Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 9. Jogi kérdések A LÁTHATÁS A jó csapatmunka eredménye Szép sikereket értek el országos és megyei versenyeken a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazda- sági Szakközépiskola tanulói az idén is: összesen 10 szaktárgyból 18 tanár tanítványa szerzett értékes helyezést. Dr. Horváth Károlyné igazgató szerint ez jórészt az alig 30 év feletti átlagélet- korú tantestület lelkes munkájának eredménye. Veres Mária a IV a-ból elsős korában határozta el, hogy földrajztanár lesz, tudatosan készül azóta is célja megvalósítására. Tavaly 12. lett az országos középiskolai tanulmányi versenyen, az idén már sikerült a 4. helyezést megszereznie. Tanára, Rózsa Endre is örül, hogy szorgalmas tanítványa szeptembertől Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen készülhet választott hivatására. Bíró Éva — aki ugyancsak Rózsa Endre tanítványa — a megyei első helyezés után orosz nyelvből ért el figyelemre méltó eredményt az országos döntőn. Achs Károlyné a szép magyar beszédre neveli diákjait, közülük Gellai Ilona a megyét képviselhette Győrben, az országos Kazinczy-versenyen. A gimnazisták közül a negyedikes Szendrei Éva (Jurta Miklósné tanítványa) gépírásból nyolcadik lett az országos versenyen, Bense Já- nosné szakközépiskolás tanítványai közül a negyedikes Czinkóczky Éva négy megye területi versenyének legjobbja lett, a másodikos Szűcs Ilona — ugyancsak a szaktárgyi területi versenyen — második helyezést ért el gépírásban. Nagy Tiborné tanítványa, Patkós Ildikó, aki az Államigazgatási Főiskolán kívánja tanulmányait folytatni, statisztikából ért el szép eredményt: 68 versenyzőből a 19. helyen végzett — kaptuk a jó híreket Mezőtúrról. ö se érti, mi se értjük ... ÖTÜlök, hogy a június 4-i lapban végre világosan megírták: rossz a Volán 7. sz. Vállalat új menetrendje. Nem azt firtatom tulajdonképpen, hogy azért rossz, mert innen oda, esetleg onnan ide ritkán közlekedik autóbusz. Ez egy más téma, s még az is érthető, hogy annyi busszal lehet számolni, amennyi van ... Minden utas „az indul 20 —25, 30—35, 60— 65 percenként...” megjelölést kifogásolja. Hallom a buszon a mozgolódást, a méltatlankodást. Csak másnak is oda kellene figyelnie. Írok egy példát. A Széchenyi lakótelepen lakom. Onnan szombat—vasárnap — korábban!— negyedóránként indult a 24-es. Sok vagy kevés? — ez is más téma. De indult, biztosan! Tudtam, hogy a piactérig vagy a buszpályaudvarig mennyi idő alatt ér el. Azt is tudtamj hogy az 1-es, a 2-es, a 7-es, a 8-as busz (és a többi) mikor, honnan indul, mikor, hol „kaphatom el”, annak megfelelően, hogy hová akartam eljutni. Es vissza ugyancsak ki tudtam silabi- zálniaz időt. Utazom. Ugyancsak a Széchenyiről kell mennem a vasútállomásra. Nagyon okosan kitalálták a 17-es járatot. A 24-eshez viszonyítva hihetetlenül hamar a jegypénztár elé állhatott az ember. Most ez is (a 17-es) 30—35 percenként indul. Ha még a liftet is „beszámítom”, akkor oda az öröm, mert ki kell állnom a juhszélre idejekorán. Hisz akár a 17-es, akár a 24-es indulhat ekkor is, akkor is ... Ha a „Menetrend”-ben említett autóbuszvezető se érti a menetrendet, őszintén bevallhatjuk, mi, utasok még kevésbé. S kíváncsian várjuk a közlekedési vállalat illetékeseinek „magyarázatát”, amivel ugyan nem megyünk semmire. Lehetetten kívánság lenne a menetrendben a pontos(abb) meghatározás? B. S. Szolnok Játszótér a hídon túl A mezőtúri Városgazdálkodási Vállalat szocialista brigádjai összefogással szabadtéri játékokat készítettek az Erkel Ferenc úti játszótér bővítésére. Szinte valameny- nyi brigád egy-egy tagja segített abban, hogy gyermeknapra elkészüljön a lemez- csúzda, a lengőhinta, a mászókúp. Szorgos kezek rögzítették, lefestették az új felszerelést a hídon túli gyerekek nagy örömére. Amint az itt látható fotón Fortuna Mária megörökítette, a kétgátközi kert és a vágóhídi kert gyermekei nagyon elégedettek. K. J. P. Mezőtúr Országjáráson A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyugdíjasklubja nemrégiben alakult, s korábbi igazgatójuk, idős Simon József nevét vette fel — közöltük már korábban e rovatunkban Sándor Géza levele alapján, aki most a május 26— 27-i, kétnapos kirándulásról számolt be. Fertődön idegenvezető kalauzolásával járták be a híres-nevezetes kastélyt. Sopron és környéke következett ezután, így nem csoda, ha a kétnapos útról ismeretekben gazdagon, vidám hangulatban tértek haza. A látottakat alaposan megtárgyalták, megvitatták, amely egyben jó alkalom volt arra is, hogy tovább erősödött a klubtagok együvé tartozása, barátsága. A fiúknak se árt Kis csemetém most 11 hónapos. Sajnos, eddig viszonylag sokat gyengélkedtem. A picit azért el tudtam látni. A férjem szívesen segített volna időnként, de rossz nézni, mit kínlódik egy-egy tisztába- tevéssel. Egyik nap aztán érthető módon kapta meg a szemem a Pelenkázó kamaszok című (június 1-én jelent meg) írás. Nagy- nagy érdeklődéssel olvastam, s még akkor is szimpatikusak nekem a kenderesi növényvédő gépész tanuló kamaszfiúk, ha „csak” a hatodik helyet szerezték meg a megye középiskolásainak, iparitanulóinak versengésén. Élvezettel olvastam a fiúk lelkesedéséről. Dicséretes természetesen a Vöröskereszt kenderesi szervezetének igyekezete, s lám, a haszon se maradt el. Férjemmel jól eldiskuráltunk a pelenkázó srácokról, aki az egészet azzal summázta: annak idején ő is szívesen bekapcsolódott volna ilyen versengésbe. Nem a helyezésért.. . Kisebb testvére nem volt, így fogalma se arról, miként kell bánni egy csecsemővel. Tényleg nem árt — ismerte el —, ha az apa is „konyít” valamint a gyermekneveléshez, a pe- lenkázáshoz, nem esik kétségbe, ha egyszgr-egyszér neki kell megfürösztenie a „törékeny” apróságot. Érzelmileg is közelebb kerül az apa a gyerekhez, ha nemcsak a dédelgetésből, a ba- busgatásból jut neki... Sz. K.-né Karcag Gomba A gombatermesztés gondolatával foglalkozom. Ez ügyben kérném segítségüket. Szeretnék szakkönyvet vásárolni, s örülnék, ha megtudnám azt is, hogy szaporítóanyagot hol lehet beszerezni, illetve a megtermelt csemegét értékesíteni? E sorokat a ti- szaderzsi Molnár Lajostól kaptuk. Sajnos, válaszunkat egy kedvezőtlen információval kezdjük. A megyeszékhely egyetlen könyi'esboltjában sem lehet szakkönyvet kapni. Csiperkegomba termesztés címmel már volt forgalomban könyv, azonban ebből sincs már — például az áfész üzletében vagy másfél éve. Még korábbról emlékeznek egy kiadványra, amelynek Gombatermesztés volt a címe. Csupán az „Ehető és mérges gombák” című könyv kapható, színes, szép képekkel. Ez azonban csak eligazítja, tájékoztatja az érdeklődőket a gombafélék sokaságáról. Marad a helyi könyvtár ... Ha ott sincs meg a keresett szakkönyv, ők megszerezhetik máshonnan, természetesen kölcsönbe, tanulmányozásra. Úgy tudjuk azonban, hogy a megyében három helyen sikerrel termelnek, értékesítenek gombát: feltehetően a leendő termelőknek alapanyagot is biztosítanak. Ezek: a Tiszafüred és Vidéke Áfész, a cserkeszölöi Magyar—Román Barátság Tsz és a szolnoki Zöldért csépai pincészete. Molnár Lajosnak — esetleg más érdeklődőnek — a,zt javasoljuk, a felsoroltak valamelyikéhez forduljon. Hozzászólás cikkeinkhez Nem Fegyvernek, Füred Üj üzlet Tiszaburán. ötszáz négyzetméter alapterületű. általános profilú üzletet épít saját kivitelezésében Tiszaburán a Középtiszavi- déki Áfész. A tervek szerint június végére készül el az épület. Az építkezésben részt vesz a Fegyvernek és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet is. így a tiszaburai ki- rendeltség is az új épületben kap helyet. A fenti hír május 13-án jelent meg lapunkban. Az adatokat a MÉSZÖV titkárságától kaptuk. A Tiszafüred és Vidéke TakarékszövetkeHosszú időn át részt vettem egy házaspár, illetve volt házaspár „láthatás” körüli huzavonájában. Először az apa keresett meg, panaszolván, hogy még be sem fejeződött a válóperük, négyéves kislányét a felesége elzárja előle. Indokot §em keres, miért nem engedi őket találkozni. A bíróság úgy döntött, hogy a gyermek láthatásáról a gyámhatóság köteles gondoskodni, (Ezt a bíróság csak akkor szabályozza, ha a felek közös megegyezéssel, tehát a lényeges kérdésekben egyetértve válnak.) Az édesapa tehát a válás után ostromolni kezdte a gyámhatóságot, és közben szorgalmasan látogatta (volna) a lányát. Volt felesége ajtaján belülre azonban egy esetben sem került. Amikor végre megszületett a gyám- hatósági döntés, és most már hivatalos papír is biztosította jogait, az anya „megfelelő” indokkal küldte el őt. A kislány egyszer lázas volt, .másszor éppen akkor volt „véletlenül” a nagyszülőknél.. amikor apja jelentkezett érte. Az apa elkeseredetten bombázta a gyámhatóságot, ahol mindig türelemre intették. Sajnos hathatós intézkedés nem történt. (Pedig ismételten bírságolható a láthatást megakadályozó szülő.) A férfi lassacskán belefáradt a csatározásba és elmaradt. A későbbiekben egyszer-egy- szer találkoztak. A kamaszodó gyereket már köny- nyebben elérte volna, de riasztotta őt annak bűvös kimértsége. A kislány szemében ő volt az apa, aki elhagyta a családját, és vele sem törődött. Apja pedig éppen a gyerekre való tekintettel nem kezdett véget nem érő magyarázatokba arról, hogy miiért is távolodtak el ők egymástól, ki a hibás ebben. És egyszer csak bekövetkezett a tragédia. Az anyát halálos balese* érte. Mivel a nagyszülei már korábban elhunytak a kislány két lehetőség között választhatott. Vagy állami gondozásba kerül. vagy apjához költözik. Az édesapa természetesen boldogan fogadta. Mindennel elhalmozta. Nem gondolta elől«, hogy milyen nehezen fognak összeszokni. Hónapokba került, mire igazán közelebb kerültek egymáshoz, amíg a lány félretette ellenszenvét a7. őt „cserbenhagyó” apjával szemben. És amire az édesapa is leküzdötte magában a fel toluló kellemetlen emlékeket. Tudta, hogy a kislány nem tehet róla, de természetében (no meg lyilse- jében is) kísértetiesen hasonlított anyjára, aki neki olyan sok rossz napot szerzett. Ez az eset szomorúbban aligha végződhetett volna. Hiszen az anya halálával megoldani az esetet a legtragikusabb. A gyermek számára azonban adódhatott volna rosszabb lehetőség is. Az, hogy apja a keserves tapasztalatok után már nem kér belőle, intézetbe küldi, apaj kötelességét letudva a gondozási díj fizetésével. A láthatást akadályozó szülőknek .gondolniuk kell arra, hogy a másik szülő szeretekére gondoskodására is nagy szükség van a gyereknek. Nemcsak azért, hogy kényszerhelyzetekben ne maradjon támasz nélkül. Hanem azért is, hogy minden körülmények között megkapja mindkét szülőtől azt a szeretetek ami egészséges fejlődéséhez szükséges. Ezért nagyot vét az anya (vagy a gyerekét ©gyedül nevelő apa) a gyereke ellen, ha komoly ok, indok nélkül pszichológustól pszichológusi p vonszolja a gyerekét azért, hogy igazolást nyerjen magatartásához. Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor a másik szülő viselkedése hátráltatja a gyerek testi. szellemi fejlődését, mért • a szülő alkoholista, csavargó, erkölcstelen életmódot. folytat, vagy egyéb módon veszélyezteti a gyereket. Ilyenkor, de csakis ilven esetekben szükséges a láthatások eltiltása. Dr. Kertész Éva zetből Varga Lajosné elnök- helyettes ezt írta: ,ÍAz építkezésnek nem a fegyverneki Takarékszövetkezet, hanem a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet a társberuházója, s a tiszaburai takarékszövetkezet — mint a tiszafüredi járás községének pénzintézete — az utóbbi szövetkezet kirendeltsége. Egyébként, ha szövetkezetünknek egy más vállalat vagy szövetkezet építene bárhol is székhazat, örömmel vennénk, de ilyenről nem tudunk .. „Fészekrakók” figyelmébe Május 15-én megjelent, „Révbejutás előtt egy lépéssel” című riportjában házasulandó (pontosabban éppen május 15-én házasságot kötő) párokkal beszélgetett munkatársunk. Murai Erzsébet anyagkönyvelő (az egyik riportalany-menyasszony) tette szóvá: miért kap a tszdolgozó kevesebb — 160 ezer forint — OTP-kölcsönt házépítéshez, mint a városi munkás (220 ezret). Martók István gépkocsivezető (a vőlegény) így nyilatkozott: vállalnának két gyereket, nekik azonban nem jár a kedvezmény ... Mint kiderült, ismereteik tévesek, s ezt már az ifjú pár is tudja, méghozzá az Országos Takarékpénztár Szolnok megyei Igazgatósága leveléből, amelyből egy példányt mi is kaptunk. * * * A hagyományos családiház építéséhez a kölcsönfeltéte- lek tehát: városokban, továbbá az építési és városfejlesztési miniszter által meghatározott kiemelt településeken (Kunszentmárton. Ti- szaföldvár. Martfű. Tiszafüred. Abádszalók, Jászapáti, Jászárokszállás. Jászladány, Kunhegyes. Kunmaradas, Újszász, Jászfényszaru. Rá- kóczifalva.’ Szajoí és Tószeg) az építési költség 60 százalékáig, egyéb településeken az építési költség 50 százalékáig nyújtható kölcsön, a településkategóriánként meghatározott összeg felső határáig. 1982-ben a kölcsön felső határa városokban és a kiemelt településeken 200 ezer forint, az egyéb településeken 160 ezer forint. A kölcsön kamata — a három vagy annál több gyermeket eltartó építtetők kivételével — évi 3.5 százalék, a törlesztési idő maximum 25 év. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ által forgalmazott tervgyűjteményben szereplő típus vagy ajánlott terv alapján épülő családi házakhoz a településenként meghatározott kölcsön felső határánál — ami az idén 200, illetve 160 ezer forint — 10 százalékkal nagyobb építési kölcsön nyújtható, •illetve az 50 százalékos hitelezési mértéken belül. Az ismertetett rendelkezésekből kitűnik, hogy e lakásépítési formában az állami vállalatnál dolgozó munkások településhelytől független kiemelt támogatása megszűnt. A tsz-ek dolgozói nem részesülnek kevesebb kölcsönben, mint az állami vállalatok munkásai. Szoeiálnolitíkai kedvezményre haevománvos családi házat építők nem jogosultak. E kpdvezménv a jelenlegi szabályok szerint az egvedi. a telepszerű többszintes társashoz és a csoportos korszerű lakóház építőit illeti meg.
