Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-24 / 146. szám

1982. JÚNIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Cppen tíz esztendeje alapították az első ön­álló vidéki természettudományi múzeumot Zircen. Hivatásos és amatőr kutatók már húsz esztendeje rendszerezik tudományos szempontok alapján a Bakony változatos növény- és állatvilágát. A Bakony kapuja­ként is emlegetett nagyközségbe látogató kirándulócsoportok gyakran betérnek a gazdag gyűjteményt kiállító múzeumba. Várható, hogy az idén nyolcszázadik év­fordulóját ünneplő Zirc, s a tíz éves helyi természettudományi múzeum egyre több a Bakonyt felkereső hazai és külföldi tu­ristát késztet megállásra Társadalmi munkában Fürediek Füredért A TIT küldöttgyűlése elé Jót s jobban! írta: dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára Köztudott, hogy egy-egy település anyagi és szelle­mi értékeinek a gyarapítá­sánál az önként vállalt és végzett lakossági tevékeny­ség, ismert szóval: társadal­mi munka, fontos tényező. Ez egyben azt is mutatja, hog" az érintett helyen a vezetőknek sikerült-e köz- érdeklődésre számottartó akciókat, megmozdulásokat tervezni. Cikkünk témája: Tiszafü­red. Könnyű nekik mond­ják, megfogták az isten lá­bát, jó helyre rakta őket a véletlen, akarom mondani a történelem. Kapu ez a nagyközség a nagy síkság felé, meg Eger, Miskolc irányába is. Már pedig a turistaforgalom sok min­dent magával visz. Ez így igaz: vitathatatlan, és ta­gadhatatlan. Az is tény, hogy az utóbbi néhány esz­tendőben autóbuszálllomás, bölcsőde, óvoda, kemping, vásárcsarnok, szolgáltató­ház, patyolat és fodrászsza­lon, járási úttörőtábor, hi­hetetlenül sok belterületi burkolt út, stb. épült. De ezekhez a látványos gyarapodásokhoz még né­hány számadat feltétlenül ide kívánkozik. A fürediek öt éve 17,7 millió, négy esz­tendeje' pedig 18, 4 millió forint értékű társadalmi munkával járultak mind­ehhez. (Csak közbevetve: ez az érték az elmúlt években is évi 14—15 millió forint körül alakult.) Közhely, de így igaz: a községszépítési, létesítménygyarapítási mun­kák nyomán szinte hónap- ról-hónapra . változott a nagyközség arculata. Adott a kérdés: vajon ez a növe­kedés lehetett volna ennyi­re látványos a helybeliek igyekezete, segítő szándéka, lokálpatriotizmusa nélkül ? Aligjia. Persze ahhoz, hogy az emberek, a szocialista bri­gádok, a munkahelyi kol­lektívák valamilyen látha­tó, érzékelhető, szembetűnő társadalmi tevékenységet végezzenek. valamilyen konkrét településfejlesztési. cél is kell. Tiszafüreden az a gyakorlat, hogy év ele­jén a tanács meghirteti: hol, mire, milyen jellegű segítséget kér abban az év­ben. A jelentkezést, a vál­lalásokat megkönnyíti, hogy ma már a járási székhely szinte minden intézményé­nél, üzeménél, szövetkeze­ténél társadalmi munkafe­lelős van. Ilymódon az eilső hetekben már a munkahe­lyek nyugodtan tervezhetik, kalkulálhatják az éves se­gítségadás módozatait, le­hetőségeit, elvégre ismer­tek a helyi legközelebbi cé­lok. Hogy a lakosság egyet­len rétege — nyugdíjasok, háztartásbeliek, diákok — se maradjon ki a sorból, őket a tanácstagokon kívül hangosbemondóval is moz­gósítják az együttes mun­kára. Nem véletlen, hogy a het­venes évek második felé­ben a megyei területfej­lesztési versenyben három­szor is a dobogón végeztek a tiszafürediek. Példás ösz- szefogásról tanúskodik egye­bek között a szovjet kato­nai temető rendbetétele is, A községben a társadalmi munka 40—45 százaléka év- ről-évre új létesítmények építéséhez, kialakításához kapcsolódik. És ebből az évenként 14—15 millió fo­rintból a munkahelyek kol­lektíváin, szocialista közös­ségein kívül a lakosság ta­valyelőtt 6,2, tavaly pedig 5,5 millió forinttal vette ki a részét. A cél nem lehet más ezután sem, mint az, hogy a nagyközségben to­vább kell vizsgálni, korsze­rűsíteni a társadalmi mun­ka, az önerőre támaszkodó helyi területfejlesztés lehe­tőségeit. Konkrét példák­nál maradva: az idén is kell a segítő kéz a strandon emelkedő úgynevezett nyári kórházhoz, a vasúton túli tiszavégi nevelési központ építéséhez. Itt a három tan­termen kívül óvodai cso­port is helyet kap. A sikerek mellett etéren azért javítani való is akad. Itt van például a félig (se) kész üdülőkörzet. Érdemes azon elgondolkozni, hogyan, mi módon lehetne ezt a nagyszerű kezdeményezést úgy fejleszteni, hogy a hely­beli gazdálkodó egységek gépi kapacitása, az embe­rek szellemi és fizikai ere­je, felkészültsége a jelen­leginél sokkal hatékonyab­ban érvényesüljön. Mert a segítség bárhonnan is érke­zik — megye, országos szerv, központ, stb. — jól jön. de önmagában mindez még nem üdvözítő. Füredért a fürediek tehetik a' leg­többet. Savaria Nyári Egyelem Tizenötödször fogadja augusztusban hallgatóit a Savaria Nyári Egyetem. Az idei nyári egyetem alaptémája: Közép-Európá- ban a városok elöregsze­nek, a települések életere­jét, dinamizmusát többféle módon lehet visszaadni. A nyári egyetemen hazai és külföldi előadók foglalkoz­nak a városok, városrészek felújításával, megfiatalítá­sával, a munkák összehan­golásával. Előadások hang­zanak el többek között azokról a törekvésekről is, amelyek a magyar városok általános megújulását szol­gálják, a budai várnegyed­ben, Egerben, Pécsen, Sop­ronban, Győrben, Szombat­helyen. A külföldi előadók betekintést nyújtanak az észak-itáliai, a szicíliai, a román, az osztrák és a szlovéniai városok ez irá­nyú munkáiba. A nyári egyetemre több mint száz hallgatót várnak, a magyarokon kívül Auszt­riából, Jugoszláviából, Len­gyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olaszország­ból és a Szovjetunióból. A legtöbb vendég Olaszország- ool érkezik. Feltárul Sállá város múltja Megkezdődött az ásatás Zalalövő község főterének közelében az egykori római kori település Sállá marad­ványainál. A hajdani vá­roska a híres Borostyán- út és a Zala folyó találkozásá­nál épült fel. Most tovább folytatják az úgynevezett „Villa publica” feltárását. Ez a palotánál kisebb, de a lakóháznál nagyobb epület a római bi­rodalom hivatalos ügyeiben utazó polgároknak nyújtott szállást, illetve pihenőhe­lyet. A kutatók megtalál­ták a villa publieabeli prae- íurniumot. amit ma kazán­háznak is nevezhetnénk. A régi római központi fűtés technikája azonban más volt mint a mai, nem vi­zet melegítettek, hanem levegőt, amely csőrendszer segítségével fűtötte az épü­letet és tágas fürdőjét. Az idei ásatásoktól a ré­gészek további olyan lele­teket várnak, amelyek se­gítségével még közelebb jutnak Sállá múltjának megismeréséhez. feladat öt év munkáját számba venni, jól meghatározni a következő időszak fő célkitűzéseit, ugyanakkor felelősségteljes, izgalmas és szép munka. Ne­héz, hiszen nagymúltú szer­vezetünk rendkívül szerte­ágazó tevékenységet folytat. Hallgatóink közöt az óvodá­soktól az. idős korúakig, a nehéz fizikai munkát végzők­től a tudományos kutatókig mindenki megtalálható. Ott­hon vagyunk a gyárakban, a termelőszövetkezetekben, az iskolákban és a közművelődé­si intézményekben. A mérleg- készítéskor nemcsak arról kell számot adnunk, hogy hány előadást, szabadegyete­met, szakköri programot, tanfolyami órát, csillagászati bemutatót vagy országjáró túrát szerveztünk, hogy eze­ken kik és hányán vettek részt, hanem arról is, hogy mindezzel tudtuk-e segíteni az embereket az ismeretek el­sajátításában, bonyolult vilá­gunk problémáinak megérté­sében. Az ismeretterjesztő, a szem­léletformáló, a nevelő munka hatása nagyon nehezen mér­hető. Mi most a kongresszus­ra készülve mégsem mondha­tunk le arról, hogy a prog­ramjaink eredményességét, hatásfokát is elemezzük és értékeljük, hiszen enélkül dem tudnánk reálisan meg­tervezni jövő feladatainkat. Az előkészítő munka a vé­géhez közeledik. Ügy gondol­juk, hogy az 1982. június 26- án tanácskozó VIII. küldött- gyűlés olyan dokumentumo­kat tud majd megvitatni, amelyek segítik az elmúlt időszakban végzett munka reális értékelését, és a társu­lat tevékenységének tovább­fejlődését biztosító program elfogadását. Több száz fórumon, több mint 2000 felszólalóval alko­tó légkörű, vitázó szellemű munkamegbeszélések zajlot­tak a jobbító szándék, a kri­tika és önkritika jegyében. A vitában résztvevők nagy fi­gyelmet szenteltek annak elemzésére, hogy társulatunk tematikai ajánlásaival, prog­ramjavaslataival mennyiie tudott igazodni a tényleges művelődési szükségletekhez, milyen segítséget tudott ad­ni az emberek mindennapi problémáinak megoldásához. Sok szó esett a kisebb tele­pülések, az apró falvak köz- művelődési, ismeretterjesztő programjainak gazdagításá­ról. Minden tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a kü­lönböző társadalmi rétegek és csoportok sajátos érdeklő­déséhez igazodó programok kidolgozásának igénye. Sokan felvetették a művelődésben hátrányos helyzetűek kiemelt segítésének szükségességét, a tehetségesek kibontakozási le­hetőségeinek biztosítását. Jó elképzelések fogalmazódtak meg az életmód formálás, az úgynevezett mindennapi kul­túra hatékonyabb fejlesztése érdekében. A közgazdasági is­meretek gyarapítása. az egészségügyi felvilágosító munka erősítése, a közleke­dési kultúra emelése, a szü­lők segítése a gyerekek neve­lésében«^ demokrácia kiszé­lesítéséhez elengedhetetlen ismeretek, képességek és készségek fejlesztése minde­nütt a tanácskozások figyel­mének középpontjában állt. A helyi, járási, városi és megyei küldöttgyűlések meg­állapították, hogy a közel harmincezres társulati tagság egészében áldozatkészen, lel­kesen és sikeresen dolgozott. Megállapították azonban azt is, hogy a növekvő feladatok megkövetelik, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet for­dítsunk a tagság közművelő­dési munkára való felkészí­tésére, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a TIT-szervezetek a társulati munka iránt érdeklődő értel­miség alkotó műhelyévé vál­janak. Számszerűen is szép ered­ményeket rögzíthet majd az országos küldöttgyűlés. Az a tény, hogy az' előző időszak­hoz képest 37 százalékkal több ismeretterjesztő órát kér­tek tőlünk, hogy 65 százalék­kal emelkedett a különféle tanfolyami hallgatók, s 11 százalékkal az előadások résztvevőinek száma, azt bi­zonyítják, hogy öt évvel ez­előtt reális célokat tűztünk magunk elé, és sikerült me­net közben is alkalmazkod­nunk az új feladatokhoz. Országos elnökségünk a társulati ismeretterjesztés 1982—87-es programjának ki­alakításán dolgozik. Mit is akarunk? Megőrizni és meg­erősíteni a sikeresnek és ha­tékonynak bizonyult tevé­kenységi formákat. Biztosíta­ni a tartalmi sokszínűséget, a változatos formai, módszerta­ni megoldásokat. Minden tu­dományterületen, minden művészeti ágban korszerű, a hallgatóságot érdeklő új is­mereteket közvetíteni. Még szakszerűbb, még színvonala­sabb. még érdekesebb ren­dezvényeket szervezni. Sze­retnénk többet tenni a fal­vakban folyó ismeretterjesz­tés fellendítésére. Üj. eddig még nem ismert vagy csak elvétve alkalma­zott ismeretterjesztő formá­kat is szeretnénk meghonosí­tani. Sajátos eszközeinkkel segíteni kívánjuk a különfé­le irányított önművelődési formák elterjedését. Jobban figyelünk a sokféle egyéni érdeklődés kielégítésére, a különböző hobby-tevékeny- ségek támogatására. A min­dennapi kultúrához tartozó ismeretek elterjesztése érde­kében ismeretterjesztő ta­nácsadó szolgálat létrehozása is szerepel a terveink között.. A korábbinál nagyobb gon­dot fordítunk a spontán szer­veződésű, öntevékeny baráti körök és klubok támogatásá­ra. Számolunk azzal, hogy n tömegkommunikációs intéz­ményrendszer, mindenekelőtt a televízió, már ma is „nagy­hatalom” a közművelődésben. Ez a szerepe a jövőben vár­hatóan még nőni- fog. Termé­szetesen nem konkurrenciá- nak. hanem nagy hatású partnerintézménynek tekint­jük a televíziót, amellyel az eddiginél jobban kell és le­het együtt dolgozni. Töjpb tömegkommunikációs isme­retterjesztésre építő konzul­iad ósorozatot. vitafórumot tervezünk a jövőben. Kísér­letezünk új típusú, esetleg közösen kialakított formák-'' kai is. Számítunk arra, hogy az ötnapos munkahét, s majd az ötnapos tanítási hét általá­nossá válása módosítja az emberek szabad idejének szerkezetét, s hogy ennek kö­vetkeztében nekünk is job­ban ki kell használnunk a hétvégi pihenőidőt, a nyári és téli tanítási szüneteket. Több szabadtéri szórakoztató ismeretterjesztő foglalkozást tervezünk, szeretnénk to­vábbfejleszteni a népszerű ismeretterjesztő nyári tábo­rokat, gazdagítani a nyári napközis foglalkoztatáshoz való ' kapcsolódásunkat. Társulatunk szerteágazó feladatainak csak akkor tud eleget tenni, ha minden tudo­mányágban, minden művé­szeti területen vannak olyan tagjai, akik a saját szakmá­juk kiváló ismeretén túl tájé­kozottak a legfontosabb po­litikai, társadalompolitikai kérdésekben, képesek és ké­szek arra, hogy felszínre hoz­zák a hallgatóság, az isme­retszerző közösségek előzetes tudásából, gyakorlati tapasz­talataiból eredő kérdéseket, s megfelelő pedagógiai, didak­tikai, pszichológiai és retori­kai ismeretekkel is felvértez­ve választ tudnak adni az embereket foglalkoztató prob­lémákra. A jövőben egyik na­gyon fontos, körültekintő munkát igénylő feladatunk: megkönnyíteni tagjaink fel­készülését az ismeretközvetí­tésre, segíteni tájékozódásu­kat a rokontudományokban, az aktuális gazdaság- és tár­sadalompolitikai kérdésekben. ismeretter­jesztés ha­tókörének bővítése, az új tudományos eredmények gyors közreadá­sa, a színvonalas politikai ne­velő és szemléletformáló munka, az aktualitásokra, a változó igényekre való gyors reagálás — olyan célkitűzé­sünk, amelyet a társulat egész tagsága magáénak vall a következő öt évben is. Mezőtúri táj Nehéz fl társulati D. Szabó Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom