Szolnok Megyei Néplap, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

1982. JÚLIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új tüzelő Brikett -Tavaly ősszel készült el a jásztoiséni Lenin Termelő­­szövetkezetben a szolnoki MEZŐGÉP referenciaüzeme. A ketetlkezetit hőt itermény­­száirítséra használva terme­lés közben itt próbálják ki, mutatják meg az érdeklő­dőknek a MEZŐGÉP Fej­lesztési Intézet 'és a szolno­ki vállalat közös munkájá­nak szülöttjét, a bálázott szalma vagy kukoricás zár elégetésére alkalmas beren­dezést. Szeptemberben újabö látnivalóval gazdagodik az üzem: mező- és erdőgazda­sági melléktermékekből bri­kettet, értékes fűtőanyagot készítő gépek kezdenek dol­gozni. Ma már nerp csak a be­avatott szakemberek tudják, hogy a gazdaságokban igen soki energia terme lésre al­kalmas melléktermék — a gyümölcsösökben és . az er­dőkben fanyesedék, a szán­tókon napraforgó- és kuko­ricaszár, szalma — vész ma jórészt még kárba. Pazarlás ez, hiszen például 3 kilo­gramm szalma fűtőértéke 1 kilogramm olajéval egyen­értékű. «Ezeket a «tényeket ismerve kezdődött meg (a külföldi sikerek is ösztönzőnek ha­tottak) a melléktermékek hasznosítását célul kitűző munka hazáink több vállala­tánál. A Szolnoki MEZŐ­­GÉP-mél folytatott kísérle­tek első szülötte, a bála­égető berendezés eddig ki­tűnőre vizsgázott. (Az ered­ményekről a Néplap több számában is hírt adtunk.) Az első lépéseket újabbak kö­vették, a munka folytatá­sára az ösztönzött, hogy — határokon túli példák ta­núskodnak emellett — a mezőgazdasági melléktermé­kek energiatermelése, szén­­hidrogének kiváltására a nálunk ma lehetségesnél sonkái szélesebb .körben al­kalmasak. A bálaógető berendezés nagy hőigényű üzemek, • pél­dául terményszárító kiszol­gálására használható jól, hi­szen 1 millió kalória hőt ké­pes előállítani. A szalmát és szárat eltüzelve azonban érdemes lenne kevesebb energiát fogyasztókat is el­látni. Sok nyugati országban erre már módot is találtak: a melléktermékekből olyan tüzelőanyagot készítenek, amelyik bármelyik szilárd­­tüzelésű fűtöesziközben el­égethető. A tiszta, viszony­lag kevés helyet foglaló fű­tőanyaggal például lakóhá­zakat — néhol lakónegye­deket — látnák el hővel. Hogyan lesz a könnyű, de nagy helyet foglaló és köny­­nyen szétszóródó szalmából szalmából a kívánt tüzelőanyag? Pél­dául úgy, hogy briketté pré­selik össze. Az eljárás elve a szakemberek között közis­mert, a megfelelő magyar gép azonban eddig hiány­zott. Az „űr” kitöltésére fogott össze a MEFI és a Szolnoki MEZŐGÉP, meg­tervezték a hazai brikett­­prést. A gépészek munkájá­val párhuzamosan dolgoztak a brikettállható anyagok tulajdonságait, a keletkezett hamú környezetszennyező hatását, az égés hatásfokát vizsgálók, kiválasztották a brikett kötőanyagként leg­alkalmasabb szert (ez szin­tén melléktermék, a cellulóz gyártásakor keletkező saul­­fidlúg). Az előkészítő mun­ka során felkutatták azt a műszaki megoldást is, ame­lyikkel a mezőgazdaságii üzemekben ma is dolgozó takarmány,prések tüzelőké­­szítésire tehetők alkalmassá, a szalma és a brikett szál­lításának költségeit számiba­­véve kiszámították azt is, hol, mekkora prést érdemes felállítani ? Mit láthatnak az ősszel Jászkisérre látogatók? Több közepes teljesítményű, órán­ként 300—400 kilogramm brikettet előállító prést munka 'közben. (A nagyabb, óránként körülbelül 1 ton­na teljesítményű gép hazai terveit el sem készítették, mert a felmérések szerint ekkora berendezésből az or­szágban olyan kevés kell, hogy gyártásával foglalkoz­ni nem érdemes. Kifizető­dőbb — . ezt tervezi a ME­ZŐGÉP vállalat is — kül­földről behozni és árát ha­zai termékkel megfizetni.) A kísérleti üzem tapaszta­latai alapján alakítják ki a préséit tüzelők hazai ((elké­szítésének pontos technoló­giáját, a kísérleti üzemben bemutatnak hatékonyan dol­gozó tüzelőeszközöket is. Válóban jó lenne, ha mód volna a családi és társas­­házakat, kisebb irodaépüle­teket és üzemeket szénhid­rogén helyett melléktermék­kel fűteni. De miért lét üz­letet a Szolnoki MEZŐGÉP az energiahordozókkal való takarékosságiban? #A válla­lat a vezórgóp,. a ibriikettlké­­szíitő prés gyártásával új piacokat kíván szerezni. A vezetők tervei szerint nem foglalkoznának a tüzelőké­­szítéshez szükséges összes berendezés készítésével, a báliak lazítását, a mellékter­mék aprítását és a kész bri­kett csomagolását végző eszközök gyártását más ME­ZŐGÉP vállalatokra bízzák, a szolnokiak a munkát gesztoriként irányítanák. V. SZ. J. Kupolaházak a Ferihegyi repülőtéren 93j építési módszer vizs­gázik a Ferihegyi repülőté­ren, ahol a csütörtökön ren­dezett bemutatón a szakembe­rek szélesebb köre is tanúja lehetett a leglátványosabb munkaműveletnek, az épület­­szerkezet megformálásának és felemelésének. Perényi Lász­ló, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat főtechno­lógusa és Iványi Kálmán, az Iparterv statikus osztályve­zető főmérnöke ismertette az új eljárást, amely szerint nagy átmérőjű vasbeton ku­polaházakat építenek az olasz Binishells cég szabadalmaz­tatott megoldásával. Az új módszer érdekessége, hogy a talajon helyezik el a betonvasakat és a friss be­tont két műanyag ponyva kö­zött, majd erős kompresszo­rokkal levegőt préselnek e ponyvazsaluzat alá, tehát fel­fújják, mint valami ballont, amíg ki nem alakul a fél­gömb formájú kupola..A be­ton kellő megszilárdulásakor, általában két nap múlva pe­dig megszüntetik a komp­resszorozást, a szerkezetet alátámasztó légpárnát, s eltá­volítják a ponyvazsaluzatot, ezt követően pedig már csak az ajtó- és ablaknyílásokat vágják ki a kupola falazatán különleges körfűrésszel. Feri­hegyen 20 méter átmérőjű és 6,3 méter 7—17 centiméter vastag falú úgynevezett héj­kupolákat építenek. Az első kupolában a repülőgépszere­lő szakmát tanuló fiatalok tanműhelyét rendezik be, a másik épületet két, • egy­másba fonódó betonkupolából formálják meg, és így nagy átmeneti raktárt alakítanak ki. Ennek az ikerkupolás épü­letnek második részénél ta­nulmányozhatták a szakem­berek a „légpárnás” szerke­zetemelést, am^ly alig 45 per­cig tartott. • A felfújható héjszerkezet hazai alkalmazásának részle­tes műszaki és gazdasági elemzését még további három kísérleti épület után'végzik el, ám annyi máris megállapít­ható, hogy a beállványozást és a sok fa zsaluzóanyagot használó hagyományos eljá­rásnál jóval gazdaságosabb és gyorsabb módszer. Óvatos számítások szerint is az épí­tés munkaideje csaknem a felére csökkenthető, s a be­­tonhéjszerkezetnél hasonló arányú betonacél- és cement­megtakarítás érhető el. Az új eljárással külföldön már mintegy 300 ilyen nagy átmé­rőjű betonkupolákból építet­tek csarnokoat, kereskedel­mi, kulturális, egész­ségügyi és sportlétesít­ményeket. Nálunk is érdek­lődtek már különböző beru­­uszodák és más sportlétesít­mények kivitelezés_e iránt. i A Szolnok raegygi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szállítási költségeinek csökkentése érdekében kétszintes rakfelületre átalakított IFA-szerelvényével — kísérletként — megkezdte a hízott sertések ■ gazdaságosabb — energia­takarékosabb — szállítását. Képeink az egyik szállításnál készültek. — nzs — Mindkét félnek előnyös Együtt egymásért, a városért ■— Máig is emlékszem ar­ra, amit a XII. pártkong­resszuson Andrásíi Gyula nyugdíjas körzeti párttitikár manjiott. Arról beszélt, hogy egy körzeti pártszervezet­ben nagyon sok emberi ér­ték, mozgalmi és élettapasz­talat halmozódik föl, ame­lyeket vétek felhasználatla­nul hagyni — mondta ta­lálkozásunkkor Nagy Mik­lós, a szolnoki Víz- és Csa­tornamű Vállalat üzemi pártvezetőségének titkára. Szolnokon már 1972-ben, ’74-ben — a városi pártbi­zottság útmutatásával létre­jöttek a kapcsolatok a kör­zeti pártszervezetek és az. üzemi pártvezetöségek, párt­­bizottságok vagy alapszer­­vezeiték között. Napjainkban a város 22 körzeti és 3 te­rületi alapszervezetének megfelelő — sőt, mint azt a Víz- és Csatornamű Vál­lalat példája mutatja, na­gyon is gyümölcsöző, mind­két fél számára hasznos kapcsolata alakult ki az üzemi páirtszervekkel. Pontosan 'mire is terjed ki a Víz- és Csatornamű Vál­lalat üzemi pártvezetősége és a XII. körzeti pártszer­vezet együttműködése? — Ü'^y kezdődött, hogy az üzem kommunistái segítet­tek nekünk a tanácsválasz­tásikor, részt vettek az agi­­íáoiós munkáiban — ma­gyarázta Palánk! János, a körzeti pártszervezet titká­ra. —: Aztán, amikor föl­­épült a pártszékházunk, a vállalat kommunistái társa­dalmi munkát szerveztek és az ezért járó pénzből vettek nekünk televíziót,, rádiót, irattartó szekrényt. Közösen rendezünk most már kör­nyezetvédelmi társadalmi munkaakciókat,. rendbe tesz­­szüik az iskola környékét (a XII. sz. körzeti pártszerve­zet területén van a Tallinn körzeti általános iskola), sőt a vállalat dolgozói egy kis kocsit is készítették az isko­lának, hogy könnyebb le­gyen a gyerekeknek a pa-Bevallom, meglepődtem. Nem azon, hogy egy villamos berendezéseket termelő válla­latnál pszichológus dolgozik. Nem ritka, hogy ennek a szakmának képviselői nagy­üzemekben tevékenykednek, hiszen a monotónia a terme­lés feszültebb helyzetei, így az üzemi légkör alakulása és még sorolhatnánk, mi minden meghatározója a test és a lélek harmóniájának. A meg­hökkenésemet az váltotta ki, amikor megtudtam, hogy a pszichológus a nagyvállalat személyzeti és szociálpolitikai főosztályának a vezetője. Pe­dig hát, jobban utánagondol­va, rájön az ember, hogy ez a legtermészetesebb. Vagyjs, hogy olyan embert találni ezen a poszton, akinek hiva­tása az emberismeret. Ezt ta­nulta, ezt a túdást kamatoz­tathatja főosztályvezetői meg­bízatásában. Manapság aligha zajlik a személyzeti munkával foglal­kozó emberek körében olyan tanácskozás, hangzik el szak­májukkal összefüggő beszél­getés, ahol ne kerülne elő a szó vagy valamilyen rokonér­telmű megfelelője: emberis­meret. Hogy eme tényező milyen fontos a termelésben, azt, éppen üzemi pszicholó­gusok bizonyítják munkáik­kal, tanulmányaikkal, ame­lyek például a Hűtőgépgyár­ban, a munkaerőmozgáson túl a legkülönbözőbb ergonómiai kérdések megválaszolásáig segítik a vállalati vezetők döntéseit. A Szolnoki Papír­gyár rekonstrukciójánál pél­dául a megvalósuló berende­zések kezelőinek kiválogatá­sához vették igénybe az ergo­nómiai vizsgálati módszere­ket. Űj szelek fújnak érre — így vélekedik egyik személy­zetis ismerősöm, s magyará­zatként hozzáteszi hogy a gazdálkodás változó körül­ményei egyszerűen meg­pírgyűj'tés. Meghívnak min­ket üzemlátogatásra, ‘autó­buszt biztosítanak a kirán­dulásainkhoz, így jártunk Szarvason, Cserkeszőlős és a hét végén Hajdúszobosz­lóra megyünk. — Rendszeresen ott va­gyunk egymás beszámoló taggyűlésein, a politikai ün­nepségeken, szabad pártna­pot tartunk a körzeti alap­­szervezetben — magyarázta Nagy Miklós, az üzemi párt­vezetőség titkára. — Írásiban rögzítették az együttműködésüket ? — Nem, nincs írásos meg­állapodásunk, de köztünk minden szónak hitele van. És ez a lényeg. Palániki János ehhez hozzáfűzte: — Számunkra nagy jelen­tőségű ez az együttműködés, mert képzelje csak el: a mi alapszervezetünket hatvan­hat nyugdíjas alkotja, köz­tük 85 éves a legidősebb. De ezek a párttagok ma is kíváncsiak az élét dolgaira. Mint kommunistáik nem nyugdíjasok. Egy-egy tag­gyűlésünkön a megjelenés 80—85 százalékos, ez is mu­tatja érdeklődésüket a poli­tika kérdései iránit. Fontos számunkra az érzés, hogy becsülnek bennünket, hogy igénylik a véleményünket és a segítségünket is. A segítség Nagy Miklós szerint: — A mi vállalatunk szol­gáltató jellegű. A körzeti alaipszerveziet néhány tagja mint aktíva, jelzi nekünk, hol vannak gondok a vízel­látásban, hol szakadt be egy csatorna. De az elkötelezett­ségük, a még ma is meg­nyilvánuló tenniakarásuk példa a nálunk dolgozó fia-" tatoknak. Ezért is gondo­lunk arra, hogy a követke­zőkben esetleg közös párt­­csoport-megbeszéléseket tar­tanánk. Közösen beszélnénk meg városfejlesztési tenni­valókat, amelyek végrehajt tását együttesen Isegíjtthjet­­jük. követelik, hogy a vál­lalatok ily én jellegű mun­kája is sok-sok kérdésben megváltozzon. Valóban. Az említett tényezők szükséges­sé teszik például, hogy a személyzeti főnök partnere legyen a vállalati vezetés­nek, felvértezve politikai, s nem kevésbé vezetéselméleti ismeretekkel, — pszichológi­át, szociológiát, emberismere­tet szolgáló tudományágakat ne is említsünk. Hiba lenne azonban a sze­mélyzeti munka javulását csupán magától az apparátus­tól várni, számon kérni. Je­lentős részét — a káderután­pótlási tervek előkészítését a javaslatot, vagy például a minősítéseket, mind a vezetők végzik. Csakhogy a termelés az alkatrészellátás és a min­dennapi ügyes-bajos tenniva­lók között, hogy finoman fo­galmazzunk, mindez többnyi­re a másodlagos dolgok közé tartozik. A beosztottak mun­kájának értékelése többnyire a másodosztály jegyeit viseli magán. Pályakezdők panasz­kodnak arról, hogy nem kap­nak érdemi feladatokat, ha mégis ilyenhez jutnak, ritkán fordul elő, hogy azokat ta­nulságaival együtt valaki elemzi. Új szelek fújnak — vannak kísérletek, ahol már pályázat útján lett valaki ve­zető, vannak próbálkozások, ahol fontosnak tartják hogy törődjenek az emberekkel. Mindezek a változások várha­tóan elsöprik a „ne lelkiz­zünk — termeljünk” véleke­dést. A felsorolt követelmé­nyek a vezetői munkához —, ha tetszik, ha.nem — hozzá­tartoznak. Hogy e követelmé­nyeknek milyen színvonalon tesznek eleget, az többek kö­zött a termelés alakulásán is mérhető. II. J. — Nagy tervünk, hogy a pártszékházunkban nyugdí­­jasktubot hozunk létre, ahol rendszeres program vár­ja majd nemcsak a pántszer­­vezeteinik tagjait, hanem a körzetiben' lakó .minden nyugdíjast, a pártonlkívülie­­ket is. Ha ott azután együt­tesen olyan fórum jellegű pártnapokat szervezünk, ahol a társadalmi ólet kér­déseiről a lakosság tájékoz­tatást 'kap, ahol kifejtheti a véleményét, ha ott emlé­kezünk meg nemzeti, moz­galmi ünnepeinkről, ha ott ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi esteket rendezünk, laláin sikerül elénnünk, hogy a párthelyiségünk a körzet közéleti centrumává váljon. Persze ehhez szükségünk van a tanácstagok, a körze­ti népfrontibizottság és -más társadalmi és tömegszerve­zetek, a közművelődésben dolgozók közreműködésére is i— mondta az idős ailap­­szervezeti titkár. Két szolnoki adat: jelen­leg ezerötszázhatvainhat kommunista 'tagja a körzeti pártszervezetnek, de számuk 1986-ca megközelíti a két és' félezret. Biztos lesz közöt­tük beteg, egészségileg meg­rokkant ember, de a több­ségre nem az lesz a jellem­ző — mint ahogyan ma sem az. A ma 55—60 évesei szel­lemiekben, testiekben sóik­kal fiatalabbak, mint a 10 —20 évvel ezelőttiek voltak. Ráadásul óriási gyakorlatot szereztek a politikai mun­kában. Nagyok a lehetősé­gek tehát a körzeti pártszer­vezetek és a munikahélyi pártszervek együttműködé­sében, amely ugyan a lakó­­területi politikai munkának nagyon kis, de egyáltalán nem elhanyagolható része. Ahogyan Nagy Miklós is, Paláiniki János is mondta: — Kölcsönösen sokat tanul­hatnak egymástól és sokat tehetnek egymásért és' az egész városért. Varga Viktória Kedvezőbb a gyümölcsfajok összetétele Áz elmúlt napok viharai, jégverései jelentős károkat okoztak ugyan a gyümölcsö­sökben, a kiesés nagyobb ré­szét azonban kedvező időjá­rás esetén behozhatják a nö­vények — állapították meg a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium illetéke­sei a megyékből befutó előze­tes termésbecslésekből. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gazdaságpk erőteljesen segítsék a folyamatot. A mos­tani meleg, esős, magas pára­­tartalommal párosuló idő ugyanis nemcsak a gyümöl­csök gyarapodásának kedvez, hanem a gombás betegségek terjedésének is, ezért elen­gedhetetlen a fokozott meg­előző munka. Az elmúlt évfek tervszerű telepítései nyomán az idén már kedvezőbb a gyümölcs­fajok összetétele, a korábbi aránytalanságok csökkennek, így az alma mellett több csonthéjas gyümölcs kerülhet a kereskedelemhez. Jelenleg már a minél jobb minőség elérése a fő feladat, annál is inkább, mert a gyümölcster­mesztés költségei mindinkább csak a legjobb minőség mel­let térülnek meg, s a külpiac is az első osztályú árut igényli. A gazdaságok mindenesetre készülnek a nagy gyünölcs­­szüretre. Kidolgozzák a sze­­dési ütemtervet. A várható termés alapján biztosítják a göngyöleget, a szedési és a szállítási kapacitást, hogy minél zökkenőmentesebb le­gyen a szüreti munka, Foglalkozásuk: emberismeret

Next

/
Oldalképek
Tartalom