Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 31. Terv a körülzárt palesztin fegyveresek kivonására Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák találkozója Utazás kérdőjelekkel Indira Gandhi ameri­kai útja minden világlap első oldalán kapott he­lyet. Nem nehéz megjó­solni, hogy ez az utazás még sokáig foglalkoztat­ja majd a kommentáto­rokat. Ha a világ legerő­sebb tőkés hatalmának és ázsiai hatalomnak, a vi­lág második legnépesebb országának vezetője — hosszú szünet után — találkozik egymással, az elve figyelemre méltó esemény. Ezúttal azonban bizonyos jelek és körül­mények arra engednek következtetni, hogy most többről van — vagy le­het szó. Az el nem kötelezettek mozgalmának egyik ve­zetője és az Egyesült Ál­lamok között hosszú esztendők óta feszültség­gel terhes a viszony. Az az 1974-ben kirobbant incidens, amelynek nyo­mán Washington, a ko­rábbi megállapodás elle­nére, megtagadta, hogy dúsított ttránt szállítson az indiai Tarapur atom­reaktorához, már csak _következmény volt. És mi az előzmény? India és a szomszédos Pakisztán az „oszd meg és uralkodj!” elvén ala­puló brit politika tovább élp örökségeként afféle ős­ellenségek, a független állami lét első pillanata óta. Washington, elsősor­ban katonapolitikai meg­gondolások álapján, Pa­kisztánt támogatja; Pe­king hasonlóképpen. Volt idő, amikor .Pakisztán támogatása Indiával szemben a kínai és az amerikai külpolitika szinte egyetlen érintke­zési felülete volt. S mi­közben mind Washing­ton, mind Peking inge­rülten figyelte Delhi el nem kötelezettségi poli­tikáját, a Szovjetunió e téren és Pakisztánnal szemben egyértelműen India megbízható barát­jának bizonyult. India magatartása a világpolitikában pozitív volt. Delhi elítélte az In­diai-óceán militarizálá­­sára vonatkozó washing­toni terveket és — egye­bek között — azt a kínai —amerikai összjátékot, amely a tömeggyilkos kambodzsai Pol Pot-re­­zsim átmentését szor­galmazta. Az indiai kor­mány Afganisztán ügyé­ben sokkal árnyaltabban foglalt állást, mint aho­gyan ezt Washingtonban és Pekingben szerették volna. Az indiai—amerikai el­lentéteknek ezen a masz­­szív tömbjén tavaly a cancuni csúcstalálkozón repedés jelentkezett. Reagan és Indira Gandhi kölcsönösen közeledett egymáshoz, és az ezt kö­vető levélváltás kikövez­te Indira Gandhi Wa­shingtonba vezető útját. Hogyan értékeljük ezt? Fordulatnak az indiai— amerikai kapcsolatokban, esetleg a dél-ázsiai erő­vonalak alakulásában? A válasz nem lehet egy­értelmű igen, hiszen In­dia számára a pakisztáni és a kínai fenyegetés éppúgy alapvető tény marad, mint a Szovjet­unió — Usztyinov mar­sall tavaszi látogatása során újra megerősített barátsága. Viszont a wa­shingtoni látogatás té­nyét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyelőre csak az biztos; Indira Gandhi az ország növek­vő gazdasági gondjainak némi enyhítését várja — szokása szerint — Washingtontól, amely ezt nyilván megpróbálja po­litikai feltételekhez köt­ni. Harmat Endre (Folytatás az 1. oldalról) az SZKP KB főtitkárához intézett üzenetében köszöne­tét és elismerését fejezte ki azért a hathatós, sokoldalú támogatásért, amelyet a Szovjetunió .nyújt a palesz­tinok harcához. Begin miniszterelnök teg­nap kijelentette, hoigy még mindig nincs Philip Habib amerikai megbízott birtoká­ban az az okmány, amely­ben a PFSZ egyértelműen kötelezné magát Bejrut ki­ürítésére. Begin ismételten azzal fenyegetőzött, hogy a diplomáciai erőfeszítések kudarca esetén Izrael kato­nai úton vet véget a palesz­tinok libanoni jelenlétének. A Palesztinái Felszabadí­­tási Szervezet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Taná­csában megerősítette: a PFSZ beleegyezett abba, hogy kivonja fegyveres erőit Bej­rútból. Jordánia kész mindazokat a Bej rútban körülzárt pa­lesztin harcosokat befogad­ni akiknek jordániai útle­Bizonyos külpolitikai kér­désekben abban értünk egyet — hogy nem értünk egyet — mondotta washing­toni sajtóértekezletén Indára Gandhi indiai kormányfő, aki barátságos légkörben bár, de vajmi kevés gyakor­lati eredménnyel fejezte be tegnap tárgyalásait. „Nem várhattuk, hogy az Egyesült Államok megvál­toztassa álláspontját, de ar­ra törekedtünk, hogy meg­értse a miénket” — hangoz­tatta. A miniszterelnök ha­tározottan cáfolta az ameri­kai sajtó jelentéseket, melyek szerint katonai segélyt kért volna Washingtonban. Ag­godalmát fejezte ki viszont Lengyelországban az eddi­ginél nagyobb aktivitásra szólítanak fel a pártok és a különféle társadalmi szerve­zetek. Egyetértés van kiala­kulóban abban a kérdésben, hogy az ország mély politi­kai, gazdasági válságából csak a társadalom egészének érdekeit szolgáló közös cse­lekvés útján lehet kilábalni. E közös építőmunkát or­szágos méretű szervezetté igyekszik alakulni a Hazafi­as Üjjászületési Front. Az év elején útjára indult spon­tán mozgalom terjed, s eh­hez hozzájárult az a körül­mény, hogy a három szövet­séges párt, a LEMP, a Pa-' rasztpárt, és a Demokrata Párt, valamint a legnagyobb keresztény világi szerveze­tek július 20-án közös ál­lásfoglalást fogadtak el a vele »van — közölték Am­­manfcan az amerikai kong­resszus ott tartózkodó kül­döttségével a jordániai ha­tóságok képviselői. Az ame­rikai küldöttség szerint 800 —2000 palesztin harcosról van szó. A jordániai ható­ságok megígérték, hogy ezek a palesztinok amnesztiát kapnak, és így elengedik az 1970-es jordániai—palesztin harcok után rájuk szabott büntetéseket. Az izraeli légierő és a ha­ditengerészet tegnap késő délutántól ismét kíméletlenül bombázza és ágyúzza a liba­noni főváros nyugati részét. Hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt napokban bombatalálatok érték több arab és más ország, köztük a Szovjetunió bejrúti nagykö­vetségének épületét is. Az egyiptomi külügyminiszter és az amerikai elnök Wa­shingtonban tegnap „pozi­tív lépésnek” minősítette a palesztin erők bej rútból való kivonására irányuló hatpon­tos arab béketervet. Az izraeli légierő és a ha­/ amiatt, hogy a Reagan-kor­­mány — az afganisztáni ál­lítólagos szovjet fenyegetés címén — további, 3,2 mil­liárd dollár értékben szállít fegyvert Pakisztánnak. — Nyilvánvaló, hogy Pa­kisztán nem fogja használni az amerikai fegyvereket a Szovjetunió, vagy Afganisz­tán ellen, így azok csak“ In­diát fenyegethetik — mon­dotta. Indira Gandhi emlékezte­tett arra, hogy az afganisz­táni felkelőket kívülről tá­mogatják. Ha ez a támoga­tás megszűnik, a szovjet csa­patok elhagyják Afganisz­tánt, hangoztatta. Hazafias Üjjászületési Moz­galom ideiglenes tanácsának megalakításáról. A szerdai ülésen a LEMP Politikai Bizottsága is hatá­rozottan állást foglalt a mozgalom mellett, és felszó­lította a párt tagjait annak támogatására. Csütörtökön hasonló értelmű közleményt tett közzé az egyik lengyel katolikus társaság, a PAX is. Az utóbbi napokban Len­gyelország különböző részé­ből érkeznek arról hírek, hogy a helyi üjjászületési bizottságok létrehozzák vaj­dasági szintű vezetőségeiket. A munkahelyi, a lakóhelyi és a szakmai közösségekre épült bizottságokban is meg­kezdődött a szervezeti és működési forma megterem­tése. jóhad, jeruzsálemi verzió szerint, az Izrael által tűz­szünetsértésnek tartott, s Bejrútban, valamint Libanon déli területein végrehajtott palesztin akciók miatt tekin­ti semmisnek a két napja életbe léptetett legutóbbi fegyvernyugvást. A Reuter brit hírügynökség felhívja a figyelmet: az újabb izraeli támadás azután kezdődött, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke már hozzájárult a palesztin fegyveresek kivo­nulásához egész Libanonból, és úgy tűnik, hogy már csak a technikai részletek megtár­gyalása van hátra. Kamal Hasszán Ali egyip­tomi külügyminiszter és Ro­nald Reagan amerikai elnök tegnap háromnegyedórás fe­hér házi megbeszélésén — későbbi amerikai hivatalos tájékoztatás szerint — egyet­értett abban, hogy a palesz­tin kiürítésre vonatkozó hat­pontos arab terv „pozitív lé­pés”, ám a későbbiekben „el­sőbbséget kell adni a palesz­tin problméma minden olda­lú megoldásának”. Befejezödtek a bolgár—mongol kormányfői tárgyalások Todor Zsivkov,, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke csütörtö­kön fogadta Zsambin Bat­­mönh-t, a Mongol Népi For­radalmi Párt Politikai Bi­zottságának tagját, a Mon­gol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Bulgáriában. Csütörtökön Szófiában jegy­zőkönyv aláírásával befeje­ződtek a bolgár—mongol kormányfői tárgyalások. A mongol miniszterelnök hiva­talos programjának befejez­tével Várnába utazott pihe­nésre. Schmidt hazatért Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár csütörtökön este Ottawában megbeszélést folytatott Pierre-Elliott Tru­deau kanadai miniszterel­nökkel. A találkozón Schmidt egyesült államokbeli tár­gyalásainak eredményeiről és NATO-kérdésekről volt szó. Mint ismeretes, a nyu­gat-európai országokhoz ha­­sonlóari Kanada is élesen bí­rálta Washington szankciós politikáját. Az NSZK kancellárja tíz napot töltött Észak-Ameri­­kában. Előbb Shultz új ame­rikai külügyminiszter ma­gánvendége volt Kaliforniá­ban, találkozott a politikai és gazdasági élet számos képviselőjével, majd kirán­dulást tett Kanada sarkköri vidékein. Schmidt kancellár tegnap érkezett vissza az NSZK-ba. Nicaraguái javaslat Nicaragua csütörtökön mi­előbbi nicaraguai—hondurasi csúcstalálkozót javasolt, hogy elejét vegyék az Egyesült Államok érdekeit szolgáló háború kitörésének. A nica­raguai külügyminisztérium jegyzéke rámutat, hogy a közvetlenül vagy közvetve az Egyesült Államok által a két ország határán provokált incidensek könnyen egy egész Közép-Amerikára ki­terjedő háborúhoz vezethet­nek. Honduras és Nicaragua konfliktusát Washington ar­ra használhatja fel, hogy fo­kozza beavatkozását a térség ügyeibe. A nicaraguai javas­lat értelmében- a találkozón a két ország fegyveres erői­nek vezérkari főnökei is részt vennének. Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap a Krímben fogadta Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkárát, Csehszlovákia államfőjét, aki üdülésen tartózkodik a Szovjetunióban. Brezsnyev és Husák átte­kintette a két ország között az utóbbi időszakban létre­jött megállapodások végre­hajtásának menetét, hangsú­lyozva: a gazdasági együtt­működés terén újabb lépése­ket kell tenni a termelési kooperáció elmélyítése érde­kében. Rámutattak arra, hogy bár a Szovjetunió és Csehszlo­vákia kész a kölcsönösen hasznos gazdasági kapcsola­tok ápolására a tőkés orszá­gokkal, az Egyesült Államok imperialista körei által érvé­nyesített szankciók, az álta­luk gyakorolt bojkott megfe­lelő következtetések levoná­sára készteti mindkét orszá­got. Ilyen körülmények kö­zött a Szovjetunió és Cseh­szlovákia elsőrendű fontos­ságú feladatnak tekinti a kölcsönös gazdasági kapcso­latoknak a szocialista közös­ség keretein belül történő elmélyítését, s ebben az ösz­­szeíüggésben kiemelkedő je­lentőséget tulajdonítanak a közeli jövőben sorra kerülő, csúcsszintű, gazdasági kérdé­seknek szentelt tanácskozás­nak. Az időszerű nemzetközi Reagan elnök tegnap beje­lentette, hogy újabb, egy év­re szóló gabonaszállítási megállapodást szeretne kötni a Szovjetunióval. A hír várhatóan újabb fel­háborodást szül Nyugat-Eu-Washington leghűbb szö­vetségese sem ért egyet Rea­gan elnöknek a szovjet— nyugat-európai gázvezeték elleni bojkottjával. Ez tűnt ki Francis Pym brit külügy­miniszter csütörtökön Wa­shingtonban tett villámláto­gatása során. Pym azért érkezett, hogy mintegy bemutatkozó látoga­tást tegyen George Shultz­­nál, az amerikai diplomácia új vezetőjénél. Shultz előtt azonban George Bush alel­­nök is fogadta. Pym a két vezető amerikai politikussal folytatott többórás tanácsko­zás után nem hagyott kétsé­get afelől, hogy változatla­nul nincs egyetértés a gáz­vezeték ügyében, és hogy Két és fél órás űrsétával kezdte meg a tegnapi napot, expedíciójának 79. napját, a Szaljut—7 személyzete. A megszokottnál korábbi éb­resztő után az űrhajósok el­végezték a szükséges előké­születeket: felöltötték szka­fanderüket, ellenőrizték lég­mentességét, bezárták és el­lenőrizték a zsilipkamrának a lakótérrel összekötő ajta­ját, s moszkvai idő szerint 6 óra 39 perckor kinyitották a világűrbe vezető nyílást. A kialakult szokásnak megfelelően a fedélzeti mér­nök, Valentyin Lebegyev lé­pett ki a világűrbe, s az űr­állomás oldalán húzódó, hor­gony elnevezésű kapaszko­kérdéseket áttekintve Leo­nyid Brezsnyev és Gustáv Husák megállapította, hogy a nemzetközi élet bonyolul­tabbá válásának legfőbb oka a jelenlegi amerikai vezetés kalandor magatartása. Wa­shington nem reagált a Szovjetunió azon kezdemé­nyezésére. hogy vállalta: nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert. A leszerelés kérdéseivel kapcsolatos tár­gyalásokon az Egyesült Ál­lamok és NATO-szövetsége­­sei azonos, lényegében irreá­lis magatartást, tanúsítanak. Arra törekszenek, hogy meg­gyengítsék a Varsói Szerző­dés tagállamait, a maguk ja­vára változtassák meg a ki­alakult, hozzávetőleges kato­nai erőegyensúlyt. A találkozón hangsúlyoz­ták, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia a leghatáro­zottabban elítéli Izrael bű­nös agresszióját a szuverén Libanon és a palesztin nép ellen, valamint Washington Tel Avivnak nyújtott nyílt támogatását. Az arab terüle­tek izraeli annexiója, a pa­lesztin nép elleni pusztító háború, a különegyezmények és a diplomáciai cselfogásök nem vezethetnek el a közel­­keleti rendezéshez. A Szov­jetunió és Csehszlovákia kö­veteli. hogy haladéktalanul vessenek véget az izraeli' ág-' ressziónák Libanonban. s támogatásukról biztosítják az olya'n, tartós és igazságos politikai rendezést, amely tiszteletben tartja a térség valamennyi népének törvé­nyes jogait és érdekeit. rópában: a Reagan-kormány mindent megtesz, hogy meg­akadályozza szövetségeseinek részvételét a szovjet gázve­zeték építésében, míg maga milliárdos üzletek megköté­sére készül a Szovjetunióval. Nagy-Britannia — hasonlóan a többi érdekelt nyugat­európai országhoz — a maga útját fogja járni. A brit külügyminiszter „igen komoly” nézetkülönb­ségekről beszélt, amelyeket a felek ugyan „nyíltan” megvitattak, de nem próbál­tak megoldani. Pym ugyan­akkor éppen olyan derűlátó hangot ütött meg a kérdés^ ben, mint a közelmúlt na­pokban Helmut Schmidt bonni kancellár és Reagan elnök is: eszerint egyfajta „családi viszályról” van szó, amely nem szoríthatja hát­térbe a tényt, hogy a szö­vetségesek az alapvető kér­désekben egyetértenek. dókkal felszerelt „hídon” végezte el a szükséges mun­kákat. Parancsnoka, Anato­­lij Berezovoj, a zsilipkamra ajtajában állva segítette tár­sát, s kézi kamerával rögzí­tette az űrséta valamennyi mozzanatát. Az űrhajósok leszerelték azokat a műszere­ket, amelyeket még a földön, a Szaljut—7 április 19-i fel­bocsátása előtt helyeztek el az űrállomás külső felületén, s helyettük újabbakat szerel­tek fel. Az űrhajósok 2 óra 33 percet töltöttek a világűr­ben, a másodpercenként 8 kilométeres sebességgel ke­ringő Szaljut—7-hez rögzítve. Indira Gandhi tárgyalásai Kevés gyakorlati eredmény Világszerte élénk figyelem kíséri az indiai miniszterelnök­asszony amerikai útját. Képünkön: Indira Gandhi — George Shultz külügyminiszter társaságában — egy képkiállítást tekint meg a washingtoni külügyminisztérium épületében (Telefotó — KS) Lengyelország Felszólítás nagyobb társadalmi aktivitásra Amerikai—szovjet gabonaiigylet a brit külügyminiszter Washingtonban Nincs egyetértés a gázvezeték ügyében Séta az űrben

Next

/
Oldalképek
Tartalom