Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 9. Jogi kérdések A LÁTHATÁS A jó csapatmunka eredménye Szép sikereket értek el or­szágos és megyei versenye­ken a mezőtúri Teleki Blan­ka Gimnázium és Közgazda- sági Szakközépiskola tanulói az idén is: összesen 10 szak­tárgyból 18 tanár tanítványa szerzett értékes helyezést. Dr. Horváth Károlyné igaz­gató szerint ez jórészt az alig 30 év feletti átlagélet- korú tantestület lelkes mun­kájának eredménye. Veres Mária a IV a-ból elsős korában határozta el, hogy földrajztanár lesz, tu­datosan készül azóta is cél­ja megvalósítására. Tavaly 12. lett az országos középis­kolai tanulmányi versenyen, az idén már sikerült a 4. he­lyezést megszereznie. Taná­ra, Rózsa Endre is örül, hogy szorgalmas tanítványa szep­tembertől Szegeden, a Jó­zsef Attila Tudományegye­temen készülhet választott hivatására. Bíró Éva — aki ugyancsak Rózsa Endre ta­nítványa — a megyei első helyezés után orosz nyelv­ből ért el figyelemre méltó eredményt az országos dön­tőn. Achs Károlyné a szép magyar beszédre neveli diákjait, közülük Gellai Ilo­na a megyét képviselhette Győrben, az országos Ka­zinczy-versenyen. A gimnazisták közül a ne­gyedikes Szendrei Éva (Jur­ta Miklósné tanítványa) gép­írásból nyolcadik lett az or­szágos versenyen, Bense Já- nosné szakközépiskolás ta­nítványai közül a negyedi­kes Czinkóczky Éva négy megye területi versenyének legjobbja lett, a másodikos Szűcs Ilona — ugyancsak a szaktárgyi területi versenyen — második helyezést ért el gépírásban. Nagy Tiborné tanítványa, Patkós Ildikó, aki az Államigazgatási Fő­iskolán kívánja tanulmá­nyait folytatni, statisztikából ért el szép eredményt: 68 versenyzőből a 19. helyen végzett — kaptuk a jó híre­ket Mezőtúrról. ö se érti, mi se értjük ... ÖTÜlök, hogy a június 4-i lapban végre világosan megírták: rossz a Volán 7. sz. Vál­lalat új menet­rendje. Nem azt firtatom tulajdon­képpen, hogy azért rossz, mert innen oda, esetleg onnan ide ritkán közle­kedik autóbusz. Ez egy más téma, s még az is érthe­tő, hogy annyi busszal lehet szá­molni, amennyi van ... Minden utas „az indul 20 —25, 30—35, 60— 65 percenként...” megjelölést kifo­gásolja. Hallom a buszon a mozgo­lódást, a méltat­lankodást. Csak másnak is oda kellene fi­gyelnie. Írok egy példát. A Széche­nyi lakótelepen lakom. On­nan szombat—vasárnap — korábban!— negyedóránként indult a 24-es. Sok vagy ke­vés? — ez is más téma. De indult, biztosan! Tudtam, hogy a piactérig vagy a buszpályaudvarig mennyi idő alatt ér el. Azt is tudtamj hogy az 1-es, a 2-es, a 7-es, a 8-as busz (és a többi) mi­kor, honnan indul, mikor, hol „kaphatom el”, annak megfelelően, hogy hová akartam eljutni. Es vissza ugyancsak ki tudtam silabi- zálniaz időt. Utazom. Ugyan­csak a Széchenyiről kell mennem a vasútállomásra. Nagyon okosan kitalálták a 17-es járatot. A 24-eshez vi­szonyítva hihetetlenül ha­mar a jegypénztár elé áll­hatott az ember. Most ez is (a 17-es) 30—35 percenként indul. Ha még a liftet is „be­számítom”, akkor oda az öröm, mert ki kell állnom a juhszélre idejekorán. Hisz akár a 17-es, akár a 24-es in­dulhat ekkor is, akkor is ... Ha a „Menetrend”-ben említett autóbuszvezető se érti a menetrendet, őszintén bevallhatjuk, mi, utasok még kevésbé. S kíváncsian várjuk a közlekedési vállalat illeté­keseinek „magyarázatát”, amivel ugyan nem megyünk semmire. Lehetetten kíván­ság lenne a menetrendben a pontos(abb) meghatározás? B. S. Szolnok Játszótér a hídon túl A mezőtúri Városgazdál­kodási Vállalat szocialista brigádjai összefogással sza­badtéri játékokat készítettek az Erkel Ferenc úti játszótér bővítésére. Szinte valameny- nyi brigád egy-egy tagja se­gített abban, hogy gyermek­napra elkészüljön a lemez- csúzda, a lengőhinta, a má­szókúp. Szorgos kezek rög­zítették, lefestették az új felszerelést a hídon túli gye­rekek nagy örömére. Amint az itt látható fotón Fortuna Mária megörökítet­te, a kétgátközi kert és a vá­góhídi kert gyermekei na­gyon elégedettek. K. J. P. Mezőtúr Országjáráson A Szolnok megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat nyugdíjasklubja nemré­giben alakult, s korábbi igaz­gatójuk, idős Simon József nevét vette fel — közöltük már korábban e rovatunk­ban Sándor Géza levele alap­ján, aki most a május 26— 27-i, kétnapos kirándulásról számolt be. Fertődön idegenvezető ka­lauzolásával járták be a hí­res-nevezetes kastélyt. Sop­ron és környéke következett ezután, így nem csoda, ha a kétnapos útról ismeretekben gazdagon, vidám hangulat­ban tértek haza. A látotta­kat alaposan megtárgyalták, megvitatták, amely egyben jó alkalom volt arra is, hogy tovább erősödött a klubtagok együvé tartozása, barátsága. A fiúknak se árt Kis csemetém most 11 hónapos. Sajnos, eddig vi­szonylag sokat gyengélkedtem. A picit azért el tud­tam látni. A fér­jem szívesen segí­tett volna időn­ként, de rossz néz­ni, mit kínlódik egy-egy tisztába- tevéssel. Egyik nap aztán érthető módon kapta meg a sze­mem a Pelenkázó kamaszok című (június 1-én jelent meg) írás. Nagy- nagy érdeklődés­sel olvastam, s még akkor is szimpatikusak ne­kem a kenderesi növényvédő gé­pész tanuló ka­maszfiúk, ha „csak” a hato­dik helyet szerezték meg a megye középiskolásainak, iparitanulóinak versengésén. Élvezettel olvastam a fiúk lelkesedéséről. Dicséretes természetesen a Vöröske­reszt kenderesi szervezeté­nek igyekezete, s lám, a haszon se maradt el. Férjemmel jól eldiskurál­tunk a pelenkázó srácokról, aki az egészet azzal sum­mázta: annak idején ő is szí­vesen bekapcsolódott volna ilyen versengésbe. Nem a helyezésért.. . Kisebb test­vére nem volt, így fogalma se arról, miként kell bánni egy csecsemővel. Tényleg nem árt — ismerte el —, ha az apa is „konyít” valamint a gyermekneveléshez, a pe- lenkázáshoz, nem esik két­ségbe, ha egyszgr-egyszér neki kell megfürösztenie a „törékeny” apróságot. Érzel­mileg is közelebb kerül az apa a gyerekhez, ha nem­csak a dédelgetésből, a ba- busgatásból jut neki... Sz. K.-né Karcag Gomba A gombater­mesztés gondola­tával foglalkozom. Ez ügyben kérném segítségüket. Sze­retnék szakköny­vet vásárolni, s örülnék, ha meg­tudnám azt is, hogy szaporító­anyagot hol lehet beszerezni, illetve a megtermelt cse­megét értékesí­teni? E sorokat a ti- szaderzsi Molnár Lajostól kaptuk. Sajnos, válaszun­kat egy kedvezőt­len információval kezdjük. A megyeszékhely egyetlen könyi'esboltjában sem lehet szakkönyvet kap­ni. Csiperkegomba termesz­tés címmel már volt forga­lomban könyv, azonban eb­ből sincs már — például az áfész üzletében vagy másfél éve. Még korábbról emlékez­nek egy kiadványra, amely­nek Gombatermesztés volt a címe. Csupán az „Ehető és mérges gombák” című könyv kapható, színes, szép képek­kel. Ez azonban csak eliga­zítja, tájékoztatja az érdek­lődőket a gombafélék soka­ságáról. Marad a helyi könyvtár ... Ha ott sincs meg a keresett szakkönyv, ők megszerezhetik máshonnan, természetesen kölcsönbe, ta­nulmányozásra. Úgy tudjuk azonban, hogy a megyében három helyen sikerrel termelnek, értéke­sítenek gombát: feltehetően a leendő termelőknek alap­anyagot is biztosítanak. Ezek: a Tiszafüred és Vidéke Áfész, a cserkeszölöi Magyar—Ro­mán Barátság Tsz és a szol­noki Zöldért csépai pincé­szete. Molnár Lajosnak — esetleg más érdeklődőnek — a,zt javasoljuk, a felsoroltak valamelyikéhez forduljon. Hozzászólás cikkeinkhez Nem Fegyvernek, Füred Üj üzlet Tiszaburán. öt­száz négyzetméter alapterü­letű. általános profilú üzle­tet épít saját kivitelezésében Tiszaburán a Középtiszavi- déki Áfész. A tervek szerint június végére készül el az épület. Az építkezésben részt vesz a Fegyvernek és Vidé­ke Körzeti Takarékszövetke­zet is. így a tiszaburai ki- rendeltség is az új épületben kap helyet. A fenti hír május 13-án je­lent meg lapunkban. Az ada­tokat a MÉSZÖV titkársá­gától kaptuk. A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetke­Hosszú időn át részt vet­tem egy házaspár, illetve volt házaspár „láthatás” kö­rüli huzavonájában. Először az apa keresett meg, panaszolván, hogy még be sem fejeződött a válóperük, négyéves kislá­nyét a felesége elzárja elő­le. Indokot §em keres, miért nem engedi őket találkozni. A bíróság úgy döntött, hogy a gyermek láthatásáról a gyámhatóság köteles gon­doskodni, (Ezt a bíróság csak akkor szabályozza, ha a felek közös megegyezéssel, tehát a lényeges kérdések­ben egyetértve válnak.) Az édesapa tehát a válás után ostromolni kezdte a gyámhatóságot, és közben szorgalmasan látogatta (vol­na) a lányát. Volt felesége ajtaján belülre azonban egy esetben sem került. Amikor végre megszületett a gyám- hatósági döntés, és most már hivatalos papír is biz­tosította jogait, az anya „megfelelő” indokkal küldte el őt. A kislány egyszer lá­zas volt, .másszor éppen ak­kor volt „véletlenül” a nagy­szülőknél.. amikor apja je­lentkezett érte. Az apa el­keseredetten bombázta a gyámhatóságot, ahol min­dig türelemre intették. Sajnos hathatós intézkedés nem történt. (Pedig ismétel­ten bírságolható a láthatást megakadályozó szülő.) A férfi lassacskán belefáradt a csatározásba és elmaradt. A későbbiekben egyszer-egy- szer találkoztak. A kama­szodó gyereket már köny- nyebben elérte volna, de ri­asztotta őt annak bűvös ki­mértsége. A kislány szemé­ben ő volt az apa, aki el­hagyta a családját, és vele sem törődött. Apja pedig éppen a gyerekre való te­kintettel nem kezdett véget nem érő magyarázatokba arról, hogy miiért is távo­lodtak el ők egymástól, ki a hibás ebben. És egyszer csak bekövet­kezett a tragédia. Az anyát halálos balese* érte. Mivel a nagyszülei már korábban elhunytak a kislány két le­hetőség között választhatott. Vagy állami gondozásba ke­rül. vagy apjához költözik. Az édesapa természetesen boldogan fogadta. Minden­nel elhalmozta. Nem gon­dolta elől«, hogy milyen ne­hezen fognak összeszokni. Hónapokba került, mire iga­zán közelebb kerültek egy­máshoz, amíg a lány félre­tette ellenszenvét a7. őt „cserbenhagyó” apjával szemben. És amire az édes­apa is leküzdötte magában a fel toluló kellemetlen em­lékeket. Tudta, hogy a kis­lány nem tehet róla, de ter­mészetében (no meg lyilse- jében is) kísértetiesen ha­sonlított anyjára, aki neki olyan sok rossz napot szer­zett. Ez az eset szomorúbban aligha végződhetett volna. Hiszen az anya halálával megoldani az esetet a leg­tragikusabb. A gyermek szá­mára azonban adódhatott volna rosszabb lehetőség is. Az, hogy apja a keserves tapasztalatok után már nem kér belőle, intézetbe küldi, apaj kötelességét letudva a gondozási díj fizetésével. A láthatást akadályozó szülőknek .gondolniuk kell arra, hogy a másik szülő szeretekére gondoskodásá­ra is nagy szükség van a gyereknek. Nemcsak azért, hogy kényszerhelyzetekben ne maradjon támasz nélkül. Hanem azért is, hogy min­den körülmények között megkapja mindkét szülőtől azt a szeretetek ami egész­séges fejlődéséhez szüksé­ges. Ezért nagyot vét az anya (vagy a gyerekét ©gye­dül nevelő apa) a gyereke ellen, ha komoly ok, indok nélkül pszichológustól pszichológusi p vonszolja a gyerekét azért, hogy igazo­lást nyerjen magatartásá­hoz. Természetesen előfor­dulnak olyan esetek, ami­kor a másik szülő viselke­dése hátráltatja a gyerek testi. szellemi fejlődését, mért • a szülő alkoholista, csavargó, erkölcstelen élet­módot. folytat, vagy egyéb módon veszélyezteti a gye­reket. Ilyenkor, de csakis ilven esetekben szükséges a lát­hatások eltiltása. Dr. Kertész Éva zetből Varga Lajosné elnök- helyettes ezt írta: ,ÍAz építkezésnek nem a fegyverneki Takarékszövet­kezet, hanem a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetke­zet a társberuházója, s a ti­szaburai takarékszövetkezet — mint a tiszafüredi járás községének pénzintézete — az utóbbi szövetkezet kiren­deltsége. Egyébként, ha szö­vetkezetünknek egy más vállalat vagy szövetkezet építene bárhol is székhazat, örömmel vennénk, de ilyen­ről nem tudunk .. „Fészekrakók” figyelmébe Május 15-én megjelent, „Révbejutás előtt egy lépés­sel” című riportjában háza­sulandó (pontosabban éppen május 15-én házasságot kötő) párokkal beszélgetett mun­katársunk. Murai Erzsébet anyagkönyvelő (az egyik ri­portalany-menyasszony) tet­te szóvá: miért kap a tsz­dolgozó kevesebb — 160 ezer forint — OTP-kölcsönt ház­építéshez, mint a városi munkás (220 ezret). Martók István gépkocsivezető (a vő­legény) így nyilatkozott: vál­lalnának két gyereket, nekik azonban nem jár a kedvez­mény ... Mint kiderült, is­mereteik tévesek, s ezt már az ifjú pár is tudja, méghoz­zá az Országos Takarékpénz­tár Szolnok megyei Igazga­tósága leveléből, amelyből egy példányt mi is kaptunk. * * * A hagyományos családiház építéséhez a kölcsönfeltéte- lek tehát: városokban, to­vábbá az építési és városfej­lesztési miniszter által meg­határozott kiemelt települé­seken (Kunszentmárton. Ti- szaföldvár. Martfű. Tiszafü­red. Abádszalók, Jászapáti, Jászárokszállás. Jászladány, Kunhegyes. Kunmaradas, Újszász, Jászfényszaru. Rá- kóczifalva.’ Szajoí és Tószeg) az építési költség 60 százalé­káig, egyéb településeken az építési költség 50 százalékáig nyújtható kölcsön, a telepü­léskategóriánként meghatá­rozott összeg felső határáig. 1982-ben a kölcsön felső ha­tára városokban és a kiemelt településeken 200 ezer forint, az egyéb településeken 160 ezer forint. A kölcsön kama­ta — a három vagy annál több gyermeket eltartó épít­tetők kivételével — évi 3.5 százalék, a törlesztési idő maximum 25 év. Az Építésügyi Tájékoztatá­si Központ által forgalma­zott tervgyűjteményben sze­replő típus vagy ajánlott terv alapján épülő családi házakhoz a településenként meghatározott kölcsön felső határánál — ami az idén 200, illetve 160 ezer forint — 10 százalékkal nagyobb épí­tési kölcsön nyújtható, •illet­ve az 50 százalékos hitele­zési mértéken belül. Az ismertetett rendelke­zésekből kitűnik, hogy e la­kásépítési formában az ál­lami vállalatnál dolgozó munkások településhelytől független kiemelt támogatá­sa megszűnt. A tsz-ek dol­gozói nem részesülnek ke­vesebb kölcsönben, mint az állami vállalatok munkásai. Szoeiálnolitíkai kedvezmény­re haevománvos családi há­zat építők nem jogosultak. E kpdvezménv a jelenlegi szabályok szerint az egvedi. a telepszerű többszintes tár­sashoz és a csoportos korsze­rű lakóház építőit illeti meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom