Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

1982. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a KGST XXXVI. ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) leintenek a ma és a jövő ne­hezebb feladatainak megol­dásához is. Az intenzív fejlődés ter­mészetéből és az átalakult világgazdasági környezetből fakadó követelmények — ál­lapította meg a kormány el­nöke — minőségileg külön­böznek mindattól, aminek a megelőző időszakban kellett megfelelniük. Ezért határoz­tuk el iparunk és mezőgaz­daságunk termelési szerke­zetének adottságainkkal összhangban álló korszerű­sítését, ezért kezdtünk hoz­zá olyan újabb programok megvalósításához, mint a mikroelektronika fejlesztése, az energiagazdálkodás racio­nalizálása, a fehérje takar­mánybázis kiszélesítése. a másodnyersanyagok haszno­sítása. s jelenleg készítjük elő az anyagtakarékosság fo­kozásának komplex prog­ramját. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az irány, amit követünk, jó. Erről fontos tények tanúskodnak. 1981- ben növekedett a termelés, megőriztük az elért életszín­vonalat, javítottuk a külgaz­dasági egyensúlyt, ötéves tervünk jóváhagyása óta azonban a világgazdaságban — a kereskedelmi és a pénz­ügyi szférában egyaránt — további romlás következett be. Gondjainkat növeli, hogy más. gyakran a saját mun­kánk fogyatékosságaiból származó okok miatt is vol­tak forráskiesések. Mivel a fő célt, vagyis az egyensúly helyreállítását és az élet- színvonal egyidejű megőrzé­sét nem adhatjuk fel, az évi tervünkben tovább kellett mérsékelnünk a növekedés ütemét, s ezzel együtt a nemzeti jövedelemnek a be­ruházásokra és a kézietek­re fordítható részét. Helyzetünket, gondjainkat, a megoldásra váró feladato­kat népünk ismeri, azokat nemcsak megérti, de nagy felelősségérzettel, szocialista nemzeti egységbe tömörülve részt vállal azok megoldásá­ban. — A KGST végrehajtó bi­zottság jelentése — folytatta — helyes és figyelmet ér­demlő elemzést ad a leg­utóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szívesen csatlako­zom azokhoz a megállapítá­sokhoz, amelyek. méltatják együttműködésünk hozzájá­rulását országaink gazdasá­gi fejlődéséhez, ugyanakkor helyeslem a kritikai meg­jegyzéseket is. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. A két- és sok­oldalú kötelezettségek telje­sítésében az elfogadhatónál gyakrabban következik be zavart okozó fennakadás. Ehhez kapcsolódva szólt arról Lázár György, hogy a Magyarországon felhasznált villamosenergia közel 25 szá­zalékát a szocialista orszá­gokból importáljuk, s ezért számunkra különösen fontos a KGST-tagállamok egyesí­tett energiarendszerének za­vartalan működése. Beszédét a következőkkel folytatta: Aligha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok iparának, sőt szélesebb ér­telmében számos más ága­zatának hatékonyságát nagy­ban befolyásolja az elektro­nikai ipar, a robottechnika fejlesztése. mikroprocesszo­rok gyártása és alkalmazá­sa. az ülésszak alkáliméval aláírásra kerülő sokoldalú általános egyezmények meg­felelő kereteket biztosíta­nak albhoz, hogy országaink e rendkívül fontos ágaza­tokban a kutatási, fejleszté­si feladatok megoldása, a termelési tapasztalatok köl­csönös átadása és hasznosí­tása terén eredményesen működjenek együtt. Az 1986—1990. évi terv­koordináció programjáról szólva a Minisztertanács el­nöke hangsúlyozta: egyet­értve Tyi'honov elvtárs fel­szólalásával. a magunk ré­széről is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együtt­működésben a gazdasági ha­tékonyság növelésével és a termelés intenzifikálásával összefüggő feladatok kerül­jenek előtérbe. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműködés feltételrend­szerének javításával kapcso­latos teendőkre. Ma — mon­dotta —. amikor a gazdasá­gi integrációt is elsősorban az intenzív fejlődés kibonta­koztatásának szolgálatában kell állítani, minden koráb­binál nagyobb szükség van rá. hogy a KGST közgazda- sági rendszere aktívabban támogassa a termelési, tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésben kitűzött feladatok megvalósítását, erősítse az együttműködés kiszélesítésé­ben való érdekeltséget és több garanciát nyújtson a kötelezettségek kölcsönös és tervszerű teljesítésére. Úgy véljük, a különböző társadalmi berendezkedésű országokkal, ideértve a fej­lett tőkés országokkal fenn­álló. a kölcsönös érdekekre és az egyenjogúságra alapo­zott gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szorgalmazá­sával nem csupán gazdasági, hanem politikai érdekeket is szolgálunk, mert ezek részei azoknak az erőfeszítéseknek, amelveket országaink az envhülési folyamathoz, való visszatérés érdekében tesz­nek. Végezetül szeretném biz­tosítani önöket, hogy ami minket illet, pártunk hatá­rozatainak, népünk akaratá­nak és legsajátibb nemzeti érdekeinknek megfelelően — a jövőben is mindent meg­teszünk, hogy aktív részvé­telünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integ­ráció teljesebb kibontakozta­tásához, közös ügyünk szol­gálatához — fejezte be fel­szólalását Lázár György. További felszólalások Grisa Filipov bolgár mi­niszterelnök beszédében hangsúlyozottan szólt arról, hogy az alapanyag és ener­getikai probléma megoldásá­tól nagymértékben függ a jövő gazdasági növekedésé­nek dinamikája és elérkezett az idő ahhoz, hogy a tagál­lamok olyan komplex intéz­kedéseket, illetve programot dolgozzanak ki, amely e problémát az integráció ér­vényesítésével átfogó módon oldja meg. Szólt azokról a lényegi változásokról, amelyek az együttműködés klucsfontos- ságú területein a szakoso­dásban és a kooperációban történtek. Itt említette az atomerőművi berendezések, az elektronikus számítás- technikai berendezések gyár­tása terén megvalósuló együttműködést, valamint azokat a megállapodásokat, amelyeket e budapesti ta­nácskozáson írnak majd alá. A bolgár miniszterelnök megemlékezett arról is. hogy a KGST jelenlegi ülésszaka időben egybeesik Georgi Di­mitrov születésének 100. év­fordulójával. Carlos Rafael Rodriguez, a kubai Minisztertanács el­nökhelyettese a világgazda­sági helyzet elemzése kap­csán rámutatott: Washington egyre nagyobb erőfeszítése­ket tesz, hogy a szocialista országoknak a tőkés keres­kedelmi és pénzügyi viszo­nyoktól való különböző mérvű függését nyomás cél­jára használja fel, megfosz- sza a szocialista országokat bizonyos áruellátási forrá­saiktól és piacaiktól, meg­bontsa a hitelnyújtási fo­lyamatokat. „Ésszerűtlen volna — mondotta —, ha a Szocialista országok minden tőkés gaz­dasági kapcsolatot nél­külöző zárt világgazdaság létrehozására törekednének. A szocialista közösségnek azonban a gazdasági kap­csolatok olyan rendszerét kell kiépítenie, amely lehe­tővé teszi a szocializmusban rejlő összes adottságok ki­használását. Egyetértett azzal az, elgon­dolással, hogy a tervkoordi­nációt egészítse ki a tagor­szágok gazdaságpolitikájá­nak egyeztetése. Zvone Drágán, a Jugosz­láv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke ismertette országa eredményeit jelenle­gi ötéves terve teljesítésé­ben. Jugoszlávia — mutatott rá — sokoldalú együttműkö­dést valósít meg a KGST- tagállamaival. Jelenleg mint­egy 120 olyan sokoldalú megállapodásban vesz részt, amelyet a KGST keretében bonyolítanak. A jugoszláv delegációveze­tő kijelentette; egyetért az ülésszak elé terjesztett prog­ram- és egyezményterveze­tekkel és különösen a mik- » roprocesszoros technika kö­zös fejlesztésében való ju­goszláv érdekeltséget emelte ki. To Huu, vietnami minisz­terelnök-helyettes rámuta­tott, hogy hazája számára a belső tartalékok mozgósítása mellett nagyfontosságú a gazdasági kapcsolatok bőví­tése a testvéri szocialista or­szágokkal. — Számunkra stratégiai elv és fő irányvo­nal az együttműködés bőví­tése és elmélyítése a Szov­jetunióval. a KGST vala­mennyi tagállamával és a kölcsönös segítség nyújtás a Vietnami Szocialista Köztár­saság valamint Laosz és Kambodzsa között. A VSZK reális lehetőségei, nyersanyagforrásai és gaz­dasági fejlettsége figyelem- bevételével igyekszik feltár­ni azokat a területeket, ahol részt vehet a testvérorszá­gokkal megvalósuló kétolda­lú és sokoldalú együttműkö­désben. Lubomir Strougal, cseh­szlovák miniszterelnök beve­zetőben elmondotta: az elért eredményeket a szocialista közösség egészét figyelembe véve pozitívan értékelhetjük. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy az elkövetkező években a feladataink még bonyolultabbak lesznek. Teljes mértékben támogat­juk azokat a közös erőfeszí­téseket, — mondotta — ame­lyek az Egyesült Államok és szövetségesei által foganato­sított diszkriminációs intéz­kedések ellen irányulnak. A csehszlovák miniszterel­nök a továbbiakban a KGST -tagországok népgazdasági tervei összehangolásának je­lentőségét hangsúlyozta, majd utalt a kétoldalú koor­dinációk fontosságára is. Constantin Dascalescu. a román Minisztertanács elnö­ke elöljáróban országa VII. ötéves tervének sajátosságai­ról és teljesítéséről adott át­fogó képet, kiemelte az ener­giatermelés, a nyersanyag- gazdálkodás és a mezőgazda­ság fontosságát. A nemzetközi politikai és gazdasági helyzet, a világ­gazdasági válság következ­ményei miatt — mutatott rá — méginkább szükséges, hogy országaink állhatatosan keressék az árucsere és a nemzetközi együttműködés más formái, egyebek között a KGST-ben megvalósuló kooperáció erősítésének és bővítésének konkrét módjait. Wojciech Jaruzelski a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, miniszter- elnök beszédében emlékezte­tett arra, hogy a lengyel népgazdaságban a hetvenes években felhalmozódott ked­vezőtlen jelenségek sokasága az ellenség romboló és anar­chiára törő tevékenységével tetézve súlyos gazdasági kö­vetkezményekkel járt. A szükségállapot bevezeté­se országunkat, a katasztrófa szélén állította meg — m*>n- dotta. — A gazdaság teljes széthullásának folyamata le­fékeződött. Az ellenség azonban nem akar belenyu­godni a vereségbe. Megpró­bálja zavarni a stabilizációs folyamatot, kísérletet tesz az országon belüli nyugtalanság szítására. A Lengyelország számára súlyos gazdasági helyzetben különös jelentőségű volt és marad az a segítség, amelyet mindenekelőtt a Szovjetunió­tól és a KGST többi orszá­gától kapunk. Az elmúlt időszakban új­fent meggyőződhettünk ar­ról: milyen hatalmas jelentő­ségű a stabil elveken nyugvó kölcsönösen előnyös együtt­működés a szocialista orszá­gokkal. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Len­gyelország megbízható part­ner lehessen. Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök arról szólt, hogy a Mongol Népköztársa­ság 20 éve tagja a KGST- nek. Ennek a gondolatnak a jegyében összegezte országá­nak két évtizedes gazdasági — társadalmi fejlődését, ter­mékeny együttműködési kap­csolatait a KGST többi tag­államával. mindenekelőtt a Szovjetunióval. A mongol kormányfő elis­merően nyilatkozott a KGST vb. tevékenységéről, helye­selte a beszámolóban foglalt következtetéseket és javas- • latokat. Willi Stoph, az NDK mi­niszterelnöke rámutatott, hogy a vezető imperialista hatalmak konfrontációval és bojkottal próbálják megnehe­zíteni a szocialista országok fejlődését és igyekeznek ká­rokat okozni az egész szocia­lista közösségnek. Melegen üdvözölte Angola, Afganisztán, Etiópia, Dél-Je- men, Laosz és Mozambik kül­döttségeit az ülésszakon való részvételüket, mint „a szocia­lista országok közössége és a szocialista átalakulás útjára lépett fiatal nemzeti államok közötti szilárd szövetség ki­fejeződését. Képet adva az NDK nem­zetgazdaságának fejlődéséről és KGST-kapcsolatairól, Wil­li Stoph utalt arra is, hogy a tanács tagállamai közötti együttműködésben számos bonyolult kérdés vetődött fel. Nehéz a helyzet a nyers­anyagellátásban. Mint mon­dotta az integrációs folyamat tervszerű fejlődésének nél­külözhetetlen feltétele a fű­tőanyagkereskedelemben, az energetikai, kohászati és egyéb nyersanyagokkal foly­tatott kölcsönös áruforgalom­ban a vállalt szerződéses kö­telezettségek teljesítése. Felszólalásának befejező részében az ipari robotok fejlesztésének műszaki és gazdasági megoldásáról, je­lentőségéről szólt az NDK miniszterelnöke. Felszólaltak a megfigyelő­ként résztvevő küldöttségek vezetői: Lopo Fortunato Fer­reira do Nascimento, az An­golai Népi Köztársaság ter­vezési és külkereskedelmi minisztere, Abdul Madzsid Szárboland, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Mahmud Szaid Maadi, a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság pénzügyminisz­tere, Saly Vongkhamsao, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese, Marcelino dós Santos, a Mozambiki Frelimo Párt Központi Bizottságának gazdaságpolitikai Ritkára és Taye Gulilat, a Szocialista Etiópia küldöttségének veze­tője, a Központi Tervezési és Fejlesztési Forradalmi Moz­galom Legfelsőbb Tanácsá­nak főtitkárhelyettese. A KGST ülésszaka ma folytatja munkáját. Libanonban tovább tart az izraeli agresszió (Folytatás az 1. oldalról) kérte „a harctéri helyzet további súlyosbodása miatt”. Tegnap este rendkívül ve­szélyes fordulatot vett Izrael harmadik napja tarló dél-li­banoni inváziója: az északi irányban előnyomuló csapa­tok. több ponton elérték vagy megiközel ítélték a Bejrút— Damaszkusz, főútvonalat, és így lehetőségük nyílt arra, hogy a libanoni falangista erőkkel egyesülve bekerítsék Nyugat-Bejrútot, majd fel­számolják a palesztin ellen­állási mozgalom és a libano­ni haladó pártok körülzárt erőit. A nap folyamán az izraeli csapatok elfoglalták Mukhtarát, a haladó szocia­lista párt és a haladó párto­kat tömörítő nemzeti mozga­lom közös elnökének. Valid Dzsumblattnak a lakóhelyét. Tanácstalanok. Az előtérben álló két ENSZ-katona. a dél­libanoni békefenntartó alakulat tagjai, tanáestalanul nézi az ellenőrző pont mellett előretörő izraeli tankot. ENSZ leszerelési ülésszak Általános vita Az ENSZ-közgyűlés máso­dik rendkívüli leszerelési ülésszakán tegnap megkez­dődött az általános vita. A vita első napján elhang­zott felszólalások egytől- eg.yig kitértek a súlyossá vált közel-keleti helyzetre. A szónokok hangot adtak aggodalmuknak, hogy az újabb közel-keleti háború kirobbanása és általában egyes országoknak a nemzet­közi feszültséget növelő lé­pései veszélyeztetik más or­szágok leszerelési erőfeszíté­seinek eredményességét. Az általános vitában, amely június 23-ig tart, mintegy száz ország képvise­lői — köztük tizennégy ál­lam és kormányfő — mond­ják el véleményüket a lesze­relés és a fegyverzetcsök­kentés előremozdításának lehetőségeiről. Argentína nem mond le a szigetekről Hétfőn, szórványos tüzér­ségi lövöldözésen és három Harrier típusú repülőgép si­kertelen támadásán kívül, nem történt említésre méltó esemény a Malvin- (Falk­land-) szigeteken — közölte az argentin vezérkar. A Buenos Ailesben megje­lenő, katonai körökhöz közel álló „La Razón” hétfő esti száma a falklandi háborúval kapcsolatban megállapítja, hogy Argentína nem mond le a szigetekről, bármi le­gyen is a mostani háború ki­menetele. „Visszatérünk a szigetekre, bármikor kerül­jön is erre sor” — szögezi le a lap. Az angolok 1000 argentin hadifoglyot indítottak útba hajón a Falkland-szigetekről Montevideóba — jelentette az ITV brit televíziós társa­ság tudósítója. Az argentin katonák Uruguay közvetíté­sével hazatérhetnek. Köztük van Pedroso tábornok is, aki a Goose Green-i és Port Darwin-i argentin helyőrség parancsnoka volt. A britekkel folytatott há- , ború eredményeképpen elke­rülhetetlen változások lesz­nek az ország kül- és belpo­litikájában — jelentette ki tegnap, az elnöki palotában tartott sajtóértekezletén Leopoldo Galtieri argentin államfő. Az angolokkal folytatott háború arra készteti Argen­tínát, hogy alaposan „átgon­dolja” eddigi külpolitikáját — hangsúlyozta, s helyi meg­figyelők ebben a kijelentés­ben nyilvánvaló utalást lát­nak az Egyesült Államokra és a nyugat-európai orszá­gokra. A Vatikánban tegnap kö­zölték, hogy II. János Pál pápa hét végén esedékes argentínai látogatása alkal­mával hat beszédet kíván mondani, és személyesen ta­lálkozik majd Galtieri el­nökkel. Reagan beszéde a brit parlamentben Roraln Reagan amerikai elnök tegnap délben beszé­det mondott a brit parla­ment két házának mintegy 500 tagja előtt. Mondaniva­lójának gerincét a polgári demokrácia és szabadság­fogalom magasztalása adta — ehhez tanúként négy íz­ben is megidézte a század nagy brit konzervatív poli­tikusát, Winston Churchillt. Reagan a béketörekvések­ről és a fegyverzetkorláto­zásról ünnepélyes szavakkal bár, de csak futólag emlé­kezett meg. A jelenlegi nemzetközi vál­sághelyzetek közül kettőről nyilatkozott még -az ameri­kai elnök: a Falklandról és Libanonról. Az előbbiről szólva maradéktalan pártfo­gásba vette a brit katonai erőfeszítések célját. Ami Libanont illeti, az amerikai elnök kijelentette: a harcoknak meg kell szűn­niük és Izraelnek ki kell vonnia erőit. „De ez nem elég, — tette hozzá. Véget kell vetni a terrorizmusnak is”. Reagan tehát végered­ményben gesztust tett Izrael egész katonai fellépésének ideológiája iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom