Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-24 / 146. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 24: IA tudomány világa I Energiagondok — kínálkozó tehetőségek Gázfáklyák alkonya A Szánkhoz szürkület után közeledőt már messziről útbaigazítja a magasba törő csővezeték torkolatából fellángoló gázfáklya. A karcsú kürtőn táncoló lángok elpusztítják, megsemmisítik a technológiai és biztonsági okokból a levegőbe engedett gázt. De mennyi értékes fűtőanyag megy végül is veszendőbe? Nincs mód a szabadba szökő, s ott elégetett gáz megmentésére, hasznosítására? Többet a fogyasztóknak! Kiderült: van mód erre. Pontosabban a levegőbe engedett gáz és a saját fel- használás csökkentésére. Mert ne feledjük: a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzeme nem csupán termeli az energiát, fölhasználó maga is. Megkérdeztük mennyi földgáz kell a föld mélyében rejlő energiahordozók kitermeléséhez? — Százalékosan kifejezve nem sok — válaszolta Fehér László termelési üzemegység-. vezető. — A kitermelt meny- nyiségnek mindössze 0,9 százaléka. Igen ám, csakhogy a szanki üzem háromszázezer tonna kőolajat és egymilliárd köbméter földgázt hoz a felszínre egy esztendő alatt. Nos, ennek a nem egészen egy százaléka sem éppen elenyésző mennyiség. És tegyük hozzá: ma már az olaj- és gázkutak környékén sem az a szemlélet járja, hogy oda se neki, vám belőle elég! ... — A szemléletváltozás az, amit magam is az első helyen említenék — helyesel az üzemegységvezető. — Mert miről is van szó? Arról, hogy minél kisebbek a veszteségek, minél jobban lecsökkentjük a saját fel- használását, annál több fűtőanyag kerül a vezetékbe, és jut el a fogyasztóhoz. S ez azon túl, hogy népgazdasági érdek, a vállalatnak sem mindegy! mert a kitermelt mennyiség nagyobb hányadát tudjuk értékesíteni. — Jó, jó, de milyen ördöngösség kell ahhoz, hogy a veszteség és a saját felhasználás a termelés állandó növekedése mellett is csökkenjen? — Tudni kell — kezdi a választ Fehér László —, hogy itt elsősorban az olajkísérő gázról van szó. Ennek nagy részét eddig is hasznosítottuk, azonban . . . És szakszerű magyarázat következik arról, hogy a régebben fúrt olajkutakból alacsony nyomással fejtették az olajat és a gázt. A szivaty- tyúk ugyanis nem tudtak magasabb nyomással szemben dolgozni. Mit lehetett kezdeni ezzel a „lusta” gázzal? Azt, amiről már szóltunk, s aminek eredményeként itt is, ott is fellobbantak a fáklyák. Az olajkutak jórészt ma is hasonlók, az olajkísérő gáz nyomása többnyire ma is alacsony. Csakhogy már működik két Thomassen és egy Clark kompresszor, amelyek képesek „bevenni”, s összesűrítve a távvezetékbe préselni az alacsony nyomású gázt. Az elkövetkezendő években további 10 holland és francia gép beállítását tervezik. Fűteni kell! Ahol ezek a kompresszorok megjelennek, ott megritkulnak a fáklyák. (Teljesen nem tűnnek el soha, mert bizonyos mennyiségű gáz levegőbe engedésere biztonsági okokból szükség' van és lesz a jövőben is.) Ám más megoldás is kínálkozik. — Mint mondtam, nem csak termelők, gázfelhasználók is vagyunk — említi az üzemegységvezető. — Melegíteni kell a sűrű folyós kőolajat, hogy szállítható legyen, s hevíteni szükséges a gázt, hogy nedvesből szárazzá váljék. Télen a nyomáscsökkentőknél fagy veszély lép fel: az ellenszer itt is a fűtés. A szükséges gázt korábban az eladásra szánt mennyiségből vették vissza. Azután ötletek és újítások születtek, amelyek eredményeként ma már a hulladékgázból fedezik szükségleteiket. — A tankállomásokon gáz- S7,árító egységeket alkalmazunk. Nem távvezetéki finomságú ugyan az így nyert gáz, de saját felhasználására kiválóan alkalmas. És még ezzel sem érték be a szankiak. Igaz, hogy< már nem a kész gázt fogyasztják, „hulladékkal” fűtenek, de miéi’t használnak ebből is a kelleténél többet? (Ne feledjük: az új kompresszorokkal a hulladékgáz egy részét is be lehet sűríteni a távvezetékbe.) Felöltöztetett tartályok — Ügy döntöttünk, nem fűtjük a környezetet — mondja az üzemegység-vezető. — Ezért az egyes főgyűj- * tőállomás 500 köbméteres tartályait hőszigetelő burkolattal látjuk el. A „felöltöztetett” olajtartályokban hamarabb felmelegszik az olaj és jelentéktelenné zsugorodik a hőveszteség. Egy másik újítás lényege: hőcserélőket építenek a rendszerbe, s az olaj immár előmelegítve érkezik a tartályokba. Ismét csak gyorsul a felfűtés és csökken a veszteség. Az új kiskunhalasi főgyűjtőállomás berendezéseit már az energiatakarékosság jegyében tervezték. A szanki egyes állomáson ezt utólag pótolták ötletek hasznosításával, újítások alkalmazásával. A villamosenergia-fel- használás például sokáig széles határok között váltakozott. Volt úgy, hogy a fogyasztók egyszerre működtek, s az üzem energiafelvétele jelentősen meghaladta a szerződésben megállapított értéket. Az „eredmény”: súlyos pénzbírság. Ezért készítettek egy áramfogyasztáshatárolót, amely a megengedett érték megközelítése esetén hangjelzéssel figyelmezteti a kezelőket: ha még valami működésbe lép, baj lesz . . . A szanki üzemben korábban az olajkísérő gázok 14,3 százaléka táplálta a termelést szolgáló kazánokat és a haszontalan gázfáklyát. Ez a mennyiség most mindössze 6.8 százalék. Ha „örök sötétség” nem is borul a gáz- és olajmezőkre, a fáklyáknak, úgy tűnik, végleg bealkonyult. Sitkéi Béla INNENONNAN Fényhajtottá óra Az eddig csak űrhajók és műholdak energiaellátását szolgáló napelemek segítségével sikerült két olyan óratípust konstruálni, amelyek üzemeltetése legalább 700 lux erősségű napfénnyel vagy közönséges szobafénnyel történik. Mindkét modell kvarcóra: az egyik digitális kijelzésű asztali óra folyadékkristállyal, a másik nagy analóg falióra, maximum 60 cm átmérőjű számlappal és mutatóval. Az órák energiaellátására szilícium egységkristályból készült elemek szolgálnak, amelyek j energiájuk egy részével karbantartást nem igénylő akkumulátort töltenek fel, s így, az órák sötétben is működnek. Az órák rendkívül pontosak: 17—23 °C közötti hőmérsékleten évente legfeljebb 1 másodpercet siethetnek vagy késhetnek. Átkapcsolással a napot és a hónapot is mutatják. A dátum négy évre előre beprogramozható. Az órák. áramfelhasználása átlag 7 mikroam- per. Új vakcina Finn kutatóknak sikerült olyan vakcinát előállítaniuk, amely védelmet nyújt bizonyos baktériumok okozta . agyhártyagyulladás (menin- gitisz) ellen. Ez a betegség különösen a két éven aluli gyermekeknél lehet végzetes. A vakcina az A-törzsbeli Me- ningocoei baktériumok okozta agyhártyagyulladás ellen nyújt védelmet: -legtöbb esetben ezek okozzák a járványos megbetegedést. Kőeszközök használata A kőkori szerszámok élének mikroszkópos vizsgálatával és modellkísérletekkel keresték a kutatók a választ arra, hogy az ősember mire használta eszközeit? A különböző anyagok különböző kopási nyomatokat hagynak a szerszám munkafelületén, s így meg lehetett állapítani, melyik típusú eszközt használták bőr, csont, hús, vagy fa vágására és megmunkálására. Lille, a franciák ipari központja A francia Delattre-Levivi- er gyárban léghevítő berendezések készülnek, amelyek alatt nagyolvasztók számára szolgáló speciális méretű és rendeltetésű berendezéseket értünk. Lille Franciaország északi körzetében fekszik. Az ország négy legnagyobb ipari centruma között az egyik itt épült ki, Lille térségében. A belga határvidéktől Béthune-ig 100 km hosszúságban gazdag szénmedence húzódik, és ez a vidék már a múlt század második felében vezető szerepet játszott a francia szén- termelésben. Lille hatalmas ipari város. A Lille—Roubaix—Tourcoing háromszögben alakult ki a híres textilipari háromszög. A környéken már a múlt században kezdtek dolgozni az első szövőgépek. Ezzel egyidőben született meg a pamutipar és a pamutfonalgyár- tás. Lényegében a Lille körül felépült északi ipari körzetbe tartozik Saint Amand is, a híres Delattre—Levivier gyár telephelye, amelynek részletét a felvétel mutatja. Az óriási iparvidék központja tehát a francia Flandria egykori fővárosa, amely egyben Nord megye székhelye. Lille maga 200 000 embernek ad otthont, de ha közvetlen környezetét beleszámítjuk, közel egymillió ember él 140 négyzetkilométernyi területen. Az utóbbi években azonban több üzemet be kellett zárni ebben a körzetben, mert nem kaptak megrendelést, így Lille-ből és környékéről bizonyos elvándorlás indult meg Dél-Fran- ciaországba, illetve Francia- ország más vidékeire. Újabb ötlet Vezeték nélküli háztartási gép A házi munka megköny- nyítését szolgáló háztartási gépek konstruktőrei egyre újabb ötletekkel á"nak elő. Nyugat-Németországban újdonság a vezeték nélküli, tehát bármikor és bárhol üzembe helyezhető konyhagén amelynek három sebességű motorját nikkel- kadmium akkumm.látorok táplálják.. A készülék a cserélhető munkaeszközök bő választékával rendelkezik : habverővel, gyümölcs- préssel, szeletelővel, mixerrel (a képen éppen ez van felszerelve az alapgépre), valamint egy különleges ká- vedaráló rátéttel. Ez utóbbi megtervezésénél a szakemberek abból indultak ki, hogy a hagyományosnak nevezhető forgókéses kávéőrlőkkel szemben két kifogás is felmerülhet: az őrlemény szemcséi nfem egyforma' nagyok, és a kávé veszít zamatából, mivel a kávészemecskék őrlés közben újra meg újra visszahulilanak a forgókésre és íelhevülnek. Nos, az új rendszerű kávéőrlő kifejlesztésénél sikerült elkerülni a 'hibákat. Az őrőszer- kezet hosszú nyelekre szerelt, kanál alakú ütőkésekből áll, amelyek egy szita- falú tölcsérben aprítják fel a kávét, és az őrleményt át Földrengésbiztos lakóházak Kim is hajtják a nyílásokon. Az őrölt kávérészecskék a külső gyűjtőtartályba kerülnek, nem hevüthetnek fel, nem veszíthetnek • aromájukból. Az őrlemény szemcséi egyforma nagyok, hiszen a finomságot a könnyen, cserélhető alumínium szita nyílásainak nagysága határozza meg. E kávéőrlőben erős légcirkuláció biztosítja, hogy a szitalemez sohase tömődhessen el. Az üzemen kívüli akkumulátoros konyhagép erőforrását a beépített töltő a hálózati csatlakoztatáskor automatikusán tölti fel. Egy feltöltés a készülék kb. 30 percnyi működtetéséhez szolgáltat energiát. Olyan hétvégi házakban, ahol még nincs villamos áram. kempingben, utazáskor, kiránduláskor jó szolgálatot tehet'egy ilyen akkumulátoros készülék, különösen ha gépkocsival utazik az ember. A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Kisinyov a Bik folyó partján fekszik. Lakóinak száma fél millió. A Bik partja közelében ma is látható még az óváros, amelynek girbegurba utcáin festői városképpel találkozhat az idelátogató. Az elmúlt negyven évben Kisinyov fejlődésében és városképében igen nagy változások mentek végbe. A legjelentősebb változás talán az, hogy földrengésbiztos szerkezetű. 8—15 emeletes házak épültek. Ezek alapozása, építése anyaga, szerkezete úgy van kialakítva, hogy erős földrengéseknek is ellenálltnak. Az új épületcsoportok a kisinyovi városképet gyökeresen megváltoztatták. Ma Kisinyov az ország jelentős ipari és kulturális centruma. Itt összpontosul több mint 100 ipari üzem, amelyek termékét 52 országba exportálják. A köztársaságnak saját akadémiája, több tucat kutató- intézete, 5 színháza, technikuma, felsőoktatási intézményei, múzeuma, könyvtára működik a városban. Képünkön: a Szovjet Hadsereg sugárutat láthatjuk. LeopárdkigyA A Szovjetunióban honos kígyók közül talán a leopárdkígyó a legszebb. Világosszürke bőrét nagy vörös-barna, fekete szegélyű foltok díszítik. Testének hossza meghaladja az egy métert. A leopárdkígyó a Szovjetunióban csak a Krím déli partján a Szevaszto- poltól Szudalig húzódó sávban maradt meg. Előfordul még az Égei-ten- ger, az Adriai-tenger partvidékein, az Appen- nini-félsziget déli részein, Szicíliában és Máltán. A leopárdkígyó a meleget és a szárazságot kedveli, sziklás hegyvidéken vagy kiszáradt medrekben előszeretettel telepszik meg. Április végétől november közepéig jól megfigyelhető. Négyszer kevesebb a nőstény, mint a hím és ez a tény nem kedvez a faj fennmaradásának. A tojásrakás ideje június—július. Általában két tojást rak a nőstény (más fajok 10— 14 tojást is raknak), ami ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a szaporulatot. A leopárdkígyó fennmaradását biztosítja majd a tervbe vett Krími Nemzeti Park.
