Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

1982. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Péter-Pálkor „lovat váltanak” Májusban alig-alig' hullott csapadék a törökszentmikló­si hatarban, így hat. a júni­us derekán érkezett eső is aranyat ér. A felázott földek­re egyelőre nem mehetnek rá a gépekkel, de ahogy Rat- kai István- a Béke Tsz trak­torosa mondja, örülnek a szövetkezeti gazdák a kény­szerpihenőnek. — Nagyon megviselte a szárazság a négyezer hek­tárnyi őszi kalászosunkat. A huszonnegyedik órában jött az eső, így talán mégsem ocsút aratunk az árpatáblák­ról. A búzánk elég sűrű. olyan jó a tőállománya, hogy megőrzi most már a ned­vességet az aratásig. — Miben „zavarta meg" a traktorosokat az időjárás? — Három társammal együtt éppen befejeztük a cukorré­pa kultivátorozását. Tudja, a gazdaság 780 hektár répá­jában Butján Sándorral- Fe­jes Sándorral és Nagy Sin- dorral • mi végzünk minden munkát, a márciusi vetéstől a tenvészidőben szükséges növényápolási munkákon ke­resztül a szeptemberi beta­karításig. Egyébként néhány nap múlva így is. úgy is át­adtam volna másnak az MTZ-met, mert. Péter-Pál tá­ján. már vagy tizenöt esz­tendeje. minden évben „lo­vat váltok": traktorról kom­bájnra ülök. A téesz központi műhelyé­ben, ahol a kényszerpihenő­re vonult traktorosok is se- gítkeznek, már csak három kombájn van „darabban". A június 25-i gépszemlére va­lamennyi arató-cséplő javí­tásával elkészülnek a szere­lők. Ratkai István dicséri le­leményességüket. — A műhelybeliek szaktu­dása önmagában sajnos nem elég ahhoz, hogy megfelelő­en felkészítsék a gépeket az aratásra. Tucatnál több al­katrész hiánya nehezítette az idén is a nagy teljesítmé­nyű NDK kombájnok meg­javítását. Hiánycikk például az E—516-osok ferde felvo­nó lánca. Szerencsére a ré­gebbi típusú E—512-es kom­bájnhoz kapható a lánc, ab­ból kellett átalakítanunk. Annyi munkával, amivel há­rom kombájnt rendbe te­hetnénk. — Aki másfél évtizede minden esztendőben kiveszi részét a nyári betakarításból, bizonyára nagyon várja az aratás kezdetét. Ratkai István: — Sokszor a szerelő leleményessége pó­tolja a hiányzó alkatrészt — Nem készül arra külö­nösebben az ember. Eljön mindig az ideje a kombáj­nolásnak is, mint sorjában a többi munkának. Persze, ha azt mondanák egyszer, hogv na Ratkai komám, te az idén nem kellesz az ara­tásnál? Hát mit mondjak? Nagyon rosszul esne! Szilágyi Sándor: — Nekünk se a búzatáblán, hanem itt a műhelyben kezdődik az aratás Kora tavasztól, a lucerna- vetés előtti magágy készités- től az őszi szántás befejezé­séig Rába Steiger traktorral „jár" a tárcsák, ekék. meg más munkagépek előtt Szi­lágyi Sándor a Héki Állami Gazdaságban. Ezekben a na­pokban ő is a mezőhéki ke­rületben érő. kevés híján nyolcszáz hektár őszi búza aratásához készülődik trak­toros- és szerelő társaival. — Nincs olyan nap. hogy hazafelé tartva valamelyik határrészből, meg ne álljak az éppen útba eső búzatáb­la mellett, szémügyre venni néhány kalászt. Tíz éve már, hogy nyaranként egy-két hét­re kombájnnal cserélem fel a traktort, persze, hogy ér­dekel. mikor érik „kasza alá” a kenyérnekvaló. Most. hogy beázott a gabona, július el­ső hetéig már semmi nem sürgeti, hogy vágni kezdjük. Kevésbé sanyargatta meg er­refelé a kalászosokat, a szá­razság. mert ezek a jó héki földek eleget tartalékoltak a téli nedvességből. — A Rába Steiger meddig pihen majd? — Nyolc kombájnnal, ha az időjárás közbe nem szól, tíz nap alatt magunk mö­gött tudjuk az aratást a ke­rületben. Azután újra a Rá­bával rázatom tovább ma­gam. mert a szalmaletaka- rítás lilán máris hozzálátunk a tarlók feltárcsázásához. Ügy adia a vetésforgónk, hogy jö­vőre cukorrépát vetünk a búza helyére. Márpedig ha abból jó termést akai-unk be­takarítani. az őszi szántás előtt eövszeri tárcsázással és egv nvári szántással is meg kell dolgoznunk a tarlót. Attól- kezdve, hogv a héki kerületben búzába harapnak maid a kombájnok. Sxilágvi- éknál ketten mossák le ma­gokról késő esténként az e-észhani port. a bőrt inger­lő ka’ásztörmeléket. — Egv' portán lakunk a lánvom rsa'ádiával. Vala­mikor a seoédkombá inosom volt a ve lem. ez lesz a har­madik nyara, amikor önál­lóan arat. Neki tovább tart majd a betakarítás, mert ne­hány arató-cséplőgéppel, ha itt Héken befejeztük a mun­kát, segítünk más gazdasá­goknak. ötszáz hektár gabo­na levágását vállaltuk bér­munkában a szomszédos Tán­csics Tsz-ben; es a gazdasá­gunk kunszentmártoni kerü­leteben arató Nógrád me­gyeiek segítségét is a mi ke­rületünk kombajnosai viszo­nozzak majd. * * * A kengyeli Dózsa Tsz-ben tavasztól őszig MTZ-vel. de néhány nyárközepi dekáid­ban kombájnnal dolgozó traktorost. Gulyás Józsefét sem kényszerítette tétlenség­re a l égen várt eső. A mart­fűi téglagyárba indult ép­pen. — Házat gpít a tehenészeti brigádvezetőnk. Ügysem tu­dunk dolgozni a meglágyult földeken, megkapta hál fu­varba az MTZ-t. Elhozok neki egyszerre vagy három­ezer téglát, — Nem neheztelnek a sze­relők, ha a traktorosok bele- kontárkodnak a munkájuk­ba? — Először is nem kon tár­kódunk, mert valamire való kombájnosnak értenie kell a gépéhez. Másodszor: a szere­lőknek is segítünk, ha fel­hívjuk a figyelmüket, hogy a masinának ezzel vagy az­Gulyás József: — Nem kell már három hét, hogy kasza alá érjen az őszi árpa zal a részével sok baj volt az előző évi aratásnál. Har­madszor: én amondó vagyok, hogy ismeretlen szerszámmal ne fogjon az ember semmi­lyen munkához. Jobb színe­tek hát ott lenni, amikor az én E—512-esemot ja\ it jak. A n.várj napforduló után, június 22-töl már rövidül­nek a nappalok. A kom báj- nosoknak viszont hosszú na­pok következnék Péter-Pál­tól. Mondja is a Dózsa Tsz. traktorosa: — Már nyúzott a fiam, hogy ugye kijöhet majd hoz­zám néha. a kombájnhoz. Nagyon szereti a gépeket, meg aztán így legalább ta­lálkozunk. Mint aratásidő­ben bizony legtöbbször al­szik már a család, mire ha­zavetődök. Másnap pedig ka- kasszóra hozza kell látnom a napi karbantartáshoz, ha azt akarom, hogy harmattól harmatig, azaz kora reggeltől késő estig cserben ne hagy­jon az arató-cséplőgépem. T. F. Tanácsi fiataloknak Szakmai konferencia, alkotói találkozó A megye pénzügyi szak- igjfc'-gatási területén dolgozó tanácsi fiataljai tegnap Szol­nokon szakmai konferenciá­val egybekötött alkotói ta­lálkozót rendeztek. Az. ese­mény mintegy 150 résztvevő­je elsőként Misinák Dénes- nek. a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezetőjének a Szolnok megyei tanácsok gazdasági helyzetéről, ez. utóbbinak VI. ötéves terv­időszakra vonatkozó, várha­tó tendenciáiról szóló elő­adását hallgatta meg. majd a vállalkozó fiatalok rövid tanulmányaikat mondták el a tervezési. a munkaügyi és a pénzügyi szakterületekről, foglalkoztak a költségveté­si és fejlesztési alapok', fel- használásával és a pénzügyi ellenőrzés különböző metó­dusaival. A tizenhat kiselő­adás után a fiatalok a ta­nácsi költségvetési elszámo­ló hivatalnál tájékoztatót hallottak. a Videoplex számí­tógépes berendezés gyakor­lati alkalmazásáról, majd ve­télkedőn adtak számot szak­mai felkészültségükről. A rendezvény a Tiszaligetben vidám találkozóval, tánccal zárult. Jászberényben Hétfőn kezdődik az aratás Erő- és munkagépek, szál­lító járművek vizsgáztak eredményesen tegnap. jó műszaki állapotukkal, meg­felelő pótalkat rész-tartalé­kukkal a két jászberényi ter­melőszövetkezet gépszem'lé- jén. A sikeres szemle után. hétfőn elkezdődhet a Zagy­vamentiben a 112 hektáron termesztett őszi árpa aratá­sa. ti hét közepén nekilát­nak a 212 hektáron beérett repce begyűjtésének, és vár­hatóan a hét végén kezdődik a munka az 1040 hektáron szűkülő búzaföldön is. A Lenint Tsz-ben szerdán, június 20-án kezdődik a be­takarítás a 100 hektáron ter­mesztett őszi árpával. • • Önzetlenül E m her s ég bői m utat na k példát, akik ma délelőtt taná cs kozá s ra gyűlnek össze Szolnokon, a me­gyei tanács épületének nagytermében. I)e em­berségből adnak példát nap mint nap azok is. akik képviselnek, akik megbízták okét, hogy az ö nevükben is értékeljék öt ev munkáját, es vé­leményezzek a további feladatokat, tennivaló­kat. A vöröskeresztc- sekröl szolok, a Magi/ar Vöröskereszt Szolnok megyei szervezeteiről, aktivistáiról, akik ma tartják megyei küldött­értekezlet ükét. Róluk, akik humanista érzé­seiktől vezéreltet ve vég­zik sajátos társadalmi .munkájukat, akik önzet­lenségükért nem várnak elismeréseket, fizetsé­get. Számukra az a legnagyobb elismerés, ha hirt kapnak arról, hogy mint véradók megmen­tették egy ember életét, ha rövid időre is, feled­tetni tudják egy dós. magányos emberrel az egyedüllét nyomasztó világát, ha közreműkö­désükkel kitárulkozhat a világ egy mozgássé­rült kisgyermek előtt, ha segítségükkel egy ci­gánycsalád megtanulja, hogyan kell szebben, kulturáltabban élni, ha egy állami gondozott fiú vagy kislány az ö révü­kön otthonra talál egy családnál. Tengernyi a munka, ami rájuk vár. és ők igyekeznek annak megfelelni becsülettel. Életünket át meg át­szövi ezernyi szállal a Vöröskereszt tevékeny­sége. A szervezet, amely i'alamikor a há­ború okozta szenvedések enyhítésére jött létre, a mi szocialista világunk­ban is megtalálta a maga sajátos feladatát. fontos társadalompoliti­kai tennivalóit. Ritkán beszélünk róla, talán igazából fel sem mér­tük eddig, mit jelent. hogy e szervezel irá­nyításával ezer meg ezer fiatal ismerkedhet a csa­ládi elet kérdéséivel, készülhet fel tudatosan a családalapításra. Hi­szen például a mi me­gyénkben is egészségne­velési napok, hetek, hó­napok rendezvényei fog­lalkoztak olyan népéle­ti e spoilt lka i kérd csekkel, mini a családtervezés, a gyermekvárás felelősse­ge. a gyermeknevelés, a szülő-gyermek kapcso­lat. a nagycsaládok együttélésé. Említhe.tjük példának a vóröskeresz- tes munka mar „klasz- szikusnak" számító terü­letet. az elsősegélynyúj­tást. Évente körűibe! ül ezerötszáz aktivista vég­zett ilyen tanfolyamot . és tett eredményes vizs­gát. Több százan tovább­képzésen tanultak. s u g ya n es ak a V öröske- reszt közrem üködésével létesült vízparti elsőse­gélynyújtó állomás Ti- szapiispökiben. De az ö feladatvállalásukkal ol­dotta meg a DATE me­zőtúri főiskolai kara is a mezőgazdasági üzemek *munkavédelmi előadói­nak és gépkezelőinek képzését. E néhány példa is mu­talja: van miről szá­mot adniok a mai ta­nácskozáson a küldöttek­nek, mert a megye több mint ötvenötezer vö­röskeresztese lehetősé­géhez, tudásához, fel- készültségéhez mérten mindenkor igyekezett teljesíteni vállalt fel­adatát. Életünkben nél­külözhetetlen az ő te­vékenységük és az elkö­vetkezendő években még inkább szükség lesz munkájukra. Hiszen az okos. értelmes, felvilá­gosító szó. az embersé­ges magatartás, az ön­zetlen segítőkészség, a modern lakótelepeken épp úgy kell, mint a legkisebb faluban. V. V. Újabb diszkont-áruházak Mit nyújt a Buda Penta? A rövidesen megnyíló négycsillagos Buda Penta szálló a Déli pályaudvar szomszédságában all, s első­sorban a nem luxusigények­kel fellepő üzletembereknek és turistáknak kínál majd teljes komfortot. A szállodában .259 két­ágyas. 24 franclaágyas szoba lesz. valamint 7 lakosztály. A vendeghelvek szama össze­sen »00 A szobák mindegyi­kéhez i ürdos/.oba. valamint tavhívasos telefon. rádió, üzenet jelző, ébreszt öszerkez.et es minibár tartozik. A szál­loda alagsorában 50 személy­kocsinak garázs, továbbá té­likert. éjszakai bar es uszoda kap helyet, a hozzá tartozó sx.au naval. szoláriummal, kondicionáló teremmel. A 17(1 személyes Budavár föétterem a fogadószinten lesz, a vendégek reggel hattól éj­félig nemzetközi ételkínálat­ból válogathatnak. Ugyan­csak a földszinten lesz két. egyenként 50 személyes kü­lönterem. A Coffee Shop egész nap gyorsétkeztetést biztosít 120 személynek, a sö­rözőben olasz ételkülönleges­ségeket. osztrák italokat kí­nálnak. a magyar vendégkör­nek is elfogadható áron. A vendégek igénybe vehetik majd az IBUSZ, a MALÉV, a Pannónia Tourist Service szolgáltatásait, telexezhetnek. autót bérelhetnek, mosathat­nak és vásárolhatnak. Szabadidő Dél-Dunántúlon Az Utazás '82 kiállításon vehették először kézben az. érdeklődök három megye. Somogy, Tolna és Baranya idegenforgalmi hivatalainak közös kiadványát, amely a Szabadidő Dél-Dunántúlon címet viseli. A térképpel is ellátott tájékoztató füzet a Balaton, a Dráva és a Duna között elterülő tájegység lát­nivalóihoz. a belföldi turis­ták hétvégi programjainak összeállításához nyújt segít­ségét. Részletesen felsorolja a Siótur, a Tolnatourist és a Mecsektourist idegenforgal­mi hivatalainak címét, a Dél- Dunántúlon lévő múzeumo­kat. kiállításokat, műemléke­ket. természetvédelmi terüle­teket. tájvédelmi körzeteket, parkerdőket, gyógyfürdőket, strandokat, es azok szolgál­tatásait. Ismerteti a sporto­lási lehetőségeket, a hagyo­mányos rendezvények idő­pontjait. Felsorolja a me­gyékben lévő szállodák, foga­dok. turistaházak és kempin­gek főbb jellemzőit. Végül tanácsokat. ad az egy-, két­es többnapon belül bejárha­tó túrák útvonalairól. Nagyrészt beváltak ha­zánkban is az úgynevezett diszkont áruházak, ahol a vá­sárlók szerényebb körülmé­nyek között ugyan, de több­nyire olcsóbban szerezhetnek be különféle iparcikkeket és többfajta élelmiszert. A diszkont-áruházakból — amelyeket főként raktárak­ból. pavilonokból, szanálásra varó épületekből, kihaszná­latlan piaci csarnokokból alakítottak ki jelenleg 20—22 működik az országban, több­ségük az év néhány hónapjá­ban időszakos jelleggel. Az önköltség csökkentése — az igénytelenebb külső formák, a konténerek alkalmazása — lehetővé teszi, hogy ezekben rendszeresen 15—20 százalék engedményt adjanak a fo­gyasztói árakból. 1985-ig Budapesten és az ország több nagyobb váro­sában további 20 diszkont- áruház. és üzlet létrehozását tervezik. A jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat saját erőből, új épületekkel bővíti telephelyét. Még az idén átadásra kerülő közel 400 négyzetméter alapterületen kor­szerűbb körülmények között dolgozhat a lakatos üzem, továbbá a raktározási és szociális ellátási gondokon is enyhíteni fog. Képünkön az új épület vasszerkeze­tét szerelik (Fotó: Balkó László)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom