Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚLIUS 22. IA tudomány világa ) A termőföld védelmében Beszélgetés Stefanovits Pál akadémikussal A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén joggal váltott ki nagy visszhangot az agrárszakosztály osztályülésén elhangzott előadás, amelynek címe A termőföld megismerése, használata és védelme volt. A témáról az előadás szerzőjével, Stefanovits Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk. — Professzor úr! Előadásában elmondta, hogy több mint négy évtizede foglalkozik a termőföld megismerésével ... Mennyiben változtak azóta a vizsgálati módszerek? — Rendkívül sokat fejlődtek. Ma már például a kémiai nagyműszeres analitika segítségével a kis mennyiségben jelenlévő mikrotápelemek és mikroszennyezők is pontosan kimutathatók, ez zel például új oldaláról ismerhetjük a termőföldet, és magyarázattal szolgálhatunk termékenysége növekedésére vagy csökkenésére. A fizikai kémia és a kémia eszközeinek továbbfejlesztésével pedig többek között a talajban különböző erővel kötött víz kimutatására dolgoztunk ki új módszert, az úgynevezett pF-mérés.t. Nem mindegy ugyanis, hogy a víz a talaj egyes részeiben milyen erővel kötődik és mihez. Van olyan kötöttségű forma is. amelyet holtvíznek nevezünk, és amely a növény szempontjából haszontalan, ^ mert egyszerűen nem bírja leszakítani a talajról. De ugyanígy a különböző tápelemek esetében is azt vizsgáljuk, hogy azok mennyire kötődnek a talsjhoz. Ugyancsak modern módszerrel, például röntgen-diffrakcióval, valamint termikus elemzéssel vizsgáljuk a talajok agyagásványkészleteit. így például a csernozjomok (feketeföldek) illitesedéséről is közelebbi képet adunk. — Mi az az illitesedés? több. újabban az űrkutatást, az űrszerkezetekről készített felvételeket is felhasználhatjuk a talajerózió elleni küzdelemben. — Ügy tudom, a professzor úr nagy részt vállal az űrkutatás gyakorlati hasznosítására irányuló munkából. De hogy a szó szoros értelmében a földön maradjunk, érdekes megállapításokat tett előadásában a termőföld szükségtelen tömörödéséről is. ■— A fogatos művelésről áttértünk a gépi művelésre, a kézi aratásról a gépi betakarításra. a fogatos szállításról a gépi szállításra. És már ez is, önmagában, olyan változásokat idéz elő, amelyek a gépek súlya miatt a talaj tömörödéséhez vezetnek, ami annak termőképességét csökkenti. Ráadásul sokszor a nagy tengelynyomású gépek teljesen feleslegesen is járnak a földeken, és ez, hogyha ráadásul még nedves is a talaj, olyan tömörödést okoz, amelynek káros hatásait még szántással és boronálással sem lehet, csak évek múlva helyrehozni. Egy példa: ha a traktoros gondol egyet, és a földút helyett toronyiránt elindul haza a termőföldön át gépével, az, ha csak egyszer tenné, akkor sem hasznos. De ha sűrűn ismétlődve megteszi több traktoros és ugyanott, akkor feltétlenül romlik a termőképesség, mégpedig annak ellenére, hogy a gazdaságban mindent megtettek a talajerő védelmében... — Az agyag ásvány-rácsszerkezetébe a kálium képes beépülni, ugyanígy az ammonium-ionok is. Ha ez sikerül, az jó, mert a növényzet ilyen formában könnyebben tudja hasznosítani. Ha viszont ez a beépülés nem jön létre, és a talaj „elnyeli” például a káliumműtrágyát, akkor teljesen felesleges azt nagy mennyiségben az adott talajba juttatni, úgysincsen eredménye. A káliummennyiség meghatározására légi felvételeket is lehet alkalmazni. Ugyanis a káliumnak van egy izotópja, amely a természetben is előfordul és sugároz. Ennek sugárzása repülőgépről felfogható. 15 és 30 éves légifelvételeket vetünk össze a maiakkal, és ezek révén az erózió előrehaladása is megállapítható. Mi — Hogyan lehet javítani az elsavanyodott talajokat? — A felhasznált műtrágyák mennyisége jelentősen megnőtt. Ennek mértékében a talajok nagy,része elsavanyodott. A meszezéses talajjavítás üteme viszont nem növekedett ezzel arányosán. A talaj megnövekedett savanyúsága viszont megváltoztatta számos elem oldhatóságát, így a szántott réteg könnyen oldható vas- és mangántartalma tízszeres, sőt, egyes esetekben hússzoros az eredeti állapothoz viszonyítva. Jelentős segítség lenne a földtudományok részéről olyan meszezőanyaglelőhelyek felkutatása, amelyek révén a kitermelt anyag kisebb távolságról lenne szállítható a talajjavítás helyére. csökkentve ezzel annák költségeit. Bizonyos kohászati melléktermékek is alkalmasak a savanyú talajok javítására, és ezzel egyszerre lehet a mezőgazdaság mellett a környezetvédelem területén is előrelépni. , — Gyakran emlegetik manapság a műtrágyázás és a talajvíz, valamint ezen keresztül az ivóvíz fokozódó szennyezettségének összefüggéseit. Az ön álláspontja szerint a talajhoz és a növényhez alkalmazkodó műtrágyaadagok csak akkor juthatnak le a talajvízig, ha a műtrágyázás során megsértik a technológiai fegyelmet. Hogy érti ezt? — Terjed a műtrágyázásban i5' egy úgynevezett „könyvelői szemlélet”. Tudniillik a műtrágyagyár egész évben termel, folyamatosan, de a mezőgazdasági üzem pénze év végén elfogy. Megvenni nem tudja a műtrágyát. A gyár meg nem tudja hol tárolni. Kiadja hát bértárolásra a mezőgazdasági üzemnek, még fizet is érte. Csak éppen az üzem január elsejéig nem használhatja azt fel. Januártól már új, költségvetési év kezdődik, van péríz. Most már sürgőssé válik a tárolt műtrágya kiszórása, részben mert hatását veszti a gazdaság udvarán álltában, részben meg, mert most éppen amúgy sincs semmi dolga a gépeknek, Igaz. ősszel sem voH. a munkák befejezése után. de akkor pénzügyi okokból még nem volr szabad felhasználni a műtrágyát.. . Hát gyerünk, kiszórjuk januárban, februárban, a fagyott talajra*: Az meg nem tudja befogadni — így bemosódik róla a felszíni vizekbe meg a talajvizekbe... — Beszélt az osztályülésen a növényvédő szerek használatáról, az erózió elleni védekezésről, és egy sor más, fontos témáról is, amely utal arra, hogy a termőföld védelme mennyire összetett feladat... — A termőföld megóvása és jobb használata olyan feladatkör, amely interdiszciplináris. azaz több tudományágat is érint egyszerre, és az ezért viselt sokoldalú felelősség mindannyiunkat terhel. akik hazánk termőföldjét értéknek tekintik, és ennek megóvása érdekében hajlandók megtenni mindazt, amire tudásuk és munkakörük lehetőséget ad. Szatmári Jenő István Műholdak a távközlésben A. C. Clark neves sci-fiíróban már 1945-ben felötlött a Föld körül keringő globális hírközlő műholdhálózat gondolata. Alig két évtizeddel később, abban a pillanatban, amikor a rakétatechnika arra a fejlettségi szintre ért, hogy nagy biztonsággal és pontossággal tudtak mesterséges bolygókat a világűrbe juttatni, kezdett megvalósulni az egykor fantasztikusnak tűnő terv. A Szovjetunió és az USA szinte egyidőben kezdte fejleszteni berendezéseit: 1963-ban az Egyesült Államok Syncom II. jelű, 1965 áprilisában pedig a Szovjetunió Molnyija—1 jelű műholdjával kezdődött meg a mesterséges holdak közvetítésével való távközlés korszaka. A Szovjetunió Interszputnyik, az Egyesült Államok Intelsat néven hozott létre űrtávközlési hálózatot egy sereg szatellit — köztük több geostacionarius, tehát a Földdel együtt 'forgó, azaz relatíve álló műhold — felbocsátásával. Kontinensünk, nyugati országai egy európai bázisú szatellitrendszer kidolgozásán fáradoznak. Tizenegy tagország szakemberei munkálkodnak azon, hogy megszülessen az európai tv-műhold és,az ahhoz; kapcsolódó földi berendezések, láncolata. Az észak-európai országok Nordsat elnevezésű programjuk keretében saját közvetlen műsorszóró szatelliteket kívánnak felbocsátani. Új víztisztítási módszer Ivó-, technikai és recirkuláltatott víz hatékony tisztítására szolgáló módszert dolgoztak ki Leningrádban. A szovjet kutatók megállapították, hogy a szennyező részecskék nagy része elektromos töltéssel rendelkezik. Ez lebegő állapotban tartja őket. Ha az így kialakult töltés szerinti rendezettségbe diszharmóniát visznek, a szennyezőanyagok összetapadnak, és kiválnak az elektródákon. Ezzel egyidőben víz alatti kisüléssel elégetik a mikroorganizmusokat és az egyéb szerves szennyeződéseket. A próbák tanúsága szerint az új módszer alkalmazása sok esetben gyakorlatilag százszázalékosan tiszta vizet eredményez — függetlenül a kezelt víz szennyezettségi fokától. A cukor tárolása Hazánk lakosságának jelenlegi cukorfogyasztása évente és fejemként 35 kilogramm körül van. Néhány évvel ezelőtt még tetemes cukorbehozatalra szorultunk, mert a hazai termelés nem fedezte az igényeket. Ma már viszont mintegy 450 ezer tonnányi mennyiséggel veszünk részt a világ több mint 80 millió tonnás cukortermelésében. A megtermett répát a mintegy száz hap tartalmú kampány alatt dolgozzák fel a cukorgyárak kristálycukorrá, amely a kocka- és a porcukornak is kiindulási anyaga. Az alig több mint három hónap alatt legyártott cukormennyiséget az egész év során folyamatosan kell átadni a kereskedelemnek. Elképzelhető, hogy milyen nagy gondot jelent ennyi kristálycukornak a tárolása. Régebben hatalmas méretű raktárhelyiségekben óriási hegyekbe halmozva raktározták a cukrot egész éven át. Ha győzték, zsákolva töltötték meg vele a raktárakat (itt jegyezzük meg, hogy a belföldi kereskedelemben uralkodó papírzsákos csomagolással a külföldi megrendelők már nem is elégszenek meg, jutazsákba vagy polietilénnel bélelt zsákba zárva kérik a cu, korszálilítást.) Napjainkban jókora betonsilók „gyomrában” — a korábbinál jóval higiénikusabb körülmények között — várja meg a kristálycukor a zsákolást és elszállítást, vagy a további feldolgozást (ez utóbbi alatt a kockákká való préselést és a porcukorrá való finom őrlést értjük, de továibbfeldolgozásnak számít az esetleges nyerscukor apró szemű finomított kristálycukorrá való „átalakítása” is). Az „égbe nyúló” cukorsilók ma már együtt épülnek a cukorgyárakkal, tudván, hogy létük ugyanolyan fontos, mint a technológiai berendezéseké. Képünkön készülő NDK- beli beton cukorsilókat láthatunk. . A négy 46 méter magas betonóriás mindegyike 10 ezer tonna kristálycukor befogadására lesz alkalmas.' Feltöltésüket és kiürítésüket nagy teljesítményű pneumatikus szállító rendszerrel végzik el. Az évszázad története gépkocsitípusokban A francia Louis Renault 1898-ban Párizs környékén saját berendezésű műhelyében. két kezével kezdte meg a gépkocsi-,, gyártást”. Így nőtt ki a műhelyből a boulogne—billancourt-i Renault gyár. amely • 1945-ben történt államosítása után Régié Renault néven ismert az autógyártás történetében. Napjainkban közel negyven országban vannak gyárai és .szerelőüzemei, nem számolva a kisebb lerakat okát. Franciaországban a Renault Művek számos városban építette ki gyárait: Cléon-ban, La Bassée-ban, a Le Havre melletti Sandouville-ben, Le Mans-ban, Orléans-ban. Annonay-ban. Saint-Michel de Maurienneben, Limoges-ben. A hetvenes évtized végén több mint 100 000 ember dolgozott a Renault Művek gyáraiban Franciaországban. A Művek a közkedvelt személygépkocsi-típusokon kívül traktorokat, teherautókat vasúti szerelvényeket, hajómotorokat, mozgójárdákat és speciális járműveket is gyárt. A Renault gépkocsitípusok végigkísérik évszázadunk történetét békében és háborúban egyaránt. Az első világháborúban. amikor a német csapatok közvetlenül Párizst fenyegették. Renault-taxikon szállították ki az erősítést a főváros védelmére. Napjainkban a személygépkocsikon kívül igen jóhírű versenyautókat is gyárt a Renault Művek a Forma I. kategóriában. A személygépkocsi-típusok közül a hetvenes évtized nagy sikerét, a ma is közkedvelt Renault 4-et mutatjuk be képünkön. (KS) Dinoszaurusz Nem teljesen lehetetlen, hogy földünkön még mindig fennmaradt az őshüllők egy —két maradványa, s még az Is lehetséges, hogy a kutatók néhány évtizeden belül élő dinoszauruszra bukkannak. A. Kondratov szovjet földrajztudós erről írt terjedelmes cikket az Izvesztyija című szovjet lapban. Kondratov szerint a világon számos más tudós is így vélekedik, az őshüllők mai utódait azonban többnyire rossz helyen keresik. A szovjet kutató utal arra, hogy az őshüllők korából néhány állatfaj megmaradt: Űj-Zélandon például rábukkantak a gatteria, másnéven tuatara nevű állatra, amely még a dinoszauruszok korszaka előtti időkből maradt fenn. Indonéziában különböző varánusz-sárkánygyíkok élnek, az Indiai-óceán mélyen fekvő rétegeiből pedig olyan halfajták kerültek elő. amelyek ugyancsak az őshüllők kortársai voltak. J
