok, a gondol­kodó elmének esélye van' a felismerésükre és elfogadta­tásukra. M. D. A Palesztinái Felszabadí­­tási Szervezet hivatalosan kötelezettséget vállalt ugyan az izraeli csapatok ál­tal Nyugat-Bej rútban körül­zárt fegyveres erőinek kivo­nására, de a kiürítés felté­teleinek teljesítése, megte­remtése oly sok buktatót rejt magában, bogy ezzel még korántsem hárult el a libanoni fővárost fenyegető általános ostrom veszélye. A PFSZ nyilvános kötele­zettségvállalását az a hat­pontos nyilatkozat tartal­mazza, amelyet a csütörtö­kön befejezett dzsiddai ülé­sén hagyott jóvá egyhangú­lag az Arab Liga különbi­zottsága. Az Arab Liga fő­titkára, Sedii Klibi szerint a PFSZ bejelentette, hogy áthelyezi Bejrútban levő fegyveres erőit, amelyeknek a biztonságát éppúgy a PFSZ és a libanoni kormány által kötött egyezményben kell garantálni, mint a pa­lesztin menekülttáborok biz­tonságát. A nyilatkozat sür­geti a bejrúti tűzszünet tisz­teletben tartását, az izraeli megszálló csapatok kivoná­sát, a Bejrútot és a palesz­tin menekülttáborokat sújtó izraeli blolkád feloldását, majd leszögezi: a libanoni A Magyar Képző- és Ipar­művészek Közép-magyaror­szági Területi Szervezete 17. alkalommal rendezte meg hagyományos nyári tárlatát Szolnokon. A kiállítást teg­­nap délután 4 órakor a Helyőrségi Művelődési Ott­honban — a Killián György Repülő Műszaki Főiskola fú­vós quintetjének műsora után — Kukri Béla, a szol­noki Damjanich János Mú­zeum galéria baráti körének elnöke nyitotta meg. A megnyitón részt vett Sipos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese. A tárlaton harmincegy Bács-Kiskun és_ Szolnok me­kormány megtesz minden szükséges intézkedést Bej­rút és a palesztin menekült­táborok biztonságának ga­rantálására. A dzsiddai nyilatkozat hi­telét megerősíti, hogy Jász­­szer Arafat, a PFSZ Végre­hajtó Bizottságának elnöke csütörtökön este ismertette Safik El-Vazzan, libanoni miniszterelnökkel a palesz­tin csapatkivonás részletes tervét. Eszerint mintegy öt­ezer gerilla Szíriába, Jor­dániába, Egyiptomba és Irakba távozna Bejrútból. A kiürítés előkészítése egy he­tet. teljes lebonyolítása pe­dig három hetet venne igénybe. Megoldatlan még mintegy ezer-ezerötszáz, fő­ként az El-Fatah szervezet kötelékébe tartozó gerilla elhelyezése. A Habib igényét kielégí­tő dzsiddai okmány nem tesz említést arról, hogy a PFSZ fenn kívánja tartani politikai, tájékoztatási és jelképes katonai jelenlétét Libanonban. A Habibnak tulajdonított rendezési terv három hóna­pon belül irányozza elő a Libanonban állomásozó Szí­riái békefenntartó erők és gyei művész hetvennyolc al­kotása látható. A közönség megtekintheti többek között a kecskeméti fiatal grafiku­sok; Balanyi Károly, Csáky Lajos Pécs Péter és Hegedűs L. László munkáit, Bozsó János festőművész képeit, a kiskunhalasi Diószegi Ba­lázs festményeit. A Baján élő művészek közül többek között B. Mikii Ferenc, ifj. Éber Sándor és Weintráger Adolf festőművész, valamint Pálfi Gusztáv szobrászmű­vész munkái szerepelnek a tárlaton. A Szolnoki Mű­vésztelep alkotói — Fazekas Magdolna, Meggyes László, Berényi Ferenc, Bokros az izraeli megszálló csapa­tok teljes kivonását. Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke csupán arra vállal­hatott kötelezettséget, hogy elfogad minden oljyan ENSZ-határozatot, amelyet a Palesztinái Nemzeti Ta­nács, a palesztin nép legfel­ső döntéshozó testületé ma­gáévá tesz — jelentette ki tegnap, Moszkvában tartott sajtóértekezletén, As-Saer, a PFSZ moszkvai képviseleté­nek vezetője. A palesztin képviselő nagyra értékelte, és helyes­nek nevezte a Szovjetunió­nak a libanoni háborúval, az izraeli agresszióval, a palesztinok helyzetével kap­csolatos álláspontját. As-Saer elismerte, hogy bár a palesztinok a harcme­zőn kitartóan ellenállnak az izraeli támadásnak, harcuk eredményességét nagy mér­tékben csökkentik az arab országok közötti nézetelté­rések, az agresszió áldozatai közötti egyetértés hiánya. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy Jasszer Arafat a közelmúlt­ban Leonyid Brezsnyevhez, László és Baranyó Sándor festőművész. Nagy István, Simon Ferenc, Szabó László és Hangai Szabó László szobrászművész — is bemu­tatja alkotásait. Jászbe­rényből Benke László, Vuics István és Sáros András fest­ményei láthatók a tárlaton, de megnézhetjük a Kisúj­szálláson élő Papi Lajos szobrászművész alkotásait és a szolnoki Szabó Ágnes grafikáit is. A kiállítás augusztus 22-ig várja a közönséget, a tárlat anyagát augusztus 26-tól Kecskeméten, a Szakszerve­zetek megyei Művelődési Központjában mutatják be. (Folytatás a 2. oldalon) Szolnokon Megnyílt a nyári tárlat B THRTHLOMBÖL: Hz újdonságok vására Megpihen a világjáró klarinét Ahol nem tiltakoznak a szanálás ellen Szobrász, aki színházat istarag Aczél György fogadta Josef Haviint Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap fogadta Josef Haviint, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki üdülésen tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Andrej Rarcak, budapesti csehszlovák nagykövet. Növekszik a másodvetések területe Szívesen vállalkoznak a mezőgazdasági üzemek ez évben a másod- és tarlóve­tésekre, országosan máris elérték az eredetileg terve­zett mintegy 100 ezer hek­tár, s előreláthatóan további, legalább 20 ezer hektárnyi szántóföldet hasznosítanak másodszorra is. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban elmondták, hogy évről évre örvendetesen növekszik a másodvetés területe. A meg­nehezült gazdálkodási kö­rülmények között mind több üzem igyekszik a földterüle­tét jobban kihasználni, s ez­zel jövedelmét növelni. Több helyen — elsősorban Pest és Csongrád megyében — az állami gazdaságok, téeszek, gyakran már eleve beépítik éves tervükbe a kétszeres földhasznosítást, s ennek megfelelően alakítják ki ve­tésszerkezetüket. Tavasszal például kukorica helyett hi­degtűrő borsót vetnek, s a betakarítás után júniusban már szuper korai érésű ku­korica kerülhet a helyére. Jelenleg derékmagasságú ez a másodvetésből származó a takarmánynak való, a me­leg, fülledt, csapadékos idő kedvez a fejlődésének. Éppen a kedvező időjárás eredményeként szépen nö­vekszik a gabona után vetett kukorica is. Csongrád, Bé­kés és Baranya megyében a kalászosok után vetett kuko-> rica néhol már bokáig ér. Fokozza a másod vetésre a vállalkozókedvet a vető­magvak széles választéka is. A több mint húszféle szu­per tenyészidejű hibridkuko­rica mellett gazdag a vá­laszték leveles zöldtakar­mányból. Nógrád, Baranya és Pest megyében — ahol különösen sok a szarvasmar­ha, és a juh — most ké­szülnek elő a búza után vethető hibrid, takarmány­repce és takarmánykáposzta földbe juttatására E növé­nyek új fajtái igen dús le­velet növesztenek s nem rit­ka a hektáronkénti 100 má­zsa zöldtermés. Az augusz­tusban elvetett gyorsan nö­vekvő takarmánynövény szeptember végén már le­geltethető a kérődzőkkel. Ráadásul a hagyományos ős­­gyeplegelőkkel szemben ok­tóber helyett az első hó le­hullásáig ellátja az állatokat, három-négy héttel is meg­nyújtható a legeltetési sze­zon. Felvételünk a kiállítás megnyitóján készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom