Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

1982. JÚNIUS .18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy forradalmi életűi tablója 4. Egység Dimitrov szellemében Száz éve született Georgi Dimitrov Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka A lipcsei per tanulságait Dimitrov a Komintern VII. kongresszusán foglalta ösz- sze. A fasizmus jellegének, lényegének meghatározása, az akkori Európában történel­mi fontosságú, elméleti tett volt. A fasizmus a kapita­lizmus utolsó eszköze osz- tályuralma védelmében — mutatott rá Dimitrov — mozgalom, amelynek tömeg­bázisát a kispolgárság adja, osztályhatalom, a finánctő- ke legsovinisztább, legreak- ciósabb erőinek nyílt, ter­rorista diktatúrája, ellensé­ge minden haladó eszmének és mozgalomnak. Tehát nemcsak a kommunisták, a munkásosztály érdeke, hogy fellépjen ellene. Célul tűzte ki ezért széles egységfront kialakítását a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből. A második világháború előtt Dimitrov a Komintern főtitkáraként is a fasizmus elleni összefogásért küzdött. Kezdeményezésére alakult meg 1942-ben a Bolgár Ha­zafias Front. Az 1944 szep­temberi antifasiszta felkelés győzelme, a bulgáriai szo­cialista forradalom első lé­pései, sikerei is elválasztha­tatlanok tevékenységétől. Három évtizedes emigráció­jából 1945 szeptemberében tért haza. Hamarosan mi­niszterelnökké, majd a Bol­gár Kommunista Párt főtit­kárává választották. A gya­korlat bebizonyította a di- mitrovi elvek helyességét, vagyis azt, hogy a népi de­mokratikus állam sikerrel betöltheti a proletárdiktatú­ra funkcióit, alkalmas arra, hogy a társadalmat a szo­cialista átalakulás útjára vezesse. Így dolgozta ki a párt a szocialista iparosítás teljes programját, a kisgaz­daságok, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapelveit, a kulturális for­radalom programját. A bolgár nép nagy veze­tőjének 1949-ben bekövet­kezett h;.-'Alá után is a mind inkább erősödő nem­zeti egység olyan hajtóerő­Az ENSZ apartheidellenes különleges bizottsága a jú­nius 16—25. közötti hetet a dél-afrikai néppel való szoli­daritás hetének nyilvánítot­ta. Tegnap a Magyar Szolddá- ritási Bizottság és a Magyar Nők Országos Tanácsa ahhoz kapcsolódó békenagygyiűlést rendezett a Budapesti Ha­risnyagyárban. A szó­noka Duschek Lajosné, a MNOT elnöke volt. Jelen voltaik a demonstráción a hazánkban tanuló dél-afrikai diákok képviselői is. Duschek Lajosné beszédé­ben elítélte a dél-afrikai faj­üldöző rendszert és az őket támogató imperialista hatal­makat; foglalkozott azzal az újabb, nagy jelentőségű bé­nek bizonyult, amely nagy­szerű tettekre sarkallta az ország népét. Dimitrov születésének 100. évfordulójára készülve föl­élénkültek a társadalmi megmozdulások. így például szép eredményeket hozott a szocialista munkaverseny, sok a többletvállalás, kiter­jedt társadalmi munkaak­ciókat szerveznek ország­szerte. Szófiára alig lehet ráismerni, annyi az új la­kótelep. Dimitrovgrádban szupermodern textilkombi­nátba kalauzoltak el, ame­lyet japán, nyugatnémet, svéd licencek alapján épí­tettek. Minden automatizált, a programozást elektronikus számítógépekkel végzik. Plovdiv közelében a Dimit­rov agráripari tudományos komplexum nagy fokú szer­vezettségével, szinte hihe­tetlen termelékenységi mu­tatóval kápráztatott el. Az elmúlt két évtizedben a bol­gár termelőszövetkezeteket fokozatosan összevonták az állami gazdaságokkal, me­zőgazdasági ipari üzemekkel — fenntartva természetesen a szövetkezeti gazdák tulaj­donosi jogát, az irányítás demokratikus intézményeit. A plovdivi komplex gazda­ságban már a tudományos kutatómunkát is egybekap­csolják a termeléssel és a feldolgozással. Ök vásárol­ják fel a körzet összes me- »zőgazdasági termékét, 230 boltjuk biztosítja Plovdiv és a megye községeinek zöldség- és gyümölcsellátá­sát. Konzervüzemekben 200 ezer tonna terméket dolgoz­nak fel évente. * * * Dimitrov nyomában veze­tett az utam Bulgáriában és örömmel tölt el, hogy nem­csak a plakátok, jelszavak és emlékművek emlékeztet­tek lépten-nyomon életmű­vére, hanem a hétköznapok valósága is: ahogyan élnek, gondolkoznak, tevékenyked­nek mai örökösei — a bol­gár dolgozó emberek. Vasvári Ferenc (VÉGE) kekezdeményezéssel, amelyet Leonyid Bnezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek nevében intézett az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli ülésszakához. Eb­ben az üzenetben a Szov­jetunió kötelezettséget vál­lalt arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. A békenagygyűlés részt­vevői üzenetet fogadtaik el, amelyen szolidaritásukról biztosítják a dél-afrikai né­pet és kövételik, hogy az ENSZ Dél-Afrikára és Na­míbiára vonatkozó határoza­tait a tagállamok tartsák be. Az üzenetet a nagygyűlés résztvevői eljuttatták . az ENSZ apartheidellenes kü­lönleges bizottságához. (Folytatás az 1. oldalról.) ségre és a határidőre vonat­kozó kikötések, a szerződé­ses fegyelem betartását. A világban végbe menő változás a piaci munka és az ezzel foglalkozó szervezet korszerűsítését is megkövete­li — mondotta. — Utalt ar­ra: a nyilvánosan meghir­detett feltételek és követel­mények vállalása esetén minden vállalat kaphat kül­kereskedelmi jogot, főleg ha ez az exporttevékenységet előmozdítja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Ve­ress Péter — a kis- és kö­zépvállalatok, valamint a szövetkezetek exporttevé­kenységének elősegítésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak’ a szervezeti intézkedések, még­is külkereskedelmi — és fi­zetési mérlegünk javulását elsősorban a gazdaság jobb teljesítőképességétől várhat­juk. Az idén a külső egyen­súly követelménye az eddi­A miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, %hosszútávú irány­mutató törvényt alkotott « a belkereskedelemről. A XII. pártkongresszus által kije­lölt célokat, az áruellátás színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső kö­rülmények között — teljesí­tettük. Az ellátás összességé­ben kiegyensúlyozott volt, szélesedett a választék és va­lamennyire javultak a vásár­lási körülmények. Az áruel­látás jelenlegi színvonala megfelel gazdaság; fejlettsé­günk színvonalának és ki­állja a nemzetközi összeha­sonlítás próbáját is. Alapve­tő élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielé­gítjük. Általában ez a hely­zet a ruházati cikkek eseté­ben is. A háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a mun­kahelyi, a gyermek- és diák- étkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, a ven­déglátás fokozatosan vissza­hódítja vendégeit. A minisz­ter szólt a gondokról, is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkáinak gyengéiből szár­maznak és ezért kiküszöböl­hetők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várha­tó igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglal­tak szerint szállít. A minisz­ter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élel­miszer-ellátás kialakult szín­vonalát. Bővíteni kell az ol­csó cikkek számát, fejleszte­ni a munkahelyi és kereske­delmi vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fejlő­déséről is. E vállalatok szere­pe meghatározó a lakossági ellátásban. Jogos viszont az észrevétel, hogy amíg nagy kereskedelmi központok nyíl­tak a fővárosban és az ország más részein is, addig a kis üzletek száma csökkent. A jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani rá­juk. A szűkösebb beruházási lehetőségeket figyelembe vé­ve elsősorban a meglévő ke- kereskedelmi hálózat korsze­rűsítésére, az intenzív mód­szerek alkalmazására, az ön- kiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre, a házhoz szállításra kell tö­rekedni/ Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgal­máról, annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. ginéi ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is köve­tel, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal össze­hangolva. Ez országunk ér­deke és elfogadható, józan iránya a cselekvésnek. Becsei Lászlóné (Borsod megye 12. vik.), a Borsodná- dasdi Lemezgyár hegesztő­je Ózd és környékének ja­vuló kereskedelmi ellátásá­ról szólva megemlítette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzle­teiben is, ugyanazok -az áruk legyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott lakótele­pi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a tanácstestületre bízni. Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangzottakra utalva - megállapította, hogy nemcsak a központi irányí­tás területén, hanem a me­gyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek gyár állampolgár üdül a ke­reskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb ár­politikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisz­tikai igények jobb kielégíté­sére — mondta. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kis­kereskedelmi üzlethálózat 6 százaléka, s 1982 végére ösz- szesen 7000 szerződéses üz­lettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedel­mi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzeté­ről is. Megállapította: sok­szor nagyon nehéz körülmé­nyek között állnak helyt a munkában. Túlnyomó több­ségük szakmai felkészültsé­gével, emberi magatartásá­val kivívta a vásárlók elis­merését. Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkáju­kat társadalmilag és anyagi­lag jobban elismerjék. Hosszú László (Szabolcs megye 5. vk.), az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­A képviselő, a Szolnok megyei Tanács elnöke beve­zetőjében az áruellátás ja­vulását, a kínálat kiegyen­súlyozottságát elemezte. El­mondta, hogy mindezt a bol­tok és vendéglátó üzleteik számának növekedése, kor­szerűsödése is elősegítette. Jelentősein előrehaladt a me­gye ABC-programjánalk meg­valósítása. Négy év alatt húsz új ABC-áruhóz épült a megyében, s nagy alapterü­letű áruházak és szakboltok is létesültek. Az üzlettér bő­vülésének több mint fele kisközségekben következett be. amiért elsősorban a me­gye fogyasztási szövetkezetei érdemelnek elismerést. Fel­szólalását így folytatta: Az üzletek gazdaságosabb működtetésének és a ver­senykörülmények fejlesztésé­nek, élénkítésének egyik sa. játos eszköze a szerződéses üzemeltetési forma bevezeté­se és alkalmazása, amelyet várakozva, esetleg kétkedve — talán túlzás nélkül mond­hatjuk — az egész ország lakosságának érdeklődése kí­sér. Megyénkben mind a tanácsi, mind a szövetkeze­ti kereskedelemben sok a viszonylag kis alapterületű üzlet. Fenntartásuk, működ­tetésük indokolt. Ügy vél­jük — és kezdéti tapasztala­taink is ezt igazolják —hogy a szerződéses forma jó össz­hangot biztosít a vevők és a bolt vezetője, illetve dolgo­zói érdekeltségében az ilyen üzleteknél is. Megyénkben az ésszerű gazdálkodás erő­sítése érdekében. Egyetértett azokkal a képviselői vélemé­nyekkel, amelyek a telepü­lésfejlesztési eszközök ará­nyos elosztásának fontossá­gát hangsúlyozták. Bizakodó­an nyilatkozott az energia­program megvalósításának folyamatáról, az első gya­korlati eredményekről, s megerősítette a teljesítmény­elv következetes érvényesíté­sét sürgető törvényhozói vé­leményeket is. HaSározathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1981. évi köl/tségvdtésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelő­en ezután Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter tar­totta meg beszámolóját a bel­kereskedelem és az idegen- forgalom helyzetéről. zottságának titkára az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottságának a beszámolóról alkotott véleményét összegez­te. Megállapította: a belke­reskedelmi törvény megalko­tása óta helyes irányban fej­lődik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Az élelmiszer- ellátás színvonala nemzetkö­zi összehasonlításban is jó­nak minősíthető. A zöldség­gyümölcstermelés, -felvásár­lás és -árusítás rendszerével azonban nem lehetünk telje­sen elégedettek. A képvise­lő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szerveze­tek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a termelésre. Az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődési lehetőség rejlik az áru útjának további rövidí­tésében, különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kockázatvállalás fokozottabb kiaknázásának módjait. En­nek egyik eszközeként to­vábbfej lesztére szorul a ke­reskedelemben meghonosodó szerződéses és bérleti rend­szer. Ugyanakkor új ösztön­ző formák kialakítása szük­séges a hagyományos kere­tek között dolgozó üzletek­ben is. az új fonma terjed. Közel 200 üzlet már így működik. Sz,'á m uíkait tervétek szerint 1985-ig megháromszorozzuk. A szerződéses üzletek mun­kájának első tapasztalatait elemezvén Bant.a László rá­mutatott : Gazdaságosan mű­ködnek, több helyen javult a választék, megfelelő a ki- és felszolgálás színvonala, csök­kent a foglalkoztatottak lét­száma. Ezután a gyermekétkezte­tés helyi eredményeiről be­szélt a képviselő: Megyénk­ben a beszámolási időszakra esett a gyermekétkeztetés bővítése és az átszervezéssel kapcsolatos program végre­hajtása. Célunk az volt, hogy az intézményi kony­hák szakvállalatok kezelésé­be kerüljenek, vagyis oda, ahol ehhez a legjobban érte­nek és emellett érdekeltek az eszközök hatékony kihaszná­lásában, a munkaerő telje­sebb foglalkoztatáséban. E társadalmilag is, fontos prog­ram végrehajtása a befeje­zéséhez közeledik. A szerve­zett étkeztetésben részt ve­vő gyermekek mintegy 90 százalékát szakvállalat, il­letve szövetkezet látja el. összesen 56 ezer óvodás, ál­talános iskolás, közép. és felsőfokú oktatási intéz­mény diákja étkezik rend­szeresen a vendéglátás szer­vezésében. Az átszervezést követően emelkedett az ellátásban ré­szesülők száma, az étkezte­tés színvonala javult, a me­nük jobban igazodnak az életkori sajátosságokhoz, a korszerű táplálkozás köve­telményeihez. Mór jelentke­zik annak előnye is, hogy az üzemeltetők a munkát köny- nyftő, termelékenységet ja­vító gépeket szereztek be, és ki.teljesedőben van a konyhák több célú hasznosí­tása is. Barta László felszólalása befejező részében a kereske­delemben dolgozók szakkép­zettségi helyzetéről, az után­pótlás biztosítósáról beszélt. Radnóti László (Somogy m. 10. vk.), a csurgói Nap­sugár Ipari Szövetkezet el­nöke a kistelepülések bolt­jainak ellátása, rentabilitása érdekében egyes árucsopor­tok haszonkulcsának felül­vizsgálatát szorgalmazta. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.), az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyár kör­mendi. gyáregységének dol­gozója vasi * tapasztalatok alapján mondta: a kiskeres­kedelmi hálózat fejlesztésé­től elmaradtak és korsze­rűtlenné váltak a nagyke­reskedelmi létesítmények. A jövőben az arányos fejlesz­tésre figyelni kell. Havasi Béla (Borsod m, 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára hangsú­lyozta: az ipar és a keres­kedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kapcsolati formák keresésé­nek, az új értékesítési mód­szerek elterjesztésének. Dancsák Lászlóné (Nógrád m. 5. vk.), a váci Kötött­árugyár pásztói gyáregysé­gének termelésirányítója el­ismeréssel szólt arról1, hogy a kereskedelmi vállalatok a korábbinál bátrabban vál­toztatnak módszereiken. Megjegyezte: a lakossági el­látás további javítására gyorsítani kellene a szerző­déses boltok átadását. Tausz János (Pest m. 22. vk.) nyugdíjas, a fővárosi agglo­meráció kereskedelmi . fe­szültségeiről szólott. A tér­ségben mintegy százezer bu­dapesti lakosnak van hét­végi telke. Ellátásuk foko­zott igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben. Gond, hogy az elmúlt évek­ben két százalékkal csök­kent az állami kereskede­lem alkalmazottainak száma a megyében, és ennek egyik oka a dolgozóknak — a fővárosiakéhoz viszonyított — alacsony keresetében rej­lik. Javasolta: az illetékesek foglalkozzanak ezzel a prob­lémával. Szűcs Gábor (Hajdú m. 13. vk.). az MSZMP haj- dúszoboszlói Városi Bizott­ságának első titkára elmon­dotta, hogy a megye ke­reskedelmi ellátásában je­lentős szerepet játszanak a fogyasztási szövetkezetek, a háztáji és a kisegítő gazda­ságok. Szóvá tette az építke­zők anyagbeszerzési nehéz­ségeit, s mint mondotta a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend és fe­gyelem legyen. Tóth Lász­ló (Csongrád megye 12. vk.), a szegvári Pusikin Termelő- szövetkezet növénytermesz­tési főágazt-vezetője meg­erősítette: az elmúlt idő­szakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekin­tetben a helyi, róegyei kez­deményezések is segítettek. Az ellátásban mutatkozó gondok közül kiemelte a hét­végi kenyérárusítás zavara­it, a megoldás lehetősége elsősorban az üzemekben van. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró An­tal, Péter János és Cserven- ka Ferencné felváltva elnö­költ — befejeződött. Tör­vényhozó testületünk pénte­ken a belkereskedelmi mi­niszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. (MTI) A Komintern vezetőségében (Ülő sor, balra) Georgi Dimitrov Szolidaritási nagygyűlés a harisnyagyárban A belkereskedelmi miniszter expozéja A többi között 1,4 millió ma­Barta László felszólalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom